KFT munkavállaló cégjegyzési joga


karsai # 2007.01.19. 08:37

sziasztok, volna egy kérdésem. a gt szerint (29.§):
"A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy meghatározott munkakört betöltő munkavállaló cégjegyzési joga önálló"

tehát ezt úgy kell érteni, hogy lehet olyan, hogy valaki, aki nem tag a KFT-ben, nem is vezető tisztségviselő vagy cégvezető, csak mondjuk munkaszerződéssel áll a cég alkalmazásában, az írhat alá a cég nevében? és akkor ezt egy induló KFT-nél ezt eleve be is kell venni a térsasági szerződésbe ?

előre is köszönöm a segítséget

Kovács_Béla_Sándor # 2007.01.19. 08:48

Igen, lehetséges. A szerződésbe nem a konkrét munkavállaló nevét kell belevenni természetesen, hanem a munkakör meghatározását.
Ahhoz, hogy a munkavállaló együttes cégjegyzési jogot kapjon, nem szükséges a társasági szerződésben való engedélyezés.

karsai # 2007.01.19. 13:27

köszönöm szépen a választ. de azért még most sem világos teljesen, ha lehet, zaklatnálak még téged, vagy mást kérdéssel:

tehát akkor ez úgy működne a gyakorlatban, hogy a tsz-be bele van írva, hogy mondjuk a Kft azon munkavállalója, aki a kereskedelmi igazgatói pozíciót betölti (most csak kitaláltam egy munakört) jogosult a cégjegyzésre ?

és nem kell beküldeni a cégbíróságra az ő aláírási címpéldányát is ?

Kovács_Béla_Sándor # 2007.01.19. 13:40

Igen, úgy működne. Hogy az aláírási címpéldányát el kell-e juttatni a cégbírósághoz, azt nem tudom.

karsai # 2007.01.19. 13:41

köszi szépen.

karsai # 2007.01.19. 13:49

ja, még egy kérdés: de ez a munkavállaló akkor nem számít vezető tisztviselőnek, ugye ? tehát nem vonatkoznak rá a gt-s összeférhetetlenségi szabályok például ?

Kovács_Béla_Sándor # 2007.01.19. 16:13

Igen, nem.

karsai # 2007.01.19. 16:49

köszi, rendes vagy !

ObudaFan # 2007.01.19. 19:51

Természetesen csatolni kell az ő címpéldányát is.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.01.19. 21:44

Én is köszönöm. Tanul az ember...
Ha változik, akkor megint? Miközben a szerződés változatlan marad?

ObudaFan # 2007.01.20. 11:40

Elég új a szabály ahhoz, hogy ne legyen még egységes gyakorlat, de a korábbi gyakorlatból csak arra tudok következtetni, hogy igen.

karsai # 2007.01.21. 08:55

köszi. de ha csatolni kell a munkavállaló aláírási címpéldányát is, akkor gondolom a munkaszerződését is kell, vagy nem ? szerintetek ?

Dr.Attika # 2007.01.22. 10:17

Nem kötözködöm csak megjegyzem, hogy az új Gt. szerint már nem aláírási címpéldány, hanem " ..a cég képviselőinek hiteles cégaláírási nyilatkozata.."

ObudaFan # 2007.01.22. 10:32

A régi Gt. is így hívta, aztán mégis minden hiánypótló végzés címpéldányt emlegetett.

Munkaszerződést szerintem nem kell csatolni. Esetleg az elfogadó nyilatkozatban a munkavállaló nyilatkozhat arról, hogy van munkaszerződése.

Dr.Attika # 2007.01.22. 13:28

"Ptk. 29. § (3) bekezdéséhez:
E bekezdés az aláírási jogosultság szabályát tartalmazza. Az itt megfogalmazott általános szabályokon túl az államháztartásról szóló törvény és a pénzforgalomról szóló jogszabályok is tartalmaznak speciális rendelkezéseket az egyes jogi személyekre vonatkoztatva. A képviseletre jogosult személyek - gazdasági társaság esetében - névaláírásukat kötelesek a cégbíróságnak benyújtani vagy az aláírást a cégbíróság előtt megtenni. Ez az úgynevezett aláírási címpéldány."

Ez az idézet a Ptk. Kommentárjából való. Eszerint az "aláírási címpéldány" csak úgynevezett (un.) fogalom. Hiánypótlás elrendelő végzésben jogszerű un. fogalmat nevesíteni? Az un. fogalmakkal én még ezidáig csak jogi elméleti munkákban, jogi érvelésekben találkoztam.

Ptk. 29. § (3) bekezdéséhez:
E bekezdés az aláírási jogosultság szabályát tartalmazza. Az itt megfogalmazott általános szabályokon túl az államháztartásról szóló törvény és a pénzforgalomról szóló jogszabályok is tartalmaznak speciális rendelkezéseket az egyes jogi személyekre vonatkoztatva. A képviseletre jogosult személyek - gazdasági társaság esetében - névaláírásukat kötelesek a cégbíróságnak benyújtani vagy az aláírást a cégbíróság előtt megtenni. Ez az úgynevezett aláírási címpéldány.

Ptk. 29. § (3) bekezdéséhez:
E bekezdés az aláírási jogosultság szabályát tartalmazza. Az itt megfogalmazott általános szabályokon túl az államháztartásról szóló törvény és a pénzforgalomról szóló jogszabályok is tartalmaznak speciális rendelkezéseket az egyes jogi személyekre vonatkoztatva. A képviseletre jogosult személyek - gazdasági társaság esetében - névaláírásukat kötelesek a cégbíróságnak benyújtani vagy az aláírást a cégbíróság előtt megtenni. Ez az úgynevezett aláírási címpéldány.

Dr.Attika # 2007.01.22. 13:33

Bocsi! Itt a "jogiforum " többszörözött.

ObudaFan # 2007.01.22. 17:25

Hiánypótlást elrendelő végzésben általában mindent jogszerű nevesíteni és elrendelni, amit a cégbíró jónak lát. :)

Dr.Attika # 2007.01.23. 04:02

Még a halálbüntetést is? Elgondolkoztató érvelés. Eddig nem gondoltam, hogy a cégbírónak törvényeken is túlmutató hatalma van.

ObudaFan # 2007.01.23. 14:10

Mivel cégügyben az ügyfél felé égő bemutatni egy (igaz, elsőfokú) elutasító végzés, gyakorlatilag igen. :)

klara25 # 2007.02.01. 07:18

sziasztok!
szeretnék segítséget kérni!
lehetséges e az, hogy aláírási jogot nem meghatározott személyeknek, hanem meghatározott munkakörnek adjanak?ez esetben nem kell, hogy névszerint jelöljék meg a munkavállalókat?a munkavállalókat nem szükséges név szerint feltüntetni a képviseleti könyvben?
egy újonnan alakuló kftről lenne szó...
előre is nagyon köszönöm

ObudaFan # 2007.02.01. 19:55

A társasági szerződésben lehet, de a cégjegyzékben a konkrét személynek kell szerepelnie, ezért a konkrét személy címpéldányát és elfogadó nyilatkozatát csatolni kell.

karsai # 2007.02.02. 12:35

korábban ugye szó volt arról, hogy ez a munkavállaló nem számít vezető tisztségviselőnek ill. cégvezetőnek. tehát akkor az elfogadó nyilatkozatban sem kell utalni a törvény szerinti összeférhetetlenségi okokra, gondolom én. Jól gondolom én ezt ?

ObudaFan # 2007.02.02. 19:39

Jól.