Üzletrész átruházás

Attika!

Az a véleményem, hogy a régi rendelkezést nem lehetett alkalmazni.

Nem ez volt az egyetlen dolog, amit lényegében visszacsináltak.
A kritikád jogos, de még mindig jobb, mintha ragaszkodtak volna ahhoz, amiről kiderült, hogy nem vált be.

amúgy ez 1 tipikus átgondolt dolog
az 1997-es ctv szerint nem kellett beadni advét szerződést
a 2006-os ÚJ ELÕREMUTATÓ szerint kötelező
2007-től szept 1-től pedig ismét nem kell /az imr indoka azt hiszem az hogy szükségtelen/
gratulálok az egész IRM csapatának
csak szakvizsgán nehogy ezt a formájukat hozzák

Így igaz. Nálunk ilyen a bírói jogfejlesztés. :)

srácok én úgy tudom hogy ezt a rendelkezést eltörölték szept 1-el vagyis nem kell beadni üzletrész átruházási szerződést

Jogellenesen. Remélem Áron ezt Te Is elismered!

Üzletrész átruházásáról? A vételárról? Az vajon mennyivel jobb?

Az az igazság, hogy a Fővárosi Cégbíróságon teljesen bevett gyakorlat, hogy a kivonatos szerződést elfogadják.

Nem a bírói gyakorlat, hanem a nevesített határozatot hozó bíró fogadta el.
Ha a szerződésben a felek nem akarnak a nyilvánosságra (cégnyilvánosságra gondolok) tartozó kérdésben megállapodni, akkor kössenek szindikátusi szerződést.

És mégis kérdés, mert a bírói gyakorlat elfogadja a kivonatot, ami annál is inkább helyes, mert igen sok helyzetben lehet üzleti titok a szerződés pontos tartalma, beleértve a vételárat is.

Itt az a jogi kérdés, hogy a Ctv. szerint a tagok személyében történő változást az üzletrész megszerzőjének a szerződés megküldésével kell igazolnia az ügyvezető felé. Az ügyvezető köteles bejelenteni és kérni a tagok változásának a cégjegyzékbe történő bejegyzését. Erre az eljárásra egyértelműen előírja a törvény a szerződés csatolását. Innentől nem lehet kérdés, hogy szerződést kell csatolni és nem "kivonatot".

Nem feltétlenül, magam is többször nyújtottam már be olyan szerződéskivonatot, ahol nem szerepelt pl. a vételár, és a cégbíróságon simán átment.

Felteszem, az az úgynevezett szerződéskivonatot tartalmazta valamennyi lényeges feltételt, és ugyanúgy aláírták a felek. Tehát magában is szerződés, alapjául szolgálhat a bejegyzésnek. A cégbíróságnak nincs hivatalból tudomása arról, hogy készült egy másik, bővebb szerződés is. Még akkor sem, ha a cím erre következtetni engedne.

Ctv. 2. melléklet II. 1. aa) az üzletrész átruházására vonatkozó szerződés.

A magyar jogban a tulajdonjog átruházásának feltétele az érvényes jogcím is, ennyiben persze a szerződés kivonata nem egyenlő a szerződéssel. Másrészről persze a puszta okirat alapján a bíróság sem feltétlenül tudná elbírálni az érvényességet, ennyiből meg jogos, hogy elfogadja a cégbíróság a szerződés kivonatát.

Ezt írja elő?

De ha a törvény ezt írja elő?

Ahogy ott is mondta valaki: helyes. Nem indokolt az esetenként igen nagy terjedelmű szerződések egészének csatolására.

A lexmercatorián van egy érdekes ügy. A Kft. üzletrészének , így a tulajdonosok tagjegyzékében történő változást a cégbíró egy ún. szerződés kivonat alapján jegyezte be. Érdekelne a véleményetek?