Eltartási szerződés megtámadása

joggal való visszaélés, az alábbi, második bekezdésem szerint is már

Expressis verbis Ptk. szabály. 207. § (6)

visszatérve.....én nem viccceltem

a kérdésem az volt hogy ha egy szerződés minden betűje érvénytelen és valós tartalom nélküli, akkor mi az alapja annak hogy átértelmezzék ajándékozásnak? ez nem törvényben van ha jól értelmezem, hanem jogalkalmazás

aztán...nem értem......ajándékozni abszolut nem igy szoktak.....kérdésben fogalmaznám meg a lényeget: ha az ajándékozónak egyértelműen csakis az a célja hogy az ajándékozott dolog csakis halála után szálljon az ajándékozottra (annak minden jogával és kötelezettségével stb. és az ajándékozottat ki is zárja a használatból addig), akkor mégis milyen alapon jön szóba ajándékozás és csaknem végrendelet?

A hivatásos katona a zsoldos. Gondolom, az ügyész úr sem "köszönömért" dolgozik. (Mi "zsoldosok" viszont gyakran igen.)

Egyébként tényleg nem ez a lényeg. De nem is az, amit te hajtogatsz.

Érdekes. Az ügyész úr tudja vajon, hogy a zsoldos egyszerűen fizetett katonát jelent, és hogy a legtöbb modern nemzeti hadsereg például az USA - hazafiatlansággal nemigen vádolható - hadserege kifejezetten zsoldosokból áll?

Szóval a 12 ezer ügyvédből vannak korruptak... ...most egy világ omlott össze bennem.

Martin00

Legalább azt nem ártana tudni a válaszhoz, hogy milyen okból támadja a szerződést.

Kedves Fórumozók!

Ha tud valaki segíteni a 2012.03.22. 20:47-kelt hozzászólásommal kapcsolatban kérem tegye meg.

Köszönettel:Fórumozó

anett12345!

Ez már a "veszett fejsze nyele" kategória. A mamával még életében kellett volna egy kicsit többet törődni, nem pedig a halála után kitalálni különféle összesküvés elméleteket. Az általad állított tényeket egy esetleges per során a bíróságon bizonyítani szükséges. A mama - belátási képességének birtokában - szerintem azért kötött a gondozóival tartási szerződést, hogy ezáltal a férjed ne tudjon örökölni.

Két tetszőleges tanú kiválasztásával mennyiben lenne nehezebb visszadátumozni bármit, mint ügyvédi ellenjegyzés mellett, ahol az ügyvéd a teljes egzisztenciáját veszélyezteti azzal, ha hamis adatot foglal okiratba?

Na és? Ez köszönő viszonyban sincs azzal, ahogyan te interpretálod.

(Lecibálhatod a lovat a folyóhoz akkor, is ha nem akarja, de erőszakkal megitatni már nem tudod.)

Kérdéssel fordulnék a hozzáértőkhöz.
Adott anyósom, akivel ritkán ugyan, de tartottuk a kapcsolatot (hogy miért, az hosszú lenne, de nem is ide tartozik). Meghalt. Sokáig nem tudtunk róla, a rokonok még a temetésről sem értesítettek minket. Ez csak az előzmény. Amikor megtudtuk, hogy meghalt, akkor kiderült, hogy a szomszédaival kötött eltartásit. Ők még életében ellenünk hangolták, mert sajnos befolyásolható volt. Próbáltunk eddig sok mindent, utána nézni, kutatni. Kérdés, hogy (nyilván ez eddig kevés info, de hátha)meg lehet-e támadni az eltartásit az alábbiak miatt. Az eltartási aláírása és halála között 2 hét telt el, súlyos beteg volt, sőt ebből az időből 1 hetet, élete utolsó hetét a kórházban töltötte el. A kórházi papírokat olvasva találtunk rá arra a dokumentumra, amely szerint mielőtt bekerült, már hetek óta fájdalmai vannak, illetve tulajdonképpen vérmérgezésbe halt bele, mert elfertőződtek a sebei.
Amit kibogoztam, az egyik indok a jó erkölcsbe ütköző szerződés, mert a megkötéskor már látták az eltartók, hogy nem soká itt a vég. A másik indok az el nem tartás, mivel milyen gondossággal ápolták, ha ilyen mértékű fertőzést kapott. Ehhez jönne még az a tény, hogy valószínűleg az eltartási aláírásakor is komoly fájdalmai lehettek, mégsem vitték kórházba. Mivel jól ismerjük a szomszédokat, és saját bőrünkön tapasztaltuk az ügyködésüket, az előzőek alapján olyan, mintha addig nem vitték volna kórházba, amíg alá nem írták vele az eltartásit. Tudom, hogy egy ilyen eset sem egyszerű, de hátha van valaki, aki tud valami ésszerűt javasolni. Köszönettel

Igen, de ettől az az állítás még ordas csúsztatás. Pláne úgy beállítva, mintha tőlünk származó idézet lenne.

„Aki megnyeri a pert, annak nincs perköltsége.”

Költsége azért rendszerint neki is marad.

Kedves Fórumozók!

1999 év végén Édesapám lebetegedett és az igazságügyi orvosszakértő motoros és sensomotoros apházia-t állapított meg. Ezek után 2000-ben kötöttem Édesapámmal életjáradéki szerződést, amit ő személyesen -ügyvédek jelenlétében az iratismertetés után- írt alá saját kezűleg bal kézzel. A családban 5-en vagyunk Édestestvérek és 1 mostohatestvérünk is van akiről nem tudunk semmit. Jelenleg egy Édestestvérem kezdett el követelőzni és szeretné megtámadni az életjáradéki szerződést. Önök szerint van esélye a testvéremnek az életjáradéki szerződés megszüntetésére és a szerződés előtti fennálló állapot visszaállítására valamit az elvileg őt megillető rész követelésére.
A szerződés megkötésekor az ingatlan amiben 1986-óta lakunk együtt Édesapámmal a szerződéskötés után az 1/1 tulajdonhányaddal a nevemre került és Édesapám maradt a haszonélvező. Az ingatlant ami 75m2 lakóterületű volt, banki hitel segítségével ( amit a haszonélvezeti jog lemondása után kaptam meg) teljesen felújítottam belülről a meglévő 75 m2-t és beépítettem a tetőteret ami + 69m2 hasznos lakóterületet jelentett.
Édesapám gondozását a betegségétől kezdődően én látom el és a mai napig is együtt élünk. Jelenleg az ingatlan 1/1 tulajdonhányadban az én tulajdonom és nincsen rajta haszonélvezeti jog, valamint már tehermentes az ingatlan.
Várom válaszukat.

„Az elhunyt halálakor, már semmi nincs a nevén.
A hagyatéki tárgyalás se lesz megtartva.”
Ez sem szükségszerű.

„Olyan magas lesz a perköltség, hogy ráfizetes.”
Aki megnyeri a pert, annak nincs perköltsége.

„Ha az eltartott aláírását bizonyította hamisították, és feljelentést teszek az ellenjegyző ügyvéddel kerülök perbe.”
Így ez sem.

„más is aláírhatja helyette, ha ő már nem képes rá”
Ez azért így nem igaz.

Színlelt szerződés esetén a leplezett szerződés érvényessége külön vizsgálandó, vagyis jelen esetben azt lehet vizsgálni, hogy az ajándékozás maga is jó erkölcsbe ütközött-e.

Ne viccelj már! Az ajándékozás jellemzően pont így szokott történni: az ajándékozó elhatározza, a megajándékozott pedig elfogadja. (Ezen semmit se változtat, ha esetleg egyúttal abban is megállapodnak, hogy az ajándékozó használhatja az immár a megajándékozott tulajdonában álló dolgot.)

@ lajcsó hát éppen ez az hogy annak meg eleve semmis, vagy legalább is belátható hogy az, márpedig: az aláiró (hiszen lényegileg egyoldalúság miatt egy személy) tényleg végrendelkező tudatban volt

@ ObudaFan és lajcsó van más információ ill bizonyiték is, pl az hogy az "eltartott" kifejezetten egy bizonyos öröklést akart megakadályozni...súlyos egészségügyi problémája volt, attól ijedt meg hogy meghal, és határozottan úgy nyilatkozott hogy egy bizonyos örökös (aki azóta meghalt, ill még előbb mint ő, és akinek én vagyok az egyedüli örököse) ne örököljön..... úgy érzem ez nem lehet ajándékozás

egyébként pedig a szerződés kb 10 okból erkölcstelen

ugye egy jóerkölcsbe ütköző szerződést nem lehet ajándékozásinak áttudni? a számomra ez alapban elvtelennek tűnik

Ebben az esetben leginkább leplezett ajándékozás lehet.

Végrendeletnek semmiképpen sem fogadható el mert sem alakilag sem tartalmilag nem felel meg a végrendeletre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

ha már azt sikerült bizonyitani hogy az "eltartási szerődés"-nek nevezett képződmény: teljesen egyoldalú volt, mégpedig:

az eltartott maga találta ki hogy megköti, egyedül eldöntötte, ügyvéddel megcsinálták, majd végül a az eltartókkal aláiratták

és az eltartó nem vállalt semmi kötelezettséget, mert egy korábbi ajándékozásból kifolyólag már lekötelezett volt eléggé arra a néhány kis szivességre amit teljesitett

ha tehát ezeket bizonyitottam akkor már k.o. az eltartási szerződés?

és ebben az esetben ugye ajándékozási szerződéssé sem alakitja a biró?

igy akkor vagy eleve semmis vagy végrendelkezésként felfogható, ha jól értelmezem?