törvényességi felügyeleti eljárás

Kedves hozzáértők!

A következő probléma merült fel:
adott egy cég, amelynek 100%os anyukája egy off-shore cég. A cég székhelyét egy ügyvéd szolgáltatta. A cég ügyvezetői két magyar ember, akik tulképpen a gazdasági tulajdonosai az egész miskulanciának.

Az off-shore céget az adott országban törölték a hatóságok, mert az éves díjat, amit fizetni kell, nem fizette meg. Az off-shore cég tulaja papíron egy helyi emberke.

A székhelyszolgáltatást felmondta az ügyvéd (ezt sem fizették ugyanis) és törvényességi felügyeleti eljárást indíttatott a cég ellen, merthogy nincs neki székhelye.

A cég alapvetően nem működik már egy ideje, mert a két magyar ember, már jó ideje külföldön él és dolgozik. Szeretnék megszüntetni a céget.

A cégbíróság végzésében felszólította a céget, hogy állítsa helyre a törvényes működést.

Szerintetek elegendő-e, ha módosítja a székhelyét a cég? illetve hogyan szüntetsz meg egy olyan céget, aminek az off-shore tulaját törölték?

Kedves Kacsa,

Szerintem, ha az offshore céget törölték, akkor a vagyonfelosztás alapján a helyi ember lett az új tulaja a magyar társaságnak, hacsak nem történt valami más is a háttérben (tehát első körben nem ártana egy kézbesítési megbízott Mo-n, illetve bejelenteni a tulajdonosváltást a cégbíróságnak). Ezzel együtt lehetne a székhelyet is módosítani.

Kedves Kacsa!
Megszünteti azt maga a Cb. Nem kell lépni semmit.

Kedves Attila,

Gondolom ezt akarják elkerülni az ügyvezetők :)

Kedves Rexor,

a megszüntetés nem lenne ellenükre...

Kedves Dr.Attika,

...a bírság viszont annál inkább!

Kedves Rexor,

„a vagyonfelosztás alapján a helyi ember lett az új tulaja a magyar társaságnak”

ezt a helyi jognak kellene rendeznie...és egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy a csak papíron tulaj helyi emberke nagyon segítőkész lenne abban, hogy a nevére írjunk egy olyan magyar céget, ami tv-i felügyeleti eljárás alatt áll...

félreértések elkerülése végett: a cég jelenlegi bejegyzett tulaja a már megszüntetett off-shore cég.
a cégbíróságnak fogalma sincs arról, hogy az off-shore cég le lett kukázva.

jobban járnak a bírsággal, mintha magukra kéne venni a felszámolás procedúráját.

Nem lehet egyszerre szűzlánynak és prostinak is lenni.

Szerintem ha az ügyvezető igazolja, hogy megszűnt a cég tulajdonosa jogutód nélkül, és ezért ő nem nagyon tud mit tenni, akkor aligha lesz bírságolható.

Kedves Dr.Attika,

milyen felszámolás???

Kedves ObudaFan,

két gebasz van egyszerre. az egyik, hogy a cég a "székhelyén" nem elérhető, mert megszűnt a székhelyszolgáltatás. a bírságot ezért kapnák az ügyvezetők.
a másik gebasz az, hogy a tulaj törölve lett.

azt csak megjegyzem, hogy nem tudsz majd úgy vbk-t benyújtani (aka új székhelyet bejelenteni), hogy a külföldi (és már törölt) tulaj nem nevez meg kézbesítési megbízottat...

jó kis ördöglakat, mi?:)

az meg egy másik kérdés, hogy fogalmunk sincs, hogy jogutód nélkül szünt-e meg az off-shore cég...
de ha feltesszük, hogy igen: miként igazolod?

A tag országában nincs felszámolási eljárás vagy ilyesmi? Egyáltalán nem rendezett, hogy mi lesz egy megszűnő cég vagyonával?

Kedves kbs,

teljesen jogos a kérdésed, de fogalmam sincs, hogy mi a répa történik a tag országában...egy ilyen off-shore cég esetén kb. egy ugyanolyan tollvonással törlik a céget, mint ahogyan megalapítják.

ha magyar jog alatt történt volna ilyesmi (gondolom valami kényszertörlési eljárásnak, vagy minek, felelne meg), akkor a papíron tulaj helyi emberke (aki gondolom egy helyi ügyvéd, és ipari szinten űzi ezt a mesterséget), aki szinte bizonyos, hogy nem kíván egy magyar cég bejegyzett tulaja lenni...

Nem kíván, nem kíván... Attól még a törvény erejénél fogva taggá válhatna.

Meg kellene nézni a nemzetközi magánjogi tvr-t. Hátha.

Kedves kbs,

a "nem kíván" az nyílván arra vonatkozik, hogy együttműködési hajlandósága a zéróhoz konvergál,:) nélküle meg kicsit macerás begyűjteni mindenféle papírokat, amiket a cégbíróság elfogadna...

nem néztem még meg a tvr-t, de tuti, hogy az adott állam jogszabályai az irányadóak az adott állam társaságának viszonyaira...

Akkor behatóan meg kell ismerkedned a Kajmán szigetek társasági, cég- és csődjogával. ;)

Pillanat. Addig magyar társaság jogviszonyairól van szó, amíg azt vizsgáljuk, hogy mi van, ha egy jogi személy tag jogutód nélkül megszűnik. Gt. 128. § (2) ?

Kedves kbs,

kösz, ezen talán már el lehet indulni...viszont egyedüli tagnál, ha bevonom az üzletrészt, akkor mi történik? (most tegyük fel, hogy a jómadarak nem jelentenek be igényt az üzletrészre)

Ha szeretnék a céget tovább működtetni, akkor miért ne jelentenék be az igényüket?

Egyébként akkor szerintem jön Gt. 136. § b) ügygondnokkal.

Kedves kbs,

a céget eddig sem működtették (megalapították egyetemistaként, hogy majd milyen jó lesz, de egyetem után mindketten külföldön vállaltak munkát, és kiköltöztek), most meg már kifejezetten szabadulnának tőle, mert - mint látható - csak a gond van vele...viszont bírságot sem akarnak.

Lehet, hogy az a legegyszerűbb, ha gyorsan lemondanak az ügyvezetői tisztségről, aztán a cégbiróság meg csináljon a céggel, amit csak akar?

Abban az esetben kényszertörlés lesz(ha nem tévedek), ami után 5 évre eltiltják őket a cégvezetéstől. Az nem gáz nekik?

A már nem működő kft-m a fővárosi cégbíróság végzése értelmében megszűnt, mivel szerintük nem nyújtottam be a 2010-es mérleget. (Ez bizonyíthatóan nem igaz, de most mindegy.) A kft. július óta kényszertörlés alatt van. A kérdésem, hogy megbírságolhatnak-e azért, mert nem teszek eleget a kötelező cégmódosításnak? A már megszűntnek nyilvánított cégnél nem is látom semmilyen értelmét bármilyen módosításnak.
Másik kérdésem, vajon meddig tart még az eljárás, hiszen nem is fellebbezhettem. Érdekes, hogy a bíróság az ügy érdemi vizsgálata nélkül hozott egy határozatot, ami jogerőre is emelkedett (éppen a külföldi nyaralásom alatt próbálták kézbesíteni), viszont több mint fél év óta halasztódik a dolog... Lehet valahol érdeklődni, meddig tart még az egész?

Tisztelt Fórumozók!

Szeretném megkérdezni, hogy törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet elegendő 1 példányban benyújtani a bírósághoz?

Az illetéket utólag kell leróni a társaságnak vagy a kérelmezőnek igaz?

Köszönöm a segítséget.

Nem írja a törvény, hogy hány példányban kell, de mivel a cégnek is megküldi a cégbíróság, célszerű legalább két példányban.
Utólag kell illetéket fizetni.