Miért koncesszióban működnek a végrehajtók?

Fórum → Végrehajtási jog
régebbi elöl     új hozzászólás

papinianus88 # 2021.12.10. 15:33

U.i. a Vht. 139. szerint a vegrehajtó csak akkor intézkedhet az ingatlan értékesítéséről, amennyiben ezt végrehajtást kérő(k) kerelmezi(k). Ennek a megindítása sem a vegrehajto kénye-kedve szerint történik.

papinianus88 # 2021.12.10. 15:29

Hiába van egy jogerős döntésed arról, hogy 20 m ft kártérítésre vagy jogosult, amennyiben azt nem teljesíti az alperes/kötelezett, akkor mit érsz vele? Az állami apparátus túlterhelt, nem tudná effektíven foganatositani az eljárásokat. Ezt az oldalt is érdemes vizsgalni. Gondolom a magánszemelynek sem tetszene, hogyha nem jutna a követeléséhez, mert lassú, körülményes az eljárás.
Lehet szidni a végrehajtókat, azonban általánositani felesleges, a gerbera altal felsorolt szakmákban is vannak jók, rosszak, precízek, hanyagok.
A kilakoltatásokat is felhozzák. Az esetek 99%-ban ( kivéve pl a kozos tulajdon megszuntetese ingatlannál, vagy amennyiben az állam az örökös es az ingatlannal felel) az ingatlan árverést a fokozatosság-arányossag elve alapjan megelőzi rengeteg eljarasi cselekmeny,lehetoseg, merlegeles. (Reszlet,inkasszo,letiltas, ingo foglalas, arveres stb.) Ezert az ingatlanárverés egy ultima ratio eljárás, vegső megoldás, amennyiben más úton nem behajtható a követelés vagy aranytalanul hosszú ideig tartana, amennyiben pl a Nyugdijfolyosito havi 8ezer forintot tud levonni az ados munkaberebol.
Ezekbol is kovetkezik, hogy az eljarasok nem a vegrehajtok hatalmasságától függ. Az arveresig sokat tehet a kötelezett, amennyiben akar.
Természetesen nehezen tudják egyesek objektíven vizsgálni az eljárásokat és olyan jogintézményeket szidalmaznak, amely a kontinentalis jogrendszer alapjat kepezo romai jogban is fellelheto. Peldaul az elévülés. Azért ők,ott, régen, nagyon tudtak.
A végrehajtói iroda működését pedig nagyon alaposan ellenőrzik, amely alapbjáraton is visszaszorítja a jogszerűtlen eljárásokat.
Szóval az a sztereotípia, hogy a vegrehajtok es az iroda egy bunkó, lekezelő, jogsértő hatalmaskodó intézmény, nem feltétlenül állja meg a helyét.

gerbera317 # 2021.12.10. 13:31

„mi az elméleti oka annak, hogy a végrehajtói feladat nem állami, hanem koncessziós munka?”
A végrehajtás mindig is ilyen volt, kivéve a szocializmus időszakát, amikor a hatékonyság a béka se§§e alatt volt.
„kevesebb visszaélésre lehetőséget adó, ha ugyanúgy állami feladat lenne?”
A jelenlegi botrány nem a végrehajtási eljárásokat érinti, hanem a kinevezések körül kavarog. Ezt illene tudni felismerni. Maga a végrehajtási eljárás nagyon kis teret engedélyez a visszaélés lehetőségének.
„ha ugyanúgy állami feladat lenne, mint maguk a bíróságok?”
Bíráskodni állami alkalmazottként is lehet. De fix minimálbérért tenni azért, hogy a bíróság döntése érvényre is jusson, nagyon nehéz. Ezért érdekeltek a végrehajtók a végrehajtás sikerességében. A törvény pedig gondoskodik arról, hogy a sikeres végrehajtást követően vagy azon túl ne legyen tovább érdekelt a végrehajtó. Sokan itt keresik a fogást a végrehajtáson, korrupciót meg túlkapást, meg dupla meg nem tudom hányszoros behajtást emlegetve, de ezek a kezdeményezések mind elbuknak az (államilag üzemeltetett) bíróságok előtt. Talán nem véletlenül. Gondoljátok meg, proletárok...
„Igazából ugyanezek a kérdések vonatkozhatnának a közjegyzőkre is”
...meg az ügyvédekre, meg a papokra, meg a taxisokra, fuvarosokra, de a piaci kofákra is. Ugyebár. Követeljük vissza a szocialista intézményrendszert, annak hatékonyságával együtt. Úgy-e?

Bán82 # 2021.12.09. 13:58

Tisztelt Szakértők!

A jelenlegi MBVK-s botránnyal kapcsolatban felmerült bennem, hogy mi az elméleti oka annak, hogy a végrehajtói feladat nem állami, hanem koncessziós munka?

Mi volt a jogalkotó szándéka, amikor a rendszerváltás után ezt kiszervezte? Nem lenne igazságosabb és kevesebb visszaélésre lehetőséget adó, ha ugyanúgy állami feladat lenne, mint maguk a bíróságok? Ráadásul még egy csomó adóbevétel lenne belőle.

Egy lehetséges érv, amit ki tudok találni, hogy a jogalkotó szerint egy önmagának dolgozó iroda hatékonyabb, mint egy állami bürokrácia. Na de ez ellen fel lehet hozni, hogy a követelések érvényesítését komolyabb ügyekben úgyis egy bírósági eljárás előzi meg, ergo eleve az limitálja a folyamat sebességét. Másrészt nem látom, hogy ez miért bírálja felül az igazságosság és pártatlanság szempontját, amiért pl. a bíróságot állami kézen tartjuk.

Elképzelhető számomra cinikus, reálpolitikai magyarázat is, hogy ez miért így történt (mert, mint a napi hírek illusztrálják, a koncessziók a korrupció melegágyai), de biztos van benne magasztosabb szempont is, mert ha jól gondolom, ez több országban is hasonlóan működik.

Igazából ugyanezek a kérdések vonatkozhatnának a közjegyzőkre is, csak náluk kevesebb visszaélésről hallani.