Társasházi jog

Egyszerűbb új lakást keresni, és ezt eladni. Az idegrendszer védelme érdekében.

Érdeklődőknek megtekintés csak este
7 után!

Esetleg elkezdhetsz egy hosszú birtokvitát a konyha üzemeltetőjével, ha van ehhez energiád.

Már itt volt a konyha,mikor megvettük.De sajnos annyira gyorsan kellett lecsapni a lakasra,mert akkor ami 10 millió alatt volt,hamar elkelt.
Így egyszer tudtuk megnézni a lakast valamikor delutan és akkor epp nem volt zaj,vagy nagyon halk lehetett hogy nem vettük észre.
Igazábol az ingatlanos azzal érvelt hogy nincs kocsmazaj mert csak menuztetnek.És reálisnak tünt.
Igazábol nem tudhadtuk milyen zajjal jár a konyha.

Látatlanban vettétek meg a lakást? Vagy a konyha csak a vásárlás után indult be?

Kedves Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni.
Alig több mint egy hónapja költöztem párommal egy ötlakásos társasházba.A pincében egy menüztetéssel foglalkozó vállalkozás működik.A napi zaj szinte elviselhettlen.Egész nap szól a rádió,de ha még ha csak szólna.Sokszor üvölt.Már reggel 5-kor kezdik a műszakot,az első hogy bekapcsolják a rádiót.Már szóltunk nekik párommal hogy legyenek szívesek reggel ne üvöltessék.De nem változott semmi.
Ha rantott hús van a menüben,reggel 7-kor kong a szoba a húsklofólástól.Egy órakkor kezdődik a mosogatás.Dübörögnek a nagy fazekakkal,minta a földhöz vagdosnák őket.
Délután még takarítás rádió üvöltetés mellett.
A párom folyamatos műszakban dolgozik.Sokszor kell(ene) neki nappal aludnia.De sajnos ezt nem lehet megértetni velük.
Egy 1960-as építésű házról beszélünk,tehát a szigetelés sem lehet valami jó.
De kérdem én nincs jogunk a saját lakasunkban pihenni?
Lenne esetleg ötlete valakinek,mit lenne tenni?
Már tervezzúk a közös képviselő megkeresését,csak az a baj hogy az 5 lakasból 2 az önkormányzat kezében van,és szerintem őket nem zavarja mi folyik itt.
Válaszokat előre is köszöm!
Edit

Egy kutya olcsóbb és egyszerűbb.

Köszönöm!

A közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet. Ebben az esetben a szervezeti-működési szabályzatnak tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban megállapított - adatkezelési szabályokat.

A közös képviselő vagy az intézőbizottság által kötött szerződés alapján a kamerarendszer üzemeltetője a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott személy lehet.

A közgyűlési határozat alapján létesített kamerarendszer a következő feltételek együttes fennállása esetén üzemeltethető:

1. a kamerarendszer kizárólag az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelmét, a jogsértő cselekmények megelőzését és bizonyítását, valamint a közös tulajdonban álló vagyon védelmét szolgálja,
2. a fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogvédelem más módszerrel, mint a felvételek felhasználása, nem érhető el,
3. alkalmazása a fenti célok eléréséhez elengedhetetlenül szükséges mértékig terjed, és nem jár az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával.

A kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy területen van elhelyezve. A kamerarendszer nem helyezhető el a közös tulajdonban és a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés - a helyiség rendeltetéséből fakadóan - az emberi méltóságot sértheti (pl. öltöző, illemhely).

A kamerarendszernek meg kell felelnie a mindenkori legmagasabb adatbiztonsági szint és a felvételek automatikus rögzítése követelményeinek. A felvételeket a rögzítést követő 15 napig kell tárolni abból a célból, hogy azok a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági, bírósági eljárásban - ideértve az érintett személy vagy a társasházi közösség által, jogainak érvényesítése céljából indított eljárásokat, akár a polgári peres eljárást is - bizonyítékul, az erre törvényben felhatalmazott adatkezelők által felhasználhatóak legyenek. E határidő lejártát követően a fel nem használt felvételeket haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak.

A kamerarendszer által rögzített felvételekhez kizárólag a rendszer üzemeltetője férhet hozzá, azokat csak a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítéséhez szükséges és a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében mellőzhetetlen esetben jogosult megismerni, és a felvételeket csak a bíróság, a szabálysértési vagy más hatóság részére továbbíthatja. A továbbításra kizárólag törvényben meghatározott esetekben és a felvételre igényt tartó adatkezelési jogalapjának megfelelő igazolása után kerülhet sor. A felvételeket a továbbítás megtörténte után haladéktalanul törölni kell.
Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kamerarendszer által rögzített felvétel érinti, a felvétel rögzítésétől számított tizenöt napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak üzemeltetője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Amennyiben a megkeresésre attól számított harminc napon belül, hogy a megsemmisítés mellőzését kérték, nem kerül sor, a rögzített felvételt haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak.

A felvételen szereplő természetes személy érintett számára biztosítani kell valamennyi, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben felsorolt jognak az ott meghatározott korlátozások figyelembevételével történő gyakorlását.

A felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, a melynek tartalmaznia kell a rögzített felvételt, az annak megismerésére jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének okát és idejét.

A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyek figyelmét jól látható helyen, jól olvashatóan, a megfelelő tájékoztatásra alkalmas módon fel kell hívni az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásának tényére. A tájékoztatásban meg kell jelölni az üzemeltető személyét és elérhetőségét is. Az üzemeltető az érintett személyt - kérésére - köteles tájékoztatni a felvételek készítésével kapcsolatos minden tényről, így különösen annak céljáról és jogalapjáról, az üzemeltetésre jogosult személyéről, a felvételek készítésének időpontjáról és tárolásának időtartamáról, továbbá arról, hogy kik ismerhetik meg a felvételeket. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira, valamint jogorvoslati lehetőségeire.

Sziasztok! Tanácsot kérnék. Tásasházi alapítású sorházban lakunk. Egy U alakú területen helyezkednek el a házak, amit egy elhúzható kapu is elzár a közúttól. Tegnap délután/este valaki (igazából pontosan tudom, hogy az egyik kedves szomszéd....)kulccsal megkarcolta a kocsinkat, ami a lezárt részen, a házunk előtti saját tulajdonon parkolt. Szeretnénk a házunkra kamerát feltetetni, ami természetesen csak a saját részünket figyelné, de óhatatlanul benne lenne pár más tulajdonos házrésze is. Ha jól tudoma társasházi tagok 2/3-nak kell beleegyezni a szerelésbe. Ez így van? Illetve ehhez közgyűlés kell vagy esetleg írhatunk egy formanyotatványt és aláírattathajuk ezt egyesével a tulajokkal? Előre is nagyon köszönöm a tanácsot!

Köszönöm. :)
így barástágosabb

vackorka

Vagy a meghatalmazó vagy a meghatalmazott szólal fel. Egyszerre a kettő nem megy. A levezető elnök feladata, hogy kit enged és milyen mértékben felszólalni.

Hmm, azért kicsit kételkedem, de ha így van, akkor én ötöt fogok meghatalmazni, és egyszerre hatan fogunk egy ingatlan képviselni.
Hatan nagyobbat haraphatunk.... :)
Elképzelhető, hogy a másik szomszédom is megteszi ugyanezt, hát mi lesz ott? majd a jogászok kihámozzák belőle jogszerű volt-e.
De az biztos, hogy igazi csörte alakul ki.

Jogszerű!

(3)37 A tulajdonostárs által írásban meghatalmazott általános képviselőt a közgyűlésre minden esetben meg kell hívni. Az általános és az eseti meghatalmazásra egyebekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.

Kedves Fórumozók!
Segítséget, véleményt szeretnék kérni, mit lehet tenni akkor, ha egy társasházban egy tulajdonos meghatalmazza állandó képviseletre a nem ott lakó, hirtelen feltűnt, nagyon kellemetlenkedő családtagját.
Ketten szeretnék képviselni (ma még ketten, holnap hatan?) az egy tulajdont. Hol egyik hol másik, kinek mikor van affinitása kellemetlenkedni.
Hogyan lehet ezt kivédeni?
Sportszerűnek nem mondható, de vajon mennyire jogszerű?
Bármennyire is jól működik a ház, ki tudja kezdeni....
köszönet az infókért, ötletekért.

Obudafan

Éppen az a gondja, hogy nincs pénze

Bubó

A másik fórumban leirtam.

Nem a közös ingatlant lakja, hanem a saját tulajdonát.
,, Az ingatlant minden tulajdonos jogosult használni,,
Kérheted a közös tulajdon megszüntetését a bíróságtól.
Ekkor kifizetheted a részét, és elköltözik.
Ja, hogy nincs pénzed?
Akkor bízni kell a csodában!
B változat.
Eladod a saját részed egy ingatlanspekulánsnak aki meglépi ugyanezt.
A veszteség 40 %. Az ingatlan árából.

bubo116

Ptk. 5:83. § [A közös tulajdon megszüntetése iránti igény]

(1) A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.

(2) A közös tulajdon megszüntetését a bíróság nem rendelheti el, ha a közös tulajdon megszüntetése alkalmatlan időre esik.

5:84. § [A közös tulajdon megszüntetése]

(1) A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a benne lakó méltányos érdekeit.

(2) Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.

(3) A közös tulajdon tárgyának a tulajdonostárs tulajdonába adása esetén a megfelelő ellenértéket, az árverés útján való értékesítésnél a legkisebb vételárat a bíróságnak ítéletében kell megállapítania. Az ítéletben megállapított legkisebb vételárat a végrehajtás során sem a végrehajtó, sem a bíróság nem változtathatja meg.

(4) Ha olyan ingatlan közös tulajdonát kell megszüntetni, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik, a bíróság őt az ingatlan elhagyására kötelezi, vagy - ha az ingatlan elhagyására kötelezés a benne lakó tulajdonostárs méltányos érdekét sérti - részére a tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapít. A használati jog értékcsökkentő hatását az ingatlanban maradó tulajdonostársnak kell viselnie mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál. A használati jog bíróság által meghatározott és törvény által biztosított terjedelmének jelentős túllépése esetén a bíróság a tulajdonos kérelmére a használati jogot megszünteti.

(5) Az ingatlanon fennálló közös tulajdon - ha a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak - az ingatlan társasházzá alakításával is megszüntethető. Ha a közös tulajdont társasházzá alakítással a bíróság szünteti meg, a társasház alapító okiratát a bíróság ítélete pótolja.

(6) A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Tisztelt Forumozók!
2015 Juliusban elválltam.
2016 juliusában volt egy gyermekelhelyezési tárgyalásom.A kislányomat saját kérésére az édesapjához helyezte el a bíróság.Én sajnos anyagi körülményeim miatt nem tudtam válalni.Gyerektartást fizetek érte 15 ezer forintot.Kiderült hogy bántalmazta a gyereket és a Tegyesz átmeneti nevelésébe került.A gyermekelhelyezés során egyezség született hogy amig a kiskorút neveli ö lakhatja kizárolagosan a kettönk közös ingatlanját (ami 1/2-1/2 arányu tulajdon).
Mivel hogy a kislány a Tegyeszbe került igy az egyességet a volt férjem megszegte.
Mi a tehendöm hogy a közös ingatlant ne tudja tovább lakni vagyis a részem?Kifizetni nem tudom!Söt felhalmozza az ingatlanon az adosságot:pl közösköltség.
Hogy lehetne megállítani hogy ne gyártsa a lakáson az adósságot?Hogyan lehetne értékesíteni ezt az ingatlant?Kérem segítsenek:Köszönettel Bubo116

Részben igazuk van.

A rendkívüli közgyűlés összehivását az összes tulajdoni hányad 10 %-a kérheti. Ha 100 lakásos a társasház akkor 10 lakás. De nem az aktuális lépcsőház, hanem az egész társasház vonatkozásában. Mind a 8 lépcsőházban. Ez a törvény.

Azt magad is elismered hogy a Házirendet betartják. Vasárnap csend van.

Azt te sem várhatod el, hogy hétköznap munkaidőben 2 óra szünet legyen mert a gyereked alszik.

A munkások majd menjenek vissza este 7-ig dolgozni?

Erre találták ki a bölcsődét meg az óvodát. A kivitelezőt meg köti a határidő meg a kötbér.

Tisztelt hozzáértők!Segítségre lenne szükségem!A problémám a következő:4 emeletes társasházban lakunk, egy tömb 8 lépcsőházból áll.Amelyikben mi lakunk ez év Július 1-től vasárnap kivételével folyamatos lakásfelújítások vannak ami már abnormális....befejezi az egyik folytassa a következő.....ismét ez a helyzet.....ez az állapot tűrhetetlen,hogy az ember a saját lakásában nem tud megmaradni!Van egy 20 hónapos kislányunk aki amint meghallja a fúrót,vésőt,flexet,kalapácsot befogja a fülét és ordítva zokogásba kezd.Hiába kértem a lakásfelújítókat,hogy legalább 12-14 óra között ne folytassanak hangos tevékenységet,mert egy ilyen kicsi gyermeknek kell az ebéd utáni pihenés...hát mit ne mondjak csak bólogatást kaptam és az arcomba egy vigyort....természetesen hozzáteszem,hogy a házban rengeteg lakónak elege van ebből!A társasház házirendje szerint hétköznap 8-19 óráig,szombaton 9-14 óráig lehet zajos tevékenységet folytatni!A kérdésem az lenne,hogy jogszabály szerint milyen megoldás van arra,hogy rendkívüli közgyűlést tudjon összehívni az a lépcsőház ahol ez a probléma,hogy felül lehessen írni a társasház házirendjét?Illetve milyen megoldásokat tudnak javasolni amire van jogszabály?Sajnos a gondnok és a közös képviselőnk mossa kezeit és maximálisan passzívak ez ügyben mikor közöltem vele,hogy aláírást akarok gyűjteni ,hogy legyen összehívva rendkívüli közgyülés azt felelte a gondnok,hogy mind a 8 lépcsőházból kell 51% gyüjtenem....ez tényleg így van?hiszen az aktuális lépcsőház lakóit zavarja ez a többi 7 lépcsőházban lakók nem hallják!Köszönöm

fohász

„A személyeskedések méltatlanok egy jogifórumhoz, kocsmában a helyük”

Igen, egyetértek, tehát ezek szerint a kocsmában írtad ezt? :-D

„fohász: Szomorú Ikv-csökevény, hát csak 3 lakásos izé jutott neked?”

Egyébként meg a lakásmaffia másként működik. A Buza névre hallgató kisebbségi família tudna neked mesélni erről egy vidéki városban, ők többször is álltak már bíróság előtt emiatt. Az én ingatlanom is kiszemelték, de nem jött össze nekik, mert elhajtottam őket.

Ott van egyértelműen leírva, hogy a Földhivatalnàl társasházkent vannak bejegyezve es Alapitó okiratuk is van. Törvénytelenül/jogszerűtlenül működnek.
A lakásmaffiát se hitte senki, es megis igaz volt.
A kis társasházakat a legkönnyebb tönkretenni, kisebb ellenállást kell leküzdeni, mint a nagyobb társasházaknál. A kicsi többlakásos házak ideális ingatlanbefektetések irodáknak,cégeknek, stb. Olcsón ki lehet vásárolni a lakásokat, majd némi ráfordítással luxusházakat lehet belőlük csinálni. Főleg ahol kert, udvar,garázsbeállók vannak.
A személyeskedések méltatlanok egy jogifórumhoz, kocsmában a helyük :-)

ragyasdezso

Ha az első hozzászólását elolvasod, akkor abból kiderül, egyáltalán nem biztos,
hogy társasháznak számítanak, tehát közel sem bizonyított a jogszerűtlenség.

popbreki

A jegyzőtől kérhettek törvényességi felügyeletet, mivel a társasház jogszerűtlenül működik.

Kedves Válaszadók!

Nagyon szépen köszönöm a fontos információkat, véleményeket.
Ha továbbra is van valakinek hozzászólása megköszönöm.

fohász
Ezt már zugloinap néven egy másik fórumon eljátszottad.