BT - tol felvett kolcson kamata

Sziasztok!

Egy BT kultagja vagyok, es a cegtol kolcsont szeretnek felvenni. A kerdesem az lenne, hogy a kamatfizetesre milyen szabalyozas van? Volt, aki azt mondta, hogy a futamido alatt a kamat mindig az adott idoszakra ervenyes jegybanki alapkamattal szamolodik, de talaltam olyan szerzodesmintat is, ahol a szerzodeskoteskor aktualis jegybanki alapkamat volt mervado a teljes futamidore.

Ez egy csaladi vallalkozas, a kolcsonadonak nem celja magas kamatot megallapitani (sot az alacsonyabb kamat a kedvezobb), csak azt szeretnenk, ha jogilag nem lenne kifogasolhato.

A segitseget elore is koszi,

/sza2

Rosszabb a helyzet, mert jegybanki alapkamat + 5%ra kellene kölcsönadni nem jogi szempontból hanem adózási szempontból és igen, mindig az aktuális időszakra érvényes jegybanki alapkamattal.

Koszonom a valaszt!

Lenne meg egy kerdesem (vagyis meg nehany...):

A jegybanki alapkamat + 5% ugy ertendo hogy (tegyuk fel most) 9.5% + 5% = 14.5%?

Valamint azt szeretnem meg megkerdezni, hogy a szerzodesben kotelezo-e eloirni, hogy milyen futamidore adjak a kolcsont, illetve szukseges-e belevenni, hogy milyen rendszeresseggel / osszegekben kerul visszafizetesre?

Ujra elore is koszi,

/sza2

Itt nem is a kamt, hanem maga a kölcsön ügylet érvényessége a kérdéses. A bt. vagyona nem különül el az alapítók vagyonától. A kültag is alapító így saját magától kölcsönöz.

„A jegybanki alapkamat + 5% ugy ertendo hogy (tegyuk fel most) 9.5% + 5% = 14.5%?”

Így.

„Valamint azt szeretnem meg megkerdezni, hogy a szerzodesben kotelezo-e eloirni, hogy milyen futamidore adjak a kolcsont, illetve szukseges-e belevenni, hogy milyen rendszeresseggel / osszegekben kerul visszafizetesre?”

Nem szükséges, ebben az esetben a bt. bármikor felmondhatja a kölcsönszerződést.

„Itt nem is a kamt, hanem maga a kölcsön ügylet érvényessége a kérdéses. ”

Nem értek egyet. De próbáld meg levezetni a Gt-ből. (Szerintem nem fog menni.)

ObudaFan!
Nem a Gt-ből kell levezetni. A betéti társaság vagyona a cégnév alatti osztatlan közös tulajdona a beltag(ok)nak és a kültag(ok)nak. A Ptk. 140.§ (1) bek. rendelkezése szerint a tulajdonosok mindegyike jogosult a dolog használatára. A pénz dolog, így a kültag szabadon használhatja szerződés nélkül és kamat fizetése nélkül is a bt. pénzét.
A bt. egyébként relatív jogképességgel rendelkezik. ha nincs a tevékenységi körében a pénzkölcsönzés, akkor ezt meg sem teheti.
Érdemes elgondolkozni a bt. tagjai által nyújtott "tagi kölcsön" adójogi vonzatán is. Az ilyen címen nyújtott pénz nem tagi kölcsön, hanem a tag által nyújtott pénzbetét. Alkalmzni kellene mind a cégjogi, mind a számviteli jogszabályokat.

Nem mindegy, hogyan nevezzük? Hívd inkább krix-krax-nak. :DDD

Dr.Attika

De, a Gt-ből kellene levezetni, mert a Gt. speciális a Ptk-hoz képest, márpedig a Gt szerint a bt cégneve alatt önállóan jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.

„A betéti társaság vagyona a cégnév alatti osztatlan közös tulajdona a beltag(ok)nak és a kültag(ok)nak. A Ptk. 140.§ (1) bek. rendelkezése szerint a tulajdonosok mindegyike jogosult a dolog használatára.”

A bt vagyona az a bt tulajdona. Nem a tagoké.

„A bt. egyébként relatív jogképességgel rendelkezik. ha nincs a tevékenységi körében a pénzkölcsönzés, akkor ezt meg sem teheti.”

Az angol jogban ez így van. A magyar Gt. viszont a relatív jogképességet nem ismeri. Volt a magyar jogban relatív jogképesség - a rendszerváltás előtt. Az más kérdés, hogy az ÜZLETSZERŰ pénzkölcsönzést a bt. nem végezheti (nem is lehet a tevékenységei között ilyen), de itt nem is erről volt szó.

Ha a bt-nek a tagoktól elkülönült vagyona lenne, akkor jogi személy lenne. Én elfogadom Kuncz Ödön és Sárközy Tamás álláspontját, miszerint a közös cégnév alatti , a tagok osztatlan közöstulajdona a bt. vagyona. Álláspontom szerint létezik relatív jogképesség. ( Pl. társasházak, bt. stb.)

Szerintem ne bújj Sárközy Tamás mögé, mert aligha értene egyet azzal az álláspontoddal, hogy a mai magyar jog szerint a bt. tagja ne adhatna kölcsönt a bt-nek.

„Ha a bt-nek a tagoktól elkülönült vagyona lenne, akkor jogi személy lenne.”

A bt-nek elkülönült vagyona van. Annyira, hogy a bt. tagja nem is követelheti vissza a vagyoni hozzájárulását, amíg a bt. meg nem szűnik.

Tisztelt Oudafan!

Azt szeretném megkérdezni, hogy mi történik akkor, ha a könyvvizsgáló nem látja el záradékkal zrt. beszámolóját?

Áron!
Húsz évvel ezelőtt hatályosult a "modernkori" Gt. ( 1988. évi VI.tv.) A feleségem és én ezt követően alapítottunk egy kft-t. A Gt-be akkor "beleástam" magam és szerénytelenül állíthatom, hogy azóta is "toppon vagyok" e kérdésben. Akkoriban egy televíziós sorozat is foglalkozott a Gt. megértetésével, amit végignéztem. . A "magyarázó" Dr. Sárközy Tamás prof. volt. A bt. jogi személyiségnélküléségét világosan elmagyarázta. A Polgári Törvénykönyv magyarázatát, ha átolvasod, akkor neked is egyértelműen világosnak kell lenni a vitatot kérdést illetően.

A kérdezőt abban kellene megerősíteni, amit már szerintem Te is magadban "bevallasz", hog a saját bt-től nem kölcsönt vesz fel, hanem a saját tulajdonát használja, így sem kölcsön szerződés nem szükséges, sem kamatfizetési kötelezettsége nincs. Ugye nem szükséges az általam hivatkozott jogtudósok álláspontját beidéznem ahhoz, hogy revidiáld álláspontodat.

Tisztelt "sabadi"!
Nem tőlem kérdezte, de remélem, hogy nem sértem meg válaszommal.

A könyvvizsgáló nem teheti meg, hogy nem látja el záradékkal a Zrt. beszámolóját.

A könyvvizsgáló a következő záradékokkal láthatja el a beszámolót:

hitelesítő záradék: amennyiben a beszámoló a gazdálkodó helyzetéről hiteles és megbízható képet nyújt, és a könyvvizsgáló a beszámolóban foglaltakkal egyetért,
krlátozott záradék: amennyiben az éves beszámoló részben nem felel meg a törvényi előírásoknak, részletesen indokolva akrlátozás okát,
elutasító záradék: az éves beszámoló olyan nagy mértékben nem felel meg a törvényi előírásoknak, hogy nem alkalmas a vállalkozó pénzügyi, jövedelmi, vagyoni helyzetének hiteles és valóságos bemutatására.

Ha a könyvvizsgáló nem tud záradékot adni, mert ahhoz nem tudott elegendő és megfelelő információt beszerezni, akkor a záradék megadásának elutasítását, az elutasítás okainak részletes feltüntetését kell csatolni.

1988 óta a Gt-t nehogy átfogóan módosították, hanem kétszer teljes egészében lecserélték. Mondjuk, amit állítasz a bt-ről, az az első Gt szerint sem volt igaz.
Nem sok esélyt látok rá, hogy ObudaFan revideálná a helyes álláspontját.

Létezik olyan, hogy a könyvvizsgáló elutasítja a mérleg záradékkal való ellátását. Utolsó - idézett mondatoddal egyébként ezt magad is igazolod.

Béla!
A Gt. nem változott olyan mértékben, hogy a polgári jog szabályait felülírja. Amit leírtam az a jogiirodalom szerint nem vitatottan úgy van. Te is utánanézhetsz. Segítségül hívhatod a régi kereskedelmi törvényt a Kkt. szabályainál. Sok minden vitatott a jogi személyiség nélküli társaságok esetében, de egy nem, hogy a tagok közös cégnév alatti osztatlan közös tulajdona.

De bizony! Ha a Gt. a Ptk-tól eltérő szabályt tartalmaz, akkor azt kell alkalmazni a lex specialis derogat elve miatt.
Egyébként mintha változtattál volna az eredeti álláspontodon. Ugyanis az a kijelentés, hogy a bété a tagok osztatlan közös tulajdona, nem azonos azzal, hogy a bété vagyona a tagok közös tulajdona, és végképp nem azonos azzal, hogy a bété vagyona nem különül el a tagokétól.

„Nem sok esélyt látok rá, hogy ObudaFan revideálná a helyes álláspontját.”

Én sem.

A Gt. 97. § (1) alapján: A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Ha a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.

Ez alapján nekem is úgy tűnik, hogy a Bt-nek van a tagoktól elkülönült saját vagyona.

Rexor! Nincs. Begépelhetném a Ptk. kommentárát (62.oldal), de Ti is eléritek, úgyhogy felesleges. Nem én találtam fel a melegvizet. Egyébként a ptk. is rendelkezik a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságról, tehát nem áll meg a lex specialis a gt. javára.

És most idézek Dr. Petrik Ferenctől: " Felfogásom szerint a jogi személyiség nélküli társaság alapvető meghatározója, hogy vagyona nem válik el az alapító tagoktól, a tag közreműködése, társaságban való részvétele közvetlenebb és intenzívebb, mint a jogi személy esetében, s ez tulajdoni illetőségéhez való szorosabb kapcsolatban is megnyilvánul."

Ezen érveket megfontolva talán szerencsésebb volna a kérdezőnek azt tanácsolni, hog használja azt a pénzt, mint tulajdonát és se szerződéssel, se kamat fizetéssel ne terheljék egymást a tulajdonosok.

És ezzel a tanáccsal esetleg rábeszélni egy sikkasztásra.

Azt kell hogy mondjam, hogy kevered a hatályos jogot a hatályos jog dogmatikai alapú bírálatával. Lehet, hogy az utóbbi helyes - de a bíróságok az előbbi alapján ítélkeznek.

Béla!
A büntető joggyakorlat már régen túl van azon, hogy bt. tagja sikkasztást követhetne el a "bt vagyonára". Nem követhet el, mert nem idegen vagyon. Nem akarok senkit rábeszélni semmire, sőt alapvetően az sem érdekel, hogy ez a polgár kölcsön szerződést köt saját vagyonába tartozó pénzeszközre és ezért "kamatot" fizet feleslegesen ill. a bt-je szintén feleslegesen adózik-e ezután. Mivel ObudaFan "hívott fel keringőre" ezért fejtettem ki álláspontomat. De mint látom hatástalan az okfejtésem.Mint látom még mindíg nem mélyedtél el az általam hivatkozott ptk. kommentárba. ha ezt megteszed, akkor valószínűleg te is "revidiálsz". Amennyiben nem úgy lelked rajta.

Őszintén szólva arra sem látok sok esélyt, hogy DrAttika valaha is revideálja valamely helytelen álláspontját. :)

BH2003. 54

I. A betéti társaság üzletvezetéssel megbízott beltagja a sikkasztást valósítja meg, ha ingatlanát apportként a gazdasági társaságba beviszi, majd ezt követően az ingatlant eladja [Btk. 317. § (1) bek., (4) bek. a) pont, Ptk. 94. § (1) bek., 117. § (3) bek., 1997. évi CXLIV. tv. 2. § (1) és (2) bek.].

Szerintem KO.