Társasházi jog

Tisztelt Fórumozók!
A társasházi törvényben a következő olvasható! "A társasház szerveinek törvényességi felügyelete

27/A. § (1) A társasház működésének, a társasház szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző látja el. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben bírósági, hatósági eljárásnak van helye."

Ezzel kapcsolatban a következő kérdésem lenne: A jegyző vizsgálhat, olyan társasházi közgyűlési határozatot, amely 2014 február előtt törvénytelenül lett elfogadva, de jelenleg is hatályban van? Úgy látom, hogy jegyzőt nem köti a 60 napos határidő!!!

L.K.

Leginkáb senkinek, de nyilván ha valamilyen igényed van, pert azért tudsz indítani ellenük.

Kedves Mindenki!
Üzleti kapcsolatban vagyok egy társasházzal, akiket ott hagyott a közös képviselőjük, mert teljesen megbízhatatlanok, össze-vissza beszélnek. Azóta sincs megbízott közös képviseletük, és kinevetnek mindenkit, aki arra figyelmezteti őket, hogy a ház szabálytalanul működik. Újabban velem is ezt teszik, és nincs akivel meg tudnám beszélni a közös ügyeinket, mert senki sincs felhatalmazva. A legfontosabb ügyeket valahogyan elintézik, valaki befizetgeti a ház közüzemi számláit, de sem közös képviselőjük, sem megválasztott intéző bizottságuk nincs.
Mi a teendő, ha egy háznak nincs szabályosan megválasztott képviselete? Kivel lehet egyeztetni? Kinek lehet címezni egy olyan levelet, aminél fontos, hogy azt szabályosan átvegyék?
Köszönettel,
Annamari

Az Alapító Okiratot és SzMsz-ot mindenképp.

4. A pervesztes felet kötelezik a perköltség megtérítésére.

1. Eggyel több példányban, mint ahány fél van. Ha nincs a felperesnek ügyvédje, akkor tulajdonképpen nem "megegyezőek" a példányok.
2. Minden okirati bizonyítékot.
3. Jó kérdés. Szigorúan véve a perlési jogosultságot azzal lehetne igazolni - de tapasztalatom szerint nem ragaszkodnak hozzá a bíróságok.

Tisztelt Fórumozók! Lenne néhány kérdésem társasházi közgyűlési határozat hatályon kívül helyezésével kapcsolatban.

1. A keresetlevelet 3 megegyező példányban kell a bíróságra benyújtani?
2. A közgyűlési jegyzőkönyvön kívül, mit kell még mellékelni?
3. Tulajdoni lapot kell e csatolni, és annak költsége érvényesíthető e?

4 Sikeresség esetén a lerótt illeték kitől kérhető?

Várok válaszokat. L.K.

Jó estét! Az lenne a kérdésem, hogy a társasház hibájából beázott a lakásunk. A ház biztosítására bejelentettük a kárt. A háznak olyan típusú biztosítása van, hogy 20 ezer forint önrészt kell fizetnünk a kárból és a többit a biztosító. Véleményem szerint az önrészt a háznak kéne állnia, de sajnos nem ismerik el, hogy ez a ház kötelezettsége. Kérdésem, hogy jól gondolom-e. Válaszukat előre is köszönöm.

Nem is kell rendelkeznie.

A közgyűlés jogosult a munkakört megszüntetni, a végrehajtás a képviselő dolga.

A szerződésében az van, hogy a munkáltatója a Társasház, a munkáltatói jogokat a Közös Képviselő gyakorolja. A szerződésben nincs olyan pont, hogy Közgyűléshez lenne bármi kötve. Tudomásom szerint az Szmszben sem. A Társasházi tv. nem tudom, hogy rendelkezik erről...

Minden a szerződésétől függ.

Sziasztok!

Sikeresen leváltottuk a Közös képviselőt. Megválasztottuk az újat. Most már csak a munkáját rosszul végző és erősen szerepzavarban szenvedő házfelügyelőtől kellene megszabadulni. Kérdésem, hogyan lehetne ezt törvényesen megtenni. A társasház tulajdonában álló lakásban lakik bérleti szerződéssel, amiért egy másik bérleményt adott anno. Bérleti díjat nem fizet, plusz kapja a minimálbért. Ki jogosult elküldeni? Kell-e hozzá közgyűlés vagy mondjuk súlyso munkaköri hiányosságok esetén a Közös Képviselőnek is joga van felmondani a szerződését rendkívüli felmondással?

Előre is köszönöm a segítséget!

Szép estét! Sajnos én olyan problémával fordulok önökhöz,hogy felettem lévő lakásban lakik egy festőnő.Eddig azt hittem ez csendes tevékenység,de nem.Fúr farag kalapál különböző időpontokban. Már sokszor szóltam neki,főleg este 8-kor,hogy jó lenne már abbahagyni,de őt ez sem érdekli.Sőt műtermet csinált aminek megnyitója szombaton volt. Nem hinném hogy ilyet csak úgy lehet engedély nélkül,vagy tévedek? Mit tidok tenni? Sajnos olyan munkahelyem van hogy 3 műszakba dolgozom,akkár 14 órát is. Jó lenne legalább ha otthpn az ember pihenhetne. :(

A költségeket természetesen én viselném, mivel a saját részemet szigetelném be, ez nem is kérdés.

A baj ott van, hogy az alsó szomszéd nem járul hozzá, hogy én a saját 1/4-ed részemet szigeteljem, számomra érthetetlen ok miatt.

A jogszabály a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 5:76. § [A közös tulajdon állagának megóvása] ide vonatkozó részét hogyan tudnám érvényesíteni az alattam lévő szomszéddal?

Esetleg milyen jogi lépéseket tudnék foganatosítani?

Üdv, K Zsolt

Nem az állványhoz kell hozzájárulás, hanem a hőszigeteléshez. Szerintem. (Bár, ha a költségeket teljes egészében magadra vállalod, akkor a nyilatkozat bíróság általi pótlásának helye lehet.)

Kedves Fórumozók!

Segítségeteket szeretném kérni az alábbi probléma megoldásában.

Négylakásos társasházban lakom, amelynél nincs közös képviselő és mindenki külön elkerített telekkel rendelkezik. Én a felső szinten lakom és szeretném beszigeteltetni a rám eső negyedet, hogy ezáltal javítsam az épület hőszigetelő tulajdonságait, illetve fűtési költséget takarítsak meg.

Ezt a szándékomat az alattam lévő szomszéddal közöltem,ő azt válaszolta, hogy nem engedi, hogy én az ő telkére állványzatot építtessek arra a rövid időre,
mivel a homlokzatot elcsúfítaná az én szigetelésem.

Azt szeretném kérdezni, hogy milyen jogszabály alapján tudnám őt jobb belátásra bírni?

Előre is köszönöm a válaszokat,

K Zsolt

Kedves Társasház555!

A SzVB tagjai általában ellenszolgáltatás nélkül végzik a munkájukat.
Amennyiben kapnak térítést, akkor remélhetően van szerződés is. Abban lehet szabályozbi a lemondás körülményeit.

Megoldás a helyzetre egy közgyűlés összehívása sürgősségileg. Ott szabályozni újra az aláírási jogot.
Ehhez elég egy megismételt közgyűlés is (2fő).
Egy héten belül újra indul az élet ;-))))

Köszönöm a gyors választ!
A k.k. aláírna, csak a 2.aláíró, a lemondott sz.b. elnök nem hajlandó már semmire. Nélküle pedig nem tudja utalni a közüzemi számlákat. Jogában áll az sz.b-nek így lemondani és "szabotálni" a ház működését?

Kedves Társasház555!

A képviselet leváltása általában felfokozott hangulatban történik.
Ilyenkor kellene a bankszámla feletti rendelkezési jogot is szabályozni.
Amennyiben egyszemélyes az aláírási jog, akkor a közös. köteles az ügyvivői munkát 90 napig elvégezni.

A váláskor sok "csúnya" dolog szokott történni.
Ideigleinesen érdemes két tulajdonost az aláírással megbízni, mí az új képviselet munkába nem áll;-)))

A közgyűlési jkv-t mielőbb a bankba eljuttatni.

Részletes segítség az alábbi linken.

A k.k. köteles ügyvívőként ellátni az általatok meghatározott feladatkört max.90 napig ill. az új k.k. megválasztásáig. Mondjuk mindezt célszerű lett volna kgy.-i határozatban rögzíteni.

Kedves Fórumozók!
Pár nappal ezelőtti közgyűlésünkön sikerült leváltanunk a közös képviselőt, ami után a teljes SZB is lemondott. A lemondásról határozat nem született, szerintük ezt nem is kell megszavazni de nem is tudtuk volna, mert nem volt ilyen napirendi pontunk.
A fő probléma ott van, hogy két aláírónk van (kk. és szb.elnök), az szb. nem hajlandó semmivel sem foglalkozni, nem ír alá semmit, így nem tudunk semmit kifizetni, közüzemi számlákat sem. A kérdés - gondolom, már nem is kell feltennem -, a lemondás így szabályos volt? Valóban nem kötelezhetjük arra, hogy az új képviselet megválasztásáig legalább a fontos kifizetéseket aláírja?
Köszönöm előre is!

Hatálytalan rendelkezés, mert az A.O. már csak tulajdoni viszonyokat tartalmaz, a működésieket a SzMSz.

Ha egy 1994-ben alapított társasház alapító okiratában az szerepel, hogy a tulajdonosok 2/3-a szükséges az érvényes közgyűléshez (ez nem vonatkozik a megismételt közgyűlésre)akkor az a Társasházi tv. 63.§(2) bekezdés alapján ellentétes rendelkezésnek minősül-e vagy sem?

Kedves közösló!

A "megállapodás" nem lehet más mint az A és B társasház SzMSz-e. Ebben kell szabályozni a az elszámolás módját a fizetés gyakoriságát és az elszámolás kontrolját.

A hátránya az, hogy mind a két th. közgyűlésének el kell fogadnia.

Szerintem ez a legegyszübb és legolcsóbb megoldás.
Nem köthet bele sikeresen sem a NAV sem a bíróság;-)))

A helyzetet lehet fokozni mérőeszközök beépítésével.
Kaloriméter és vízóra.
Így ezek az eszközök adatai lehetnek a költségek szétosztásának alapjai.

Tisztelt Jogi és Számviteli Szakértők!

Támogató segítséget kérek a következő ügyben!
Adva van két, szomszédos 12-lakásos Társasház (A és B). Műszakilag egységes a 24 lakás lakásfűtési rendszere. Kazán az A házban, fűtési víz-strang átmegy a B-be is, és annak tetején van a kiegyenlítő tartály.
A gáz, víz, elektromos, karbantartási számlákat az A-ház fizeti ki a hozzá címzett számlák (szerződések) alapján.
A B-ház a fűtési költségekhez hozzájárul. Bizonyos összeget átutal az A-ház számlájára. A B által fizetendő fűtésköltség-rész kiszámítása és ennek bizonylatolása eddig egy A által készített kimutatás volt. A B-ház képviselői szeretnék ezt a - valószínűleg jogilag és számvitelileg nem teljesen szabályos - helyzetet megszűntetni.
Kérdezem, hogy a Számviteli trv "közös üzemeltetésre" vonatkozó 84 par. (7)p és 85 par (3)p pontjai Társasházak esetén alkalmazható-e?
Végülis a B-ház a költséghányadát egy "számviteli bizonylat" alapján utalhatja át szabályosan. A 166. par szerint számviteli bizonylatnak tekinthető egy "Megállapodás" is, amiben ennek a hányadnak a kiszámítását - az A-házhoz érkező számlák (másolata) belső költségtételeinek alapján - közösen meghatározták.
Összefoglalva: Szabályos-e, ha (1) kötünk EGY részletes számítási szabályokat tartalmazó "Megállapodást", és (2) az A_házi számlamásolatok mindenkori kézhezkapása után a B-ház számol, és további bizonylat-igény nélkül (se számla, se nyugta) átutal az A-háznak? A bizonylat maga a Megállapodás, és annak utalásonként "alátétjei" a számlamásolatok!
Vagy van-e valakinek jobb, szabályosabb, szokásosabb megoldása erre az esetre?
Köszönöm, ha reagálnak!