Egyesület alapítás, létrehozás

linuxos,

Ez egyáltalán nem biztos, ha papinianus88 hozzászólásait nézem a végrehajtós topikban : a vészhelyzetet meghosszabbítják, de a szigorított védekezést nem. Ergo ahogy elindulnak a bírósági, végrehajtási eljárások, tarthatóak helyszíni cselekmények, úgy feltehetőleg a közgyűléseket is engedni fogják.

De figyelemmel kell kísérni a közlönyt, meg a híreket, mert ezekben a salátarendeletekben csak úgy nem könnyen lehet kihámozni mikor mi lesz pontosan.

Kedves József!

Köszönöm a tájékoztatást. Én a veszélyhelyzet meghosszabbításához automatikusan társítottam a korlátozó intézkedéseket. De lehetséges, hogy nem így lesz, figyelem a híreket és a közlönyt.

Megvan a 3,5 millió beoltott, holnap nyitnak az éttermek teraszai.

Aztán.

Itt a bejelentés: 4 millió beoltottnál (ez kb. 1 hét múlva várható) újraindulhat a szolgáltatások széles köre a védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek. Nyithatnak az edzőtermek, a színházak, tánc- és zeneesemények, cirkuszok, mozik, uszodák, közfürdők, jégpályák, állatkertek, vadasparkok, kalandparkok, játszóházak, múzeumok, könyvtárak és a sportesemények is. Kinyithatnak a szállodák, és az éttermek belső helyiségei is.

Gondolom akkor a jelenléttel járó ülésezések, rendezvények tartása stb. is engedélyezve lesznek.

Tisztelt Szakértők!

Ha minden szükséges irat hibátlanul megvan, mennyi ideig tart a Fővárosnál egy új egyesületi elnök bejegyzése?

Mikortól viheti az új elnök elnökként? Csak ha már megjelenik a bírósági nyilvántartásban a neve? Vagy a dokumentált közgyűlési döntés már felhatalmazza erre (pl. szerződéskötés)? Vagy addig a régi elnöknek kell eljárnia?

Köszönöm válaszukat!

Olvasom a sok enyhítést, a nyitást, hogy most már - oltási igazolvánnyal - mennyi helyre el lehet menni (mozi, étterem, állatkert, sportrendezvény stb.).
De!
Sehol nem olvasok arról, hogy személyes jelenléttel járó testületi üléseket, tömegrendezvényeket újból lehet tartani.
Vagy csak az én figyelmem kerülte el?

A védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának harmadik fokozatára
tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket
szabályozó kormányrendeletek módosításáról szóló 194/2021. (IV. 26.) Korm. rendelet szerint továbbra sem lehet személyes jelenléttel járó testületi üléseket tartani és tilos továbbra is rendezvények tartása -
sportesemények, jegy ellenében látogatható kulturális események, a családi és magánrendezvények kivételével.

Ha jól értelmezem.

Jogértelmezésben kérnék segítséget. Az 502/2020 (XI. 16.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésének értelmében „Ha a jogi személy döntéshozó szerve vagy az egyszemélyes jogi személy tagja (alapítója, az alapítói jogok gyakorlására jogosult személy) a veszélyhelyzet idején alkalmazandó kijárási korlátozások, illetve a védelmi intézkedések betartása mellet sem akadályozott a döntéshozatalban, a döntéshozó szerv működésére vagy az egyszemélyi tag (alapító, az alapítói jogok gyakorlására jogosult személy) döntéshozatalára e rendeletben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.” A 264/2021. (Korm. rendelet) lehetővé teszi magánrendezvények tartását 50 főig. Jól értelmezem, hogy abban az esetben, ha a közgyűlés tagjainak száma az 50 főt nem éri el, az megtarthat a közgyűlés a tagok személyes részvételével? Előre is köszönöm a választ!

Kedves Felina!

Ugyan én nem vagyok jogász, de úgy gondolom, hogy az 50 fős rendezvények megtartása a családi, magáneseményekre vonatkozik. Ahogy a max. 200 fő meg csak az esküvőkre. Egyéb szabadtéri rendezvényen max. 500 fő vehet részt. Szerintem az egyesületekre (és az összes többi jogi személyre) továbbra is az 502/2020 (XI. 16.) Korm. rendelet előírásai vonatkoznak.

Mi legalábbis így jártunk el, nem tartottunk közgyűlést, pedig tisztújítás is esedékes lett volna. Az elnökség - az 502/2020 (XI. 16.) Korm. rendelet adta felhatalmazással élve - online ülésen elfogadta az éves beszámolókat (ami ugye egyébként a közgyűlés hatásköre) és majd a veszélyhelyzet megszűnését követő legkésőbb 90. napra összehívandó, jelenléttel megtartható közgyűlés napirendjére tűzzük tulajdonképpen utólagos jóváhagyásra. Ekkor fogjuk a most lejáró tisztségviselők mandátumát is megújítani, mivel az 502/2020 (XI. 16.) Korm. rendelet értelmében a veszélyhelyzet alatt lejáró mandátum a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig él a jogszabály erejénél fogva.

Már közzé is tette az így megküldött egyszerűsített beszámolót az OBH és az igazolást is megkaptuk a közzétételi kötelezettségünk teljesítéséről.

Úgy jártunk el, ahogy azt a civil szervezetek részére megtartott tájékoztató fórumon elmondták nekünk.

Remélem tudtam segíteni!

Hopsz, közben módosították az 502/2020-as Korm. rendelet több pontját június 1-től.

Most ez egy kicsit megzavart. Amit alább válaszként írtam, tulajdonképpen már nem állja meg a helyét.

Tudná valaki pontosan értelmezni és közérthetően elmondani, hogy mi is most a helyzet akkor, ha egy egyesület elnökségének a mandátuma június közepén (tehát június 1. után) szűnik meg? Ha ma hívnánk össze közgyűlést a 15 napos összehívási határidőt figyelembe véve, már akkor is a mandátumunk lejárta utáni időpontra esne a közgyűlés. Ilyenkor mi van? A lejárt mandátum automatikusan meghosszabbodik a közgyűlés napjáig?

A válasz fontos és sürgős lenne, előre is köszönöm!

289/2021. (V. 31.) Kormányrendelet, ha jól tudom, a Magyar Közlöny 2021. évi 99. számában jelent meg minden erre vonatkozó szabály.

Átbogarásztam a módosított rendeletet.

Én így értelmezem.

Legkésőbb 2021. október 15-ig kell tisztújító közgyűlést tartani azoknak az egyesületeknek is, amelyeknél bármely tisztségviselő megbízatási ideje 2021. június 1. és augusztus 1. között jár le, illetve ahol a tisztségviselő ebben az időszakban mond le. Ha a közgyűlés korábban nem gondoskodik a tisztújításról, a tisztségviselő megbízatása legkésőbb október 15-ig maradhat fenn.

Szintén legkésőbb 2021. október 15-ig kell összehívni a döntéshozó szerv rendkívüli ülését annak az egyesületnek, amelynek az ügyvezetése hozott döntést a beszámoló elfogadásáról vagy más a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyről. Ezen az ülésen napirendre kell tűzni az ügyvezetés által, a közgyűlés helyett meghozott döntéseket, lényegében utólagos jóváhagyás, megerősítés végett. Ha a döntéshozó szerv utólagos határozata megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi a korábbi döntést, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket.

Remélem jól értelmeztem. A mi estünkben a tisztségviselők mandátuma június közepén jár le. Valószínűleg júliusban megtartjuk a közgyűlést, ahol a májusi elnökségi határozatok megerősítése és a tisztújítás is napirenden lesz.

Pangás van itt. Valamikor jobban pörgött ez a topik.

Kellemes időtöltést mindenkinek!

Valóban csak a közgyűlés módosíthatja az alapszabályt.
Annak a bizonyos záradéknak pont ezt kell tartalmaznia: az egységes szerkezetű szöveg mely határozattal jött létre, a változás mely pontokat érintette.

Kérdésem, hogy egy egyesület választott elnöksége, vagy az elnökség egy tagja lehet-e az egyesület tulajdonában levő kft. ügyvezetője?

A kérdés nem egyértelmű. Egyébként semmi nem zárja ki, hogy az egyesület vezető tisztségviselője gazdasági társaság ügyvezetője legyen.

...nos, ilyen, amikor nem jól átgondolt válasz születik. Tehát: természetesen, ha egyéb kizáró ok, körülmény nem áll fenn. Asszem', így helyes.

Sportegyesületet alapítunk.

1. Ezt olvasom: Egyesület, alapítvány és sportegyesület esetében lehetőség van az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás kezdeményezésére.
Majd ezt: Tájékoztatjuk, hogy mintaokiraton alapulú egyszerűsített eljárás kizárólag egyesület, illetve alapítvány esetében kezdeményezhető. Olyan szervezetek esetében amelyek létesítő okirata vonatkozásában külön törvény előírásokat fogalmaz meg a mintaokirat nem alkalmahózható (pl. sportegyesület, polgárőr szervezet...stb.).

Tehát alkalmazhatunk egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárást?
2. A székehelyhasználati nyilatkozathoz szükség van az egyik tulajdonos aláírására, de ő 2020 óta gyámság alatt áll. Elegendő a gyám aláírása, s ha igen, milyen feltételekkel?

Köszönöm szépen a válaszadónak , ha reagál.

Sportegyesületet alapítunk.

1. Ezt olvasom: Egyesület, alapítvány és sportegyesület esetében lehetőség van az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás kezdeményezésére.
Majd ezt: Tájékoztatjuk, hogy mintaokiraton alapulú egyszerűsített eljárás kizárólag egyesület, illetve alapítvány esetében kezdeményezhető. Olyan szervezetek esetében amelyek létesítő okirata vonatkozásában külön törvény előírásokat fogalmaz meg a mintaokirat nem alkalmahózható (pl. sportegyesület, polgárőr szervezet...stb.).

Tehát alkalmazhatunk egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárást?
2. A székehelyhasználati nyilatkozathoz szükség van az egyik tulajdonos aláírására, de ő 2020 óta gyámság alatt áll. Elegendő a gyám aláírása, s ha igen, milyen feltételekkel?

Köszönöm szépen a válaszadónak , ha reagál.