Úgy gondoltam persze, hogy a kézbesítési kifogással egyidejűleg benyújtani a rendkívüli ellentmondást is, azzal, hogy amennyiben a kézbesítési kifogás elutasítsára kerül, abban az esetben él az adós ellentmondással. (A kommentár is tartalmaz ilyet, hogy ebben az esetben először a kézbesítési kifogást, annak elutasítása esetén az ugyancsak határidőben benyújtott rendkívüli kifogás okán szükséges intézkedéseket kell megtennie.)
Igazából az nem volt/van egyértelmű nekem, hogy a Vht. 41§. alapján indult vh megszüntetési perben mit vizsgál a bíróság az elévülsnél.
Azaz, ha a követelés 2013-ban vált esedékessé, akkor az elévülhetett 2018. évben. De erre az elévülésre csak a 2024-ben kiadott fmh elleni ellentmondásban lehetett volna hivatkozni? És mivel ezt nem tette meg adós, lett egy jogerős fmh 2024-ben, ezért a vh megszüntetés iránti perben már nem lehetet arra hivatkozni, hogy 2013-as a követelés és 2018-ban, már fmh kibocsátása előtt elévült? Azzal, hogy 2024. évben lett egy jogerős fmh, ha jól gondolom, akkor az elévülési idő innen újra elkezdődött?
vh per vagy rendkívüli ellentmondás
A végrehajtás megszüntetése iránti pert elvesztené.
A kézbesítési fikció megdöntése elleni kérelem bár ingyen van, de kockázatos. Ha nem ad neki helyt a közjegyző, akkor nincs tovább.
A rendkívüli ellentmondás - ha valóban fennállnak a feltételei - pénzbe kerül, de elég jó esélyei vannak ilyen tényállás mellett. (A "vagy" nem játszik, mire a kézbesítési kifogást elutasítják, már rég lejárt az ellentmondás határideje.)
„. A vh lapon az adósnak még egy olyan címe volt feltüntetve, ahol már igazoltan 2018. évtől nem lakik, azóta új bejelentett lakcíme van. ”
Arra a címre ment a levél, amelyiket az adós adott meg a banknak kapcsolattartásra annak idején? Bejelentette az adós a banknak ennek a címnek a változását?
Hiába "igazolhatóan" nem lakott már ott, a bank nem nyomozóhatóság, nem köteles keresgélnie az adósát, a szerződés szerinti cím pont megfelelő, hiszen abban vállalta azt is az adós, hogy annak megváltozása esetén azt neki bejelenti. Ennek elmulasztása önhiba, amely egyik megtámadási verzióval sem orvosolható.
Az alábbi kérdésben kérném a segítséget:
2013. évben a bank felmondott egy szerződést, a tartozás azonban nem került megfizetésre. Volt talán néhány felszólító levél, de aztán semmi. A következő esemény, amiről az adós értesült, hogy a végrehajtó 2025.évben megküldte neki a vh lapot, amiből az is láthtóó, hogy az fmh 2024. évben lett kiállítva, illetve emelkedett jogerőre, kézbesítési fikcióval (nem kereste). A vh lapon az adósnak még egy olyan címe volt feltüntetve, ahol már igazoltan 2018. évtől nem lakik, azóta új bejelentett lakcíme van. Elvileg a követelés elévülhetett a dátumok alapján (bár még a régi Ptk. szabályai vonatkoznak rá, fizetési felszólítás is megszakíthatotta az elévülést).
Az nem tiszta, hogy itt érdemes lenne kézbesítési kifogással élni, hivatkozva arra, hogy rossz címre lett kiadva az utóbb nem kerestével jogerőre emelt fmh? Hiszen ebben az esetben, újból meg kellene küldeni adósnak, aki ellentmondással élhetne és a perré alakulás esetén hivatkozhatna az elévülésre? Vagy , ha elutasításra kerülne a kifogás, rendkívüli ellentmondással is élhetne.
Vagy az is járható út lenne, hogy a Vht. 41§ alapján hivatkozik az elévülésre és ha azt a vh kérő nem ismeri el, pert indíthatna a megszüntetés iránt. Tehát utóbbi esetben megállapíthatná-e a bíróság az elévülést, vagy mivel jelenleg van egy jogerős 2024. évi fmh, ez az út nem járható és magát az fmh-t kell először megtámadni a fenti utak valamelyikével?