Hiánypótlás – Alapítvány lérehozás - sűrgős!

Pont ez az. Ez versenyhátrány olyan szervezetekkel szemben, amik erre jöttek létre.

nincs iylen veszély, az alapítvány nem ilyen célból jött létre

És reméljük, nincs valami haver, akinek hulladékos cége van, és jól jönne neki egy kis megrendelés. Sok sikert.

köszi! hátha holnap nem is de felgyorsítanánk a Fővárosi Önkormányzattal atágyalásokat és még a héten kötnénk a egy megállapodást, melynek értelmében - az eredeti terveknek megfelelően - ingyenesen ajánljuk fel a hulladékelszállítás szolgáltatást. Mivel a szolgáltatás ingyenes nem forog fenn a veszélye annak, hogy az erre fordítandó közpénz esetleg nem a leghatékonyabb módon kerül felhasználásra, illetve haszon híján kizárt a hűtlen kezelés és korrupció stb. gyanúja ezért nem kell tv.-ben előírt közbezerzési pályázatot hírdetnie a FővárosiÖnkomráynzatnak. LEgalábbis ez az elgondolás, melyhez nyivlán a segítő hozzáállásuk is kell amivel eddig nem volt gond csak kicsit, nem kicsit lassúak.

De van. Holnap személyesen adjátok be a bíróságon az újabb iratot, akkor az utol fogja érni a többit. Az Ítélőtábla nem fogja mellőzni az új jogi érvelést, ha az alapja lehet a megváltoztatásnak.

a Pp. 257. paragrafusának 1 bekezdése alapján az ügyészségi fellebbezésre 8 napon belül tehettünk észrevételeket. Ezt megtettük a mai (utolsó) napon, sajnos azonban épp ma úgy néz ki mentőmegoldást találtunk a kérdésre. Azt szeretném kérdezni, hogy semmilyen mód nincs már arra, hogy még észrevételeket tegyünk mielőtt az Ítélőtábal ítélkezne? Jelentős védelmet tudnánk még felhozni az ügyészségi fellebbezéssel szemben. Sajnos hogy csak a nyolc napos határidőn tól :((((.

Az alapítvány nem társaság és nem vállakozás, tehát nehezen vonható ebbe a körbe.

Sziasztok, az alábbi nem egyszerű problémában szeretném kérni a tanácsotokat, megltátásaitokat.
Alapítványunkat a fővárosi bíróság hiánypótlást követően - melyben többek között hivatkoztunk az előző hozzászólásban írt határozatra is - dec. 13-ával nyliávntartásba vette. Problémánk az ügyészséggel támadt amikor dec. 28-i dátummal megfellebbezte a végzést. Többek között a következőkre hivatkozva:
Előzményként meg kell említeni, hogy alapítványunk környezetvédelemmel foglalkozó alapítvány mely többek között hulladékbegyűjtéssel is akar foglalkozni, emiatt a kiemelt közhasznúságot is kérvényeztük egyben a nyilvántartásbavétel során. A kiemelt közhasznúság feltétele hogy állami feladatot lássunk el. A hulladékbegyűjtés és kezelés törvényileg a Fővárosi Önkormányzat kötelező feladata, úgyhogy ez eddig rendben is lenne. A Főügyészség ugyanakkor a 61/2002. (X. 18.) Főv. Kgy. Rendelet 9. paragrafusának (1) bekezdésére hivatkozva röviden arra hivatkozik, hogy a Főváros esetében a kommunális hulladékkezelésre a Fővárosi Önkörmányzatnak vagy az általa megválaszotott kezelő társaságának, vagy közbeszerzési pályázat útján nyert vállalkozásnak van joga végezni és KIZÁRÓLAGOS JOGA van, ezért az alapítvány nem végezhet ilyen tevékenységet és nem kaphatja meg a kiemelt közhasznúsági fokozatot sem, nem kerülhetett volna sor a nyilvántartásba vételre.
Megmondom őszintén az ügyészség által hivatkozott rendelet elkerülte a figyelmem a célok megfogalmazásakor, nem gondoltam volna hogy ne lehetne ingyenes segítséget felajánlani, ingyenesen feladatokat átvállalni az Önkormányzatnak, Önkormányzattól, illetve úgy gondoltam hogy ha nagyon nem járható út a kiemelt közhasznúság akkor az úgyis mindjárt az elején kiderül és a hiánypótlásban során le kell mondjunk erről, de ezt a bírónő sem vette észre, valamint akármerre néztem körül, mindenhol csak azt láttam, hogy a kerületi önkormányzatok (nem a Fővárosi önkoráynzat) saját költségükön sőt különböző cégeket megbízva végeznek kommunális hulladékbegyűjtést, begyűjtő akciókat stb. Tehát mindezen elgondolás és tények mellett nem is gondoltam arra hogy ez egy kizárólagos jogosultsággal végezhető tevékenység lenne. Mindamellett hogy a fenti rendelet egyértelműen kimondja ezt, nem látom kizárnak azt az esetet, hogy az alapítvány ne végezhetné ezt a tevékenységet pl. ha a közeljövőben pályázatot hirdet kommunális hulladékbegyűjtésre a FÖ. és esetleg megnyerjük azt. Tehát véleményem szerint, bár kicsi az esély erre, de 100%-ig nem zárható ki, hogy a rendelet alapján végezhetünk ilyen tevékenységet, így ez nem a nyivántartásbavétel, hanem a törvényes működés feltétele lesz, melyet az ügyészség természetesen vizsgálhat majd. Ez a rendelet tudomásunkra jutás bizony hideg zuhanyként ért minket és bevallom nagy fejtörést okoz mostanság, pl. arra is keresem a választ, hogy ha ez a tevékenység annyira kizárólagos jogosultságot jelent akkor milyen jogalapja van annak hogy a kerületi önkormányzatok is végeznek ilyen tevékenységet illetve cégekkel végeztetik ezt. Valamint az itt található cikkben http://www.origo.hu/…arossal.html pl. a VII. kerületi önkormányzat kifejezetten hadat üzen a FÖ-nak a hulladékkezelési kérdésben és saját maga akarja megoldani azt, amire a hivatkozott rendelet alapján csak a FÖ-nak van és kizárólagos jogosultsága van. Szóval ezekre a kérdésekre keresem a választ mert úgyérzem ebbe tudnánk valahogy kapaszkodni. Bár megírtam már a „védekezésünket” a fellebbezéssel szemben mert erre csak 8 napunk volt, amiben arra igyekeztem apellálni, hogy a bíróság leginkább azzal foglalkozik és az alapján dönt, hogy az alapító okirat megfelel-e a ptk és ksztv-nek és az alapján nem tagadható meg a nyilvántartásba vétel és nem pedig a gyakorlati, vagy a várható dolgok, esetleges problémák alapján amire az ügyészség utal és amit majd a törvényes működés keretén elül kell ellenőrizni.
Szóval ha van valakinek valami ötlete hgoyan lehetne ebből a dologból számunkra jól kijönni hgoy megtarthassuk a kiemelt közhasznúságunkat és nyivántartásba is kerüljünk, illetve mekkora annak az esélye hgoy az Ítélőtábal a javunkra dönt. Előre is köszönöm.

Bírófüggő, hogy ki hajlandó tárgyalni ilyenkor az ügyfélle, de inkább azt javaslom, hogy a hp. végzésre válaszul írásban adjátok be erre a BH-ra való hivatkozást. Esetleg a fejlécben megadhattok egy vezetékes számot, az nem sértő, és ha normális a bíró, és más baja van, veszi a lapot.

Itt a BH:

BH2000. 37.
Bár az alapítvány alapító okiratában meghatározott egyes kiemelkedően közhasznú tevékenységek csak az önkormányzattal kötött szerződés alapján végezhetők, ez azonban nem a nyilvántartásba vétel, hanem az alapítvány törvényes működésének a feltétele [Ptk. 74/A. § (2) bek., 1997. évi CLVI. tv. 2. § (2) bek., 4. §, 5. §, 7. §, 21. §, 23. §].
Az alapító a megyei bíróságtól az Sz. Humanitas Alapítvány bírósági nyilvántartásba vételét és kiemelkedően közhasznú szervezetté minősítését kérte. A megyei bíróság végzésével elrendelte az alapítvány kiemelkedően közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét.
A megyei főügyészség fellebbezést nyújtott be az elsőfokú bíróság végzése ellen, indítványozta a kiemelkedően közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vételt elrendelő végzés megváltoztatását és a kérelem elutasítását. Fellebbezésében előadta, hogy az alapítvány által célként meghatározott és a szociális és pszichés veszélyeztetettségben élő, illetve krízishelyzetben lévő gyermekek, kismamák és kisgyermekes anyák számára átmeneti otthon létesítése és működtetése, az elvesztésre ítélt magzatok, újszülöttek megmentése olyan feladat, amelyet a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően az alapítvány csak az önkormányzattal kötött ez irányú szerződés alapján végezhet a jogszabályoknak megfelelően. Tekintettel arra, hogy a nyilvántartásba vételi iratok között e feladatok ellátására vonatkozóan az önkormányzattal kötött szerződések nem találhatók, ezért az alapítvány kiemelten közhasznú feladatát nem láthatja el, így nem is kerülhetett volna sor kiemelkedően közhasznú szervezetté nyilvánítására.
A Legfőbb Ügyészség átiratában a megyei főügyészség fellebbezését fenntartotta.
A fellebbezés nem alapos.
Az alapítvány kiemelkedően közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vételére a Ptk. 74/A-74/F. §-ai, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) rendelkezései alapján kerülhet sor.
A Ptk. 74/A. §-ának (2) bekezdése szerint az alapítvány a bíróság nyilvántartásba vételével jön létre. A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az alapító okirat az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. A megyei főügyészség fellebbezése nem utal arra, hogy az Sz. Humanitas Alapítvány alapító okirata ellentétes lenne a Ptk. rendelkezéseivel, így az alapítvány nyilvántartásba vétele nem tagadható meg.
A Kszt. 2. §-ának (2) bekezdése szerint közhasznú szervezetté minősíthető az (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott szervezet - így az alapítvány is - abban az esetben, ha a közhasznú szervezetté minősítését a reá irányadó szabályok szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelmével egyidejűleg kéri. A Kszt. 4., 5. és 7. §-a állapítja meg azokat a kötelező tartalmi előírásokat, melyeket a kiemelkedően közhasznú szervezet nyilvántartásba vételéhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell. A Kszt. felsorolt rendelkezései olyan előírást nem tartalmaznak, hogy a nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolni kell azokat a szerződéseket, amelyek alapján egyes kiemelkedően közhasznú tevékenységek végezhetők. Az Sz. Humanitas Alapítvány alapító okirata - a fellebbező által sem kifogásoltan - tartalmazza mindazokat a tartalmi kellékeket, amelyeket a törvény előír, így az alapítvány kiemelkedően közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétele nem törvénysértő.
Helyesen utalt a fellebbezés arra, hogy az alapítvány alapító okiratában meghatározott egyes tevékenységek csak az önkormányzattal kötött szerződés alapján végezhetők, ez azonban a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint nem a nyilvántartásba vétel, hanem az alapítvány törvényes működésének a feltétele. A Kszt. 21. §-a szerint a közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést a közhasznú szervezet székhelye szerint illetékes adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig - a közhasznú működés tekintetében - a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el. A Kszt. 23. §-a alapján az ügyész a közhasznúsági nyilvántartásba vételre illetékes bíróságnál indítványozhatja a közhasznú jogállás törlését, illetőleg az alacsonyabb közhasznúsági fokozatba történő átsorolást, ha a közhasznú szervezet működése és vagyonfelhasználása az e törvényben, a létesítő okiratban, vagy az ennek alapján készített belső szabályzatukban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg, és ezen a szervezet az ügyészi felhívás után sem változtat. A fellebbezésben jelzett szerződések megkötését tehát az ügyészség a nyilvántartásba vételt követően a törvényességi felügyelet keretében vizsgálhatja, és ha az alapítvány nem kiemelkedően közhasznú tevékenységet folytat, az ügyész a Kszt. 23. §-ában meghatározott intézkedéseket tehet.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése szerint az érdemben helyes elsőfokú végzést helybenhagyta. (Legf. Bír. Kny. III. 27.279/1999. sz.)

nonprofit.hu

Elnézést a kétszeri témanyitásért, de előszőr valamiért nem jelent meg.

Sziasztok,
Érdekes elsőfokú végzést kaptunk a bíróságról, mellyel kapcsolatban tanácstalanok vagyunk ezért kérjük a segítségeteket találkoztatok-e már hasonlóval, és ilyenkor mi lehet a teendő.
Kb. 3 hete adtuk be a bíróságra környezetvédelmi alapítványunk nyilvántartásbavételi kérelmét, kiemelten közhasznúra. A kiemelt közhasznúságot hulladékbegyűjtéssel és kezeléssel indokoljuk, amely törvényileg helyi önkormányzati feladat. A végzésben a bírónő kéri az erre vonatkozó önkormányzattal kötött szerződés vagy megállapodás csatolását.
Erre még nem készültünk fel, hiszen még nem is létezik az alapítvány (csak a jogerős végzést követően), csak ezt követően kezdhetjük meg a működést, köthetünk szerződéseket, ezért is nem értjük a bírónő ezen kérését. Másrészt találtam egy legfelsőbb bírósági határozatot sajnos most nem tudom a számát, de a lényege, hogy a legfelsőbb bíróság az ugyan erre irányuló ügyészség fellebbezését utasította el azzal, hogy a bíróságnak nem tiszte vizsgálnia a szerződés meglétét a nyilvántartásba vétel során, azt majd az ügyészség feladata ellenőrzi a működés során.
Támogatóink és a támogatások szempontjából nagyon fontos lenne, hogy az alapítvány még ebben az évben bejegyzésre kerüljön, így nagyon nem jön jól a bírónő ilyen igénye. Beszéltünk az önkormányzattal is ők is furcsálták az egy még nem létező kötendő szerződést.

Találkoztatok már ilyen esettel? Mit lehet ilyenkor tenni? Van valamilyen mód megkeresni a bírónőt és megkérni hogy pontosítsa milyen szerződésre vagy megállapodásra gondol?

Előre is köszönöm.