Végrendelet írása

Nincs mit.

Köszönöm!

A biztosítási szerződésben, illetve a biztosítási kötvényben lehet megnevezni. Ha nincs megnevezve, a törvényes öröklés rendje érvényesül.

Tényleg az utolsó kérdésem:

Magán nyugdíjpénztárban lévő összegre, élet és személybiztosítás után kapható összegre és egyáltalán az utazásra kötött biztosítás összegére is lehet megnevezni örököst?
Mert hát a biztosítók nem igazán arról híresek, hogysimán és egyszerűen fizessenek, ha arra kerülne a sor....

Köszönöm!

Köszönöm!

Lehet író(számító)géppel is, de az nem számít saját kezűleg írt végrendeletnek és két tanú kell hozzá.

Köszönöm a választ, de még annyit szeretnék kérdezni, hogy szükséges-e kézzel írni vagy lehet géppel is?

A teljes terjedelmében saját kezűleg írt és aláírt végrendelethez nem szükségesek tanúk. A hagyaték tárgyait azonosíthatóan kell megjelölni, természetesen annál jobb, minél pontosabb a megjelölés. Ugyanez érvényes a kedvezményezett személyekre is. A törvényes örököst az örökhagyó akár más személy örökössé nevezésével, akár a végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja az öröklésből.

Közös utazás előtt állok a két lányommal. A végrendelet formájáról már úgy, ahogy tájékozódtam:
minden oldalon feltüntetni, hogy végrendelet, oldalszámozás, minden oldalt aláírni, minden oldalon dátum.
Ha ez a lista nem teljes, kérnék még segítséget, mi szükséges ahhoz, hogy elfogadják!

Géppel írt végrendelet elfogadott? Ha igen, akkor csak a géppel írt végrendeletnél kell-e 2 tanúval hitelesíttetni a végrendelkező aláírását vagy a kézzel írottnál is?

Milyen módon kell felsorolni, hogy miről végrendelkezik az ember? Ezt arra értem, elég-e, ha csak az utca, házszám alatti ingatlan X részét nevezi meg az örökhagyó vagy házrajzi szám szerint kell-e megemlíteni?
Kell-e mellékelni a Végrendelethez az öröklendő ingatlanok hivatalos papírjai?

Az örökösként megjelölt illetőnek kell-e valamilyen adatait beírni? (ha igen, milyeneket)

Azt bele kell-e írni, hogy nem szeretnénk, ha a jogos örökös jusson hozzá az ingóságokhoz? Nálunk már csak egyetlen idős szülő jönne számításba és egy testvér, de egyikre sem szeretnénk hagyni azt, amiről tudunk végrendelkezni.

Köszönöm!

Tévedsz. A takarékbetéthez még csak-csak engednek hozzányúlni - de azt is indokoltan, számlával igazoltan. Az ingatlanvagyont viszont - érthető módon - nagyon is mereven kezelik.

U.i.: Az a gyermek, akinek az apja él, nem árva.

KBS:
Te vagy nagyon naív vagy, vagy csak nemtörődöm. Nem hallottál még arról, hogy a gyámügyesek mennyire nem alaposak az árva gyerekek vagyonának védelmekor? Elég csak egy jó indok, és máris adnak engedélyt mindenre.
Ja, és azt végképp el akarom kerülni, hogy az apuci a házamba betegye a lábát. Egy megveszekedett vasa sincs benne. Akkor már inkább az anyámnak, egyharmada az ő pénzéből van.

Nem szeretnék részletekbe bocsátkozni. Egyszerűen el akarom kerülni, hogy a gyerekem az apja miatt földönfutó legyen. Van vagyon, ha nem is óriási, de egyetlen örökösként könnyebb lesz az élete. És tudom, hogy édesapuci csak a pénzre hajt. És szeretném bebiztosítani a gyereket, hogy az apja ne férjen hozzá ahhoz, amihez semmi köze. A kérdés csak az, hogy miként tudom megtenni? Öröklési szerződéssel? Vagy még életemben ruházzam át valaki másra a vagyont? Van erre lehetőségem?
És nincs férj. Soha nem is volt.
Nem gyilkosságra gondoltam, egyébként. A halál bármikor, bárhogy bekövetkezhet. Baleset, esetleg...

Sanger!

Ha férjed meggyilkol téged, akkor nem a házadba, hanem a börtönbe fog beköltözni. A gyereket pedig a gyámhatóság elhelyezi valahol. Úgyhogy csak ezért felesleges őt bármiből is kitagadni.

Más kérdés, mi van akkor, ha sétálsz az utcán, és a fejedre esik egy tégla. Akkor tényleg hozzátok költözik az akkor már - megözvegyült - férjed.

Beköltözni be tud, elvégre csak együtt kell laknia az általa nevelt gyermekkel. De a gyermek vagyonát "elherdálni" nem tudja, az azzal való rendelkezéshez ugyanis minden esetben a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

Õszintén szólva nem vicceltem. Van abban valami bizarr, amikor arról beszélgetünk, mi lesz a jogi helyzet egyikünk esetleges meggyilkolása után.

De, hozzátud. Nem akarom, hogy beköltözzön a házamba, még akkor sem, ha már nem élek. Sunyi alak, és elherdálná a gyereke elől a vagyonát.

Az orvosi tanácsod csak egy vicc, ugye?

Alapból nem tud hozzáférni. Persze, ha ő is olyan tájékozatlan a kérdésben, mint te magad, akkor lehet okod a félelemre...

(Halkan és félre): kértél már orvosi tanácsot is?

Köszönöm, ezeket én is tudom. Mivel kisgyermekről van szó, ez így egy kicsit bonyolultabb. A köteles részt is szeretném a gyermek részére úgy megőrizni, hogy csak felnőttkora után férhessen hozzá, ugyanis van okom feltételezni, hogy az apa az életemre tör a vagyon miatt. Viszont, ha nem tud hozzáférni, akkor talán békén hagy. Ezt hogy tudom jogilag kivitelezni?

Kizárni minden további feltétel nélkül ki lehet, csak ekkor szabályszerű végrendeletben más örököst kell megnevezni. A kizárás ellenére viszont kötelesrészt még követelhet, hacsak ki nem tagadod, ennek viszont feltételei vannak.
Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult

• az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
• az örökhagyó sérelmére súlyos bûncselekményt követett el;
• az örökhagyó egyenesági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bûntettet követett el;
• az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
• erkölcstelen életmódot folytat;
• jogerôsen öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték.

  Érdemtelen az öröklésre

• aki az örökhagyó életére tört;
• aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, vagy annak érvényesítését meghiúsította, illetôleg ezek valamelyikét megkísérelte;
• aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört.

Ki tudom-e zárni a gyerekemet az öröklésből, hogy megakadályozzam, hogy az apja halálom esetén rátegye a kezét a vagyonra? Mikortól számít valaki érdemtelennek?

(Egyrészt csak akkor nincs rajta, ha az özvegynek természetben juttatott vagyontárgy értéke legalább megegyezik a korlátozott haszonélvezet értékével. Ez itt igen valószínű, de azért ki tudja.)

Másrészt viszont "a kötelesrész mellett ,egy -egy értékesebb ingóság" tekintetében szabad a rendelkezési joga az örökhagyónak.

Ha a feleség kizárólagos örökösként van megnevezve, akkor a gyermekek kötelesrészre vannak szorítva, az egyébként egyedileg megjelölt ingóságot is ennek keretében kapják. A kötelesrészen pedig nincs haszonélvezete az özvegynek. (Megjegyzem az özvegyi jog céljával sem lenne összeegyeztethető, ha a végrendeleti örökös özvegy a törvényes örökrészüknél kevesebbet jussooló gyermekek örökrészén haszonélvezetet kapna.)

Azért arról a félreértések elkerülése végett nem árt rendelkezni, hogy ezekre a kivett ingóságokra kiterjed-e a haszonélvezet, vagy sem, mert mindkét megoldás jogszerű.

Ha mindent rá kíván hagyni, akkor nem szükséges a hagyaték tárgyainak felsorolása. Sőt, épp a fesorolás okozna gondot, hiszen az abból esetlege kimaradó dolgok törvényes öröklés alá esnének.
Ha ő az egyedüli végrendeleti örökös, akkor nem lehet ugyanakkor haszonélvező is. Az fogalmilag kizárt.
A kötelesrészt is azonnal ki kell adni, méghozzá teher és tartozásmentesen - de a végrendelkezésben juttatott dolgok a köteles részbe beleszámítanak.

Ha egyedüli örökösének a feleségét nevezi meg, akkor ez ugye nem az özvegyi jog?

A kötelesrész kiadása után a feleség szabadon végrendelkezhet a maga részével.

Ha ingatlan van ,akkor azt el kell adnia,hogy a két fiú megkapja a részét, vagy lakhat benne tovább?

Sziasztok!

Végrendelet esetében, ha a férj egyedüli örökösének a feleségét teszi meg ,akkor elég azt írnia ,hogy minden ingó és ingatlan vagyonát a feleségére hagyja holtig tartó haszonélvezeti joggal?

Továbbá van két fia rájuk a kötelesrész mellett ,egy -egy értékesebb ingóságot hagyna.

A kötelesrészt édesanyjuk halála után kapják meg, viszont a két ingóságot a halála után azonnal?!

Köszi:)