Egyesület alapítás, létrehozás

Köszönöm szépen a válaszát!

Nincs mit.

Köszönöm!

Nincs mit.

Jó napot

Szeretnék segítséget, és felvilágosítást kérni egyesület alapításáról.

Baráti körrel alapítunk egy kutyás egyesületet. Olyan kérdésem lenne, hogy mivel én leszek az elnök vagy az alelnök, így milyen felelősségem lesz? Itt a pénzbeli dolgokra gondolok főként, tehát saját vagyonnal felelek bármiért? Valamint persze az erkölcsi is. Továbbá mivel ez egy induló egyesület lesz, ezért még pénzt úgysem kapunk, de így is elvállalhatom a pozíciót? Jelenleg 9,5 hónapos kislányommal gyeden vagyok. Továbbá még az lenne a kérdésem, hogy az egyesület a mi házunkba lesz bejegyezve, így van valami kockázat? Bár nem szeretnénk, de ha mégis gondban lesz az egyesület, akkor kockáztatjuk az ingatlanunkat?

Előre is köszönöm válaszát.

Üdv
Ildi

Az egyesület felé felelsz teljes vagyonoddal, ha az egyesületnek kárt okozol.

Bocsi, tudnád nekem ezt egy kicsit részletezni? Pontosan milyen károkozásnál? És ezek szerint akkor gyed mellett is betölthetem a pozíciót? Valamint az ingatlannál mi a helyzet?

Előre is köszönöm

Bármilyen károkozás esetén, ha az felróható. Egy szándékosan vagy gondatlanul hátrányos döntés esetén például. Lehet csinálni gyed mellett. Az ingatlan vonatkozásában nincs nagy kockázat szerintem.

Tisztelt ügyvédúr!

Szeretném megkérdezni, hogyha egy egyesület bérel egy területet, azonban azt nem használja ki teljesen akkor bérbe adhatja-e ezt a területet(az eredeti bérbeadó hozzájárul a további bérbeadásba) egy harmadik személynek, azaz jelent-e problémát, hogy ebből neki árbevétele származik?Illetve probléma-e, ha a bérelt ingatlanon reklámhelyeket ad el és ebből bevétele származik?

Előre is köszönöm válaszát!

Ha ezt csak kiegészítő jelleggel, az alapfeladatai finanszírozása érdekében teszi, akkor nem.

Jó napot !

Nem magyar állampolgárok lehetnek-e magyarországi egyesület alapító tagjai?

Köszönettel:
BBA

Lehetnek. De tisztségviselői csak akkor, ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek.

Köszönöm !
BBA

Nincs mit.

Üdvözletem!

Egy hagyományőrző egyesület alapítását tervezzük. Mivel a XX. századi hadtörténelemre koncentrálnánk van néhány aggályos kérdés. Nevezetesen színházi fegyvert csak hadtörténelmi egyesület (vagy egyesületi tag?) és filmezéssel foglalkozó cég tarthat.

Kérdésem az lenne, hogy amennyiben a tagok maguk finanszírozzák a színházi fegyverüket azok egyesületi tulajdonná válnak e vagy sem? Illetve a színházi fegyverek esetén a törvény úgy szól, hogy jól zárható helyen kell tárolni a fegyvert, de az nem világos, hogy egy tag lehet csak kijelölve erre a feladatra, vagy mindenki tarthatná otthon a törvény által előírt módon a saját színházi fegyverét?

Másfelől lehetne e olyan alapszabályt lefektetni, melynek egyes pontjait nem lehetne módosítani (mint az NSZK alkotmányában a hatályon kívül helyezhetetlen részeket) illetve az alapító tagoknak, bizonyos feltételek között lehet e biztosítani egyes kérdésekben vétó jogot?

Illetve az nem világos, hogy egyesület is lehet e közhasznú célokat ellátó testület vagy sem? Jelen esetben a kulturális, oktatási célok kerültek megnevezésre.

Előre is köszönöm a segítséget!

„Kérdésem az lenne, hogy amennyiben a tagok maguk finanszírozzák a színházi fegyverüket azok egyesületi tulajdonná válnak e vagy sem?”

Ha nem ruházzák az egyesületre, akkor nem.

„Másfelől lehetne e olyan alapszabályt lefektetni, melynek egyes pontjait nem lehetne módosítani (mint az NSZK alkotmányában a hatályon kívül helyezhetetlen részeket) illetve az alapító tagoknak, bizonyos feltételek között lehet e biztosítani egyes kérdésekben vétó jogot?”

Véleményem szerint nem.

„Illetve az nem világos, hogy egyesület is lehet e közhasznú célokat ellátó testület vagy sem?”

Lehet.

Köszönöm a választ! Bár a válasz fényében már van ami újabb kérdéseket vet fel. A 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet szerint:

31. §
Színházi fegyver színházak, színpadi és egyéb előadások megtartásával vagy filmforgatásban közreműködő gazdálkodó szervezetnek és hagyományőrző egyesületnek engedélyezhető.

és

40. §

(3) A színházi fegyvert a hozzá tartozó tölténytől elkülönítetten, jól zárható helyen kell tárolni.

Ha jól értettem a válaszát akkor elég ha hagyományőrző egyesület tagja a magánszemély és ez esetben már tarthat színházi fegyvert a törvényben megfogalmazott célokra. A tárolással kapcsolatosan viszont a jól zárható hely számomra egy szobát is jelenthet, nem tudom tévedek e?

Másrészt a 2004. évi XXIV. törvény
szerint:

3/C. § (1) A színházi fegyver tartására vonatkozó engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személyt bízzon meg.

E szerint egy személy vagy több személy is tárolhatja a rendelet szerinti előírt módon a színházi fegyverét?

Viszont és ez már egyesületi témához kapcsolódó kérdés, ha egy egyesület megszűnik, vagy egy színházi fegyvert birtokló embert kizárnak, akkor az ő illetve az egyesület tulajdonában színházi fegyvereknek mi lenne a sorsa?

Előre köszönöm válaszát!

Illetve a színházi fegyverek kapcsán egy fontos kérdés kimaradt. A teljesség igénye nélkül de egy húsz milliméteres légvédelmi ágyú vagy egy 88 milliméteres páncéltörő ágyú is minősülhet színházi fegyvernek vagy sem? És ha ezen eszközök nem minősülhetnek színházi fegyvernek tartásuk hogyan oldható meg legálisan hagyományőrző illetve filmes célzattal?

„Ha jól értettem a válaszát akkor elég ha hagyományőrző egyesület tagja a magánszemély és ez esetben már tarthat színházi fegyvert a törvényben megfogalmazott célokra.”

Nem, az idézett Korm. r. szerint csak az egyesületnek engedélyezhető, a tagoknak nem.

És ez esetben, hogyan lehet elkerülni azt, hogy nem ruházzuk az egyesületre, azt a színházi fegyvert, amit mi vásárolunk?

Szerintem sehogy.

Üdvözletem Mindenkinek a FÓRUM-on!

Kezdő vagyok, ... ma léptem be. Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre a közösségre, ahol szakavatott jogtudó emberek segítenek eligazodni a rendeletek sűrűjében.

Kérdésem, hogy ha pár (tudtommal legalább 10) ember létre kíván hozni egy egyesületet, akkor kellenek tisztségviselők. Hol van leírva, hogy hány fős vezetőség szükségeltetik, mik a megnevezések.

Azért kérdezem, mert ha 15 ember az induló egyesület, akkor olyan furcsa (számomra), hogy ELNÖK, meg ALELNÖK, ...

Ezt szabályozza a rendelet.

Mit kell végigolvasnunk, hogy a legfőbb szempontokkal tisztába legyünk?

Ha jogi segítséget kérünk az alapításhoz, várhatóan milyen költségekkel kell számolnunk, ... mindösszesen?

Nagyon köszönöm, ... elnézést, ha egyszerre talán túl sok kérdéssel robbanok be ide, ...

Várom visszajelzéseiteket

Üdv.: HABERLAND Jenő / 2011-06-17, 17:02
.

Lehetnek az alapítók kizárólag fiatalkorúak?

Akkor nem lesz aki törvényes képviselő legyen.

Tisztelt Ügyvéd Hölgyek / Urak

Új egyesület alapítása előtt állunk sokat olvasgattunk az utóbbi időbe de egy két dolog még mindig nem világos a számomra / számunkra ezekben remélem segítségüket.

1.Formanyomtatványt melyiket honnan érdemes használni (www.egyesuletalapitas.info) remélem nem minősül reklámnak, B
ár ahogy látom még ezen is van mit alakítani, a 10 fő bőven (13 fő) megvan,
2. Az egyesület által használt ingatlan. . . én nem tulajdonos vagyok (hanem "családi alapon" lakok) szüleim a tulajdonosok, akkor gondolom tőlük kell a nyilatkozat.
3. Alakulhat e az egyesület rögtön közhasznú vagy kiemelten közhasznúként ha olyanok a tevékenységi körök.
illetve egy utolsó kérdés hoyg az elnök és a két elnökhelyettesen kívül szükség van e még bármilyen poszt vagy tisztségviselő kinevezésére megválasztására.
Előre is köszönöm...