„adós megegyezett a végrehajtóval havi x HUF törlesztőben”
Még egy aprócska megjegyzés, ha valaki csak arra tud vállalkozni, a 90.000-et 60 hónap alatt fizeti ki (1.500 Ft/hó) az ne vegyen fel hitelt, mert az is kérdéses, hogy hideg vízre futja-e.
Más kérdés, hogy egyáltalán a végrehajtóval meg tud-e egyezni? Nem a vh kérővel lehet?
„A vége az lett, hogy kiderült: kb 100.000 HUF-al húzták őket le az 5 év során a követhetetlen elszámolásokkal”
:) 5 év = 60 hónap. Akkor kb. 1600 Ft/hónap. Ha feleztek, akkor 800 Ft/iroda/hó
Ezt a rablást!
Úgy látom gerbera is ott akadt ki, mint én.
„Ha megengedsz egy személyes megjegyzést: ha rajtam állna, az összes ingyenélő bírósági végrehajtót Szibériába száműzném”
Na, itt bukik ki, mennyire korlátoltan gondolkozol, mert nem látod előre, milyen következményekkel járna, ha ez meg is valósulna. Ugyanígy azok is, akik egyetértenek azzal, hogy ne kelljen adót fizetni. És még folytatni lehetne a sort.
„ha rajtam állna, az összes ingyenélő bírósági végrehajtót Szibériába száműzném, mert náluk nagyobb rablót az ország még nem termelt ki.”
Na idáig türelemmel olvastam, itt kiakadtam.
Nem tudjuk mi volt abban a cikkben, ki kit hogyan húzott le, kit miért marasztaltak el.
De egy biztos, engem nem tudnak. Na nem azért mert én olyan zseni vagyok, és résen vagyok, hanem azért, mert nincsenek lejárt kintlévőségeim. Időre fizetek, így nem kell végrehajtani. Önként fizetek, nem kell a végrehajtó noszogatása, kényszere.
De sokaknak sajnos kell, mert önként nem fizetnek. Így, mint végrehajtás kérő, akinek immáron 9 éve nem teljesít az adós egy fillért sem önként, valahogy nem őket tartom rablóknak. Ugyanis nagy az esélye, hogy nem sok mindent látok viszont a kölcsönkért összegből.
Kedves mindenki,aki hozzászólt:
köszönjüks zépen az építő és/vagy kioktató megjegyzéseket.
gerbera,
"Most akkor ezek után álljon elő a kérdező, és adja elő, mire alapozza az elszámoltatási igényét! Azt meg főleg, hogyan képzeli, hogy az adós megszólíthatja a végrehajtást kérőt, és még választ is követelhet?!? Nem követelhet!"
Ha elolvastad a nyitó kérdésemet, abból kitűnik, hogy ez egy fiktív kérdés, beszélgetések során merült fel, mint olvasott példa.Senki nem akar senkit kérdőre vonni, mert nincs ügylet a kérdés mögött. Elméleti gondolkodás oylan emberek között, akik nem mozognak napi szinten ilyen ügyekben, de a média kvázi, rákényszerít ilyenek olvasására.
A nevezett történet arról szól, hogy van egy cikk, bocs, nem fogom előkeresni, ahol valaki valóban egy többéves hitelkártya ügyletet elemzett, és kiderült, hogy az egyik jó képességű behajtó cég, konkrétan az egykori, talán ma már nem is működő Zalabest, végrehajtásra adott egy ügyletet, ahol az adós megegyezett a végrehajtóval havi x HUF törlesztőben.A végén egy erősen közepes erősségű fejszámoláskor gyanús volt, hogy nem stimmelnek a számok: a végrehajtó díjaival, bár okádék mennyiségű pénzt leakasztanak, nem is volt akkora probléma, mert követhető volt, de a tőke plusz a kamatok (azt hiszem, a cikk szerint 5 évig fizette az adós) irreálisan magas végösszeget eredményezett.Kért a VH-tól elszámolást, de sehogy nem jöttek ki a pénzek. A vége az lett, hogy kiderült: kb 100.000 HUF-al húzták őket le az 5 év során a követhetetlen elszámolásokkal.
Erről beszélgettünk ,hogy tényleg hogy kell, hogy lehet kiszámolni a fizetendő összegeket, ha tudom, hogy először a vh költségek, majd a kamat, legvégül a tőke kerül megfizetésre.
Persze, lehet védeni a mundér becsületét, de sok esetben a végrehajtó ott cseszi át az adóst, ahol tudja, ha az adós nincs résen. Büntetőügy lett belőle, a Zalabest-et és a végrehajtót is elmarasztalták.
Szóval, nyugodtan lengesd a "milyen jogon"-zászlót, de megbocsáss: nincs igazad.A halálraítéltnek is van egy utolsó joga, nehogy már egy pénzügyi adósnak ne legyen annyi lehetősége, hogy nyomon követhesse ezeknek a hiénáknak a rablásait.
Ha megengedsz egy személyes megjegyzést: ha rajtam állna, az összes ingyenélő bírósági végrehajtót Szibériába száműzném, mert náluk nagyobb rablót az ország még nem termelt ki....és mindezt törvényileg megtámogatva.De ez már politika, ne menjünk bele.
Az elszámolás iránti igénynek nincs létjogosultsága. Megkockáztatom, hogy magának a kérdésnek sincs.
A végrehajtást kérő követelését a végrehajtható okirat írja elő. Ez az irat az adósnak is rendelkezésére áll. Ahol kamatot is kell számolni, az egyszerű szorzással kiszámítható. Ezt követően csak össze kell adni a részösszegeket, és máris megvan a végrehajtást kérő követelése. Továbbra is fenntartom, hogy hatodikos számtan. Megismétlem: hatodikos. Megjegyzem, az eljárás kezdetén a végrehajtó is közli összefoglalva a követelés összegét, és onnantól csak a növekményt kell figyelni, illetve a teljesítésekkel kell csökkenteni a követelés összegét.
És ugyanígy, a végrehajtó díjazása is. A munkadíj, a költségátalány, achiválási költség, általános költségátalány: ezekről jogszabály mondja ki, hogyan igazodnak az ügyértékhez. Ugyanígy a jutalék is a behajtott ügyértékhez igazodik; ebben egyedül az lehet megerőltető, hogy valaki felfogja-e, mi az, hogy "behajtott". Egyedül a készkiadás az, ami az eljárás során keletkezik.
Most akkor ezek után álljon elő a kérdező, és adja elő, mire alapozza az elszámoltatási igényét! Azt meg főleg, hogyan képzeli, hogy az adós megszólíthatja a végrehajtást kérőt, és még választ is követelhet?!? Nem követelhet! A végrehajtást kérő kizárólag a végrehajtónak tartozik bejelentéssel a megtérüléseiről, senki másnak!
Rezeske,
Egyebekben pedig a Vht.-t olvasgasd, abban találsz válaszokat.
A végrehajtást kérőnek nem kell semmivel elszámolnia az adósnak végrehajtási eljárásban, csakis a végrehajtónak kell elszámolnia, ha az kéri. Az pedig akkor kéri, ha az adós a Vht41§ szerinti eljárást kérelmezi.
Az vh kérő viszont a teljes megtérüléskor ezt köteles bejelenteni a végrehajtó felé, az ennek elmaradásából eredő károkat viselnie kell.
Azt még tegyük hozzá, hogy a kamatszámítást nem ismerőssel kell kielemezni, hanem egy hetedikessel, aki az előző félévben tanulta, hogyan kell ezt kiszorozni.
A hitelkártya-szerződésekben (és a folyószámla-hiteleknél) az éves kamat akár 50% is lehet. Nem nehéz belátni, hogy ilyen kamattal egy 90 ezres kölcsön kamata mára elérheti a 360 ezer forintot, ha még vannak költségek, egyéb díjak, annak a késedelmi kamata is hozzájön. Nem lehetetlen, hogy 500K fölött legyen.
Annyit még, hogy az egész "vita" abból indult ki, hogy egyik ismerősünk, miután elemeztünk pár ilyen szituációt, felvetette, hogy sosem fogja megérteni, és nem is talál ehhez lehetőséget, hogy kiszámolhassa azt, hogy pl. egy 2012-es hitelkártya ügyletnél, ahol a tőke 90.000 Ft körül volt, és végrehajtásra került a sor, miből lett a tőke kamata több, mint 500.000 Ft tegnap előtti nappal bezárólag.
A Ptk szerinti késedelmi kamattal számolgattunk, de azzal sem jött ki még megközelítő összeg sem, számolgattunk jegybanki alapkamat 2-szerese/365 nap, illetve hasonló. Van erre elfogadott képlet, algoritmus, bármi?
Sziasztok,
közösségi médiában, elektronikus napilapokban, itt-ott rengeteg cikk, hír, egyéb keletkezik a végrehajtásokkal, végrehajtókkal kapcsolatban, és lássuk be, nem mindig, sőt (sic!), soha nem pozitív értelemben.
Erről beszélgettünk ma, és felmerült az a néhány egyszerűnek tűnő kérdés, hogy:
Én most nézegettem a 35/2015. (XI. 10.) IM rendeletet
a bírósági végrehajtói díjszabásról illetve a 1994. évi LIII. törvényt a bírósági végrehajtásról, de nem igazán tudnék legközelebbi ilyen témájú vitáink során érdemlegeset hozzátenni ezekhez.
Általános megállapítás, hogy a végrehajtó is rosszabb esetben, illetve a sok követhetetlen végrehajtást kérő (Dunacorp, Intrum, stb..) úgy dobálóznak ezen összegekkel, hogy nincs ember, aki követni tudja.
Van ennek igazság alapja, vagy meg lehet ezeket valahogy fogni?