Róka fogta csuka...

Ki javasolta, hogy fellebbez az általad előadott érvek alapján
Esetleg valóban azt lehetne kifogásolni hogy végelszámolás helyett miért nem felszámolást rendelték el
De amit itt leírsz okokat az nem ide tartozik
Az úgy ahogy említed büntetőjogi kategória /adatbejelntés elmulasztása stb/ nem a cégbíróságra tartozik

Szia!

Megtettük a feljelentést és megfellebbeztük a végelszámolásra vonatkozó végzést, tekintettel arra, hogy az "új tulajdonos" nemcsak az adatszolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget, de a cég nevében hivatalos helyeken eljárt (telefon előfizetői szerződés, bankszámlanyitás, stb.). Azt hiszem ez már büntetőjogi kategória + a feljelentés másodpéldányát megküldtem a Budapesti Ügyvédi Kamarának, hiszen az eljáró ügyvéd ismerőse vette meg a céget. (Akiért Õ tulajdonképpen nem felel, de az Õ adminisztrációs hibája miatt történt mindez!)

Köszönöm az eddigi segítséget!

Üdvözlettel:

Vlenke

Ez így van, ezt az objektív szankciót rengeteg jogos kritika érte, de ez van.

Sziasztok!
Ha valakit érdekel még az ügy:
megvan a végelszámoló, tegnap felvettem vele a kapcsolatot. Sajnos, mivel a cégnek tartozása van, felszámolási eljárást indít majd.
Ezzel csak egy bibi van: a korábbi ügyvezető 3 (5?) évig nem lehet ügyvezető.
Fogalmam sincs hogyan tovább és meddig tart még....

de a lényeg hogy a sommás törlés és a megszüntnek nyílvánítás között maradt különbség még ha az estkör pl idén eléggé megkérdőjelezhető szabályozással lényegesen átalakult és finomultak a szabályok
ezzel azt akartam mondani hogy a céget nem megszüntnek kellett volna nyílvánítani hanem törölni kellett volna és persze lefolytatnia a cégközlönyben közétett végzésekkel a megfelelő eljárást
ekkor egészen más a felszámolás elrendelésének a helyzete

Nem érdektelen, de jogszabályváltozás folytán több kérdésben meghaladott.

Csak gondoltam becsatolom mert némileg a témába vág és érdekes:
Csongrád Megyei Bíróság Gazdasági Kollégiumának vitaanyaga
A cégek megszüntetésével kapcsolatos egyes joggyakorlati kérdésekről
A Csongrád Megyei Bíróság Gazdasági Kollégiumának 1999. decemberi üléséhez készült vitaanyag.A gazdasági életben megfigyelhető anomáliák, visszaélések elleni fellépés egyik kiemelt részterülete a gazdaságnak az úgynevezett fantomcégektől való megtisztítása. A joggyakorlatban kérdésessé vált, hogy ehhez a cégbíróságnak milyen jogi eszközei vannak, egyáltalán jogi értelemben melyek a fantomcégek.

• Lehet olyan a társaság, amely a cégbíróságon nincs is bejegyezve, ott nincs nyilvántartva, vagyis tevékenységét illegálisan - jogi bejegyzés nélkül - fejti ki. Az ilyen vállalkozás jogi értelemben nem létezik, cégbírósági eszközökkel nem kezelhető.

A fantomcégek tehát szükségképpen a cégbíróságon bejegyzett, ebben az értelemben legális társaságot jelentenek.

• A bejegyzett cég működésével kapcsolatosan többféle rendellenesség merülhet fel. Amennyiben gazdasági tevékenységet ténylegesen nem fejt ki, ennek folytán a törvény által előírt mérleget nem terjeszti be, emiatt vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás keretében a Ctv. 54. §-ban írt szankciók alkalmazhatók (pl. írásbeli felhívás, pénzbírság kiszabása, végső esetben a cég megszűntnek nyilvánítása). Amennyiben a nem működő céget a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja, úgy a Ctv. 55. §-a szerint végelszámolásnak vagy felszámolásnak lehet helye.
• A hivatalbóli (ún. sommás) törlési eljárásnak csak akkor lehet helye, ha a cég a székhelyén (illetve telephelyén, fióktelepén) nem található, illetve a cég képviseletére jogosult személyek tartózkodásának helye is ismeretlen [Ctv. 56. § (1) bekezdés]. A fel nem található cégek tehát nem azonosak a nem működő cégekkel, a legszűkebb értelemben vett fantomcég jogi értelemben a gyakorlatilag eltűnt társaságot jelenti. Az ilyen eltűnt céggel szemben folytatható le a vagyoni elszámolás nélküli hivatalbóli törlési eljárás - ahol tehát végelszámolás és felszámolás sem történik -, a Ctv. 57., 58. §-ban írtak szerint.
• A fogalmi zavarhoz tartozik, fantomcégnek szokták minősíteni az olyan működő gazdasági társaságot is, amely tényleges gazdasági tevékenységet kifejt, jogi értelemben kifogástalan mérleget is beterjeszt, csak olyan illegális gazdasági tevékenységet (is) folytat, amely törvénybe ütköző, esetleg bűncselekményt is megvalósít. Az ilyen cégekkel szembeni fellépés elsősorban nem a cégbíróság hatáskörébe tartozik, tevékenységüket hivatalból nem vizsgálja, hanem a Gazdasági Kamarák észlelhetik.

1. A hivatalbóli törlési eljárás joggyakorlati problémái
A cég a cégjegyzékből történő törléssel szűnik meg [Gt. 53. § (2) bekezdés], a megszűnését azonban megelőzheti végelszámolás, felszámolás, vagy a vagyonra kiterjedő elszámolás, rendezés nélküli hivatalbóli törlési eljárás. A sommás törlési eljárás tehát a végelszámolással és a felszámolással annyiban közös, hogy a cég megszüntetésére irányul, ugyanakkor abban különbözik azoktól, hogy a cég vagyonára kiterjedő elszámolásra nem kerül sor, főként azért, mert ez az elszámolási eljárás költséges, és nincs aki a tipikusan vagyontalan cég elszámolási eljárását finanszírozza. A joggyakorlatban ugyanakkor világosan kitűnik, hogy a törlési eljárás súlyos visszaélési lehetőséget teremt, és igen gyakran éppen azok számára kedvező jogi lehetőség, akik a társaság tagjai voltak. A cél tipikusan a társaság által felhalmozott tartozások eltüntetése, akként, hogy a tagok, vezető tisztségviselők a korábbi címeiken nem lelhetők fel, ismeretlen helyre távoznak, és így a Ctv. szerinti sommás törlési eljárást lényegében kiprovokálják. Az esetek nagy részében ezért gyakorlatilag megvalósul a Gt. 56. § (3), (4) bekezdésében írt visszaélésszerű joggyakorlás. Kérdés, hogy a hitelezők a visszaélésszerű joggyakorlással szemben hogyan érvényesíthetik jogos igényeiket, érdekeiket.

1. Amennyiben a megindult törlési eljárás során a hitelező tudomást szerez az adós fellelhető vagyonáról, ezt a törlési eljárás során - kifogásként - hiába jelenti be, a Ctv. 57. § (2) bekezdése szerint ugyanis a kifogás csak akkor alapos, ha a cég székhelyére, működésére, illetve a képviselő lakóhelyére vonatkozó új adatot tartalmaz. Ha nem ilyen jellegű - pl. vagyonra vonatkozó - új adatot tartalmaz, a kifogást a Ctv. 57. § (3) bekezdése alapján a cégbíróság elutasítja. Más szóval a hitelezőnek csak az a lehetősége, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó adóssal szemben felszámolási eljárást kezdeményezzen.

A felszámolási eljárás kezdeményezésének a törvényi szabályozás szerint elvileg nincs kihatása a törlési eljárásra, ezért előállhat az a helyzet, hogy a felszámolási eljárás során - közben - az adóst hivatalból törlik a cégjegyzékből. Ilyen helyzet előállhat akkor is, amikor a felszámolási bíróság a cég fizetésképtelenségét megállapította, a felszámolót kijelölte, fellebbezés folytán az iratok a Legfelsőbb Bírósághoz kerülnek, és a fellebbezés elbírálása előtt - az egyébként fellelhető vagyonnal rendelkező - céget sommásan törlik.
Annyi bizonyos, ha a fizetésképtelenséget megállapító, felszámolást elrendelő, a felszámolót kijelölő végzés már jogerőre emelkedett, törlésnek nem lehet helye, hiszen ezt követően a cég képviselője - a kijelölt felszámoló - már fellelhető (BH. 1998/10/223. szám alatti jogeset).
Ezt megelőzően - a felszámolási eljárás kezdeményezésétől a fizetésképtelenségről szóló jogerős végzés meghozataláig - külön törvényi szabályozás nélkül is, olyan joggyakorlat kialakítását tartom célszerűnek, amely szerint, ha a cégbíróság felszámolási eljárás kezdeményezéséről szerez tudomást (elsősorban a felszámoló bíróság értesítése alapján), akkor a hivatalbóli törlési eljárást a fizetésképtelenség tárgyában hozandó döntés meghozataláig felfüggeszti. Ez a döntés ugyanis a törlési eljárás lefolytatása szempontjából előzetes kérdésként fogható fel.
A felszámolás kezdeményezése ugyanis azt jelenti, van olyan hitelező, aki a mindenképpen törlésre váró gazdálkodó szervezet végső vagyoni elszámolásának költségeit hajlandó finanszírozni, és ezáltal elkerülhetőek lesznek azok a súlyos jogi problémák, amelyek az adós fellelhető vagyonának felosztásával kapcsolatosak.
Javaslom ezért, hogy a megyei bíróság joggyakorlatában a felszámolás kezdeményezéséről a cégbíróság nyomban értesítést kapjon, és amennyiben az érintett céggel szemben a hivatalbóli törlési eljárás már megindult, úgy azt a fizetésképtelenség tárgyában hozandó felszámoló bírói végzés jogerős meghozataláig függessze fel.

2. Amennyiben a hivatalbóli törlési eljárás eredményeként a cégbíróság a céget a nyilvántartásból törli, ugyanakkor a cég tulajdonában fellelhető vagyon (ingó, ingatlan, követelések stb.) marad, kérdéses, mi lesz a megmaradó vagyon jogi sorsa.

Általános kiinduló elvként rögzíthetjük, ha a tagsági jogviszony azért szűnik meg, mert maga a társaság szűnik meg, akkor a társaság addigi elkülönült vagyona is megszűnik, és a vagyon a társaság tagjait illeti meg. Ez azt jelenti, hogy a társaság aktív vagyonából a társaság passzív vagyonát (hitelezői követelések, tartozások) le kell vonni, a különbözet a bevitt vagyon arányában, a társaság (volt) tagjait illeti meg.
Ez az elv érvényesül akkor, ha az egyébként fizetőképes cég végelszámolással szűnik meg, de akkor is, ha a felszámolási eljárás eredményeként a hitelezők kifizetése után még felosztható vagyon marad. A végelszámolási eljárásnak eleve az a logikája, hogy a nem fizetésképtelen gazdálkodó szervezet - jogutód nélküli megszűnését elhatározva - hitelezőit kielégíti [Csődtv. 1. § (4) bekezdés], a fennmaradó vagyont pedig a tagok részesedésük arányában megkapják, a felszámolási eljárás során a hitelezők követelésének teljesítése után fennmaradó vagyonról pedig a Csődtv. 61. §, illetve 64. § rendelkezik ugyanezen elv alapján.
Ez egyértelműen kiderül a társaság megszűnése után a tagot terhelő felelősség jogi szabályozásából:

• ha a tag felelőssége a társaság fennállása alatt korlátlan volt, a megszűnt gazdasági társaságot terhelő kötelezettségekért a felelőssége szintén egyetemleges és korlátlan, egymásközti viszonyukban pedig a tartozást a felosztott társasági vagyonból való részesedésük arányában kell megosztani;
• ha a tag felelőssége a társaság fennállása alatt korlátozott volt, a tag (részvényes) felelőssége a társaság megszűnésekor felosztott társasági vagyonból a tagnak (részvényesnek) jutó rész erejéig áll fenn a megszűnt társaságot terhelő kötelezettségekért [Gt. 56. § (1), (2) bekezdés];
• a Gt. 56. § (3) és (4) bekezdése rögzíti, hogy mely esetekben nem hivatkozhat a korlátozott felelősségére az a tag, aki ezzel visszaélt.

Ismét hangsúlyozni kell, hogy a sommás törlési eljárás esetén a jogi helyzet a végelszámolással és a felszámolással azonos annyiban, hogy a cég megszüntetésére kerül sor, a különbség az, hogy ez esetben a megszüntetésre kerülő cég vagyonának hivatalos eljárás során történő rendezése, elszámolása nem történik meg. Ettől függetlenül az elszámolás nélküli törlés azt eredményezi, hogy a cég törlése (megszűnése) után az aktív társasági vagyon a bevitt vagyonrész arányában a tagok tulajdonába kerül, míg a passzív társasági vagyonért - a hitelezői követelésekért - a tagok a társaság típusától függően vagy korlátlanul és egyetemlegesen felelnek, vagy pedig kft. és rt. esetében a nekik jutó vagyonrész erejéig a felelősségük korlátozott. Más szóval a sommás törlési eljárás eredményeként külön vagyoni elszámolás, vagyonátadás nélkül a Gt. 56. §-a szerinti jogi helyzet áll elő.
Ebből következik, hogy a cég törlését követően a hitelezők a társaság tartozásaiból eredő követeléseiket közvetlenül a tagokkal szemben, erre irányuló polgári peres eljárás keretei között érvényesíthetik. Ha a tag felelőssége a sommás törlést megelőzően korlátlan és egyetemleges volt (kkt. bt.), akkor a hitelező követeléséért is így kell helytállnia, amennyiben a sommás törlést megelőzően a tag felelőssége korlátozott volt (kft., rt.), akkor csak a fellelhető vagyonból ráeső rész erejéig tartozik helytállással. Ugyanez vonatkozik értelemszerűen a köztartozásokra is.
Kérdésként merülhet fel, ha a tagok felelőssége korlátozott volt, és a törölt cég után fellelhető vagyon valamennyi hitelezői követelést nem fedezi, akkor a hitelezők által indított peres eljárásban felállítható-e a hitelezői követelések között a Csődtv. szerinti sorrend, az eljáró peres bíróságnak vizsgálnia kell-e a hitelezői követelések egymásközti viszonyát. Véleményem szerint a peres eljárásban valamennyi hitelezői követelés nyilvánvalóan nem gyűjthető össze, ennél fogva nem látható át, vagyis a peres bíróságnak kizárólag a keresetet előterjesztő hitelezők követeléséről kell rendelkeznie, és nem veheti már figyelembe a hitelezői követelések egymásközti viszonyát, más szóval a Csődtv. szerinti sorrend nem alkalmazható.
Kérdéses, ha a sommás törléssel megszüntetett cégnek olyan fellelhető vagyona maradt fenn, amely lényegében uratlan dologgá válik, mert

• a tagok ismeretlenek, nem lelhetők fel, különösen, ha ismeretlen külföldi állampolgárok;
• vagy törvényi korlátozások folytán a vagyon nem kerülhet tulajdonukba (pl. termőföld tulajdona), mi lesz a megmaradt vagyon jogi sorsa.

A hatályos jogi rendezés szerint ez esetben semmilyen más megoldás nem képzelhető el, mint az öröklési jogból vett analógia: a jogutód nélküli megszűnés esetén a szükségképpeni jogutód az állam. Kétségtelen és egyértelmű, hogy a helyzet rendezése jogalkotói beavatkozást kíván.
Javaslatként fogalmazható meg:

• amennyiben a törölt cég után fellelhető vagyon maradt - vagy ilyen később válik ismertté -, és a vagyonnak nincs ismert tulajdonosa, vagy a vagyon tulajdonjogát a volt tag valamilyen oknál fogva nem szerezheti meg, akkor a vagyontárgy vagy az állam (Kincstári Vagyoni Igazgatóság), vagy a vagyontárgy jellegétől függően az érintett önkormányzat tulajdonába kerüljön. Ilyen vagyonszerzés esetében az állam (önkormányzat) helytállási kötelezettsége a még fennmaradó hitelezői követelésekért - a szerzett vagyon erejéig - felmerülhet.

A megoldás része lehet az is, amennyiben utóbb a törölt társaság tagja ismertté válik, akkor a jogszabály feljogosíthatja arra, hogy az addig felmerült költségek megtérítése fejében öt éven belül a vagyonrészt magához válthassa, vagyis a tulajdon visszaszerzésére az elévülési időn belül törvényi kötelmi igénye keletkezik.

• Jogalkotói szabályozás esetén nyomatékkal javasolható, hogy a sommás törlési eljárás esetén a jogszabály vélelmezze azt, hogy a tag a korlátozott felelősségével - a Gt. 56. § (3), (4) bekezdése szerint - visszaélt. A joggyakorlati tapasztalatok szerint a cég eltűnése az esetek túlnyomó hányadában visszaélésszerű joggyakorlást takar, ezért célszerű lenne, ha a jogszabály a tag visszaélésszerű joggyakorlás miatti korlátlan felelősségét akkor is vélelmezné, ha egyébként a tag felelőssége a társaságon belül korlátozott volt. A vélelemmel szemben a tag bizonyíthatja, hogy adott esetben - a sommás törlési eljárás ellenére - a részéről nem történt visszaélésszerű joggyakorlás.

2. A végelszámolás és felszámolás viszonyának egyes kérdései
A tágabb értelemben vett fantomcégek közé sorolhatók azok a társaságok is, amelyek ugyan székhelyükön fellelhetőek, azonban ténylegesen nem működnek, gazdasági tevékenységet nem fejtenek ki, illetőleg mérleget a cégbíróságnál nem adnak le. A törvényességi felügyelet körében a cégbíróság ilyenkor súlyos esetben alkalmazhatja azt a szankciót is, hogy a céget eltiltja a további működéstől, és egyben megszűntnek nyilvánítja. Ebben az esetben végelszámolásnak, illetve ha fizetésképtelenségre vonatkozó adatok merülnek fel, felszámolási eljárás megindításának van helye. Végelszámolás esetén a cégbíróság jelöli ki a cég végelszámolóját a céget megszűntnek nyilvánító végzésében.
A joggyakorlatban a probléma úgy merül fel, a nem működő, megszűntnek nyilvánított cégnek tipikusan semmilyen vagyona nincs, ezzel szemben köztartozásokat halmozott fel, tulajdonképpen az alkalmazott törvényességi szankciónak is gazdasági oka van. Felmerül ezért az ilyen szituációban a végelszámolás és a felszámolás viszonyának kérdése.

• Az újabb törvényi szabályozás szerint a már megindult végelszámolási eljárás alatt felszámolási eljárás kezdeményezhető, ebben az esetben a felszámolás elrendelése esetén a végelszámolási eljárás megszüntetése érdekében a felszámoló bíróság a cégbíróságot értesíti [Csődtv. 72. § (3) bekezdés].
• A már megindult, folyamatban levő végelszámolási eljárásban, amennyiben a végelszámoló (a kijelölt végelszámoló) észleli, hogy a hitelezői követeléseket a fellelhető vagyon nem fedezi, akkor köteles a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet előterjeszteni [Csődtv. 72. § (2) bekezdés]. Véleményem szerint ilyen esetben a felszámolási eljárásban a már kijelölt végelszámoló szervezet a fizetésképtelenséget megállapító végzésben felszámoló szervezetként is kijelölhető.
• Eltérő álláspontok fogalmazódtak meg arra nézve, hogy a Ctv. 55. §-a alapján a cégbíróság mikor kezdeményezheti a Csődtv. 22. § (1) bekezdés c) pontja szerint a felszámolási eljárást. Egyes vélemények szerint erre csak akkor van lehetősége, ha a fizetésképtelenségnek a Csődtv. 27. § (2) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt jogi feltételeinek valamelyike igazoltan fennáll. Véleményem szerint ez a felfogás nem tartható, a fizetésképtelenség jogi feltételeinek a megállapítása ugyanis a felszámoló bíróság hatáskörébe tartozik, kizárólag a felszámoló bíróság jogosult eldönteni, hogy a fizetésképtelenség jogi értelemben fennáll-e. A Ctv. 55. § szövegezéséből is az tűnik ki, a cégbíróság számára elegendő, ha a fizetésképtelenségre vonatkozó adatok merülnek fel, más szóval elegendő, ha a cégbíróság előtt a fizetésképtelenség gyanúja merül fel. A felszámolás kezdeményezéséhez a közgazdasági értelemben vett fizetésképtelenség is elegendő. Ezért azt a megyei gyakorlatot tartom helyesnek, amely szerint, ha a végelszámolás elrendelése esetén a kijelölt végelszámoló szervezet nyomban és haladéktalanul bejelenti, hogy a végelszámolás törvényi feltételei nem állnak fenn, akkor a cégbíróság ugyancsak haladéktalanul értesíti a felszámoló bíróságot a felszámolási eljárás megindítása érdekében.

Indokolatlan és szükségtelen a kijelölt végelszámolót ilyenkor bármilyen (közzétételi, aláírási címpéldánnyal kapcsolatos stb.) költségek viselésére kényszeríteni, annál is inkább, mivel nyomatékosan kétséges, hogy a kijelölt végelszámoló szervezet a kijelölést köteles-e elfogadni. A Csődtv. 27/A. § (5) bekezdése ugyanis a felszámolási eljárással összefüggésben kifejezetten rendelkezik arról, hogy a felszámoló a kijelölést nem utasíthatja vissza, az ugyanezen törvényben szabályozott végelszámolási eljárásnál hasonló rendelkezés nem szerepel. A Gt. 57. § (3) és (4) bekezdése pedig kizárólag a társaság tagjaira, illetve hitelezőire tartalmaz etekintetben rendelkezéseket.
A kijelölt végelszámoló pedig a kijelölést nyilvánvalóan visszautasítja, ha az adós cégnek valójában vagyona nincsen, ezért a változásbejegyzéssel kapcsolatos költségeket a saját vagyonából kellene megfizetnie. Valójában a végelszámoló ugyanezen bejegyzési költségeket a saját cégnyilvántartásával kapcsolatos adatbejegyzéskor köteles viselni, semmilyen jogalapja nincs, hogy egy másik, tőle független gazdálkodó szervezet módosítás bejegyzésének költségeit - amely olyan eljárással kapcsolatos, amely az általános jogi rendezésből fakadó közérdek - a saját vagyonából maga finanszírozza.
Dr. Kemenes István
kollégiumvezető

Szerintem a felszámolóval vegyétek inkább fel a kapcsolatot.

Jelentsük be mi a cégbíróságnak, hogy nálunk nincs cégvagyon?

Csak ha van a cégnek vagyona.

Annakidején a céget rendesen átadtuk (számlák, bélyegzők, stb.), lezárattuk a bankszámlaszámot, stb. Nálunk nem volt senkinek sem követelése, hiszen befejeztük a tevékenységet.
Az "új" tulajdonos pedig - tudtommal - el sem kezdte.
"érdekes" lesz a felszámolás.

Egyébként törvényességi után minden esetben felszámolás lesz?

Köszi!

A cégnek lesz képviselője: a bíróság által kijelölt felszámoló.
A cégvagyon nem azonos a tagok vagyonával, a felszámoló meg fogja nézni, hogy van-e a cégnek számlája, illetve a cég bejelentett székhelyán, telephelyén van-e valami, ami a cégé, lehetnek-e olyan követelések, amik a céget illetik meg. A cégen belül nem kell kijelölni senkit, de keresd meg írásban a felszámolót, ha esetleg mégis még te vagy a cégjegyzék szerint a vezető tisztségviselő, és vázold neki a helyzetet, írd le, hogy amiben tudsz, segítesz, de mivel a céget már eladtad, nem tudsz mérleget csinálni.

Szia!

Nem teljesen értjük egymást. :(

A cégnek jelenleg nincs képviselője (a régi ügyvezető nem fogja képviselni a céget, hiszen Õ már nem képviselheti, új meg nincs bejegyezve - több, mint 1 éve!).
A cégnek hol van vagyona? A régi tulajdonosnál vagy az új tulajdonost fogják ezügyben felkeresni?
A cégen belül nem kell kijelölni senkit a felszámolás miatt?
Bocsánat, hogy ennyit kérdezek, de tényleg nem értem az egész ügyet és a cégbíróságon nem mondanak semmit.

A felszámoló képviseli a céget a felszámolás kezdő időpontjától, más kérdés, hogy a vezető tisztségviselőnek kemény kötelezettségei vannak (pl. mérleg, adóbevallás), amelyek elmulasztása bűncselekmény. A felszámoló ír alá a cég nevében. A cég vagyonát számolják fel.

És kinél lesz a felszámolás? Ki fogja képviselni a céget? Hová megy a felszámoló? Kinek küldi a levelet? Ki ír alá a cég nevében? Kinek a "vagyonát" számolják fel? stb...
Nem értem!

Ha megállapítható, hogy a cég vagyonnal rendelkezik, a cégbíróság a törlési eljárást megszünteti és kezdeményezi a cég ellen a felszámolási eljárás lefolytatását.

Tegnap beszéltem a bírónővel, azt mondja felszámolót rendel ki napokon belül.

Ennek ez a menete? (A törvényességi megy.)

Köszönöm a segítséget!

A feljelentést ha megtetted, akkor a büntetőeljárás ettől függetlenül folyik.

Változás történt!

A cégbíróság ismét hozott egy végzést:
A bíróság ismételten felhívja X.Y-t, hogy a jelen végzés kézhezvételétől számított 15 napon belül - a 2005. január 12-én kelt módosító t.sz-ben foglaltakon alapuló vált.bejegyzés iránti kérelmet a szükséges okiratokkal együtt - jogi képviselőn keresztül - a bírósághoz nyújtsa be.
A bíróság figyelmezteti, hogy a fenti határidő eredménytelen eltelte esetén a társaságot a további tevékenységtől eltiltja és egyben megszűntnek nyilvánítja.

GRATULÁLOK! Először kedves bírónő ismételten megkéri az új tulajt, hogy az eddig ugyan nem vette át a végzéseket, de most (már itt fenyegetés jön!) aztán megszünteti a céget!
Csak azt tudnám, hogy erre miért kell újabb 15 napot várni???
És ha megszűnik, akkor mi lesz a jogviszonyokkal? Végre megengedik majd a tb-nél, hogy kijelentkezzünk? És mi lesz a feljelentéssel?
köszi a segítséget!!!!

Elég lesz ismeretlen tettes ellen, majd a nyomozó hatóság konkretizálja.

Azt elfelejtettem megkérdezni:
a feljelentést ismeretlen tettes ellen kell megtennünk vagy az illető ellen?

Köszönöm a választ!

És mennyivel könnyebb és jobb lenne most az életem, ha minden - egy körültekintő ügyvéd segédletével - zajlik anno! Nem a Gt. és a fórum mellett éjszakáznék és törpölnék órákig, kérném mindenki hozzászólását, hiszen nem egyszerű ügyről van szó.

De azt hiszem mára ennyi, elfáradtam és holnap még a rendőrség felé is meg kell írnom a feljelentést.

Köszönöm a segítséget, jó éjszakát!

És hab a tortán:
2005. február 15-ei dátummal írtam egy levelet az eljáró ügyvédnek, amiben egy február 10-i telefonbeszélgetésre is hivatkozok és kérem, hogy a kft-t érintő, a cégbíróság által érkeztetett változás bejegyzési kérelemről faxoljon át egy példányt. Na, én, ezzel indítottam el az cégbíróság felé vezető úton, hiszen jól látható, hogy ügyvéd akkor kapott észbe, hogy a cégbíróságra ezt az egész anyagot még csak be sem adta!
A mód-ok dátuma ugyanis 2005. jan. 12.
Azt hiszem jogos a felháborodásom!

Ok, elfogadom, képviselje az új vevőt. Egy érdekes tény: augusztusban felhívtam a figyelmét arra (fax megvan), hogy mivel nem tájékoztatott sem a hiánypótlásról, sem a végzésről. Akkor kapkodott, próbált segíteni, de állítása szerint nem érte el az ügyfelet, majd elérte, de nem hozta az aláírási címpéldányt.. Szóval aug-ban a levélben közöltem vele, hogy valamennyi kárt és költséget a mulasztás miatt érvényesíteni fogok, hiszen az ügyvezető lemondását be kellett volna jelenteni a lemondást követő 60 nap alatt.
Hm?

Hát menj oda, ez nem rossz ötlet, hátha ott olyan rendőrt is találsz, aki már hallott erről a bűncselekményről.