Eltartási szerződés megtámadása

Szóval a 12 ezer ügyvédből vannak korruptak... ...most egy világ omlott össze bennem.

Érdekes. Az ügyész úr tudja vajon, hogy a zsoldos egyszerűen fizetett katonát jelent, és hogy a legtöbb modern nemzeti hadsereg például az USA - hazafiatlansággal nemigen vádolható - hadserege kifejezetten zsoldosokból áll?

A hivatásos katona a zsoldos. Gondolom, az ügyész úr sem "köszönömért" dolgozik. (Mi "zsoldosok" viszont gyakran igen.)

Egyébként tényleg nem ez a lényeg. De nem is az, amit te hajtogatsz.

visszatérve.....én nem viccceltem

a kérdésem az volt hogy ha egy szerződés minden betűje érvénytelen és valós tartalom nélküli, akkor mi az alapja annak hogy átértelmezzék ajándékozásnak? ez nem törvényben van ha jól értelmezem, hanem jogalkalmazás

aztán...nem értem......ajándékozni abszolut nem igy szoktak.....kérdésben fogalmaznám meg a lényeget: ha az ajándékozónak egyértelműen csakis az a célja hogy az ajándékozott dolog csakis halála után szálljon az ajándékozottra (annak minden jogával és kötelezettségével stb. és az ajándékozottat ki is zárja a használatból addig), akkor mégis milyen alapon jön szóba ajándékozás és csaknem végrendelet?

Expressis verbis Ptk. szabály. 207. § (6)

joggal való visszaélés, az alábbi, második bekezdésem szerint is már

Nem kellene félig megrágott, emésztetlen jogi szakkifejezésekkel dobálóznod.

hát a jogesetemet azt hiszem Te sem tudnád megemészteni.....

úgy érzem az a törvény nem illik az jogesetre, egyébként:

mégpedig:

olyan esetekre vonatkozik, ahol van egy nagyjából önállóan tekinett és tekinthető "eltartási szerződés" ami szinlelt mint olyan és gondolom a törvény gondolata az lehet hogy akkor is nyilvánvalóan volt egy ajándékozási szándék

de vannak olyan esetek is mint az enyém, ahol:

az egész ügy az végrendelkezés terében, tudatában, összefüggésrendszerében tekinthető....ilyenkor ha maga a szerződés szinlelt és semmis, nem értem hogy mért alkalmazható az a törvény? pl. amikor az "eltartott" csak elrendezni kivánja a vagyonát és pont ezért lett belátható hogy a szerződés szinlelet...

ilyen esetekben mért nem végrendelet részeként értelmezik a megsemmisitett eltartásit? ez nem megy nekem...

És ha szétspammeled a fórumot azzal, hogy mindenki ellened van és hülye, korrupt, be fogod perelni, stb. akkor igazad lesz?

„ilyen esetekben mért nem végrendelet részeként értelmezik a megsemmisitett eltartásit? ez nem megy nekem...”
Leginkább azért, mert a végrendelet egyoldalú jognyilatkozat, ez meg egy kétoldalú jogügylet. Mellesleg ez érdekes dogmatikai probléma, de épp a számodra mindegy. Akár ajándékozás, akár végrendelkezés, ugyanazzal a joghatással jár: köteles részre vagy szorítva.

nos a helyzet nem ez:

mert ha végrendelkezés része akkor a következő érvelés következhet:

bizonyitást nyert hogy volt további végrendelkezés is, amit az alperesek nem mutatnak meg...

na most ha valaminek csak egy részét ismerjük akkor az semmis, éppúgy mint ahogy semmis gondolom ha egy végrendeletből mondjuk csak egy mondatot ismerünk...

ha mindenképpen ajándékozásba értelmeződik át, akkor is meg fogom próbálni ezt az érvelést, szerintem jogos, mégpedig azért mert az ajándékozásnál is figyelembe vette feltehetőleg hogy hogyan végrendelkezett, az egész összefüggésben álhatott ill. feltehetőleg állt..igy a dogmavita talán nem is releváns

@ sherlok.....hát megmaradhatnál úgy a magad kis körében

Attól még hogy rosszul gondolod, nem lesz úgy. Főszabály szerint részleges érvénytelenség van. Nagyon jófej vagyok, hogy még így is segítek neked - de ez csak azért van, mert úgy érzem, hogy rád fér.

hát kedves sherlock teljesen fölöslegesen erőlteted a cinizmusodat, nekem totális immunitásom van, mások számára lehet tanulmány arról hogy mitől kelet-európa kelet-európa ... és még a netes fórumok is részben nem kivételek

"Főszabály szerint részleges érvénytelenség van."

túl egyszerű lenne....

„ilyen esetekben mért nem végrendelet részeként értelmezik a megsemmisitett eltartásit? ez nem megy nekem...”

"Leginkább azért, mert a végrendelet egyoldalú jognyilatkozat, ez meg egy kétoldalú jogügylet. Mellesleg ez érdekes dogmatikai probléma, de épp a számodra mindegy. Akár ajándékozás, akár végrendelkezés, ugyanazzal a joghatással jár: köteles részre vagy szorítva."

olyan nem létezhez hogy valami csak formálisan, szinlelve kétoldalú, lényegileg azonban egyoldalú?

„olyan nem létezhez hogy valami csak formálisan, szinlelve kétoldalú, lényegileg azonban egyoldalú?”

nem. Visszterhességet lehet színlelni, kétoldalúságot nem.

Másrészt tényleg nincs nagy különbség ebben a helyzetben a között, hogy végrendeletnek tekintenénk (ami nem fog menni), vagy hogy ajándékozásnak.

A tulajdonos átruházott, a másik fél ezt elfogadta. Hogy a bánatba lehetne ez egyoldalú?

én mint az életben adódott jogeset "tulajdonosa" tudok hozzáfűzni:

az "eltartók" egy kész nyilatkozatot kaptak meg, nem azonnal, hanem csak később és akkor irták alá. ez több mint láttamozás? több mint tanusitás? mi benne a részvétel szerződési értelemben?

azon kivül, mivel pl. már le voltak kötelezve egy korábbi nagyobb értékű ingatlan ajándékozása kapcsán, igy csupán utasitást követtek, igaz, amit aláirtak az éppen ezért és más okokból is semmi, semmi új teherviselési kötelezettséget nem hozott létre, ebből kifolyólag is ugyebár szinlelt ha kétoldalú szerződés is (olyan domináns személyiséget képzeljetek az egyik oldalra, hogy hasonlatosan elmenne ez a kérdés: köthetett sztálin kétoldalú szerződést?)

másrészt, amit nem értek az az hogy mért nem lehet úgy érvelni hogy mivel a kétoldalúság nem egyértelmű, igy teljesen semmis is lehet szerződés.....ha az érveléseitekből indulok ki, akkor marha egyszerű az élet, csak kétoldalú legyen a szerződés és máris akármi is legyen az, megsemmisiteni nem lehet....ilyen egyszerű csalni? meg aztán ha ilyen sarkosan lehet érvelni, akkor minek biró, akkor egy gép is tud itélkezni......

továbbmenően pedig: ha ajándékozási szerződésbe vedlesztik át, akkor emigyen fogok szólni a tárgyaláson:

• egyik gondom az vele, hogy az ingatlan oda volt igérve az apámnak aki ennek tudatában dolgozott is érte, lakta is stb. és hát, én is.....több évtizedig....
• mikor az ajándékozás aztán téma lett, akkor az ajándékozó (vagyis örökülhagyó) határozottan úgy nyilatkozott hogy a dolog lényegtelen, a család vagyonához mérten nem jelentős, oka pedig csakis az hogy apámban nem bizik meg, és hátha ő hal meg előbb, ezért igy biztosabb...továbbá én meg úgysem akarnék azon a településen élni....szándéka az volt hogy végrendeletében aztán helyreállitsa az egyensúlyt

viszont a végrendeletet az alpereseim nem mutatják meg

ezért érzem úgy hogy ez mindenképpen összefüggésben áll a hagyatékkal, és nem fogadható el önállóan mint ajándékozás sem....

egyébként a megajándékozottak nem használták az ingatlant, nem is volt a számukra ez engedve...pl. az apám sem tűrte őket....na most milyen ajándékozás akkor ez? érvényes?

"egyébként a megajándékozottak nem használták az ingatlant, nem is volt a számukra ez engedve...pl. az apám sem tűrte őket....na most milyen ajándékozás akkor ez? érvényes?"
Ettől még bőven érvényes. Ugyanis az ajándékozók az ajándékozás tárgyát képező ingatlanon fenntarthatnak a maguk javára holtig tartó haszonélvezeti jogot.

Ja, egy későbbi végrendelet talán az egyetlen eset, amikor nem mindegy, hogy az előtte levő ügylet végrendelet volt, vagy ajándékozás.
Mindenesetre szerintem dogmatikai nonszensz, hogy egy kétoldalú ügylet egyoldalút leplezzen, mert a színleltséghez mindkét fél színlelésére szükség van.

fenn is áll mindkét fél szinlelése, csakhát bizonyitani nehéz, hiszen mindkét fél pontosan tudta hogy ő örökül hagy ill. örökséget vesz át, mégpedig majd valamikor és egyáltalán nem a szerződés megkötésekor

fennáll ezen felül mindkét fél erkölcstelensége is, mármint az "ajándékozó" részéről főleg eredetileg nem, hiszen ő a végrendeletében igazságos akart lenni, ám mivel azt eltűntették, igy maga az ajándékozás (örökül hagyás) végül mégis erkölcstelen lett, ill. igy a jelen helyzettel amit a végrendelet eltüntetése okoz, nem is volt szándékolva általa...erkölcstelen volna érvényesnek tekinteni...

igy én az akár végrendelkezésnek akár ajándékozásnak betudott, eredetileg szinlelt eltartási szerződés semmissé tétele érdekében pereskedem

(ezen felül pedig a végrendelet bemutatása, a teljes vagyon hagyatékba való betudása érdekében, amely büntető ill. egyéb eljárásokat, technikákat is hasznosithat)

örvendenék ha valaki elvállalná a jogi képviseletemet azon személyek közül, akik a Székesfehérvárott költségmentességgel rendelkező ügyféllel szóba állnak, perzse siker esete az más....

„fenn is áll mindkét fél szinlelése”

Innentől fogva nem is lehet egyoldalú a leplezett ügylet.

most rádöbbentem hogy a Ti tudományotok nem a matematikára hasonlit, sokkal inkább a birkózásra

egyébként nem értem ám:

egyik fél: örökül hagy és ajándékozást szinlel

másik fél: semmit nem tesz!!! és ajándékozás elfogadását szinleli

a szerződés egyoldalú, a szinlelés kétoldalú!

álláspontom szerint

Most gondold át, hogy hogy lehet egyoldalú az, amiben mindkét fél tesz valamit.

Elméletileg elképzelhető lenne az ajándékozási szerződés fiktív volta. De a gyakorlatban kizárt, hogy a két fél közül egyiknek sincs meg az ügyleti akarata. Ha más nem, megajándékozotté mindig megvan.

De magyarázd el: az ajándékozásnak mely elem nem volt valós, mi volt az, amit csak egyező akarattal színleltek a felek.