öröklés vagy mégsem?

Tisztelt Hozzáértők!

Nagybátyám ügyében szeretném a segítségüket kérni. Házasságot kötött egy nővel még a 80-as évek elején. A feleség a házasságba már egy fiúgyermeket "hozott", akit a nagybátyám a nevére is vett. Született egy közös lánygyermekük később, aki azonban 1 évesen agyhártyagyulladásban meghalt. A kislány elvesztéséért a férj sokszor a feleségét hibáztatta, így megromlott a viszony kettejük közt, a feleség többször több hónapig távol volt férjtől. Az egyik ilyen különélés után azonban a feleség állapotosan tért vissza, megszületett egy lánygyermek.Természetesen ő is a nagybátyám nevét kapta, de vér szerint nem az ővé. Pár évig még együtt éltek, utána azonban a feleség végleg elköltözött a gyerekekkel. A férj mindkét gyermek után fizette a gyerektartást, azonban a kapcsolatot egyáltalán nem tartották egymással, még csak nem is köszöntek az apjuknak az utcán sem! És most kezdődik a lényeg: 1994-ben meghalt a férj édesapja, az apai örökös részt 4 testvér örökölte, köztük a férj is. 2002 márciusában a férj eltartási szerződést kötött édesanyjával a szülői házra, aki azonban 9 hónap után elhalálozott. Mivel a férj nem tudta eltemettetni Édesanyját az egyik nővérét kérte meg erre, és szóban megállapodtak abban, hogy ha lesz pénze visszafizeti nővérének a temetés költségeit ha nem tudja, akkor a nővér megkapja a házat.Erről azonban írásbeli megállapodás nincs, a testvérek tudják igazolni a megállapodás valódiságát. A házba beköltözött a férj, aki azonban hirtelen meghalt 2005 telén. Mivel a férj nem vált el a feleségétől, nincs végrendelete, az a kérdés, hogy a gyerekek hogyan örökölnek?Milyen lehetőségek vannak a testvéreknek a gyerekekkel szemben? A szülői ház ugye 1/2 1/2 részben apai és anyai rész. Az anyai rész az eltartási szerződés fejében a férjé, az apai azonban 1/4 részben volt csak az ővé, a fenn maradó 3/4 rész a három testvéréé.
Nagyon szépen köszönjük előre is a segítséget és a tanácsokat.
Üdvözlettel: Gné.

Főszabály szerint, ha nincs végrendelet, akkor az elhunyt szülő után a leszármazók örökölnek egyenlő arányban, az elhunyt házastársa pedig haszonélvezeti jogot (özvegyi jog) szerez.
Jelen esetben tehát a két gyermek örököl 50-50%-ban, ami a házra nézve azt jelenti, hogy 5/8-ad részen osztoznak ketten, míg a fennmaradó 3/8-ad rész a három testvéré, a feleségnek pedig haszonélnevezeti joga van az 5/8-ad rész felett.
Az édesanya temetési költségei követelhetőek a gyerekekről, amennyiben a megállapodás létrejötte igazolható - egyébként milyen lehetőségekre gondolt még?

Köszönöm gyors válaszát,nem tudom milyen lehetőségekre gondoltam...csak bosszantónak tartom, hogy így -bár a felesége volt- de teljesen idegenek öröklik meg a szülői házat...
azt elfelejtettem írni, hogy a nagybátyámat is az egyik testvére temettette el, és nem a gyerekek vagy a felesége, még csak nem is jelentkezik hogy állná a temetés költségeit!!!? a felmerült költségek megtérítését kérheti a lánytestvér a feleségtől, gyerekektől?

esetleg kérhető e ügyvéd előtt a feleségtől hogy mondjon le az örökségről vagy ilyesmi? de nagy valószínűséggel nem fog lemondani semmiről ...értékesítési szempontból akkor csak az "özvegy" beleegyezésével lehet szó a ház eladásáról? Vannak a testvéreknek vmi lehetőségei arra nézve, hgy az egész házat "megszerezzék"? A szóbeli megállapodás -"a megkapod a házat ha nem tudom kifizetni a temetést" ügyben - ebben az esetben nem jelent semmit? Elég e a másik két testvér kijelentése, tanúsítása a megállapodással kapcsolatban? Vagy mindez csak a temetés költségeire vonatkozik és nem a házra? A ház 5/8-a mindenképpen a gyerekeké ezek szerint...
Ha a feleség nem jelenik meg a hagyatéki tárgyaláson, automatikusan ővé lesz "minden"? meg lehet fellebbezni a hagyatéki végzést?
Érdemes e bíróság elé vinni az ügyet? Apasági vizsgálatot már nem lehet kérni igaz? mivel meghalt az apa, a testvére nem kérheti a vizsgálatot?
hát, szomorú tények ezek..;o(
mindenesetre előre is köszönöm ismételt válaszát, segítségét.

Az apa temetési költségei mindenképpen követelhetőek az örökösöktől - ez ugyanis hagyatéki tartozás, azaz az örökség erejéig felelnek a teljesítéséért.
A lemondás kérhető az özvegytől, de nem igen gondolom, hogy ezt önként megtenné mindenféle ellenszolgáltatás nélkül - ráadásul adott esetben az örökösök a gyerekek, tehát nekik is le kellene mondaniuk az örökségről ahhoz, hogy a testvérek egyáltalán szóba jöhessenek.
A szóbeli megállapodással az a gond, hogy ingatlan adás-vétel, ajándékozás, csere csak írásban lehetséges, ráadásul közjegyző vagy ügyvéd ellenjegyzése is szükséges lenne. Így szóbeli megállapodás alapján legfeljebb a költségeket tartom követelhetőnek.
A hagyatékátadó végzéssel szemben lehet jogorvoslattal élni, az erről szóló tájékoztatásnak a végzésben is szerepelnie kell.

Ami az apaság megállapítását illeti, ez nyilván az örökbefogadott gyermek (a feleség fiúgyermekek akit az apa a nevére vett) esetében szóba sem jöhet (hiszen ott az apa is tudta, hogy nem ő a vér szerinti apa). A másik gyermekkel szemben pedig szerintem csak az apa indíthatta volna meg (nyilván volt valami oka annak, hogy nem tette és különélésük után is fizetett gyermektartást).

Értem, nagyon szépen köszönöm a segítségét!! További kellemes napot!
Gné.