hagyatéki eljárás

Kedves Jogászok!
Azzal a problémával fordulok felétek, hogy lenne egy ismerősöm, akinek meghalt a nagymamája, nagyapa még él. Az ő apukája meghalt, amúgy hárman lettek volna testvérek. Most ez az ismerősöm lép az apukája helyébe. Ámde most derült ki, hogy a nagymama még márciusban halt meg és ő semmi értesítést nam kapott hagyatéki eljárás megkezdéséhez.
Nem tudom, mi a teendő, bár annyit már megtaláltam, hogy megismétlés iránt kell kérelemt beterjeszteni 1 éven belül.
Problémák:

1. honnan lehet tudni, melyik közjegyzőhöz kell menni egy nagyvárosban?
2. mi van olyankor, ha a kedves nagybácsi és nagynéni az ismerősömet át akarta vágni és mondjuk a nagyértékű ingatlant már korábban eladták (tehát nem ajándék volt, ez kiderült a ház ingnyt-i adataiból) a nagyszülők a nagynéninek és a nagybácsinak?
3. mi van, ha a vételár jelentéktelen?kérheti az objektív értékaránytalanságot?ez számít öröklésnél?
4. egyáltalán mi a teendő, ha csak most derült ki a haláleset és csak véletelnül?

Nem igazán értem, miért nem hívták meg a tárgyalásra, hiszen ő 1/3 arányban örököl (azt tudom, hogy a papa özvegyi haszonélvezete megmaradt!)????

Kérlek, segítsetek, mert ez szörnyű, hogy egy családban ilyen előfordulhat.
Még egy ki adalék: az ismerős más városban lakik, de a kedves rokonoknak tudniuk kell, hol!És amúgy évek óta nem beszéltek, rosszban volt a családdal, mert az apuka halála után nem fogadták be az unokát, hiszen anyuka és a fia (ismerősöm) elköltöztek máshova a halál után.
Köszönöm

Abból, amit írtál, arra következtetek, hogy azért nem hívták az illetőt a hagyatéki tárgyalásra, mert nem volt hagyatéki tárgyalás - ugyanis hagyaték sem volt.

Azt, hogy az ingatlant eladták, és hogy a "vételár jelentéktelen" volt, csak feltételezed, vagy tényként állítod?

Szia!
Még csak feltételezzük, mert ez az egész tegnap derült ki.Szeretnénk tudni, mennyiért kelt el a házikó.De nem tudjuk, hol kezdjük el.Azért ez is fura, hogy nem volt hagyaték, mert nem egy szegény család...
És akkor mi a teendő?

Amíg ki nem derítitek, miért nem volt hagyaték - eladták, a vételárat felélték, eltitkolták, elajádnékozták, stb. - addig nehéz jogi tanácsot adni.

Oké, akkor nekilátunk, és utánajárunk mindennek, mert ez tűrhetetlen családon belül, még akkor is, ha nem a legjobb kapcsolat van köztük.
De azért van némi esély arra, hogy bebizonyítsuk, hogy kiforgatták a vagyonából?

Még annyit megtudtunk ma, hogy a földhivatalban volt a srác és a tullapon az állt, hogy 6,5 milliós hitel mellett eladták az öregek a srác unokatestvérének egy 30 milliót érő házat, azt nem tudjuk, hogy volt-e maradék 20 milliója az unokatestvérnek...viszont a képbe bejön az is , hogy az unokatestvér eladta 2006 szeptemberében egy harmadik, idegen félnek a házat, ez mennyire érinti a dolgokat?

Én csak mint laikus hozzászóló: az a 30 M Ft-os házeladás lehet hogy színlelt szerződés volt - rokonok egymásközt, igazi pénzmozgás nélkül -, de az már vélelmezhető, hogy a szeptemberi vevő már rendesen fizetett a házért, tehát ő jóhiszemű tulajdonos.

Cifra az ügy, a Ptk. 200. § (2) bekezdését olvassátok el hozzá.

Az ingatlannyilvántartásban jóhiszeműen bízva tulajdont szerző harmadik személy jogait egy esetleges jogvita már nem érinti.

Ha valóban színlelt adásvételi szerződés volt, akkor ez tulajdonképpen ajándékozás volt. Ha jelképes összeg átadásra került, adásvétellel vegyes ajándékozás. Az nem jogellenes, hogy az örökhagyó elajándékozgassa a vagyonát, ha nem akarja az örökösnek juttatni, csak éppen kötelesrészi igényt alapoz meg. Itt is erről lesz szó. Az ismerős a reá eső örökrész értékének felét követelheti - pémzben, nem természetben - a megajándékozottól.

Köszönöm az eddigieket. És milyen helyzet áll elő, ha mondjuk kiderül,hogy annyi pénzért adták el a nagyszülők a házat az unokatesónak,mint amennyit amúgyis ér?Akkor arra a pénzre (kötelesrész) is igényt tarthat?És mi van, ha mondjuk kitalálják, hogy pl. minden nap vettek belőle drága sajtot stb. és elment a pénz ezalatt a 4 év alatt?
Tudom, hogy ezek felvetések, még semmit sem tudunk konkrétan, csak jönnek az ötletek és mérlegelni próbálunk, érdemes-e belevágni egy hosszú procedúrába...:(
Tényleg, azt meg lehet tudni a földhivatalban valami iratbetekintéssel, hogy mik voltak az akkori (tehár nem a jóhiszemű) adásvétel feltételei?
vagy honnan lehet ezt megtdni, mert hát sok minden múlik, ha tudjuk a feltételeket...
Hálás köszönet!!!!

Előbb a konkrétumok - aztán lesz válasz. A találgatást meg hagyjuk meg a lottózóknak.

ebben igazad van. tényleg nem kéne találgatni, de az alábbi kérdésre a válasz ettől függetlenül is érdekelne:
„Tényleg, azt meg lehet tudni a földhivatalban valami iratbetekintéssel, hogy mik voltak az akkori (tehár nem a jóhiszemű) adásvétel feltételei?
vagy honnan lehet ezt megtudni?”
Köszönöm

Szerintem, mint laikus hozzászóló szerint, azt majd csak a bíróság kérdezheti meg a földhivataltól, vagyis ha szükségesnek látja, akkor bekéri a szóban forgó ingatlan teljes iratanyagát.

Prívát érdeklődő legfeljebb tulajdoni lap másolatot kérhet ki.

(Nincs valami ismerős a földhivatalban?...)

Amúgy az akkori adásvétel jogtiszta helyzetére az ellenjegyző ügyvéd bizonyára ügyelt, így legfeljebb az ő iratszekrényében feküdhetnek el esetleges "érdekes tartalmú" feljegyzések, ha voltak egyáltalán, és nem szóban hangzott el szinte minden.

Amúgy a kötelező ügyvédi titoktartás!

Tisztelt Jogászok!
Édesanyám problémájának megoldásához szeretnék segítséget kérni. A levél az ő nevében íródott:
2005. májusában meghalt édesanyám. A hagyatéki tárgyalásra nem kaptam értesítést, s az ottani döntésről a mai napig nem kaptam hivatalos levelet.

Édesanyámmal már több éve megromlott a viszonyunk, ezért nem látogattuk őt a családommal – a konfliktusok elkerülése végett is-, mert a húgomat és annak családját segítette, támogatta, mind érzelmileg, mind anyagilag.

Tudomásomra jutott, hogy a hagyatéki tárgyalás ügyiratát 15 évre titkosították, nem férhetek hozzá.

Az örökösök még a kötelezően járó részt sem fizették ki.

Szeretnék tanácsot kérni, ilyen esetben mit mond a törvény, milyen jogok illetnek meg, mit tehetek azért, hogy mind az anyai, mind az apai ágon járó törvényes részt megkaphassam; továbbá van-e lehetőség a végrendelet titkosításának idő előtti feloldására akár bírósági eljárás keretében is.
Köszönettel: maitra

Elnézést, de ez az ismertetés hemzseg a pontatlanságoktól, érthetetlen részletektől. A gyermeket - ha csak korábban le nem mondott az öröklésről - értesíteni kell a hagyatéki tárgyalásról, még akkor is, ha esetleg kitagadták, hiszen csak így élhet jogorvoslattal.
Aztán a végrendelet mint államtitok...

Javaslom, keresd meg az elhunyt utolsó lakhelyén a polgármesteri hivatalt, és kérdezd meg, hogy volt-e egyáltalán hagyatéki eljárás.

Kedves Maitra!

Úgy vélem, hogy az a helyzet lehet a háttérben, hogy édesanyád halála előtt másra íratta vagyonát. Ebből következik, hogy mint törvényes örökös nem vettél részt az esetleges hagyatéki eljárásban.

Azért a kötelesrész járna neki, lévén kitagadva csak nem volt az örökségből. (Persze ha az édesanyja esetleg elajándékozta a vagyonát, akkor semmi sem jár.) A kötelesrész annak fele amit egyébként megörökölt volna ő is a hagyatélból.

„Persze ha az édesanyja esetleg elajándékozta a vagyonát, akkor semmi sem jár.”
Nono. A kötelesrész alapjába bele számít a halál előtt legfeljebb 15 évvel bárkinek ingyenesen juttatott dolog értéke is.

"A kötelesrész alapjába bele számít a halál előtt legfeljebb 15 évvel bárkinek ingyenesen juttatott dolog értéke is."
Ezzel a kijelentéssel kapcsolatban szeretnék kérdezni. Férjem 2002-ben rettenetesen eladósodott, mint cégvezető belekeverte saját vagyonát is. Ekkor jóindulatúlag figyelmeztette féltestvérét, aki egy családi telekre építkezett a család jóváhagyásával, hogy az ő (férjem) 1/6 részét valahogy írassák át a fent említett sógorom javára. Ez meg is történt, mivel a sógorom felé is volt állítólag tartozása, ezt a részt nem is vizsgálnám. Anyósom része viszont számunkra nem tisztázott körülmények között, illetve szerződés alapján szintén a sógorom nevére került. A telek tulajdonviszonyai a következők voltak: édesapa után örökölt 3 testvér 1/6-1/6-1/6 részt, a másik 1/2 rész férjem édesanyja tulajdonában állt. Az édesapa halála után az egész telekre haszonélvezetet szerzett az özvegy, akinek egy édes fia volt, a férjem. A férjem 2003-ban meghalt, 2006-ban anyósom is. Az ő egyetlen örököse a fiam, az egyetlen vér szerinti unoka. A fenti szabály szerint az unoka igényt tarthatna valamilyen köteles részre ebből a telekből? Még egy éven belül vagyunk a hagyatéki tárgyalás egy esetleges megismétlése esetén, ha van ilyen törvény.
Nem tudom érthetően írtam-e le.

„Anyósom része viszont számunkra nem tisztázott körülmények között, illetve szerződés alapján szintén a sógorom nevére került.”

A tulajdoni lapon meg lehet nézni, hogy mi volt a jogcím (vétel, ajándékozás, tartás, stb.).

„A fenti szabály szerint az unoka igényt tarthatna valamilyen köteles részre ebből a telekből?”

Ha ellenérték nélkül (vagy részben ellenérték nélkül, azaz mondjuk a forgalmi érték töredékéért) kapta a sógor, akkor igen, jár kötelesrész az unokának, az ajándékozott rész (értékének) fele.

Köszönöm a gyors választ. A jogícmet megnézhetjük a tulajdoni lapon (tényleges tartás nem jöhet szóba, csak mi gondolkodtunk a Nagyiról, persze a papír mindent elbír), de az estleges vétel összegét is?

Sajnos igen, ha nem állapítható meg feltűnő értékaránytalanság. Utólag pedig igen nehéz lenne bizonyítani, hogy végülis megkapta-e a vételárat vagy sem, tehát ténylegesen ajándékozás volt, vagy adásvétel.

Köszönöm.