ObudaFan
2006.08.24. 18:11
Igen, de a BH óta már kár osztani. :)
2003 - as felszámolás a tudtunk nélkül
bohacs67
#
2006.08.24. 18:53
Köszönöm a hozzászólásotokat. A határidőkbe azért még kapaszkodom! Tulajod képpen meddig kereshet meg a felszámoló biztos, már mint akár 8 év múlva is kaphatok egy ilyen levelet hivatkozva hogy egy másik cég is felszámolás alá került? Tudtok erre határidőt? Ugye a bírósági végzés 2003. december 08-án emelkedett jogerőre. 2006. augusztus 21-én vettem át a levelet. Ez bizony már 2,5 év.Szóval legközelebb mire számíthatok?
Dr.Attika
#
2006.08.24. 18:58
Igy van. Kétségtelen, hogy meg fogják ítélni. A mentőöv az elévülés. Fuvarozási szerződésből keletkezett a követelés, visszakövetelés. Itt pedig az egy év játszik. Sőt még bejön a kártérítés. Ugyanis a kifizetés a közzététel előtt történt. Ha nem utal a felszámoló, akkor a negyvennapban be lehetett jelenteni a hitelezői igényt. Igy mivel a közzétételkor már nem volt követelés így a cégközlönyben megjelent felszámolási hirdetmény is hidegen hagyta. Egyébként ott is meg lehet fogni a felszámolót, hogy pereskedés esetén legalább egy évvel meg kell hosszabbítania a felszámolási eljárást, addig nem tud vagyon felosztani, mérleggel bevallásokkal kell bíbelődnie, mérleg stb.
Egyébként milyen jó üzlet. Felszámolás kezdete után, de a közzététel előtt kifizetem a megmaradt kp-t fizetőképes hitelezőknek. Azok nem jelentenek be hitelezői igényt, mert úgy tudják, hogy nem adós, az adós. A felszámoló a felszámolási eljárás vége felé, mondjuk két év múlva kamatostól visszaszedi. Fel lehet belőle szedni a felszámolói munkadíjat csőstől. Kiváncsi vagyok, hogy ez egyedi eset, vagy valami felszámolói rafinéria.
bohacs67
#
2006.08.24. 19:05
Dr. Attika . E-mail ment.
Közzététel napja 2004. február 19.
ObudaFan
#
2006.08.24. 19:31
Azért ez igen jó összejátszást feltételezne a korábbi cégvezető, és a bíróság által kijelölt felszámoló között, akinek kilétéről a felszámoló akkor még nem is tudhatott. Egyébként jól. 1-gyel változott a szabály, most már közzétételtől számít a felszámolás kezdete.
Dr.Attika
#
2006.08.24. 19:58
Most sem kivitelezhetetlen. Stabil, évek múlva is fizetőképes hitelező kell. Megindul a felszámolás. Másnap, vagy két nap múlva fizetek. A hitelezők nem fognak hitelezői igényt bejelenteni, mert megkapták a pénzüket. Eltelik egy év és utána jelentkezik a felszámoló a kamatos pénzért. Legálisan lett lenyúlva a hitelező.
Egyébként jelen esetben miért két és fél év múlva jelentkezett a pénzért a felszámoló, Nem vette észre, hogy a 2003. dec.07-i kp állomány kevesebb, mint amit a kasszában, vagy a számlákon talált?
ObudaFan
#
2006.08.28. 15:30
Azért ezzel minimum a vezető tisztségviselő követ el bűncselekményt (hitelező jogtalan előnyben részesítése), de ennek részesi alakzatát akár a felszámoló is.
A felszámolás kezdő időpontját követően kifizetéseknek csak a törvényes sorrendben van helye, az ettől eltérő kifizetések hatálytalanok a többi hitelezővel szemben. Ha ez nem így lenne, az egész felszámolási eljárásnak semmi értelme nem lenne.
murinova
#
2006.09.05. 14:44
Az, hogy a jogtalan kifizetés csak most fedezte fel a felszámoló, azt valószínűsíti, hogy a céget egyszerűsített eljárással számolták fel (vagyis nem volt semmi vagyon, amit a hitelezőknek ki lehetett volna fizetni). Az is lehet, hogy az APEH vagy a bíróság vette észre a jogtalan kifizetést és dobta vissza a leadott felszámolási zárójelentést. A felszámolónak ez esetben kötelessége megkisérelni a pénz visszaszerzését, ehhez azonban sok érdeke nem fűződik. Ugyanis ha ez a pénz visszajön, akkor azt neki ki kell fizetnie a felszámolás alatt lévő cég hitelezőknek. A felszámolónak tehát ettől jobb nem lesz , csak több munkája.
Véleményem szerint a felszámoló nem is igazán akarja, hogy ez a pénz visszajöjjön, viszont amíg az ügy nem rendeződik, a bíróság nem engedi a céget lezárni. Lehet, hogy neki is az a legegyszerűbb, ha azt válaszolod, hogy az eltelt több mint két év miatt a követelése elévült. Õ ezzel a válasszal már tudja bizonyítani a bíróságon, hogy tett lépést a pénz visszaszerzésére, csak nem járt sikerrel.
ObudaFan
#
2006.09.05. 18:26
Azért valamennyit kaphat ebből a felszámoló is, mert mégis első körös az ő követelése is, csak tényleg több lesz a munka, mint a bevétel, ha valóban ez a helyzet.
bohacs67
#
2006.09.09. 06:06
Köszönöm a tanácsokat, és a segítséget.A levelet elküldtem,és megkifogásoltam az összeg visszafizetését. Valami választ bizonyára kapok. Nagyon köszönöm nektek!
Dr.Attika
#
2006.09.09. 07:23
Nagyon szívesen. kiváncsi vagyok mit lép a felszámoló? Szerintem semmit. Ki fogad emellett és ki ellene? ( Nem akar belemenni pereskedésbe, mert az újabb éves adóbevallás, mérleg stb.)
Kovács_Béla_Sándor
#
2006.09.09. 10:03
Perre viszi.
Kovács_Béla_Sándor
#
2006.09.09. 10:04
Ha nem tenné, még felelősségre is vonhatnák.
Dr.Attika
#
2006.09.09. 10:36
Azért az egy éves elévülési időt ne hagyjuk figyelmen kívül. ( Fuvarozási szerződés Ptk. 504.§ (3) bek.) Kétség nem férhet hozzá, hogy itt fuvarozási szerződés alapján támasztható igényről van szó. Elévült igény követelésére a felszámoló sem köteles.
Kovács_Béla_Sándor
#
2006.09.09. 12:11
ObudaFan már kifejtette, miért nem lehet itt eredményesen az elévülésre hivatkozni; magad pedig hoztál egy bírói döntést, ahol helyt adtak a felszámoló keresetének.
Dr.Attika
#
2006.09.09. 12:23
Olvassátok el a Gazdasági jogi BH. 2000. 314. jogesetet!ObudaFan téves álláspontra helyezkedett.
ObudaFan
#
2006.09.11. 18:12
Abban az ügyben a hitelezőnek van követelése az adóstól, itt meg az adósnak az egyik kifizetett hitelezőtől. Ég és föld.
Dr.Attika
#
2006.09.11. 18:50
Miért lenne ég és föld? Polgárijogi jogviszonyokban nem mellérendelt felek vannak? A követelés fuvarozási szerződésen alapul. A Ptk. magyarázat szerint is fuvarozó contra fuvaroztató, vagy fuvaroztató contra fuvarozó viszonyokban egyaránt alkalmazandó az egy éves elévülési idő. Még tedd hozzá a CMR Egyezmény 32. Cikkét és nem leszkétséged!De majd meglátjuk a bírói gyakorlatot is, ha perre megy az ügy.
ObudaFan
#
2006.09.11. 19:46
Ég és föld, mert a felszámoló által érvényesítendő követelésekre speciális szabályokat ír elő a Csődtv.
Dr.Attika
#
2006.09.11. 19:53
Csakhogy az elévüléssel kapcsolatban nem. Pontosan ez a lényege az általam citált BH-nak.
ObudaFan
#
2006.09.11. 19:58
Az általad citált BH nem foglalkozik a felszámoló követeléseinek természetével, és ezért nem használható.
Dr.Attika
#
2006.09.11. 20:18
Azzal foglalkozik, hogy az elévülés szabályai a felszámolási eljárásban is alkalmazandók.Semmilyen speciális szabály nincs az elévülésre vonatkozóan. Ez a döntés ratio decidendi-je.
ObudaFan
#
2006.09.11. 20:45
A ratio decidendi az angolszász jogban igen lényeges valóban. A magyar jogban meg nem ismert. Emellett nem értek egyet azzal, hogy ez lenne a ratio decidendi. Már csak azért sem, mert a gyakorlatban igen sok BH-t láttam, aminek ezt a kreált fejlécét lehetett valahogy értelmezni, aztán az adott ügyben maga az elolvasott ítélet vagy nem volt alkalmazható, vagy épp ellentétes eredményre vezetett. Nálam jobban csak bírók kapnak hülyét attól, ha a hivatkozás a BH fejlécére irányul, annak tartalma figyelembe vétele nélkül.
Dr.Attika
#
2006.09.12. 06:02
Hogyne lenne ismert a magyar jogban. Az alapján folyik a bírói jogfejlesztés. A különbség az, hogy nem bír kötelező erővel, mint az angol-szász jogban. Illetve ittis bír, ha azt jogegységi határozatnak hívják. Nekem eltérő a tapasztalatom, igenis a BH-k címe többségében a r-d-t tartalmazza. Ez amit hivatkoztam szintén ilyen, sőt meggyőző is.
ObudaFan
#
2006.09.12. 21:17
Rendkívül meggyőző lenne, ha nem lenne totálisan eltérő a tényállás.
Csak egy példa. BH1998. 514. A versenyzés önmagában a szabadidôsportot nem teszi versenysporttá [1996. évi LXIV. tv. 1. §, 1996. évi CXXVI. tv. 4. § (1) bek.].
Csakhogy a BH az 1%-os körbe tartozásról szól. ÁFA-ügyben APEH hiába hivatkozott a BH-ra, a bíróság megállapította, hogy versenysport mindaz, ami versenyrendszerben működik. Ennyit a BH-k rövid összefoglalásáról.
Nem lehet felszámolási ügyben a felszámoló követelésével kapcsolatban olyan BH-t idézni, ami az adós követelésére vonatkozik, és fordítva, mert a kettőt igen eltérően szabályozza a törvény.
