:) De hát épp ezt mondom: "a kérelem mellékletét nem képező". Az stimmel, hogy valószínűleg egyik cégbíróság sem csinál ügyet belőle, ha nem tünteted fel. De adott esetben szorul az ügyvéd, ha kdierül, hogy fiktív az a székhely.
Kft. székhelye
lehet az Ütv. előírja, de a Ctv. mellékletek közt nincs felsorolva, még vizsgálandó dokumentumként sem. Ezért a cégbíróság sem nézi, hogy be van-e írva. Legalábbis itt lent még soha nem kérték
szóval akkor laikusként azt szűrtem le, hogy lehetőség szerint ragaszkodnom kéne az általam ismert ügyvéd közreműködéséhez a társasági szerződés módosításában is különben bízhatok a jószerencsében. Mert ugye az szépen hangzik hogy az ügyvédnek ellenőríznie kéne a használat jogosságát de szerintem magyarországon élünk és vannak itt csodák/székhely szolgáltatás/. a végén még úgy elveszitek a kedvem, hogy inkább az APEH golgotáját választom és végelszámolok.
Sőt, az ügyvédi törvény írja elő: 27. § e). A bejegyzési illetve változásbejegyzési nyomtatványon a székhelyhasználat jogosságát igazoló okiratot a kérelem mellékletét nem képező okiratként kell feltüntetni; az eljáró ügyvéd expressis vernis aláírja, hogy a tartalmát és valódiságát ellenőrizte.
A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzata viszont előírja, hogy az ügyvéd a cégeljárás során a székhelyhasználat jogszerűségét ellenőrizze. Akkor is, ha a vevő választotta. Úgy látszik, erre nem árt a kollégák figyelmét felhívni.
A kérdező jogosan aggódik, mert egyrészt a cégtörvény nem írja elő a székhelyhasználat igazolását, másrészt mivel eladja a céget, a módosított társ. szerződés aláírásában már nem vesz részt.
AZt azért csak le tudja ellenőrizni maga is, hogy az egységes szerkezetű társasági szerződésben (alapító okiratban) mi szerepel székhelyként.
Mivel a nagyobb kockázat a vevőé, könnyen lehet, hogy ragaszkodni fog ahhoz, hogy az okiratszerkesztő ügyvédet ő válassza ki. Ettől te még választhatsz valakit, aki csak téged képvisel.
Üdv,
egy családi Kft-től szeretnék megszabadulni átadással/eladással. Szeretnék tanácsokat kérni, hogy mire figyeljek a későbbi kellemetlenségek elkerülése végett. A kft. kéttagú családi vállalkozás a székhelye a családi házunk címe, két tagja van anyám és én. Szeretném elkerülni, hogy véletlenül a saját címem maradjon a székhely. Saját ügyvéddel vagy a vevő ügyvédjében megbízva intézzem a dolgot?
köszi
Nem, mondom, hogy az új Ctv. már nem rendelkezik így.
bocs ez most mit jelent? akkor érvényes, amikor aláírtuk a társasági szerződést?
Az új Ctv. nem tartotta fenn azt a speciális szabályt, hogy a székhely változása visszaható hatályú, de a végjegyzék a tényleges változás időpontját továbbra is tartalmazza.
Már csak egy kérdés?
Mikortól él az új székhely?
A taggyűlési határozat aláírásától, vagy a bejegyzéstől?
Lehetett volna, ha a cégbíróság idejében észreveszi. :)
Most, törvényességi felügyeleti eljárásban még mindig olcsóbb most illetékkel, közzétételivel megcsinálni a módosítást, mint csak a bírság után.
Ebben igaza van. Hogyan lehetne hiánypótlással orvosolni azt a hibát, hogy azonos ingatlant jelentettek be székhelynek és telephelynek is?
"Ja, hogy nem a cégbíróság kötelezett a módosításra, hanem más szerv? Akkor nem lehet ilyet kérni."
Jaj, dehogynem, bocs, ha félreérhető voltam!
A "Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság" írta, hogy törvényességi felügyeleti eljárás (ez mi?) terhével felhívja a társaságot, hogy a társasági szerződést módosítva - a Ctv. 51-a szerint eljárva - a székhellyel azonos telephelyet törölje.
Az ügyvéd szerint ezek után mi már nem kérhetjük, hogy ne szerződést kelljen módosítani, hanem "csak" hiánypótolni.
ja így már megvan, köszi
Bocsánat, woodslave, elkapkodtam. Csak január 1-jétől hatályos.
27/E. § Cég létesítő okiratának és a létesítő okirat módosításának ellenjegyzése során az ügyvéd az ingatlan-nyilvántartási adatok és a tulajdonjogra vonatkozó, használatra feljogosító okiratok megtekintésével győződik meg arról, hogy a jognyilatkozatot tevő fél (meghatalmazottja) által az okiratban a cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként megjelölt ingatlan a cég tulajdonát képezi-e vagy használatára a cég jogosult-e, továbbá meggyőződhet arról is, hogy az más cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be van-e jegyezve a cégjegyzékbe. Ha ennek eredményeként az ügyvéd azt állapítja meg, hogy az ingatlan székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként való megjelölése a jogszabályokkal ellentétes, köteles a közreműködést megtagadni.
Köszönöm mindkettőtöknek.
Egyszerűsített cégeljárás lesz - kár, hogy nem elég a lakcímkártya, de akkor kérek tulajdoni lapot és lesz egy hozzájáruló nyilatkozat is.
Köszönöm mindkettőtöknek.
Egyszerűsített cégeljárás lesz - kár, hogy nem elég a lakcímkártya, de akkor kérek tulajdoni lapot és lesz egy hozzájáruló nyilatkozat is.
vagy a Ctv. 3. sz. melléklet II. 14. pontjára gondolsz? Akkor meg marad az első hsz-em. Otthon a sülők 2 tanú előtt nyilatkoznak, viszel egy tullapot és kész.
beidéznéd ezt, sajna elég elavult szeptemberi a jogtára, vagy csak figyelmetlen vagyok de nem találom.
Nem kell benyújtani. Csak éppen az ügyvédi törvény kötelezi az eljáró ügyvédet hogy győződjön meg róla, hogy a cég jogosult a székhelyként, telephelyként megjelölt ingatlan használatára. Hogyan győződsz meg róla hozzájáruló nyilatkozat nélkül?
továbbmegyek, ha egyszerűsített cégeljárásban kéred a bejegyzést, akkor nem kell a székhelyhasználat jogcímét igazolni.
/legalábbis két hónapja még nem kellett :-)
a hozzájáruló nyilatkozatot elég két tanú előtt aláírni, ahhoz nem kell ügyvéd. Feltételezem, hogy te Pesten ügyködsz és a cégalapításhoz igénybe veszel ügyvédet (mivel máshogy ugye nem is lehet)