hagyatéki eljárás

Köszönöm.

Sajnos igen, ha nem állapítható meg feltűnő értékaránytalanság. Utólag pedig igen nehéz lenne bizonyítani, hogy végülis megkapta-e a vételárat vagy sem, tehát ténylegesen ajándékozás volt, vagy adásvétel.

Köszönöm a gyors választ. A jogícmet megnézhetjük a tulajdoni lapon (tényleges tartás nem jöhet szóba, csak mi gondolkodtunk a Nagyiról, persze a papír mindent elbír), de az estleges vétel összegét is?

„Anyósom része viszont számunkra nem tisztázott körülmények között, illetve szerződés alapján szintén a sógorom nevére került.”

A tulajdoni lapon meg lehet nézni, hogy mi volt a jogcím (vétel, ajándékozás, tartás, stb.).

„A fenti szabály szerint az unoka igényt tarthatna valamilyen köteles részre ebből a telekből?”

Ha ellenérték nélkül (vagy részben ellenérték nélkül, azaz mondjuk a forgalmi érték töredékéért) kapta a sógor, akkor igen, jár kötelesrész az unokának, az ajándékozott rész (értékének) fele.

"A kötelesrész alapjába bele számít a halál előtt legfeljebb 15 évvel bárkinek ingyenesen juttatott dolog értéke is."
Ezzel a kijelentéssel kapcsolatban szeretnék kérdezni. Férjem 2002-ben rettenetesen eladósodott, mint cégvezető belekeverte saját vagyonát is. Ekkor jóindulatúlag figyelmeztette féltestvérét, aki egy családi telekre építkezett a család jóváhagyásával, hogy az ő (férjem) 1/6 részét valahogy írassák át a fent említett sógorom javára. Ez meg is történt, mivel a sógorom felé is volt állítólag tartozása, ezt a részt nem is vizsgálnám. Anyósom része viszont számunkra nem tisztázott körülmények között, illetve szerződés alapján szintén a sógorom nevére került. A telek tulajdonviszonyai a következők voltak: édesapa után örökölt 3 testvér 1/6-1/6-1/6 részt, a másik 1/2 rész férjem édesanyja tulajdonában állt. Az édesapa halála után az egész telekre haszonélvezetet szerzett az özvegy, akinek egy édes fia volt, a férjem. A férjem 2003-ban meghalt, 2006-ban anyósom is. Az ő egyetlen örököse a fiam, az egyetlen vér szerinti unoka. A fenti szabály szerint az unoka igényt tarthatna valamilyen köteles részre ebből a telekből? Még egy éven belül vagyunk a hagyatéki tárgyalás egy esetleges megismétlése esetén, ha van ilyen törvény.
Nem tudom érthetően írtam-e le.

„Persze ha az édesanyja esetleg elajándékozta a vagyonát, akkor semmi sem jár.”
Nono. A kötelesrész alapjába bele számít a halál előtt legfeljebb 15 évvel bárkinek ingyenesen juttatott dolog értéke is.

Azért a kötelesrész járna neki, lévén kitagadva csak nem volt az örökségből. (Persze ha az édesanyja esetleg elajándékozta a vagyonát, akkor semmi sem jár.) A kötelesrész annak fele amit egyébként megörökölt volna ő is a hagyatélból.

Kedves Maitra!

Úgy vélem, hogy az a helyzet lehet a háttérben, hogy édesanyád halála előtt másra íratta vagyonát. Ebből következik, hogy mint törvényes örökös nem vettél részt az esetleges hagyatéki eljárásban.

Elnézést, de ez az ismertetés hemzseg a pontatlanságoktól, érthetetlen részletektől. A gyermeket - ha csak korábban le nem mondott az öröklésről - értesíteni kell a hagyatéki tárgyalásról, még akkor is, ha esetleg kitagadták, hiszen csak így élhet jogorvoslattal.
Aztán a végrendelet mint államtitok...

Javaslom, keresd meg az elhunyt utolsó lakhelyén a polgármesteri hivatalt, és kérdezd meg, hogy volt-e egyáltalán hagyatéki eljárás.

Tisztelt Jogászok!
Édesanyám problémájának megoldásához szeretnék segítséget kérni. A levél az ő nevében íródott:
2005. májusában meghalt édesanyám. A hagyatéki tárgyalásra nem kaptam értesítést, s az ottani döntésről a mai napig nem kaptam hivatalos levelet.

Édesanyámmal már több éve megromlott a viszonyunk, ezért nem látogattuk őt a családommal – a konfliktusok elkerülése végett is-, mert a húgomat és annak családját segítette, támogatta, mind érzelmileg, mind anyagilag.

Tudomásomra jutott, hogy a hagyatéki tárgyalás ügyiratát 15 évre titkosították, nem férhetek hozzá.

Az örökösök még a kötelezően járó részt sem fizették ki.

Szeretnék tanácsot kérni, ilyen esetben mit mond a törvény, milyen jogok illetnek meg, mit tehetek azért, hogy mind az anyai, mind az apai ágon járó törvényes részt megkaphassam; továbbá van-e lehetőség a végrendelet titkosításának idő előtti feloldására akár bírósági eljárás keretében is.
Köszönettel: maitra

Amúgy az akkori adásvétel jogtiszta helyzetére az ellenjegyző ügyvéd bizonyára ügyelt, így legfeljebb az ő iratszekrényében feküdhetnek el esetleges "érdekes tartalmú" feljegyzések, ha voltak egyáltalán, és nem szóban hangzott el szinte minden.

Amúgy a kötelező ügyvédi titoktartás!

Szerintem, mint laikus hozzászóló szerint, azt majd csak a bíróság kérdezheti meg a földhivataltól, vagyis ha szükségesnek látja, akkor bekéri a szóban forgó ingatlan teljes iratanyagát.

Prívát érdeklődő legfeljebb tulajdoni lap másolatot kérhet ki.

(Nincs valami ismerős a földhivatalban?...)

ebben igazad van. tényleg nem kéne találgatni, de az alábbi kérdésre a válasz ettől függetlenül is érdekelne:
„Tényleg, azt meg lehet tudni a földhivatalban valami iratbetekintéssel, hogy mik voltak az akkori (tehár nem a jóhiszemű) adásvétel feltételei?
vagy honnan lehet ezt megtudni?”
Köszönöm

Előbb a konkrétumok - aztán lesz válasz. A találgatást meg hagyjuk meg a lottózóknak.

Köszönöm az eddigieket. És milyen helyzet áll elő, ha mondjuk kiderül,hogy annyi pénzért adták el a nagyszülők a házat az unokatesónak,mint amennyit amúgyis ér?Akkor arra a pénzre (kötelesrész) is igényt tarthat?És mi van, ha mondjuk kitalálják, hogy pl. minden nap vettek belőle drága sajtot stb. és elment a pénz ezalatt a 4 év alatt?
Tudom, hogy ezek felvetések, még semmit sem tudunk konkrétan, csak jönnek az ötletek és mérlegelni próbálunk, érdemes-e belevágni egy hosszú procedúrába...:(
Tényleg, azt meg lehet tudni a földhivatalban valami iratbetekintéssel, hogy mik voltak az akkori (tehár nem a jóhiszemű) adásvétel feltételei?
vagy honnan lehet ezt megtdni, mert hát sok minden múlik, ha tudjuk a feltételeket...
Hálás köszönet!!!!

Ha valóban színlelt adásvételi szerződés volt, akkor ez tulajdonképpen ajándékozás volt. Ha jelképes összeg átadásra került, adásvétellel vegyes ajándékozás. Az nem jogellenes, hogy az örökhagyó elajándékozgassa a vagyonát, ha nem akarja az örökösnek juttatni, csak éppen kötelesrészi igényt alapoz meg. Itt is erről lesz szó. Az ismerős a reá eső örökrész értékének felét követelheti - pémzben, nem természetben - a megajándékozottól.

Az ingatlannyilvántartásban jóhiszeműen bízva tulajdont szerző harmadik személy jogait egy esetleges jogvita már nem érinti.

Én csak mint laikus hozzászóló: az a 30 M Ft-os házeladás lehet hogy színlelt szerződés volt - rokonok egymásközt, igazi pénzmozgás nélkül -, de az már vélelmezhető, hogy a szeptemberi vevő már rendesen fizetett a házért, tehát ő jóhiszemű tulajdonos.

Cifra az ügy, a Ptk. 200. § (2) bekezdését olvassátok el hozzá.

Még annyit megtudtunk ma, hogy a földhivatalban volt a srác és a tullapon az állt, hogy 6,5 milliós hitel mellett eladták az öregek a srác unokatestvérének egy 30 milliót érő házat, azt nem tudjuk, hogy volt-e maradék 20 milliója az unokatestvérnek...viszont a képbe bejön az is , hogy az unokatestvér eladta 2006 szeptemberében egy harmadik, idegen félnek a házat, ez mennyire érinti a dolgokat?

Oké, akkor nekilátunk, és utánajárunk mindennek, mert ez tűrhetetlen családon belül, még akkor is, ha nem a legjobb kapcsolat van köztük.
De azért van némi esély arra, hogy bebizonyítsuk, hogy kiforgatták a vagyonából?

Amíg ki nem derítitek, miért nem volt hagyaték - eladták, a vételárat felélték, eltitkolták, elajádnékozták, stb. - addig nehéz jogi tanácsot adni.

Szia!
Még csak feltételezzük, mert ez az egész tegnap derült ki.Szeretnénk tudni, mennyiért kelt el a házikó.De nem tudjuk, hol kezdjük el.Azért ez is fura, hogy nem volt hagyaték, mert nem egy szegény család...
És akkor mi a teendő?

Abból, amit írtál, arra következtetek, hogy azért nem hívták az illetőt a hagyatéki tárgyalásra, mert nem volt hagyatéki tárgyalás - ugyanis hagyaték sem volt.

Azt, hogy az ingatlant eladták, és hogy a "vételár jelentéktelen" volt, csak feltételezed, vagy tényként állítod?

Kedves Jogászok!
Azzal a problémával fordulok felétek, hogy lenne egy ismerősöm, akinek meghalt a nagymamája, nagyapa még él. Az ő apukája meghalt, amúgy hárman lettek volna testvérek. Most ez az ismerősöm lép az apukája helyébe. Ámde most derült ki, hogy a nagymama még márciusban halt meg és ő semmi értesítést nam kapott hagyatéki eljárás megkezdéséhez.
Nem tudom, mi a teendő, bár annyit már megtaláltam, hogy megismétlés iránt kell kérelemt beterjeszteni 1 éven belül.
Problémák:

1. honnan lehet tudni, melyik közjegyzőhöz kell menni egy nagyvárosban?
2. mi van olyankor, ha a kedves nagybácsi és nagynéni az ismerősömet át akarta vágni és mondjuk a nagyértékű ingatlant már korábban eladták (tehát nem ajándék volt, ez kiderült a ház ingnyt-i adataiból) a nagyszülők a nagynéninek és a nagybácsinak?
3. mi van, ha a vételár jelentéktelen?kérheti az objektív értékaránytalanságot?ez számít öröklésnél?
4. egyáltalán mi a teendő, ha csak most derült ki a haláleset és csak véletelnül?

Nem igazán értem, miért nem hívták meg a tárgyalásra, hiszen ő 1/3 arányban örököl (azt tudom, hogy a papa özvegyi haszonélvezete megmaradt!)????

Kérlek, segítsetek, mert ez szörnyű, hogy egy családban ilyen előfordulhat.
Még egy ki adalék: az ismerős más városban lakik, de a kedves rokonoknak tudniuk kell, hol!És amúgy évek óta nem beszéltek, rosszban volt a családdal, mert az apuka halála után nem fogadták be az unokát, hiszen anyuka és a fia (ismerősöm) elköltöztek máshova a halál után.
Köszönöm