Sziasztok mindenkinek!
Tudja-e valaki, hogy mikorra várható az új csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló törvény megalkotása? Vagy esetleg egyáltalán nem szándékoznak egy újjat hozni? Esetleg valami lényeges változtatásra készül-e a jogalkotó?
Kérdéseim elsősorban a felszámolási eljárásra vonatkoznak.
juli 1-től lépnek életbe a átfogó módosítások
Átfogó módosítások, de - ellentétben a gazdasági társasági törvénnyel, és a cégt9rvénnyel - nem új törvény.
Ha a felszámolási eljárás 2006. július 1. előtt indult, viszont utána mondták ki a felszámolást másodfokon, akkor a módosított, vagy a régi törvény vonatkozik erre az esetre ?
Azért lenne fontos tudnom, kérlek válaszoljatok, hogy ebben az esetben van-e még lehetőség felülvizsgálati kérelemre!?
A korábbi jogszabályok az irányadóak. De amennyit tőled tudok az esetedről, nem tartom valószínűnek, hogy helyt adjanak neki. Felülvizsgálatnak ugyanis csak az eljáró bíróság jogszabálysértése esetén van helye. Nálatok pedig - ha jól emlékszem - elég egyértelmű volt a helyzet. Nem fizettél, a hitelező felszámolást kért, felszámoltak. Arra nem lehet eredményesen hivatkozni, hogy ugyanakkor pert folytattál a hitelező veled szembeni tartozása miatt. (Különösen, hogy abban a perben a felszámolt társaság egyáltalán nem is érintett.)
És ebben az esetben a jogerős határozat felfüggesztésére is kevés a remény.
Köszönöm a válaszaitokat !
Az egész egyébként azon bukott meg, hogy az összes gazdasági ügy gyorsabban megy mint a családjogi. Ezért meg ugye senki sem felelős?
Még kérdeznék valamit, mert Ti egyszerűen zseniálisak Vagytok. Kbs remek a memóriád!
Az szabályos, hogy valaki elindít egy felszámolási eljárást x-re. Ezután kifizeti az illetéket és utána,
további illeték lerovása nélkül felemeli 2x-re.
Ugyanis a bírósági eljárás folyamata alatt az x már kiegyenlítésre került, viszont ezt az összegszerűséget sem tartalmazza helyesen a másodfokú jogerős határozat, ugyanis tévesen
rosszul számította bele az egyik követelés végrehajtást. Pp eljárási hiba is lehet az alapja a felülvizsgálatnak?
Nem. A felszámolási eljárás illetéke nem függ a követelés értékétől, az 50000 Ft.
Mikor lesz magyarországon "normális" bíróság?!! Döbbenet.
Bocsi, de ne vagyok jogi szakértő.
1.Felülviszgálati kérelem alapja lehet a bíróság által elkövetett eljárási hiba?
Voltak olyan beadványok is amiket valószínűleg az ítélethozatalnál nem vizsgáltak, mert a végzés erre nem is tér ki.
2.Lehet, hogy jogilag nagyon hülye a kérdés, de józan paraszti ésszel, hogyan lehet az fizetésképtelen, aki bankszámla kivonattal igazolja, tud fizetni, csak egy másik irreálisan elhúzódó per miatt, kvázi letétben tartja a pénzt, annak érdekében, hogy más egyéb törvényi rendelkezés híján, majd végrehajtás útján egy kiskorú gyermek hozzájuthasson az őt megillető tartásdíjhoz, amihez egyébként valószínűleg soha nem fog hozzájutni. (A vádemelés közben megtörtént a hitelező-apa ellen.)
3. Az ún. fizetésképtelenségen kívül semmi más körülményt nem lehet tekintetbe venni?
Ha nincs felülvizsgálat, perújítás lehetséges ?
Kérem, ha tudtok segítsetek ! !!!
A gyerekelhelyezés, gyerektartásdíj másodfokú ítélet persze még mindig nincs leírva.
Az időt kellene húzni ! Aki időt nyer, életet nyer !!
Úgy, by the way, kiváncsi lennék, hogy ezek a bizonyára kíváló bírónők hogyan alszanak, vagy ők is éppen így jártak, és ezért nekik már mindegy ???
Én úgy emlékszem, egyszer már elmagyaráztam. Nem hitted el, vagy nem értetted meg?
Megértettem, csak egyszerűen nem hiszem el, hogy ez így működik !
De köszönöm az újbóli választ.
Figyelembe nem vett bizonyítékra csak akkor lehet hivatkozni felülvizsgálati eljárásban, ha kirívóan okszerűtlen a bizonyítékok értékelése.
A fizetésképtelenség megállapítása során a bíróság csak azt vizsgálja, hogy a fizetésképtelenségnek a törvényben meghatározott feltételei megvalósultak-e. A bíróság nem mérlegelheti az adós vagyoni helyzetét, így azt sem, hogy vagyona meghaladja a tartozásait.
A törvényi szabályozás nem ad lehetôséget a bírói mérlegelésre, annak vizsgálatára, hogy az adós milyen okból nem tudja kielégíteni a vele szembeni követeléseket. A fizetésképtelenségnek a csôdtörvényben meghatározott fogalma pénzforgalmi szemléletû, a fizetésképtelenség megállapításához általában elegendô a fizetés hiánya; nincs mód annak figyelembevételére, hogy az adós vagyona egyébként meghaladja tartozásait.
A fizetésképtelenség tényének megállapítása sem zárja ki viszont azt, hogy az adós elleni felszámolási eljárás a gazdálkodó szervezet megszüntetése nélkül fejezôdjön be. A felszámolás elrendelése, annak közzététele után is lehetôség van ugyanis arra, hogy az adós a hitelezôivel egyezséget kössön. Abban az esetben, ha a Cstv. 41-45. §-aiban szabályozott módon megkötött egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszûnik, és az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget jóváhagyja. Ilyenkor az adós jogutód nélküli megszüntetése nélkül fejezôdik be az eljárás.
Kedves ObudaFan,
köszi a válaszodat. Az egyezség megkötése lenne az ésszerű megoldás, de mi van akkor ha én fizetnék, mint adós, és az egyetlen hitelező nem akarja elfogadni? Akkor nincs egyezség?
A felszámoló mit csinál ? Elárverezi a cégben kévő ingatlanrészt?
Előfordulhat, hogy a hitelező és a felszámoló egy húron pendülnek? A hitelező, korábbi munkakö- rében több cég felszámolásában is részt vett.
Ha már együtt dolgoztak ez elvileg kizárná a szóban forgó felszámoló részvételét e felszámolási eljárásban. Ezt én hogyan tudom ellenőrizni? Sehogyan ? Kérhetek a felszámolótól egy nyilatkozatot, mielőtt még betenné a lábát, vagy akkor tuti, hogy árvereztet?
Egyébként a hitelezőt képviselő ügyvéd is valószínűsíthetően régebbi munkakapcsolat volt. Ez is igen érdekes, mert egy megszűnt ,téli álmot alvó álattal reklámozott bank leánycégeinek a felszámolásában dolgozhattak együtt.
Na, ilyenkor mi van ?
Még egészséges a paranoiám, vagy már kóros ?
Ha fizetsz mindent, az eljárási költségeket is, akkor egyrészt nyilván lesz egyezség, ha meg nem, akkor még a felszámoló plusz költségeit fizetheted, és ha azt is fizeted, akkor mindenképp megszűnik az eljárás.
A felszámoló értékesít mindent, amit tud.
A felszámoló jogszabálysértő intézkedései ellen felszámolási kifogással élhetsz a felszámolást elrendelő bíróságnál. Ugyanennél a bíróságnál kezdeményezheted a felszámoló kizárását és új felszámoló kijelölését, ha ezt indokolni tudod.
Köszi !
Nincs mit.
ide rakom nem nyitok újat.
Kéttagú kft. felszámolás alatt meghal az egyik tag, a másik az üzletrész örököse. A cégbiri felszólít a törvényes működés helyreállítására.
Gyakorlatilag alapító okiratot kellene csinálni az egyszemélyes kft-vé alakulás miatt. Lehet ezt felszámolás alatt? Ha igen hogy, ha nem mit?
A felszámolás alatt a tulajdonosok már nem is jogosultak a döntéseket hozni. A felszámoló alakítsa át azt a kft-t?
Egyet nem értek, ezt a végzést miért nem a felszámoló vette át? Mindegy, most ő a cég képviselője, neki kell a cégbíróság felé is képviselni a céget.
ja ő vette át. Ezért furcsállom.
A felszámolás megindításáról hozott másodfokú végzést kinek kell kézbesíteni ?
A hitelező a kijelölt felszámolónál kell, hogy bejelentse az igényét?
Van.-e bármilyen lehetőség a 40 napos bejelentési hatáéridő meghosszabbítására?
Végrehajtó bejelenthet-e igényt? Õ, a hitelező céggel szemben fennálló követelését hajtaná végre, csak ugye ehhez kellene a végrehajtási lap, ami a 40 napba nem fog beleférni, és akkor egy kiskorú gyermek nam kapja meg a több évre visszamenőlegesen végre megítélt hátralékos gyermektartásdíj összegét.
Hátha van valakinek valami ötlete ?????
Az adósnak, a hitelezőnek, a cégbíróságnak, a Cégközlöny szerkesztőségének, a felszámolónak.
Igen, 40 napon belül.
Nincs.
Nem kell a végrehajtási lap, a 40 napon belül csak be kell jelenteni az igényt. Ha aztán azt a felszámoló vitatja, lesz még elég idő igazolni is azt.
Meg hát felszámolás alatt álló cég ellen eleve nem lehet folyamatban végrehajtási eljárás.