szívességi lakáshasználat - e


Kovács_Béla_Sándor # 2006.07.30. 03:23

A haszonélvező az ingatlan használatára, hasznai szedésére vonatkozó jogát akár a tulajdonosossal szemben is érvényesítheti. Ez alatt, persze, nem a "kijelentést" kell érteni, hanem például azt, hogy a tulajdonos is csak a haszonélvező által engedett módon, mértékben és feltételekkel lakhat ott. Jelen esetben szívességi lakáshasználóként. Ezt a haszonélvező felmondhatja.

Arpuska # 2006.07.29. 23:17

Sziasztok!
Egy kicsit furcsa lesz a kérdésem de az élet néha produkál furcsa szitukat. Tehát: adva van egy házaspár akik nem válnak, nincs semmi gondjuk egymással. A feleség tulajdonosa az ingatlannak ahól élnek, és a feleség szülei a haszonélvezők. A férjnek se tulajdon, se haszonélvezeti joga nincs, de az említett lakás az állandó bejelentett lakcíme. Egy családi konnfliktus során a férjnek megromlott a viszonya az apósával, aki azzal fenyegeti, hogy "kijelenti" a lakásból aminek ugye ő a haszonélvezője. Kérdésem az lenne, hogy megteheti e ezt, vagy bármilyen módon tud e kellemetlenséget okozni a férjnek.

köszönöm a segítséget.

gondok # 2006.07.13. 11:17

Ez igaz, ki vagyok zárva az ingatlanból, viszont A felelős őrzést vállalt. Ha a felszólítás a kiköltözésre - a felelős őrzés ellenére megállja a helyét, akkor ptk 147-re hivatkozva elvehette az ingóságokat, és perelni lehet az ellenértékét. Ha viszont a kizárás jogtalan volt, mert nem szívességi lakáshasználatról volt szó, és nem állja meg a helyét a kiköltöztetés, akkor sikkasztásnak illetve lopásnak minősül az ingó vagyon "kezelése".
A kérdés tehát az, hogy A jogszerűen járt el, vagy sem.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.07.13. 10:36

A korábbi hozzászólásaid alapján attól tartok ezek a kérdések kissé megkésettek; hiszen mindez már megtörtént, birtokon kívülre kerültél.

gondok # 2006.07.13. 08:06

no jó, ha jól tudom még ez sem teljesen igaz, mert a haszonélvezeti jog is azonnal létrejön. Kérdés az, hogy A kirúghatja-e D-t, E-t (az unokákat) és a gondviselőjüket a tulajdonjogi per vége előtt egy szívességi lakáshasználat felmondásával, illetve felszólíthatja-e őket az ingóságaik elvitelére, és a ptk 197 szerint elveheti-e tőlük ugyanezeket, ha nem tesznek eleget a felszólításnak?

Kovács_Béla_Sándor # 2006.07.13. 07:56

Az özvegyi haszonélvezeti jog is a házastárs halálától áll fenn. Az más kérdés, hogy jelen esetben perben kell érvényesíteni.

kiábrándult # 2006.07.13. 07:52

A gyerekek a szülő halálakor azonnal tulajdonossá válnak, a haszonélvezeti jog sajnos csak bejegyzéstől létezik.

gondok # 2006.07.13. 05:44

A és B házasok, a gyerekeik C és D. C-nek van egy házastársa, G, valamint két gyerekük E és F (kiskorúak).
Mindannyian egy házban élnek, ahol a tulaj A és B.
Ha C meghal, akkor E, F és G szívességi lakáshasználók, ez OK. De ha előbb B is meghal, és utána C, akkor E és F törvényes örökösök. Mivel kiskorúak G pedig a gondviselő. Kérdés, hogy C halálától számítva az örökrész, mint tulajdon (és esetleg haszonélvezeti jog) bejegyzéséig E, F és G minek minősül? Akkor is szívességi lakáshasználók, vagy egyáltalán nem azok (G-nek perelni kell A-n a tulajdoni részt, mert nem akarja odaadni) - avagy A felmondhatja-e a ilyen esetben a szívességi lakáshasználatot, felszólíthatja-e G-t, hogy költözzenek ki?