Bt. átalakulása Kft - vé

Köszönöm!

T. Fórumozók !

Egy egyszemélyes kft alapításán gondolkozom, és
mivel a kft-nek a kezdeti időszakban (első néhány hónapban legalábbis) még bizonytalan lesz a bevétele, nem lenne mindegy, mennyi állandó kiadás merül fel ekkor. A kérdésem tehát az alábbi: mi az a minimális kiadás (közteher, esetlegesen bér), amivel egy egyszemélyes kft-nél számolni kell ? Próbáltam utánaolvasni, de nem világos, hogy kell-e lennie pl. legalább egy alkalmazottnak ? Ha nincs alkalmazott, és az ügyvezetőnek nincs egyébként min. 36 órás munkaviszonya máshol, és megbízás alapján látja el a kft ügyvezetését (ingyen), akkor milyen közterhei vannak ? Stb..

Előre is köszönöm

„de nem világos, hogy kell-e lennie pl. legalább egy alkalmazottnak ? ”
De világos: nem kell.

A többit inkább könyvelőtől kérdezd.

Ha az ügyvezető nem áll munkaviszonyban, a minimálbér után a járulékokat fizetni kell utána.

De miért akarsz egy ilyen bizonytalan üzletre saját tőkéből kft.-t csinálni, ha ennyire nincs meg a lé?

köszönöm, egyelőre csak az információkat gyűjtöm

"Ha az ügyvezető nem áll munkaviszonyban, a minimálbér után a járulékokat fizetni kell utána."

de csak a munkaadói járulékokat ? (27+1,5)

Nem csak.

Szerintem válts könyvelőt.

Sapienti sat.

Szerintem attól még, hogy egy KATA-s cégnek bizonyos számviteli nyilvántartásokat nem kötelező elkészítenie, még éppen elkészítheti, ha akarja.

Kedves szakértők!

Jelen témával kapcsolatban lenne egy kérdésem.

A cégem (Kft) szerződésben áll egy szolgáltató Bt-vel (megbízási szerződés, melyben a cégem könyvelését vállalták). Időközben ez a Bt átalakult Kft-vé, változott az ügyvezetője is.

Namost kell-e (ill. ajánlott) új szerződést kötnöm, vagy a jogfolytonosság alapján hivatalosan nem változott semmi, így a korábbi megbízási szerződés továbbra is érvényes?

Nem kell új szerződést kötni.

A Dandiego által felvetett problémával valószínűleg még fogunk találkozni párszor... És nem csak akkor, ha átalakul a bt, hanem akkor is, ha valamilyen oknál fogva kilép a KATÁ-ból, vagy éppen kivágják...

Vagyonleltárt, és az alapján mérleget márpedig kell csinálni :) Még hogy nem kell a KATÁ-snak könyvelő!

Az átalakuláshoz valóban kell, márpedig szerintem a KATÁ-snak csak nem kötelező ilyeneket készítenie, de nincs kizárva belőle.
Most az egy más kérdés, hogy a puszta bevételi nyilvántartásból milyen mérlegek fognak születni.

Mérleget minden további nélkül lehet készíteni, ha legalább a tartozásokat és a követeléseket számon tartják, márpedig anélkül a felelős gazdálkodás nemigen képzelhető el. Eredménykimutatást nem fog tudni előállítani - de az szerintem nem is kell.

Igen Kbs, lehet mérleget csinálni. De abban biztos lehetsz, hogy a KATÁ-sok zöme nem fog nyilvántartást vezetni a követeléseiről, tárgyi eszközökről stb... mivel az törvény szerint nem kell.

Azt most hagyjuk, hogy felelős gazdálkodás, ez a kisválllalkozók zömére nem igaz.

Tehát marad a könyvelő, aki majd a jócskán lealkudott könyvelési díjárét cserébe még felelősen mérleget is csinálhat.

(bocsánat, kissé pikírt vagyok, mert ma is azzal szembesültem, hogy a könyvelő csak egy szükséges rossz, aki köteles még az adminisztrációt is megcsinálni a semmiért...)

Kérdésem az lenne, hogy egy eljárásban van-e mód 100%-os tagváltozásra és egyben Bt. átalakulás Kft-re.

Jelenleg a Bt-nek 1 beltagja és 1 kültagja van, a cél 2 új taggal Kft-vé átalakulás.

Köszi a válaszokat.

Van rá mód.

Sziaszok!

Abban kérném a segítségeteket, hogy egy EVA-s Bt. kívánna Kft-vé alakulni, viszont ezt találtam az EVA tv-ben.
Ti ezt, hogyan értelmezitek?
Ki kell jelentkezni a formaváltáshoz az EVÁ-ból?

22. § (2) Az adóalany nem határozhatja el átalakulását, egyesülését és szétválását, valamint jegyzett tőkéjének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő felemelését. 2008/98. Adózási kérdés az Eva hatálya alatt az egyéni vállalkozó egyéni cégként bejegyezhető [az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva törvény) 22. § (2) bekezdés] Az Eva törvény 22. §-ának (2) bekezdése szerint Az adóalany nem határozhatja el átalakulását, egyesülését és szétválását, valamint a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő felemelését. E rendelkezés azt jelenti, hogy csak azt követően dönthet egy egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság az átalakulásról, ha már nem alanya az egyszerűsített vállalkozói adónak. Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény (a továbbiakban: Evt.) 15. §-ának (1) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó - kérelmére - a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyezhető. Ez azonban nem minősül átalakulásnak, ebből következően ezt a döntést az egyéni vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adó alanyaként is meghozhatja. Nem dönthet azonban az Eva törvény 15/A. §-ában megfogalmazott átalakulásról. (PM Jövedelemadók főosztálya 14454/2008. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 4007292110; AEÉ 2008/12.) 2006/59. Adózási kérdés eva-alany átalakulása [az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) 22. § (2) bekezdés] Az Eva tv. 2. § (3) bekezdésének a) pontja szerint a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság az adóévben akkor lehet adóalany, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben nem alakult át (ideértve különösen a kiválást és a beolvadást is), valamint a társaságban (az öröklést kivéve) új tag nem szerzett (új tagok nem szereztek összesen) 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést. Az eva hatálya alá tartozó adózókat illetően az Eva tv. 22. § (2) bekezdése kimondja, hogy az adóalany nem határozhatja el átalakulását, egyesülését és szétválását. Az Eva tv. nem határozza meg, hogy mit kell az átalakulás fogalma alatt érteni, ezért e vonatkozásban a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) az irányadó. A Gt. 59. §-a alapján átalakulásnak minősül a gazdasági társaságok jogutódlással történő megszűnése, így a szervezeti formaváltás, illetve átalakulásnak minősül a gazdasági társaságok egyesülése (összeolvadás, beolvadás) és szétválása (különválás, kiválás) is. Ezek során cégforma-, vagy cégszám-változással jön létre új társaság. A változást - például betéti társaságból korlátolt felelősségű társasággá átalakulást - az eva-alany köteles bejelenteni az adóhatóságnak; ennek következtében adóalanyisága - az Eva tv. 3. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően - a változás bekövetkezésének napját megelőző nappal megszűnik. (PM Jövedelemadók főosztálya 4808/2006. - APEH Adójogi főosztály 8429866960/2006.; AEÉ 2006/6.) --

• >>----->>--

Nem kell kijelentkezni. De be kell jelenteni, és az átalakulással megszűnik az EVA-alanyiság.

Bt-ből egyszemélyes kft. alakításánál mekkora költségekkel kell számolni:

• ügyvédi munkadíj (tól-ig), illeték, közzététel stb.?

Köszönöm!

Az illeték + közzététel 55000 Ft. Az ügyvédi munkadíj szabad megallapodas tárgya.

Tisztelt Mindenki!

Olyan kérdésem lenne, hogy van egy Bt-nk, és egy Kft-nk.
A Kft a beltagja a Bt-nek, viszont a Kft-ben nincsen nagyon munkavégzés, az éves számlázás alig haladja meg az 1M Ft-ot. A Bt-nél már más a helyzet, ott éves szinten kb 20-30M Ft a forgalom. A Bt-nek van rengeteg szerződése, engedélyei, a Kft-nek nincsenek, csak tárgyi eszközei (kisteherautó). Azon gondolkoztunk, hogy a Bt-ből kellene Kft-t csinálni, és a beltag Kft-t beolvasztani, az abban szereplő tárgyi eszközöket az új Kft-be áttenni apportként ha ez lehetséges,azon kívül székhelyet is kellene változtatni, és érdekelne mibe kerül ennek a lépések, ha kivitelezhetőek.

Köszönöm a válaszokat.

Ha az a cél, hogy a kft. megszűnjön, a vagyona pedig átkerüljön a bt.-be, amely átalakul Kft.-vé, akkor megoldható. Többféleképpen is.