Eltartási szerződés megtámadása

És ha a bíróság megállapítja a színleltséget, mi történik? Beszéltem az ügyvédemmel, azt mondta, semmi értelme megtámadni, mert a tartási szerződés lehet anyagiaktól mentes, csak kapcsolattartásra szorítkozó dolog is. A nagyszülők úgy rendelkeznek a tulajdonuk fölött, ahogy akarnak, mi, a két gyerek, nem tehetünk semmit.

Ha megállapítja a színleltséget, akkor jár a kötelesrész.
Általában nem értek egyet azzal, hogy anyagiak nélkül ez lehetséges, de nyilván én nem láttam a konkrét szerződést, az ügyvéded pedig igen.

Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!

Meghalt az édesapám. Az utóbbi 4 évet egy nővel élte.
Elvitte minden papírját, nem mutatta meg a köztük állítólagosan létrejött eltartási vagy élettársi szerződést. Hogyan, hol tudnám mint örökös ezt a szerződést elolvasni? A nő semmit nem hajlandó beszélni és megmutatni. Az ellopott papírok között vannak banki és üdülési jogról szóló papírok. A banki papírok létezését tagadta. Ezek miatt feljelentést készülök tenni. Ez célra vezet Ön szerint? Köszönöm válaszát!

Ha arra gyanakszol, hogy valamelyik banknál még van olyan vagyon, ami a hagyatékhoz tartozik, a közjegyző a hagyatéki eljárásban a kérésedre meg fogja ezt a bankot keresni. Ha valamilyen szerződéssel ingatlan átruházása is történt, a földhivatalban a jogi érdeked igazolása mellett be fogsz tudni tekinteni.

Az Édesapám az 1/1 tulajdoni hányadú házát eltartási szerződéssel rám íratta. Ezt a házat és házhelyet ő a szüleitől örökölte, és már régen erre épültek a szüleim új házat 40 éve. Az Édesanyám nevén nem szerepelt a házból semmi. Ebből nem is volt soha gond. A testvérem a szüleimmel nem törődött, 4 éve feléjük sem nézett, én gondoztam őket. Három éve Édesanyám meghalt, a hagyatékkor sem kérte a testvérem az Édesanyám után házrészt, csak Édesapám halála után kezdte követelni, azt hogy neki jár a fél háznak a fele (1/4 rész) az Édesanyámat szerinte megillető rész (mint házassági vagyonközösség címén) fele. Én ápoltam a szüleimet, én gondoskodtam róluk halálukig. Az lenne a kérésem, hogy Így utólag követelhet-e anyai részt, mikor az én nevemen szerepel az ingatlan az eltartási szerződés miatt. Édesapám több mint 1 éve halt meg. Én az egész házról leilletékeltem, a NAV elfogadta az eltartási szerződéskori értéket. A testvérem már ettől az értéktől sokkal többet követel, irreális árat. Ugyanakkor még pénzt is követel tőlem olyan címen, hogy négy éve, amikor ott hagyta a szüleimet magukra idős és beteg létükre, az akkori pénzük fele is megilleti őt. Édesanyám halálakor a nevén szereplő betétnél mindketten megkaptuk egyenlő arányban a részünket. Édesapám halálakor a nevén nem szerepelt semmilyen értékpapír. Követelhet-e olyan pénzt Édesapám után, amelyet 3 éve kivett a takarékból és azt elköltötte? A pénzeiről utólag én köteles vagyok elszámolni? Édesapám azért kötött velem eltartási szerződést, mert én gondoskodtam róluk, ápoltam őket, a testvérem nagyon rosszul bánt velük, fenyegette őket, megtagadta őket, pedig a családjával ott lakhattak náluk, de idős koruk és betegségük ellenére magukra hagyta őket, mikor. Most bírósághoz fordult, a tartási szerződést megtámadta, és még arra is hivatkozik, hogy jó erkölcsbe ütköző a szerződés, mert Édesapám idős volt és szerinte várható volt a közeli halála. Megjegyzem a szerződés után még 1 évig élt és szellemileg semmi gond nem volt vele és nem volt súlyos betegsége. Mire számíthatok a bíróságon?
A választ előre is köszönöm.

„Az lenne a kérésem, hogy Így utólag követelhet-e anyai részt, mikor az én nevemen szerepel az ingatlan az eltartási szerződés miatt.”

Ha édesanyád részéről nem rendelkeztetek a szerződésben, akkor ezt alighanem elszúrtátok. De azért ha a telek édesapád öröksége volt, akkor édesanyád hányada aligha volt 50%.

„a NAV elfogadta az eltartási szerződéskori értéket. A testvérem már ettől az értéktől sokkal többet követel, irreális árat.”

Ha vita lesz, ezt majd a szakértő megmondja a perben. Mindenesetre az adó- és értékbizonyítvány, ami alapján az illetéket számolják, általában a reálisnál alacsonyabb árat tartalmaz.

„Követelhet-e olyan pénzt Édesapám után, amelyet 3 éve kivett a takarékból és azt elköltötte?”

Amit ő vett ki és ő költött el, olyat igen.

„A pénzeiről utólag én köteles vagyok elszámolni? ”

Ha te kezelted, akkor előfordulhat, bár ha az öröklési szerződés szerint a teljes vagyon egyedüli örököse vagy, és a szerződés érvényes, akkor ennek a valószínűsége nem nagy.

„Most bírósághoz fordult, a tartási szerződést megtámadta, és még arra is hivatkozik, hogy jó erkölcsbe ütköző a szerződés, mert Édesapám idős volt és szerinte várható volt a közeli halála. Megjegyzem a szerződés után még 1 évig élt és szellemileg semmi gond nem volt vele és nem volt súlyos betegsége. Mire számíthatok a bíróságon?”

Ha várható volt a közeli halála, akkor azért előfordulhat, hogy a bíróság kimondja az érvénytelenséget. De vizsgálni kell, mit lehetett a szerződéskötéskor előre látni, milyen szolgáltatást nyújtottál neki esetleg korábban, mennyire volt más módon megoldhatatlan az ő gondozása, stb.

Kedves jogász!
Férjemmel magunkhoz vettük férjem keresztanyját (nagynénjét) fél hónapja. Ő kérte, mert hogy nem tud menni és nem érzi, hogy el tudná látni magát. Azt szeretné, hogy gondozzuk. Férjemmel beszélgettek róla, hogy szívesen kötne eltartási szerződést velünk. A néninek van egy lakása, amit egyébként fele arányban örökölne egy másik rokonnal. A néninek nem volt gyereke, férje meghalt. Ezért testvérei (illetve azok gyerekei) a hivatalos örökösei. Tehát férjem és még egy férfi.
A néni lakásán jelenleg jelzálog van bejegyezve. Ez egy Fundamentás lakásfelújításos hitel, melynek kezese a férjem. A kérdésem, hogy jelzáloghitellel, melynek férjem a kezese, át lehet-e írni a lakás tulajdonjogát vagy sem? Valamint azt szeretném kérdezni, hogy ebben az eltartási szerződéses átírásnak mennyi az illetéke, vagy mennyit kell fizetni utána valamilyen címszó alatt? Lámpa

Nem biztos, hogy az eltartási szerződés a legcélszerűbb ügylet ebben az esetben. Mivel ingatlant átruházó ügyletben amúgy is kötelező az ügyvédi közreműködés, érdemes megkeresni egy kollégát.

Rendben. Köszönöm.

Kedves Kovács Béla Sándor! Megkerestem egy ügyvédet. Ő azt mondta, hogy amennyiben a jelzálogbejegyző nem járul hozzá, akkor végrendeletírást javasol. Ha viszont hozzájárul, hogy a kezes legyen a tulajdonos, a tulajdonos pedig a haszonélvező, tehát csere történjen, akkor a tartási szerződést javasolja. Ezért szeretném megkérdezni, hogy Ön szerint miért nem a tartási szerződés a legcélszerűbb nekünk?

Mondjuk a végrendelet az számotokra semmilyen biztosítékot nem nyújt, bármikor visszavonható. Aztán lehet pereskedni a már nyújtott tartás ellenértékéért.

Igen, ez így van. Viszont azt továbbra sem értem, hogy Kovács Béla Sándor miért írta azt nekem, hogy más célszerűbb lenne nekünk, mint a tartási szerződés.

Mert ez valójában egy másfajta visszterhes ügylet lenne, tulajdonképpen adásvétel. (Tartozásátvállalással vegyesen.)

Mert ez valójában egy másfajta visszterhes ügylet lenne, tulajdonképpen adásvétel. (Tartozásátvállalással vegyesen.)

Mona! Már két tárgyalás v olt.Az orvosszakértők átnézik az orvosi papírokat,és már most derülnek ki a turpisságok.Minden jel arra mutat hogy érvénytelen .
Ja és minden kórlapon az Én nevem van mint legközelebbi
hozzátartozó

Ez a te véleményed, és te eddig is ezt mondtad. Majd ha a bíró mondja, akkor újságold.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Szeretném megkérdezni, hogy létezik-e az a kórházi protokoll, hogy kórházban ápolt idős személy csak a kórházi személyzet jelenlétében köthet eltartási szerződést látogatójával, illetve meg kell-e előznie ezt egy szakorvosi vizsgálatnak a beszámíthatóságot illetően? Egyáltalán kórházi ápolás ideje alatt lehet-e eltartást kötni az ápoltnak leendő eltartójával? Tisztelettel várom válaszát.

Mi köze ennek a kórházi protokollhoz? Tartási szerződést kórházban sem csak a személyzet előtt lehet kötni érvényesen.

Sőt, éppenséggel az az aggályos, ha kórházi személyzet közreműködik ilyen ügyletben, pláne, ha az intézmény, annak alapítványa vagy dolgozója a kedvezményezett.

Tisztelt Ügyvéd Urak!

Köszönöm szépen a választ.

Tisztelt Jogi Fórum!
Idős rokonom (édesapám testvére), gyermektelen és férje meghalt-szeretné, ha én gondoznám.Az ingatlanát (tehermentes), földjeit ajánlaná fel a gondozásért.
Kérdéseim:

• ajándékozási szerződést kötve milyen illetékek terhelnének?
• eltartási vagy ajándékozási szerződés lenne az előnyösebb?Olvastam valahol, hogy a földeket nagyobb illeték terheli.Ezért arra (is) gondoltam, hogy azt inkább az elhalálozás utánra kellene rögzíteni a szerződésben?

Tisztelettel várom a válaszát.

A valós ügyleti akaratnak megfelelő szerződést kell kötni. A színlelt szerződés kötése egyrészt veszélyes, másrészt - szigorúan véve - bűncselekmény is.

A leírtak alapján visszterhes szerződésről van szó. Az egyik fél szolgáltatásáért(gondozás)a másik ellenszolgáltatást(ingatlan) nyújt. Szerintem a tartási szerződés felel meg leginkább a felek akaratának. Ebben az esetben az illeték is kevesebb. Az sem mellékes körülmény, hogy termőföldet csak közeli hozzátartozónak lehet ajándékozni. A nagybácsi nem számít közeli hozzátartozónak!

Köszönöm a válaszokat.A kérdésem feltevésekor arra gondoltam, hogy közeli hozzátartozó lehetek, mivel "vér szerinti rokon" vagyok (apám testvére az idős személy)Ptk.685.§ (b) pont.
Annál is inkább az ajándékozás jutott az eszembe, mert a rokonom egész életében (ill. amikor még élt a férje) az én családom ment bármit is segíteni, intézni stb. Minden ilyen "szinten" lévő rokon, mint én (tehát az ő másik testvérének gyerekei)vidéken laknak és ritkán látogatták őt, illetve a látogatások elmaradtak.Úgy gondolom, szinte csak az én családom segített rajta. Mint embert sem hagynám magára, akkor sem, ha semmije sem lenne.

Az ajándékozás az inkább neki jusson eszébe. Ha meg nem jut, akkor nem jut.