Késedelembe ejtés?


kismukk # 2008.04.27. 22:03

Ez van a Pp elején:

1. § Ennek a törvénynek az a célja, hogy a természetes személyek és más személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerült jogviták bíróság előtti eljárásban való pártatlan eldöntését az e fejezetben meghatározott alapelvek érvényesítésével biztosítsa.

Mi mint részvényesek természetes személyek vagyunk, "jogvita" hogy átvette-e vagy sem, bíróság: a Cégbiróság.
A kgy-re kérdések: hivatalos irat (nem szerelmeslevél!)
De, ha mi erre (ill. az itélőtáblai megállapitásra) nem hivatkozhatunk, akkor mire?

Cégbiróságot rávenni
Törv.fel.eljárást kértünk emiatt (is), tértivevény, feladóvevények becsatolva. CB még csak el sem birálja, legfeljebb annyit reagál, hogy "a cég átvette" ezért panasznak nincs helye. Hogy mikor (nem a normálisan elvárható időn belül), hogy hol (postafiókban), az a CB-t teljesen hidegen hagyja...

Továbbá:
utólag is megküldtük kérdéseinket a cégnek, arra sem válaszoltak semmit. Ekkor a CB-nél kezdeményeztük, a Gt-nek megfelelően kötelezze a céget válaszadásra, ennek már másfél éve. CB állitólag felszólitotta a céget, arra sem reagál semmit. Aztán, kértük a CB-t, szólitsa fel a céget a két évvel ezelőtti, meg a tavalyi közgyűlési jegyzőkönyvek másolatainak kiadására, azóta sem kaptuk meg. Szóval, ugye milyen erélyes felügyelő szerv a CB, hogy "helyreállitsa a cég törvényes működését", ami törvényi feladata lenne?

_Wasp_ # 2008.04.27. 16:40

A Pp. nem vonatkozik ezekre az esetekre. POntosan körül van írva a személyi és tárgyi hatálya, és nem estek bele.

A Cégbíróságot viszont rá kellene venni, hogy mint a felügyeleti jogkör gyakorlója felügyeleti eljárást folytasson le a cégnél, az elmondott eljrásásukra hivatkozva.

Majdcsak leszoknak idővel az ilyen húzásokról....


_Wasp_

póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása

kismukk # 2008.04.26. 21:00

Wasp

Egyébként, szerinted ránk miért nem vonatkozik? Az idézett szöveg a Pp-re hivatkozik.
És ha ezt nem, akkor mi mit hozhatunk fel?

Következő közgyűlésen?
Arra azt mondják, hogy a kérdések az előzőre vonatkoztak.
Hol van a Gt-ben hogy a határidőn túli közgyűlési kérdésekre válaszolniuk kellene?

De, ez az rt az elmúlt két év során egyetlen levelünkre, kérdésünkre nem válaszolt. Többször a Gt alapján kértük a CB-t, kötelezze felvilágositásra. CB megküldte nekik a leveleket, mire az rt: "megállapitom, hogy a mellékleteket nem kaptuk meg", és továbbra sem válaszol.
És, a CB ezekután is ilyen "barátságosan" és eredménytelenül levelezget velük, semmivel nem szankcionálja őket.

A Főv.Itélőtábla Polg.Kollégiumának van egy állásfoglalása:
"A jogi személyek vagy nem jogi személy szervezetek a székhelyükön kötelesek biztosítani, hogy mindig legyen olyan személy, aki a hivatalos iratot a szervezet nevében átveszi"
Amiben a MINDIG lehet jelen esetben a fontos: "ahogy az adott helyzetben elvárható", vagyis Bp-en 2-3 napon belül elvárható, hogy egy mindig átvételképes cégiroda a telephelyén átvegye (a cégiroda sosincs nyitva). Ha nem, az szvsz a Ctv-be ütközik, illetve késedelmes átvétel a joggal való visszaélés esetét valósitja meg.

_Wasp_ # 2008.04.26. 14:04

nem vonatkozik rátok, ráadásul itt nem is az átvétel megtagadásáról van szó.

Mindazonáltal szerintem nem tudják így kikerülni a válaszadást, hiszen a következő közgyűlésen választ kéne adni az előző - esetleg késedelmes - kérdésekre is.


_Wasp_

póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása

kismukk # 2008.04.26. 10:41

Kézbesitési vélelem.
Akkor is ez érvényes, ha én nem biróság vagyok? vagy a magánszemélyek küldeményeire más vonatkozik?

Ezt találtam:

"A bírósági eljárásban érvényesülő kézbesítési vélelem lényege tehát, hogy a postai úton megküldött bírósági iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés eredménytelen volt, mert a címzett az iratot nem vette át, vagyis a küldemény a bírósághoz "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza, akkor azt az ellenkező bizonyításáig a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni."

A topik-inditóra visszatérve:
az első kézbesitési kisérlet után hány nappal kisérli meg a posta ismét? Úgy emlékszem, otthagy egy értesitést, hogy a cimzett menjen be érte és kb. egy hetet vár. Akkor már ez is elég, hogy a határidőből kicsússzunk az rt felé. Vagy, kérjünk a postától igazolást, hogy nem tudta kézbesiteni? aztán azzal reklamáljunk a CB felé?
Különben, esetünkben az a helyzet, hogy már 11 napja nem veszi át az rt...

kismukk # 2008.04.19. 11:12

Nem is írtam oda a "csak"-ot.
(A közgyűlési beszámolóhoz, napirendhez való kérdezésről van szó.)

Különben, két éve sem válaszol egyetlen levelünkre, a két évvel ezelőtti közgyűlési jegyzőkönyvről sem hajlandó másolatot adni, még a CB felszólítására sem...

Ez is ögyes, ügyi?
És még mondja valaki, hogy nem az ügyeskedőknek áll a világ...

Kovács_Béla_Sándor # 2008.04.19. 09:43

Minek minősül a cég magatartása?

Ögyesnek.

Egyébként ki mondta, hogy az rt vezetése csak a közgyűlésen köteles felvilágosítást adni, lehetővé tenni a betekintést - azon kívül nem?

kismukk # 2008.04.19. 00:07

A Gt akként rendelkezik, hogy nyilvános rt esetében közgyűlésen az igazgatóság a közgyűlés előtt legkésőbb 8 nappal érkezett irásos kérdésekre válaszoljon.

Bp-en a postai gyakorlat szerint elsőbbségi tértivevény másnap a cimzetthez kézbesitésre kerül (de ne legyünk ennyire szigorúak, legyen két nap). Az rt irodája viszont állandóan zárva, a kézbesitést postafiókra kérte a postahivataltól, ahova hetente benéznek, jött-e valami. Igy a kézbesitési idő az "elvárható" 1-2 nap helyett 7-11 napra nő. Miáltal az irásos kérdések már a 8 nap után kerülnek átvételre, és amire az igazgatóság állandóan azzal háritja el a választ, hogy "a törvényi határidőn túl érkeztek".

Gyakorlatias hozzáállással mondjuk egy hónappal korábban ha feladnánk,akkor (talán) törvényi határidőn belül átvennék, viszont a beszámolót a kgy előtt szoros időben teszik közzé, amelyhez kérdezni akarunk. Másfelől, ha személyesen adhatnánk le a cégirodában, - de nem tudjuk, mert az állandóan zárva. (telefont nem veszik fel, a cég vagy képviselője, ügyintézője gyakorlatilag elérhetetlen)

Minek minősül a cég magatartása? és mi lehetne a megoldás?
A késedelmes átvétellel a cég megfosztja kérdezési jogától a részvényeseket, ezzel megvalósitja a késedelembe ejtést és ebben az értelemben a joggal való visszaélést?
Mi lehet a megoldás?
Mert a CB-t csak az átvételt igazoló tértivevény-másolat érdekli, ami ugye a törvényi határidőn túli érkeztetést mutatja, - de hogy az mitől is van, az már nem.