Gyerektartás dij

Sziasztok,

Gyermektartással kapcsolatban lenne egy kérdésem.

A bíróság a váláskor kimondta, hogy közös gyermekünk után, a mindenkori jövedelmem 20%-át kell gyermektartásként fizetnem, amit a Nyugdíjfolyósító automatikusan levon és átutal a volt feleségem számlájára.
Ezzel nem is lenne probléma, viszont a közelmúltban az édesanyám halála után megörököltem egy lakást, amit el szeretnék adni.
A kérdésem az, hogy a lakás eladásából befolyó összegbôl is kell 20% gyermektartást fizetnem?

Elôre is köszönöm a válaszokat.

Szerintem csak a mindenkori havi rendszeres jövedelemre vonatkozik a t.díj fizetésének kötelezése, az örökség meg nem rendszeres bevételforrás.

Vagyis a megörökölt lakást nem vagy köteles eladni csupán azért, hogy aztán a pénz 20%-val "szaladj" az ex-hez.

Monalisa
laikus hozzászóló

Szia Monalisa,

köszönöm a hozzászólásod!
Természetesen nem vagyok köteles az örökölt ingatlant eladni, de ha esetleg eladom, az abból befolyó összeg jövedelemnek számít, ami után adót is kell fizetnem és a megmaradt netto összeg után a bírósági végzés szerint, ami, ismétlem így szól: a mindenkori jövedelem 20%-a gyermektartást is.

De remélem, hogy neked van igazad Monalisa :-)

Üdvözlettel:
Pityu

Ez így van.

pityuli

A "mindenkori havi rendszeres jövedelem" kifejezést írtam és nem a "mindenkori jövedelem" kifejezést - a kettő közt lényeges a különbség. Et bizonyára Te is érted, tudod.

ObudaFan lesz oly szíves kiegészíteni a hozzászólását, vagyis pityuli vagy esetleg én...

Zárójelben: ha nem oly sürgős a lakást pénzzé tenni akkor most ne add el, hanem csak amikor a t.díj fizetés kötelezettsége letelt. (Addig kiadhatot, a bevétellel mindenkor kiegészítheted a t.díjat - végül is rosszat nem cselekednél. (A kecske is meg a káposzta is esete...)

Sőt, ha csak az öröklést követő 6. évben adnád el a lakást, szja fizetési kötelezettség sem állna fennt.

Monalisa,

természetesen értem a „mindenkori havi rendszeres jövedelem“ és a „mindenkori jövedelem“ közti különbséget. :-)

Tehát, abban az esetben, ha t.díj ideje alatt, netán holnapután eladom a lakást, akkor a befolyt összegbôl 20% a gyermeket illeti meg tartásdíj címén, mivel az én esetenben a „mindenkori jövedelem“ áll fent.

Ugyanígy, ha bérbeadnám, a bérleti díjból befolyt összeg után is 20% tartásdíjat kellene fizetnem, mivel az is egyfajta jövedelemnek számít.

Szerintem ObudaFan is erre gondolt az "Ez így van." beírásával.

Köszönöm mégegyszer a válaszokat és tanácsokat!
pityu

„az abból befolyó összeg jövedelemnek számít,”

Csak akkor, ha magasabb összegért adod el, mint amennyit az örökösödési illeték kiszabásánál alapul vettek.

Szja szempontjából igen. :)

Gyermektartás szempontjából viszont - ha az ítélet másképp nem rendelkezik - akkor a bérjellegű jövedelmet kell figyelembe venni.

Sziasztok! Ismét ide kell forduljak segitségért. Már nagyon elegem van a várakozásból. 1éve inditottam a volt párom ellen apasági és gyerektartásprt, de sehol sem tart az ügy, mert nem veszi át az idézéseket bujkál. Irtam ezelőtt hogy az ügyvédnő már hirdetményi kézbesitést adott ki, de azóta sincs semmi. Megkerestem mit jelent ez a dolog, elvileg 15napra kifüggesztették az illetékes polgmesteri hivatalnál vagy gyámügynél vagy nem tom hol, de azóta se történt semmi. Ezek után mit lehet még tenni az ügy gyorsitása érdekében??? Valaki adjon már valami bíztató választ, mert már a reményt is elvesztem lassan....
:(((
Köszönöm
Edina

Hívni,hívni , hívni. megkeresni szüleit, testvérét, rokonát, imerősét, barátját.............................................................................................................valahogyan cska a nyomára lehet akadni...............fondorlatosan ha kell.....

Sziasztok!
Kisfiam idén márciusban született, és november végén lesz az első 'apasági' tárgyalás.
Kisfiamat nem terveztük, én nem is akartam megtartani, de apuka jött és meggyőzött/rábeszélt én meg meghoztam a döntésem (persze örülök neki és ő a szememfénye!).
Viszont apuka 7 hónapos terhesen közölte velem, hogy ja ő mégsem akarja ezt az egészet és kilépett az életünkből. Valamint ügyvéd által írt levélben közölte, h lehet, hogy nem is ő az apuka és ne keressem őt személyesen és ha ő is az apuka, akkor sem kívánja tartani a kapcsolatot a fiával!
Kérdésem az lenne, hogy számít-e ez a körülmény a bíróságon ill a tartásdíjj összegének megállapításában (hiszen ketten döntöttünk a fiunk mellett), vagy csak egy a lényeg, h ki az apuka - a t.díj meg így is ugy is annyi amennyi.
Még annyi, hogy apuka pilóta (magyar) és külföldi a munkáltatója (EU) és sokat van külföldön is. Ez gond lehet a t.díjfizetésnél?
Meddig húzódhat egy ilyen per? És addig anyagilag csak magamra számíthatok?

Köszönettel
Judit

Az előző hozzászólásomból még kimaradt, hogy apuka 2 hónapja megházasodott. Számít ez valahol?

Köszönettel
Judit

Nem számít, hogy akarta-e, ha nem akarta volna, akkor is kellene tartásdíjat fizetnie. Hogy újra megházasodott, annak nincs akkora jelentősége, mint annak lesz, ha onnan is lesz gyermek, mert akkor őt is el kell tartania. Hogy külföldről kapja a munkabérét, annak nincs jelentősége. Kérd ideiglenes intézkedésként is a tartá smegállapítását, ha nem akarsz az ítéletig várni.

Sziasztok! Három kérdésem lenne, megpróbálok rövid lenni.
A válás 2005 őszén lezárult.

1. Az elhúzódó válás alatt az apuka nem fizetett gyerektartást, és a bíróság visszamenőleg határozatban kötelezte ennek(fix összeg) megfizetésésre. Az ígéretet megtette a bíróság előtt, de azóta sem fizetett. Ez a határozat elévül-e?
2. A bíróság szintén határozatban kötelezte volt férjet ingó vagyon 50 %-ának megfizetésére, konkrét összegben. Ígéret szintén volt, a bíróság előtt, a fizetés nem történt meg. Szintén: ez a határozat meddig érvényes? Elévülhet?
3. A gyermektartásdíjra vonatkozó határozat úgy szól, hogy 20 % gyerekenként, de minimum x ft. Pár hónapig postai csekken megérkezett a pénz, aztán ritkult, késett. Most rendszeres, de hónapok óta még a minimális összegnél is kevesebb, a két gyerekre összesen 5-6 ezer ft. (a gyerekek 14 és 18 évesek, mindkettő tanul)Az apa dolgozik, de vélhetően nem jelentette be a munkáltatónál a gyt kötelezettségét. Az önkényesen lecsökkentett összeg is elmaradásnak számít?

Az anyuka most készül bírósági panasznapra (azt hiszem így hívják), de legközelebb csak december elején lesz, addig próbál tájékozódni, hogy mit és hogyan kérhet.

(neki nincs lehetősége netezni, én csak közvetítő vagyok)

Előre is köszönöm a segítséget
Liana

Pénztartozás elévülési ideje 5 év. A jogerős itélet alapján végrehajtást kell kérni, egyben kérjen kamattérítést is. Lefoglalják az autóját, ingatlan tulajdoni részét stb. - ha van...

Az itélet alapján le kell tiltatni a keresetéből a t.díjat.

Az ismerősöd a panasznapra vigye magával az itélet másolatát, valamint az eddig kapott csekkeket bemutatásra.

Nem lett volna szabad ezzel majd' három évet várni...

Minden jót!

Monalisa
laikus hozzászóló

Kedves Monalisa1, köszönöm a választ.

Most beszéltem telefonon az illetővel, és pontosítanék. A határozatok tényleg 2005-ösek, de ezt követően került sor az ingatlan vagyonmegosztásra, és ez csak 2007-ben ért véget. Az utólsó tárgyaláson a bíróság előtt ismét ígéretet kapott a korábbi határozatban foglalt összegek kiegyenlítésére, és azóta (szóban) többször is kérte, de sértegetésen, gúnyolódáson kívül mást nem kapott. Sajnos írásban, és hivatalos módon azóta nem kérte, mert félt. (nem volt egyszerű válás, sajnos)
Ezt csak azért írtam, mert nem halogatás volt a dolog mögött, hanem az ismerősömnek idő kellett, hogy új otthont termtsen a gyerekeinek (lakásvásárlás, költözés)
A volt közös ingatlan ugyan a volt férj nevére került, de nem biztos, hogy még az ő nevén van, bár azóta is ott lakik. Az autó sem az ő nevén van, amit használ.
Múlt télen nem fizetett, mondván nem dolgozik(na igen, bejelentve tényleg nem), és 2008 ősze lett, mire kiegyenlítette visszamenőleg (gyerekenkét5000/hó összeggel) ezt a tartozást.Azaz hiába dolgozik teljes munkaidőben, nem minimálbéren, ennek ellenére is csak a minimális összeget hajlandó fizetni.

Még egyszer köszönöm a hasznos információkat
Liana

Értem.
Mindenképpen az ex férj fogja megszívni a dolgot ezzel a hitegetéssel, halogatással, mert a bírósági végrehajtó addig nem fog leszálni róla amíg tartozás van - akár a majdani nyugdíjból is levonás eszközölhető majd...

Ha pedig az ingatlant és az autót időközben átpasszolta valaki más nevére ahelyett hogy a tartozását rendezi, fedezetelvonást követett el, ez pedig bűncselekmény.

Ismerősöd fogadjon ügyvédet mert egy-két dologban még nincs vége a meccsnek - sajnos.

Sz*r pasas az aki a gyerekeit rövidíti meg, azaz nem fizeti rendesen a t.díjat.

Az hogy a volt feleséggel hogyan "bánik" az teljesen külön téma.

Mindentől függetlenül - sajnálatosan a láthatás/kapcsolattartás nem korlátozható, nehogy má' beleköthessen...

Egyezik a véleményünk, ezért szeretnék segíteni neki.
A láthatás tudtommal rendbem van, nem is akarta soha korlátozni. Egy településen laknak, Hétvégén is, és tulajdonképpen bármikor, amikor akarnak, mehetnek (és mennek is)a gyerekek az apjukhoz.

Ja, és a félelem is ebből adódik, mármint hogy a gyerekek rendszeresen találkoznak a apával és annak szüleivel. A válás évei alatt a látogatások ideje alatt az anyjuk szidását hallgathatták, mert el mert válni. (pedig nyomós okai voltak: munkakerülés, ivás, hazugságok, megcsalás)Fél, hogy ezek a cirkuszok újra elkezdődnek.

Üdv mindenkinek!

Lassan 19 hónapja élünk külön a 27 hónapos kislányom apukájával, aki Angliában vállalt munkát, amikor különváltunk. Most már több mint másfél éve dolgozik kinn, próbálunk megállapodni a gyerektartás díjával kapcsolatban, eddig elég össze-vissza ment a dolog, küldött is pénzt meg nem is, késett is sokszor stb. Kb. egy hónapja elindítottam a pert emiatt, de még a tárgyalás előtt egy nappal küldött egy bűnbánó levelet, amiben fűt-fát megígért, azt is, hogy maradéktalanul kifizeti az elmaradásait, és azt kérte, intézzük el a bíróságon kívül a dolgot. Belementem, bár az eljárást nem szüntettem meg, csak felfüggesztettük. Most olyan jogszabály után kutat, hogy mi alapján határoznák meg a tartásdíj mértékét az ő esetében, gondolom, azt szeretné elérni, hogy minél kevesebbet kelljen fizetni. Szóval a kérdésem erre vonatkozik, külföldi munkavállaló esetében, mi alapján határozzák meg a tartásdíjat, mire számíthatok tőle?

Tisztelt fórumozók!
A múltkoriban már írtam ide és gyors választ is kaptam hozzáértőtől a kérdésemre.
Arról volt szó, hogy kérhetném-e a volt férjem által fizetett gyermektartásdíj megemelését, 3 év elteltével. A volt férjem jó menő vállalkozó, ellenben minimálbéres. Azóta gyökeres változás következett be.
A volt férjem lépett és keresetet nyújtott be a bírósághoz a gyermektartásdíj csökkentésére!! Ezt azzal támasztotta alá, hogy az egyik kft-jében megszűnt a tagsági viszonya (tudtommal abban az időben is minimálbéres volt, akárcsak most, még akkor is, ha két kft-je volt), valamint még azt is felhozta indokul, hogy az édesanyjánál lakik, ingyen. Sosem lakott ott, a barátnőjénél lakik. Ezt mivel bizonyíthatnám???? A gyerekeket citáljam bíróság elé?? Azt írta a beadványban, hogy az autója hitelét is az anyja segítségével fizeti. Khm...aki rokkantnyugdíjas??? Egyedül él, férje nincs...
Valamint még állított egy nagyon valótlant! A 3 évvel ezelőtti válóperünkben a megállapodásunk az volt, hogy a közös lakást együtt értékesítjük és a hitel kifizetése után a lakás vételára az enyém lesz. Ezt a vállalkozások fejében kaptam volna. A lakást 15,5 M forintért adtuk el, és a hitel 10,8 M forint volt rajta. Az utolsó fél évben a lakást a volt férjem használta kizárólagosan, és a lakás értékesítéséig a hitelt ő fizette. A megállapodás szerint az addig befizetett hiteltörlesztéseknek a felét neki oda kellett adnom. Úyhogy még kapott 800 ezer forintot. Ezzel szemben a beadványban szóról szóra ezt irta:
"....az utolsó közös lakásunk a feleségem birtokába és tulajdonába került, amelyet ő a későbbiekben értékesített és a hiteltartozás megfizetése után visszamaradt összeg teljes egészében a a volt feleségemé maradt."
Ez nem fedi a valóságot, mert sosem volt a lakás a kizárólagos tulajdonom. Ez valótlan állítás. Ezt a tárgyaláskor felhasználhatóm-e a szavahihetősége megkérdőjelezése végett, vagy legalábbis pontatlansága miatt? Vagy nincs jelentősége?

Valamint azt írta a beadványában, hogy a jövedelme nagymértékben lecsökkent. Hogy csökkenhetett le, ha eddig is minimálbéres volt? Ha erre válaszul vagyonosodási vizsgálatot indítok, ez már lehetne kiindulási alap? Hisz ő maga ismeri be, hogy korábban nem ennyi volt a jövedelme. Nem?

Végsős soron persze lehet a gyereket is tanúként kihallgatni, de általában célszerűbb a szomszédokat, rokonokat. Ha valóban csak a gyermektartás vonatkozásában indult a per, akkor valószínűleg a lakás kérdésének kevés jelentősége lesz.