Szép jó estét.
Nagykorú gyermek esetében (19 éves és másodikos szakközépiskolás!) kinek kell a gyermektartás felemeléséért indított pert kezdeményezni? Az anyának vagy a nagykorú gyermeknek?
Ha az anya saját háztartásában eltartja, akor kezdeményezheti az anya.
Köszönöm a gyors választ, már csak egy kérdésem van. Meddig kell fizetni Gyt-t, mert elvileg már végeznie kellett volna a középiskolával. Ha elmegy főiskolára és ott is húzza-halassza, megbukik, akkor a végtelenségig?
A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentősége; nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az indokolt megszakítás.
Nem köteles a szülő tartani a szükséges tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyermeket akkor, ha
A Csjt. 60. §-ának (2) bekezdése tartásra jogosultnak tekinti a munkaképes leszármazót is, ha erre szükséges tanulmányainak folytatása érdekében rászorul. Ilyen esetben a gyermek nagykorúságának elérése után is jogosult a tartásra. A továbbtanuláshoz fűződő egyéni érdek összhangban áll a társadalom érdekével, s e kettős érdek érvényesülésének előmozdítását zavartalan családi kapcsolat esetén a szülők maguk is alapvető erkölcsi kötelességüknek tartják. A családi kapcsolat meglazulása vagy felbomlása azonban nem lehet indok arra, hogy az említett érdekek háttérbe kerüljenek, különösen nem abban a vonatkozásban, hogy a családi kapcsolat alapján tartásra kötelezett szülő a gyermeknek és a társadalomnak az érdekét figyelmen kívül hagyja.
A gyermek rendszerint gimnáziumban, szakközépiskolában, szakmunkásképzőben folytatja tanulmányait. A középiskolai tanulmányok sikeres elvégzése után azonban sor kerülhet valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges további tanfolyamnak a végzésére (pl. gyors- és gépíró, nyelv-, számítástechnikai, menedzserképző tanfolyam stb.), valamint főiskolai, egyetemi tanulmányok folytatására a főiskola, egyetem nappali tagozatán. A Csjt. 60. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából a szükséges tanulmányok folytatásán általában az életpályára előkészítő szaktanfolyamnak, valamint a főiskolai és egyetemi tanulmányoknak a végzését is érteni kell, ezért e tanulmányok folytatásának idejére az arra rászoruló munkaképes leszármazó is jogosult a tartásra.
Ha a gyermeket a középiskola befejezése után a választott életpályára előkészítő tanfolyamra, főiskola, egyetem nappali tagozatára felvették, a tartásra kötelezett s arra képes szülő nem hivatkozhat arra, hogy a nagykorúságát elért gyermek munkaviszonyt létesítsen, és tanulmányai költségeiről, valamint megélhetéséről maga gondoskodjék.
A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentősége, ami azt jelenti, hogy a nagykorú gyermek általában csak tanulmányainak folyamatos végzése esetén követelhet jogszerűen tartásdíjat. A folyamatosságot azonban nem szakítja meg a főiskolai, egyetemi tanulmányok végzését megelőzően megkívánt egy-két éves gyakorlati munka, a sorkatonai szolgálat, a betegség vagy más rendkívüli ok. Azt a kérdést, hogy a megszakítás idejére tartásdíj a gyermeket mennyiben illeti meg, az alapul szolgáló ok figyelembevételével kell megítélni. Szünetel a tartási kötelezettség, ha a megszakítás ideje alatt a gyermek megélhetése biztosítva van, vagy arról maga képes gondoskodni.
Ha a középiskolai tanulmányok végzését követően hosszabb idő telt el, az összes körülmény mérlegelésével kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a tanulmányoknak a főiskola, egyetem nappali tagozatán való folytatása idejére a tartásdíj fizetése a szülőtől elvárható-e, vagy pedig a gyermekkel szemben jogosan támasztható-e az a követelmény, hogy a továbbképzéséhez szükséges anyagiakat részben vagy egészben maga teremtse elő. E vonatkozásban jelentősége van annak, hogy a hosszabb megszakításnak mi volt az indoka, a nagykorú gyermek életpályája a kieső időben hogyan alakult. Ha a gyermek a továbbtanulást megelőzően hosszabb idő alatt akkori életkörülményeinek megfelelően választott életpályán már elhelyezkedett, rendszerint nem várható el a szülőtől, hogy több évi megszakítás után fedezze a továbbtanulás (újabb tanulás) költségét, és erre az időre újból tartásdíjat fizessen. Ilyen esetben kivételesen a tartási kötelezettség megállapítására akkor kerülhet sor, ha az életpályától eltérő vagy magasabb képzettség megszerzését igénylő újabb életpálya a gyermek összes körülményére, különösen egészségi állapotára tekintettel feltétlenül indokolt, és a kötelezett kereseti, jövedelmi viszonyai alapján a társadalmi felfogás szerint továbbtaníttatása a kötelezettől elvárható (pl. a megszerzett képesítés az időközben bekövetkezett változás folytán megélhetését nem biztosítja).
A főiskolai, egyetemi tanulmányok folytatásához fűződő egyéni és társadalmi érdek a gyermekre is kötelezettséget ró, nevezetesen a tanulmányait köteles a tőle elvárható legjobb eredménnyel végezni annak érdekében is, hogy a jogszabályban biztosított kedvezményeket (tandíjkedvezmény, ösztöndíj stb.) kiérdemelje, s ezzel a szülő tartási terheit enyhítse. Megfelelően együtt kell működnie a gyermeknek és szülőjének abban is, hogy a továbbtanuló gyermek a társadalmi ösztöndíj lehetőségét igénybe vegye. A gyermeknek mindezzel kapcsolatos felróható magatartását a terhére figyelembe kell venni, és az nemcsak a tartásdíj összegének a megállapítására hathat ki csökkenőleg, hanem adott esetben a tartási kötelezettség megszüntethetőségére is vezethet.
A már említett általános művelődéspolitikai szempontokra tekintettel a gyermeknek a továbbtanulásra való alkalmatlanságát lehet megállapítani, ha főiskolai, egyetemi tanulmányait szellemi vagy testi adottságainál fogva tartósan nem képes eredményesen folytatni. Ugyanilyen elbírálás alá esik, ha a továbbtanulás ideje neki felróható okból tartósan elhúzódik. A magatartás okait, a gyermek körülményeit, a szülőknek vele szemben tanúsított magatartását természetesen igen behatóan vizsgálni kell. E vizsgálódás során a főiskola, egyetem véleményének a beszerzése is szükséges, mert csak valamennyi ok kellő ismeretében bírálható el, hogy a gyermek továbbtaníttatásának anyagi támogatása a társadalmi felfogás szerint a szülőktől elvárható-e.
Köszönöm szépen,
De továbbra sem tudom, hogy ha a gyermek megbukik a középiskolában és ismétlésnél is csak 2,5-ös átlagot teljesít és nagykorú, akkor kell még fizetni a gyt?
Tudtommal egy középiskolás a 20. életéve betöltéséig jogosult tartásdíjra, ha nappali tagozaton folytat tanulmányokat. (Onnantól szépen átiratkozik esti tagozatra., nappal dolgozik - eltartja már saját magát.)
Felsőfokú tanintézetbe az ő középiskolai "eredményeivel" bejutni, vélem hiú ábránd...
Sziasztok!
A férjemnek most volt az 1. tárgyalása gyerektartádíj leszállítása ügyében, úgy tűnik egy bizonyos összegig le is szállítják.
Kérdésem a következő lenne: azt mondta a tisztelt bírónő, hogy el fogják végezni a környezettanulmányt. Valaki meg tudná nekem mondani, hogy mit jelent ez? A szüleimnél lakunk a párommal és a kisfiúnkkal egy szobában ( úgymond szívességi lakáshasználók vagyunk).Amíg a párom dolgozott és keresett, és mondjuk 4-5éve vett pár dolgot,pl. számítógépet meg 2 hangfalat, az már luxusnak számít? vagy hogy nézik ezt?Hogyan befolyásolja ez az ügyet?
Előre is köszönöm a választ!
Nem számít luxusnak, de nem ártana tudni, most mennyi a gyt., és mennyire kéritek leszállítani, mert nem mindegy.
Természetesen a minimum díjat mindig kifizettem , akkor is ha nem volt esetleg munkám.Bár azért többnyire dolgozom és nem célom a gyerekemet kisemmizni.Ha bebizonyosodik hogy az anyuka tudta hogy hazudik amikor azt a feljelentést tette hogy nem fizetek.Hiszen régen a számláján volt a pénz és feltehetőleg azt onnan le is vette.
Tehát ha ez kiderül akkor a rendőrség vele tesz-e valamit?Esetleg én jelentsem fel amiért engem jogtalanul meghurcolt?Van ilyenkor valami megoldás?
Köszönöm a rengeteg választ a rengeteg kérdésemre.
Zsolnai
Hamis vád megáll, ha a pénz a számláján volt és ennek ellenére feljelentést tett. Be kell mutatni a banki bizonylatot az átutalásról a rendőrségen. feljelentésre ellene ugyanúgy eljárnak, mint a nem fizető apa ellen.
Kedves ObudaFan!
A párom rokkantsági nyugdíjából, ami 36ezer forint,abból fizettünk 10ezret havonta, ezt kérjük most leszállítani.
Tisztelt Fórum!
Gyerektartás díj ügyében kérném a segítséget.
A párom gyermeke tavaly áprilisban volt 18 éves, a születésnapján volt nálunk. Utánna beszéltünk telefonon, de mindig volt valamilyen programja. Tavaly szeptemberben tudtuk meg (mivel többszöri telefon keresésünkre sem vette fel a telefont, és már féléve egyáltalán nem jött hozzánk), az anyukájától, hogy nem jár iskolába. Azt mondta, hogy ő úgy tudja, a gyerek ezt megbeszélte velünk. Mondtunk neki, hogy hozzánk egyáltalán nem jön, mire azt mondta, hogy már tőle elköltözőtt a gyerek a barátjához. Az anyuka azt mondta, hogy pont most akart nekünk telefonálni, mert nem tudta a számunkat ( 1998 óta ez a telefonszámunk!!). A gyerektartás díj lemondásról beadott egy papírt,és állítólag a családi pótlékot is visszamondta. Mi beadtunk egy papirt a gyerektartás díj leállításáról és visszaigényeltük 6 hónapra visszamenőleg. A bíróság bekért tölünk egy papírt, hogy mióta nem jár a gyerek iskolába. Kiderült az iskola által adott igazolásból, hogy már 2006. november óta nem jár iskolába. Kérdésünk, hogy ha 6 hónapra visszamenőleg esetleg megkapnánk a gyerektartás díj összegét, a 6 hónap és a tényleges nem iskolába járás közötti összeget visza lehet valahogy igényelni? Csak peres úton? Lehet, hogy családi pótlékot is felvette, nemcsak a gyerektartási díjat, mikor már nem járt neki. Mit tanácsolnak, mit lehet tenni?
Előre is köszönve a választ.
Bármely, az iskola igazolási időpontja utántól jogosulatlanul felfett kifizetést egyrészt hivatalból visszakövetelnek majd - lévén az anyjától -, másrészt a párod is követelheti az "édes" gyermékétől a t.díjat, az utolsó fillérig.
Lehet hogy most nincs munkája, jövedelme, de idővel csak lesz - mégis csak 4 évtized áll előtte..., és a jogerős birósági döntéssel a kezetekben, a végrehajtó bármikor lecsaphat rá.
Nem kell mást tenni, mint 11. havonta egy tértivevényes levelet küldeni a végrehajtónak a követelés "ébrentartása" végett - így a jogalap a párod részéről soha nem évül el.
Szerintem az anyjának többé-kevésbé tisztában kellett lennie a gyerek lógásával, sumákolásával.
Kedves Monalisa1!
Nagyon szépen köszönöm, hogy ilyen hamar válaszoltál!!
"Nem kell mást tenni, mint 11. havonta", ezt úgy kell érteni, hogy az egy év ne teljen el? Mert utána már nem lehet követelni?
A visszafizetést az anyja kérheti részletfizetésként? "Minimálbéres" vállalkozó, új ház vásárlásával, lakáskölcsönhavi 70 eFt-tal?!!
Még egyszer köszönöm.
Kérni kérheti, és ha kellően megindokolja bizonyára meg is adják neki a lehetőséget. (A kérelembe jelölje meg azt a havi összeget amennyit törleszteni képes, vagy elfogadják v. felemelik valamelyest.)
De benneteket az ő baja miért izgat?!
A konkrét kérdésedre válaszolva: bár egy pénztartozás 5 év után évül el, azonban t.díj visszamenőleg csak 6. hónapra követelhető. Ezért helyesbíttek: NEM 11. havonta hanem 5 (!) havonta egy tértivevényes levél elküldése., tehát ha rendszeresen eszébe juttatják a végrehajtónak a dolgot - lévén ő is csak a beszedett pénzek jutalékából él -, gondja lesz rá, hogy időről időre végrehajtást kiséreljen meg az ügyben. (És minden egyes kisérlet - mint járulékos-, kapcsolódó költség - egyre inkább növeli az adós fizetni valóját, de ez már ő baja.)
Persze ha a bíróság kimondja: 2006 november hónaptól kell visszafizetni a jogtalanul felvett t.díjat, akkor elég a 11. havonkénti ismétlés a végrehajtó felé.
Szerintem (= laikusként) az anyát kell majd perelnetek, lévén a t.díj az ő kezébe/zsebébe vándodolt másfél éven keresztül...
Aztán hogy a jogtalanul felvett cs.pótlék és a t.díj tartozásokat miként tudja maradéktalanul rendezni (...), nos lehet hogy azt az új házat majd csak a későbbiekben vásárolja meg... Vagy idejekorán el is adja már!...
Mert a végrahajtó végül is "ráteheti a kezét" bármilyére is ami az ö nevén van.
Tavalyi topic tartásdíj visszaköveteléséről:
http://www.jogiforum.hu/forum/35/10996
„A párom rokkantsági nyugdíjából, ami 36ezer forint,abból fizettünk 10ezret havonta, ezt kérjük most leszállítani.”
Az más. 10e Ft-ot azért nem egyszerű leszállítani ma már.
„Kérdésünk, hogy ha 6 hónapra visszamenőleg esetleg megkapnánk a gyerektartás díj összegét, a 6 hónap és a tényleges nem iskolába járás közötti összeget visza lehet valahogy igényelni? Csak peres úton?”
Azt már peres úton sem.
És ha esetükben a félrevezettség áll fennt? Mert hiszen a gyerek az apjával szemben elsumákolta, hogy egy ideje már nem jár iskolába, ennek ellénére a t. díjat az anyja továbra is felvette., annyira "vak" azért csak nem lehett otthon...
Én vélelmezem a szándékosságot a dologban.
Kedves ObudaFan!
Igen. De eddig 20%-ot, vagyis min. 10e ft-ot fizettünk.De ez a 10e ft-t a nyugdíjnak több,mint 20%-a,és a bírónő azt mondta, hogy arra a 20%-ra ami kb 7600 ft arra mindenképpen leszállítja.
Ez egy dícséretes eredmény már, de azért a jogerős ítéletig még van izgulnivaló. 7600 Ft az már tényleg igen kivételesen alacsony gyermektartásdíj.
Monalisa!
Köszönöm válaszod!
Megkérdeztünk egy ügyvédet és ő azt mondta, hogy a visszamenőleges 6 hónap és a tényleges iskolába járás közötti időre felvett gyerektarási díj miatt csalás miatt lehet feljelenteni az anyukát.
Ez tényleg lehetséges?
Még egyszer köszi.
"Szerintem az anyának többé-kevésbé tisztában kellett lennie a gyerek lógásával, sumákolásával." - idéztem vissza alanti egyik hozzászólásomból.
Az ügyvéd jó tippet adott a párodnak, vagyis hogy a különbözeti pénzt is be kell vasalni az ex-től, elvégre ő csalta azt ki tőletek.
A feljelentést meg lehet tenni, de szerintem előbb láttok pénzt a dologból, ha fizetési meghagyást ad be a párod a bíróságon. (A bíróság heti ügyfélnapján segítenek azt megfogalmazni, a követelt érték 3%-át illeték címén be kell fizetni.) Ha az anya netán ellent mond a keresetnek, további 3%-ot kell fizetni, és akkor per lesz a dologból. Ott meg feketén-fehéren bizonyíték az iskola igazolása: a tanuló mikor is maradt ki a suliból.
Tehát az anya köteles lett volna benneteket haladéktalanul tájéjoztatni, hogy a párod kérhesse a bíróságtól a t.díj megszüntetését. De mivel az ex ezt "elfelejtette" tudatni - a gyereknek meg ugye eleve nem állt szándékában az apját megfelelően tájékoztatni -, a gondozó szülő felelős a dologban, ergo a jogosulatlanul felvett t.díj kamatostúl visszajár, és a 6% illetéket is bizonyára hozzácsapja a bíróság az ő fizetnivalójához.
Ügyvéd szerintem nem feltétlenül szükséges, az ügy simának látszik.
Ha nem tud vagy nem akar fizetni, a jogerős itélet alapján "rá lehet küldeni" a végrehajtót.
Aztán hogy a párod tesz-e a csalás miatt büntető feljelentést az ex ellen, döntse el ő., szerintem nem ártana egy kis megleckéztetés a nő részére...
A kicsalt érték/összeg arányában kaphat pénzbüntetést és hozzá x hónap felfüggesztett fogházbüntetést.