Társasházi jog

Webkamera a saját bejárati ajtóra - vagy az azzal szembeni falra - valamint egy kis monitor az előszobába, ergo a lányok látni fogják kinek ne nyíssanak ajtót. (A kamera látószögét úgy kell beállítani, hogy a szomszédék jövés-menését nem ellenőrízheti.) Olcsón kivitelezhető.
A saját bejárati ajtó megerősíthető vagy másikat venni.

Kedves GinoMano!

A megoldás egy üveg konyak mellett megbeszélni és egyeztetni az érdekeket/különbségeket.

A biztonsági rács feltehetően nem a th. osztatlan közös tulajdona. Azt valaki saját költségére és a köZgyűlés jóváhagyása nélkül szerelte fel (általában, tisztelet a kivételnek).

A tűzrendészeti szabályoknak akkor felel meg, ha kifelé nyílik és a nyitáshoz csak a kilincs elfordítása szükséges.

Az osztatlan közös tulajdon része a folyosó, amit a rács elzár. Tehát a többi tulajdonos társat kizárja annak használatából.
Az elzárt terület kizárólagos használata után nem fizetnek bérleti díjat, megemelt közös költséget;-) {FELTÉTELEZEM}

Az ismertetett szabályok után Önre bízom a döntéshozatalt;-)

Tisztelt Hölgyem / Uram!

Pár kérdésben kérném a segítségüket, amire a fórumokban nem találtam választ.
Társasházi lakásban lakunk és egy szomszédunkkal közös biztonsági rácsunk van felszerelve.
A szomszéd (új) most le akarja szerelni önkényesen. Kérdésem, hogy megteheti-e a mi hozzájárulásunk nélkül?
Annak utánanéztem, hogy tűzvédelmi szempontra nem hivatkozhat, mert szabályosan van felszerelve.
Beperelni utólag nem szeretném, mert az anyagi kár nem annyira jelentős.
Inkább a biztonságérzetünknek csökken, hiszen amikor a két kamasz lányom egyedül van otthon, akkor az ajtónyitás így sokkal kockázatosabbá válik.
Mire hivatkozhatok, hogy ne vegye le, illetve ha megteszi, akkor mit tehetünk?
Ezen felül kamerát is fel akar szerelni az ajtója elé, ami pedig a személyiségi jogainkat sérti. Ehhez is kell a hozzájárulásunk, ugye?

Köszönöm előre is a segítséget.

Kérdésem az lenne, hogy a lakásszövetkezet elnökét be kell e jelenteni munkaviszonynak , ha egyébként fizetést nem kap, kell e fizetni érte a tb.-t? Köszönettel: Egresi Jenő

Kedves ObudaFan és Mufurc_nagyon!

Köszönöm a válaszokat és a segítséget!

Kedves Georgeuvb!

hogy mit kell érteni fenntartási költség alatt;-)

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Értelmező rendelkezések
56. § E törvény alkalmazásában:

1. Társasház: a lakóépület és nem lakás céljára szolgáló épület.
1.1. Lakóépület: az olyan épület, amelyben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló
nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát.
1.2. Nem lakás céljára szolgáló épület: minden egyéb olyan épület, amelyben legalább két, műszakilag megosztott önálló, nem
lakás céljára szolgáló helyiség van (társas irodaépület, társas üdülő, társas garázs stb.).
2. Fenntartás: az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás.
2.1. Üzemeltetés: a közös tulajdon rendeltetésszerű használatához folyamatosan szükséges szolgáltatások ellátása, így a
közüzemi szolgáltatások díjának kifizetése, a központi berendezések üzemben tartói feladatainak ellátása, szükség esetén
gondnoki, házfelügyelői, házmesteri szolgáltatások megszervezése, az intézőbizottság rendszeresítése esetén működésének
biztosítása.
2.2. Karbantartás: a közös tulajdonban levő ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében
szükséges, a tulajdonosok közösségét terhelő megelőző és felújításnak nem minősülő javítási munkák elvégzése, illetőleg egyes
közösségi berendezések cseréje.
A karbantartás lehet:
2.2.1. hibaelhárítás, amely az életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát károsító és rendeltetésszerű használatát lényegesen
akadályozó, azonnali beavatkozást igénylő hibák és hiányosságok haladéktalan eseti megszüntetése,

Thtv. 24. §(1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.

Kedves ObudaFan!

Az indok összesen annyi, hogy az én lakásomban keletkezett a bontási munka ezért a helyreállítás költsége is az enyém.

Viszont jó lenne, ha alá tudnám támasztani az én indoklásomat is valamivel, ami több a józan paraszti észnél.

Köszönöm a segítséget előre is!

Szerintem sem. Mivel indokolja a közös képviselő?

Tisztelt Hölgyem / Uram!

Elég egyszerűnek tűnő, mégis túlbonyolítottnak látszódó kérdésben szeretném a segítségüket kérni.

Régi társasházi lakásról van szó, ahol az alsó szomszéd panaszkodott, hogy néha folyik nála a víz a fürdőszobában. Természetesen szerelőket hívtam akik megállapították, hogy a csatorna van valahol elrepedve valószínűleg. Ebben a pillanatban még úgy tűnt, hogy nálam van a probléma. Aminek a költségeit természetesen vállaltam is.
Felbontás után kiderült, hogy a csatorna főstrangja van elrepedve, a gyárilag hozzátartozó leágazás kezdeténél. Amikor ez kiderült rögtön szóltunk a közös képviselőnek, aki ezt megnézte és elismerte, hogy a probléma a ház problémája és természetesen fizeti is a költségeket a ház.
A javítás és a helyreállítás megtörtént, majd amikor az elszámoláshoz került a sor akkor már úgy lett nekem tálalva a dolog, hogy a javítás költségeit a ház állja, de a bontás és a helyreállítás költségeit nekem kell kifizetni.

A kérdésem az lenne, hogy ketté választható e ez a dolog?

Véleményem szerint nem, hiszen a javítás nem oldható meg anélkül, hogy az én lakásomban bontás és ehhez kapcsolódóan a helyreállítás megtörténne. Ez az egész egy munka, a ház problémájából eredő munka, ami áll bontásból, javításból és természetesen az eredeti állapot visszaállításából.

Mi a véleményük Önöknek, kinek van igaza ebben a kérdésben? A munka három fázisa elkülöníthető e egymástól bármelyik szakaszban? Kinek kell állnia a költségeket?

Kedves cirkóka!

A megoldás a "könyvelő" energiáit a th. ügyeinek vitelébe fogni.

Nos jelenleg Mo.-on csak a bíróságok és a végrehajtó hatalom kötelezhet bárkit bármire.

Önök a th. ügyvitelét kényelmi alapon intézték eddig. Ami be is válhatna, ha az a többség érdekeit képviseli.

A th. iratait ki kell adnia a "könyvelőnek". Ráasásul bármelyik tulajdonos teljes mélységében beletekinthet ezekbe és másolatot is készíthet.

Nem kell fizikai erőszakot alkalmazni. Kereset ellenében a bíróság majd ezt megteszi.

Step by step javaslatokat a részletek ismeretének hiányában nem tudok adni.
Vegye figyelembe, hogy bármely konlfiktus kezelése során a képviseleti jogot a "megválasztó" közgyűlés jegyzőkönyve bizonyítja. Egyáltalán van ilyen vagy SzMSz vagy alapító okirat?

Javaslom egy hozzáértő revizor igénybevételét, aki megmondja milyen a jelenlegi gazdasági és jogkövető állalpot és tanácsot is tud adni mit kell csinálni.

A következő helyzettel kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni: 9 lakásos társasházban évek óta rotációs elven működik a közös képviselet ellátása, évenként más lakás kerül sorra. Egy ideig a ház könyvelését is az évente váltakozó közös képviselőnek kellett elvégeznie. Ezt néhány éve az egyik szomszédasszony magára vállalta, amit becsületesen és szakszerűen ellát. Csakhogy a szóban forgó hölgy messze túldimenzionálja a hatáskörét. A ház lakóit és a vele „dolgozó” közös képviselőket folyamatosan szidalmazza, már-már lelki terror alatt tartja a dörgedelmes kirohanásaival, mások jóérzését és becsületét sértő leveleivel, folyamatos zaklatásával, telefonokkal, becsöngetésekkel. Szerinte mindenki ostoba, tudatlan, nincs közösségtudata, rosszul végzi a munkáját. Ő mindent jobban tud és úgy kell csinálni, megszavazni döntéseket felesleges. Ha a ház egy neki nem tetsző dolgot szavaz meg, kijelenti, hogy nem fizet. A lakók sajnos félnek tőle és nem nagyon mernek konfrontálódni, de ez a helyzet egyre inkább tarthatatlan. Legutóbb egy szerényebb hölgyre került a közös képviselet sora. Neki már azt sem engedte, hogy a lépcsőházfestésre megbeszélt 3 árajánlatot beszerezze és megbeszélje a lakókkal, hanem önhatalmúlag kijelölte, hogy ki fessen. A munka természetesen csapnivaló lett. Végül úgy összeveszett a közös képviselő hölggyel (állítólag azért, mert „feleselt” vele), hogy lemondott a könyvelés további végzéséről. A ház úgy döntött, hogy hosszú távon külső képviselőt bíz meg. Erre megfenyegetett minket, hogy a ház könyvelését illetve a nevén levő bankszámlát csak akkor adja át, ha megölik. (többször voltak már kirohanásai lakógyűléseken, fenyegetőzik, hátbaveri a lakókat, iparaosokat, ha valami nem tetszik neki) Ettől a lakók megijedtek és egyelőre visszaléptek a változtatástól. Jövőre rám vár a közös képviselet és kedvesen közölték, hogy majd én eldöntöm, hogy kiadjuk –e másnak, magyarán rajtam csattanna az ostor és keserítené meg az életemet az ordenáré öregasszony. Ja, a hab a tortán: a kedves hölgy, miután alaposan lepocsokondiázott, hogy mennyire nem értek a közös képviselethez, felajánlotta, hogy térítés ellenében szívesen átvállalja tőlem.

Kérdésem: Lehet –e egyáltalán kötelezni bárkit is, hogy közös képviselő legyen? Lehet –e kötelezni egy lakót, hogy, amennyiben nem vállalja a képviseletet, egy éven át fizessen valakinek érte. Milyen jogi eszközökkel lehetne az életünket megkeserítő szomszédasszonyt megfékezni?

És a legszebb az egészben, hogy a horribilis összegű közös költség fizetése mellett a lépcsőházat nekünk kell takarítani, fel van osztva, hogy ki melyik részt, emellett korlátokat, ablakokat mosni. A kukákat mi húzzuk ki, a havat mi takarítjuk. Mindezt egy 12. kerületi társasházban…

Kedves bomboo!

Természetesen a közgyűlés dönt.
A döntés addig érvényben marad míg a bíróság mást nem határoz.

Az egyes lakások elhelyezkedése - szerintem- a forgalmi értékükben realizálódik.

Az elhelyezkedés hatással van a regie költségekre .
Ezek egyike a fűtési igény.
Az én álláspontom az, hogy sem szozószámmal, sem extra díjjal ezt figyelembe venni nem "igazságos".

A logikát követve, akkor a világitási igény, klimatizálási igény költségeit is egalizálni kellene.

Gondoljon utána. Amennyiben egyedi fűtésük lenne, akkor egy eltérő fűtési gáz/szén/fa fogyasztás költségeinek egazilását senki fel sem vetné, mert a többiek a hasukat fognák a nevetéstől;-)

Az a korlát, hogy a közös költség meghatározása nem csak az egyes tulajdonostársak jogeit, de jogos érdekeit sem sértheti.

Tisztelt Mufurc_nagyon!

Köszönöm válaszát. Az lenne e kérdésem, hogy ha mi mégis meg szeretnénk csináltatni a külső szigetelést, akkor kötelező-e előtte megszavaztatni a Th lakógyűléssel, vagy csak elegendő bejelentenünk?

S Ön szerint érdemes-e bíróság előtt megtámadni a Th elutasító döntését?

Köszönettel:

Herka

Közös költség mértékének SZMSZ-ben történő meghatározása

Tisztelt Fórumozók!

A következő társasházi témában szeretném véleményüket kérni.

A Ttv 24.§-a megengedi, hogy a közös költség viselése elszakadjon a tulajdoni hányad mértékétől abban az esetben, ha erről az SZMSZ rendelkezik.

Van-e valamiféle korlátja egy ilyen, a tulajdoni hányadtól eltérő közös költség felosztásnak, vagy csak az a lényeg, hogy az SZMSZ-ben szerepeljen ez a módszer? Pl. az első emeleti lakók lakásuk nm-e után fizessenek havonta extra 2000 Ft-ot. [Megj.: A tházi lakások közös kazánt használnak, és az elmúlt évek éves elszámolásai alapján (a lakásokban egyedi hőmennyiségmérők vannak beszerelve) most már egyértelműnek tűnik, hogy az első emeleti lakásokat a fszt-i, ill. második emeleti lakások is fűtik. Azok gázfogyasztása - ceteris paribus - ugyanis nagyságrendekkel elmarad az alattuk, ill. felettük lakók fogyasztásától. Erre az anomáliára keresünk most megoldást.)

Véleményüket, javaslatukat előre is köszönöm!

Kedves Herka!

Nem egyértelmű az amit leírt.
Én úgy értelmezem, hogy az épület külső falaira került a szigetelés és a költségeket az érintett lakás tulajdonosa fizette ki. A számlák egyenértékét a jelenleg megállapított közös költség nem fizetésével "lakja le".

Nem szerencsés megoldás, mert így a többiek úgy érzik, hogy az érintett nem fizet közös költséget. Pedig fizet ráadásul egyösszegben előre.
A másik megoldás a közösköltség emelése mindenkik számára, hogy a számlákat kifizesse a társasház.

A külső falazat az korszerűsítésnek számít. Tehát a közgyűlésen résztvevő tulajdonosok 50+1th% megszavazhatja.
Arra nem kell számítani, hogy a szigetelés levetetik, mert a többiek is jól járnak evvel a munkával.

Sokkal olcsóbban megúszhatták volna, ha egyszerre csinálják.
Feltételezem ez nem egy 50 lakásos társasház lenne.

A szigetelés (arányos)költségeit bíróságon lehet követelni a társasháztól. Természetesen a szigetelési szándékot vagy levélben vagy közgyűlésen kell a többiekkel közölni.

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbiakban kérném segítségüket:

Az elmúlt évben a Th lakógyűlése engedélyezte egy lakónak, hogy a közös költség terhére a lakása körüli részt körbe szigeteltesse. Mivel ez nálunk is problémát jelent, így mi is szerettük volna ezt a megoldást választani, de nekünk már nem szavazták meg, azzal az indoklással, hogy akkor lassan senki nem fog közös költséget fizetni.
Kérdésem a következő: érdemes-e bíróság előtt megtámadni a lakógyűlés döntését? Miért lehet az egyiknek, s a másiknak nem? Lebontathatják-e velünk a szigetelést, ha csak annyi hangzott el ezek után a lakógyűlésen, hogy mi akkor is megcsináltatjuk, s ez ellen senki nem tiltakozott, de kifejezetten erről nem történt szavazás.

Köszönöm válaszukat.

Tisztelt Fórumozók!

Állatjátékok gyártásával foglalkoznék, magánvállalkozóként webshop értékesítéssel. Garanciával kapcsolatban kérdezném, hogy vajon ezekre a játékokra is kötelező garanciát adni? a játékok lényege az hogy az állat szétszedje játék közben. Vagy elég a vásárlástól való elállás jogáról tájékoztatni a vevőt?
köszönöm a segítséget!

Kedves Mufurc,

közönöm a választ (a többieknek is!).

Nem emelkedett a közös költségem. Idáig még ez az enyhén szólva önkényes földesúrként működő képviselő sem merészkedett közgyűlés nélkül. Egyszeri költségről van szó. Bevonult a lakásba, látta, hogy a galambok ellepik az erkélyt (egyébként valóban), és úgy döntött, hogy ezt az én költségemre kitakaríttatja. A takarítás árát meg egyszerűen "felterhelte" (jelentsen ez bármit, mivel ilyen magyar szó nincs, még a szakzsargonban sem :) a közös költség-számlámra.

Nem örülök neki. De a szemöldököm összehúzását nem a pénz váltja ki, hanem az önkényeskedés, a képviseleti megbízásával való visszaélés. És nem bosszút állni akarok, ez nem érdekel. Biztonságban lenni akarok a zaklatásától.

Egyébként hatósági tanúról szó nincs, a vízvezetékszerelő gyanúja alapján egyszerűen föltörték a zárat, bevonultak, csövet cseréltek, a koszt otthagyták, betettek másik zárat, állítólag takarították az erkélyt, kiragasztottak egy cetlit az ajtóra, hogy hol találok kulcsot, oszt mentek.

Ennyi történt.

Kedves akos1063!

A th osztatlan közös tulajdonának javítása érdekében az egyes tulajdonosnak kötelessége és érdeke a munkálatok elősegítése.

A célszerűség azt diktálja, hogy a kicsrélt akna elválasztót az Ön irányítása mellet bontsák és hozzák helyre.
Így biztos, hogy a napi életvilének helyreállítása gyorsan bekövetkezik.

A költségekről ráérnek utána vitatkozni/pereskedni.

Elméletileg az okozott kárt a th. nak ki kell fizetnie.
A perdöntő tény az, hogy a th. kezelése tudott e a szerelhető aknalap cseréjéről fixre?

Mivel átépítve vette, szerintem ezt igen nehéz igazolni.
De próba szerencse;-)

Kedves tapir!

Nos kifogta az ütk.-k faintosabb körét.
A tulajdonosok elérhetőségének nyilvántartása a képviselet törvénbe foglalt kötelessége.

Nagy valószínűséggel az értesítés szándékát nem tudják bizonyítani, így kártérítéssel tartoznak.

A lakásba hatolás körülményei nem tisztázottak.
Lehet, hogy hatósági tanuk jelenlétében történt.

Természetesen a feljenetés megtehető a helyi rendőrkapitányságon. Ez a betörés felfedezésének időpontjában kellett volna.
Ahhoz, hogy sikerrel lépjenek fel a képviselet ellen fényképekre és tanukra van szükség.

A helyi jegyzőnél lehet birtokháborítási eljárást is kezdeményezni.

A közösköltségének emeléséhez jogszerűen közgyűlési határozat szükségeltetik. aMENNYIBEN ILYEN NEM TÖRTÉNT, akkor nem kell fizetnie és peres eljárás során a követelést a th. elbukja nagy valószínűséggel.

Én úgy látom az kk. emelés okozza szemöldöke összehúzását és most fogást keres;-)

Tisztelt Jogász Úr!

Társasházunkban a következő hetekben lesz aktuális a függőleges csatornarendszer cseréje. A wc-k hátfalán lévő szerelőaknán keresztül fogják végezni a munkát.
A problémát az jelenti, hogy a mi lakásunkban a wc mögötti hátlap helyén a falrész be van burkolva és csempézve, rejtett wc tartállyal -így vettük a lakást.
A közös képviselő szerint tilos lezárni a szerelőaknát. Tehát nekem kellene szétvernem, majd a csőcsere után önköltségen újraépítenem ezt a helyiséget, mert erre a ház nem fizet.

Nem én burkoltam be a hátlapot, kötelezhetnek-e, hogy lebontsam és önköltségen visszaépítsem? Egyáltalán köteles vagyok-e beengedni a munkásokat?
Mit tehetek?

Segítségét előre is nagyon köszönöm.
Tisztelettel: Lajtos Ákos

ragyasdezso, ezt nekem írtad a kk önkényeskedésére? Mert ha igen, akkor nem értem.

„A th. akkor kerül ilyen helyzetbe, ha tulajdonosai teljes közönnyel viseltetnek és nem járnak közgyűlésre;-(”

• akkor kerül ilyen helyzetbe, ha a tulajdonosok évekig hallani sem akarnak a közös költség emeléséről! :lol:

Tanácsot / állásfoglalást kérek.

Lakótelepi társasházi lakásunkban nem lakik senki, eladásra vár. Ezt a közös képviselő tudja. A telefonszámainkat, e-mailcímeinket is ismeri(igazolhatóan), mert már voltunk személyes kapcsolatban.

Ennek ellenére egy csőtörés miatt feltörték a lakást, csövet szereltek, a koszt és szétszedett állapotot otthagyták, zárat cseréltek, és egy papírt ragasztottak az ajtóra, hogy ez történt, a kulcsokat a közös képviseleti cég irodájában vehetjük át. Mikor fölhívtam, és felelősségre vontam, hogy milyen alapon tör be, mért nem telefonál / ír, közölte, hogy ő nem őrizgeti az elérhetőségi adatokat, és 2 heti (!!!) vízfolyás után be kell törniük.

Kértem nyilatkozatot, hogy máshoz nem nyúlt (pl. vízóra, vízelzáró), nem reagált. Ellenben küldött 2 héttel később egy számlát az erkélyünk takarításáról, mondván, hogy az összeget hozzákönyvelte a közös költség fizetési kötelezettségünkhöz, mert galambpiszok, galambtetem volt, több lakó panaszkodott, így ő kitakaríttatta.

Jól érzem-e, hogy ez már túlmegy jogtalan intézkedésen (a csőtörési betörést én - remélem helyesen - annak minősítettem), és a büntetőjog keretein belül feszeget szabályokat? Ez nem magánlaksértés? Ha igen, akkor följelentést kívánok tenni: hova kell fordulnom?

Milyen eszközöm van, hogy ne járkáljon be a lakásba, ne csináljon ott semmit, ne végeztessen az én költségemre semmit stb.?