Ügyvédi költségtérítés

Bocsánat a tudatlanságomért...

Azt szeretném megkérdezni, hogy ha valaki bírósági pErt indít a másik ellen és olyan dolgot kér, ami egyébként neki nem járna , de mégis pert indít az alperes ellen, akkor lehet-e tőlle ügyvédi költségtérítést kérni ?

kÖSZÖNÖM A VÁLASZOKAT!!

A bíróság a pervesztes felet kötelezi a nyertes költésgeinek megtérítésére. De ajnos, épp az ügyvédi tiszteletdíj az, ahol rendszerint anakronisztikusan és nevetségesen alacsonyan állapítják meg a "méltányolható" mértéket.

Ha jól értelmezem, a bíróság megállapítja magától, hogy mennyi az én ügyvédi költségem a perrel kapcsolatosan, és azt visszafizeti?? Valami ilyesmit mondott az ügyvédem is, csak nem jól értelmeztem, hogy azt ő kérni fogja...de kinek?? Nekem?? Vagy magának (akkor kétszeresen kapja meg a fizetségét.. : )))) )

Köszönöm a választ!!

Mivel te már az ügyvéd tiszteletdíját megfizetted, ezért a pervesztes azt neked kell hogy megtérítse. Lehetséges, hogy az ügyvéd kezéhez teljesítsen, de azt ő nem tarthatja meg. Hacsak nem úgy állapodtatok meg.

Köszönöm szépen!!

Hát ez jó hír. Nem gondoltam, hogy ez nekem visszajön : ))))) Csak bosszankodtam, hogy még ez is.....!!!

Köszönöm mégegyszer!

És nem az ügyvédem vallja be a tiszteledíjat amennyit fizettem neki?? Ha megállapítjak, az sokkal kevesebb összeget jelent, mint amennyit én fizettem??

Mód van arra is, hogy az ügyvédi megbízási szerződést csatoljátok a bíróság részére és annak alapján kérjétek megállapítani az ügyvédi munkadíjat. Persze csak akkor kapjátok meg, ha nem nagyon eltúlzott. (Teszem azt több, mint a követelés tőkeösszege...)

nem, nem eltúlzott. Most értettem meg hogy ezt mondta az ügyvédem is, csakhát, ott, akkor zavarosnak tűnt.. Mindíg okosodik az ember. No meg aztán hál'stennek nem vagyok jártas ilyen ügyekbe : ))))

Köszönöm.

Segítségeteket kérem.
Gyerekelhelyezési perben sokadik tárgyalásra mentünk. Előtte beszéltük az ügyvédemmel, hogy van arra lehetőség, hogy a vesztes fizesse a másik perköltségét is. A tárgyaláson nem számítottunk döntésre, így az ügyvédem nem adott be semmilyen ilyen jellegű kérést a másik féllel szemben.
Megnyertük első fokon. A másik fél fellebbezni fog.
Kérdésem, hogy milyen úton-módon lehet utólag kérni a másik féltől az ügyvédi munkadíj megtérítését?
A fellebbezésükre adott viszontkeresetünkben van erre lehetőség?
Azért itt kérdezem, mert az ügyvédem, kitérő válaszokat ad erre. Az a sejtésem, hogy valamit elszúrt és palástolni szeretné, viszont munkadíja fél éves keresetem.
Válaszokat köszönöm.

A bíróság a perköltség felől hivatalból határoz, kivéve, ha a pernyertes fél a perköltség tárgyában való határozathozatal mellőzését kéri.
A gyakorlatban a bíró megkérdezi a feleket, hogy perköltségigény van-e, és csak akkor nem határoz a perköltségről, ha a később pernyertes fél azt nyilatkozza, hogy nincs. (A pervesztes hiába nyilatkozza, hgy van, ő pervesztés esetén a költségeit maga viseli.)

Így alapvetően azt kellene tudni, hogy az ügyvéded mit nyilatkozott az eljárás során a perköltségigényről (ha a sokadik tárgyalásra mentetek, erre bőven lett volna alkalma).

Ha ő nyilatkozta bármikor, hogy nincs perköltségigény, utólag, másodfokon szerintem már nem gondolhatja meg magát.

Ha a bíróság annak ellenére nem döntött a perköltségről, hogy bejelentettétek a perköltségigényt, erre vonatkozóan fellebbezni kell az ítélet ellen. (A másik fél fellebbezésének bevárása nélkül.)

Ja, még annyit, hogy a tárgyalás ítélethozatal előtti berekesztése előtt a bíró figyelmezteti a feleket a tárgyalás berekesztésére, ill. megkérdezi, hogy erre figyelemmel még akarnak-e valamit nyilatkozni, így ha nem is számítottatok a tárgyaláson döntésre ekkor még mindíg be lehetett volna jelenteni a perköltségigény mértékét.

Valóban figyelmeztetett minket a tárgyalás berekesztésére, de ez nekem nem mondott semmit. A bírósági folyosón kérdeztem meg, hogy ez mit jelent.
Egy tárgyalás alaklmával sem volt szó perköltségigényről. Csak láthatásról és gyerektartás mértékéről.
Ez most kinek a hibája? Ügyvédi vagy bírói mulasztás? Mit tehetek?

Bírói mulasztás. Ha az ítélet kézbesítésétől fogva még nem telt el 15 nap, fellebbezni kell, ha eltelt, de az ellenfél fellebbezésének kézhezvétele óta nem telt el 8 nap, akkor csatlakozó fellebbezést kell benyújtani.
Ha tényleg magas volt a munkadíj, nyújtsátok be a fellebbezéshez/csatlakozóhoz a szerződést, de elképzelhető, hogy arra tekintettel, hogy ezt elsőfokon nem tettétek, már csak a bírói mérlegelés alapján megállapítandó munkadíjat állapítják meg, ami nem lesz éppen sok.

Azt értem, hogy a figyelmeztetés neked nem jelentett semmit, de az ügyvédednek sem?
Ezeket a kérdéseket azért szigorúbban szokták megítélni, ha a peres fél ügyvéddel jár el, mivel az ügyvédnek az a szakmája, hogy ezeket a dolgokat tudnia kell.
Az is furcsa nekem, hogy ügyvéded van, de ilyen eljárási alapdolgokban nem tőle, hanem a Fórumon kérsz segítséget.

Egyjogász!

Mint már írtam, azért itt kérek segítséget, mert az ügyvédem a tárgyalás óta, kitérő választ ad ezekre a kérdéseimre.
Pl.: -Hagyjuk az egészet, örüljünk, hogy megnyertük.

• Úgy is keveset ítélne a bíró, felesleges még ezzel húzni az egészet.
• Ha ezzel állunk elő, még a másodfok valóban elhiszi, hogy vagyona miatt voltam a volt párommal.

És ehhez hasonlók.

Úgy döntöttem, hogy magam járok utána, és konkrét dologgal állok elé.
Nem értem, hogy miért nem erőlteti ő is azt, hogy a pervesztes térítse meg ügyvédi költségeim legalább egy részét.
Válaszaitokból, azt vettem ki, hogy ilyen irányú követelésünkkel még nem késtünk el. Mivel ebben a témában ennyire negatív, azt gondoltam, hogy ő szúrhatott el valamit.
Nyertes fél ügyvédjének van valami hátránya abból, ha kérik az ügyvédi munkadíj megtérítését a vesztes féltől?

Az ügyvéd készkiadásai és munkadíja a perköltség részre, az ügyvédnek abból semmi hátránya nem lesz, ha ezt a perköltség részreként az ellenérdekű féltől követelitek.

Ügyvédi munkadíjként a bíróság mérlegelése alapján általában a perérték 5 %-a kerül megítélésre, de ha bemutatjátok az ügyvédi megbízási szerződést vagy az ügyvéd által a megb. díjról adott számlát, a bíróság a tényleges összeget is megítélheti, ha nem tartja eltúlzottnak.

Javaslom, hogy nézd meg a tárgyalási jegyzőkönyvekben, nem történt-e a perköltségről nyilatkozatatás, mivel én már 20 éve járok tárgyalásra, de olyannal még nem találkoztam, hogy a bíró az eljárás során ne nyilatkoztatta volna a feleket, hogy perköltségigény van-e. (Leginkább vagy a tárgyalás elején vagy a tárgyalás berekesztését megelőzően szokott erre sor kerülni.)

Pont most kaptam egy ítéletet, amiben az szerepel, hogy a jogi képviselő az eljárása körében perköltségigényt nem terjesztett elő, így a bíróság az erről való érdemi rendelkezést mellőzte.
Várd meg az ítéletet, és az indokolás végén nézd meg, mivel indokolja a bíróság, hogy a perköltségről nem rendelkezett, mivel a hivatalbóli eljárásra figyelemmel ezt indokolnia kell.

Az ügyvéded válaszait nem értem, az ő kötelessége, hogy a Te érdekeidet képviselje, és az is a Te érdeked hogy a perköltséget a pervesztes fél viselje.

Egyjogász!

Köszönöm, hogy ilyen részletesen választál.
Most már nagyon kíváncsi vagyok a jegyzőkönyvre. Emlékezetem szerint (eddigi tárgyalási jegyzőkönyvek is ezt bizonyítják) nem esett szó perköltségigényről.
Mi számít egy gyerekelhelyezési pernél perértéknek?
Tegyük fel, ha nem esett erről szó (gondolom az ügyvédem hibájából, mert nem hinném, hogy a bíró hívja fel erre a figyelmet, maximum leírja, hogy ilyen jellegű előterjesztés nem történt egyik fél részéről sem, ezért nem határoz meg perköltségtérítést. Igaz?), akkor is érvényes amit ObudaFan tanácsolt? Mármint, hogy kézhezvételtől számított 15 napon belül csatlakozó fellebbezést nyújthatunk be?
Azért kérdezem ilyen konkrétan, mert ha biztosra tudom a választ, akkor az ügyvédem már nem rázhat le kitérő válaszokkal.
Különben a per során (közel egy év) nagyon lelkiismeretesen képviselt, meg voltam vele elégedve, de ezt a húzását nem értem.

A fellebbezés kézhezvételétől számított 8 napon belül lehet csatlakozó fellebbezést benyújtani.

Köszönöm ObudaFan.
Ezt fogom kérni az ügyvédemtől.