„Tehát a fent vázolt esetekben elegendő lehet hivatali visszaélésért feljelentést tenni?”
Nem elég. Ilyenkor a végrehajtható okiratban és a díjszabásban foglaltakon túlterjeszkedés miatt végrehajtási kifogást kell benyújtani, és ha a bíróság elmarasztalja a végrehajtót, akkor lehet tőle kártérítést és esetleg sérelmi díjat követelni. Persze, fel is lehet jelenteni, de a nyomozóhatóság úgyis megvárja a bíróság jogerős határozatát.
Abban pedig ne reménykedj, hogy az általad felvázolt eset előfordulhat. Nem. Nem. Nem.
Ha mindenáron fel akarod jelenteni a végrehajtót, akkor menj be az ügyfélfogadására, provokáld, verekedj vele össze, kínosan ügyelve arra, hogy te legyél a gyengébb, és minimum összetört pofával jöjj ki tőle. Na, ilyenkor nem lesz szükséged vh-kifogásra, hanem egyenesen mehetsz a rendőrségre feljelentést tenni.
Csaló végrehajtó - hivatali visszaélés
Tisztelt fórumozók!
Olyan szintű jogsértési esetet keresek, amely esetén elegendő egy egyszerű rendőrségi FELJELENTÉS végrehajtó ellen, és nincs szükség végrehajtási kifogás benyújtására.
Azt tudom, hogy amennyiben a végrehajtó a hatáskörén belül jogsértést követ el, akkor végrehajtási kifogással kell élni. Kártérítést pedig akkor lehet kérni, ha a kifogással megpróbáltunk élni. Viszont gondolom, előfordulhat hivatali visszaélés, amikor a végrehajtó átlépi a hatáskörét és ekkor közvádas eljárás is indulhat a végrehajtó ellen.
A következő elképzelt esetet vázolnám, gondolom kicsi a valószínűsége, hogy megtörténne, de nincs kizárva:
A végrehajtási lapon vagy záradékon szereplő követelés összegét és a végrehajtás költségét sikeresen megszerezte a végrehajtó, de ahelyett, hogy ezután a végrehajtást lezárná, jogalap nélkül további összegeket és vagyonokat vesz magához, akár a követelés tízszeresét, feltehetően csalás céllal, önkényesen. Vagy esetleg mindezt egy összegben teszi meg, tehát egyetlen alkalommal a követelés sokszorosát magához veszi - kártyáról, vagy készpénz formájában. - Akár vezeti, akár hanyagolja a jegyzőkönyvet. Ha vezeti, akkor dokumentálva van, hogy sokkal többet hajtott végre a követelésnél. Ennél durvább eset, ha nem vezeti a jegyzőkönyvet, hogy az összeg ne lehessen nyomon követhető.
Tehát, kvázi „MEGLOPJA” az ügyfelet és nem a követelést hajtja végre. Pozíciójával visszaélve foglal le jogtalanul további összegeket.
Aggasztó lehet az a véletlen egybeesés, hogy esetleg az adós ezen időszak alatt valamilyen szélsőséges okból nem volt elérhető, fél éven át, pl baleset, krónikus betegség, egyéb egészségügyi állapot… vagy pedig a végrehajtó hanyagolta értesíteni őt - akár ez is a visszaélés eszköze - így az adós kifutott a kifogás előterjesztésének határidejéből. Így esetleg a vagyona végleg odavesz jogtalanul.
Tehát a fent vázolt esetekben elegendő lehet hivatali visszaélésért feljelentést tenni?
