vegrehajtasi eljaras folyamata

kekediedit

Először azt kell eldöntened hogy hogy mikori a tartozás.Ha 1éven túli akkor a behajtó részéről veszett fejsze.

A másik hogy aha bíróságra kerül az ügy akkor a behajtócégnek kell igazolnia hogy az engedményezésről értesített.Na ezt nagyon sokszor nem tudja bizonyítani mert ki sem küldik.

Az engedményest az a követelés illeti meg, amely az engedményezőt megillette. Az engedményezésről előzetesen nem kell értesíteni a kötelezettet, és a teljesítésre felszólítás sem feltétele az engedményezésnek.

Tisztelt Mindenki!

Segítséget szeretnék kérni, volt egy szerződés felmondásunk a UPC.-nél 8 napon belül visszamondtuk a szolgáltatást, mielőtt megtettük volna felhívtuk őket és tájékozódtunk az esetleges költségekről, a Kedves Hölgy elmondta ha 8 napon belül visszamondjuk SEMMILYEN fizetési kötelezettségünk nincs. Ezek után kaptunk egy levelet egy behajtó cégtől, hogy közel 10.000 Ft.-ot 3 napon belül fizessünk be. Nem értettük miért ezért felkerestük a szolgáltatót és amint kiderült miről van szó, megállapodtunk, hogy leveszi a behajtó cég felé a kérelmet és felülbírálják az esetünket, kértük, hogy hallgassák vissza a beszélgetést. A mai napon felhívta a Páromat egy Úriember a behajtó cég alkalmazottja, és elmondta, hogy jogos a UPC követelése majd feltett egy kérdést amit nem értettünk(térereje nem volt szakadozott a vonal) kértük h ismételje meg a kérdést és csak azt az egy mondatot adta ki Magából, hogy Ő feltett egy kérdést és hiába mondtuk, hogy semmit nem értettünk belőle Ő ismét megkérdezte igen vagy nem. Ezzel elszórakoztunk egy darabig aztán fogta Magát vmi olyasmit hallottam, hogy akkor bíróságra megy a dolog és letette a telefont! Az lenne a kérdésem, ha behajtó céghez fordul a szolgáltató, nem kellene írásban felszólítania???? És a behajtó cég hány napon belül kérheti a befizetést?Mivel arról volt szó, hogy nincs semmilyen fizetési kötelezettségünk nem vártunk számlát de ha kaptunk volna legalább tudom, hogy valami nincs rendjén, mint kiderült emailre küldtek felszólítást. Ha valaki szakavatott a témában legyen szíves segíteni, köszönettel:kekediedit

attól még nem értem, meg nem értek vele egyet, főképp azért, mert szerintem a behajtás eredményétől tesz függővé olyan elemeket amelyek a jogszabály alapján járnak a végrehajtónak, már a végrehajtást foganatosításáért.

Ez lehet csak nekem ellentmondásos, de a hivatkozott döntések nem oldják fel ezt az ellentmondást.

A felszámolás meg annyiban azért csak többletelem, hogy a Vüsz szerint érdemi befejezés mivel a bíróság végzéssel szünteti meg a végrehajtást, a szünetelés meg ügyviteli.

A döntvényeket nem tekintélyérvként hivatkoztam meg, hanem azért, mert a maga teljességében tartalmazzák a jogi érvelést, amelyet hiányolsz.
Igaz, hogy az első kettő nem teljesen azonos tényálláson alapszik, de az adós felszámolása szerintem bár többletelem, de nem ügydöntő különbség. A harmadik pedig teljesen analóg. Csak ott nem az volt a fő kérdés, hogy megilleti-e a végrehajtót a díj, hanem az, hogy perelhet-e érte egyáltalán. De azért nem állta meg a magas bíróság, hogy miközben kifejtette, hogy perelhet érte, hozzá ne tegye, hogy el fogja veszteni a pert, mert amúgy megalapozatlan a követelése.

igen és? Eszerint a vh kérő előlegzi, adós viseli. Nem a végrehajtó viseli vagy előlezgi. Mivel ügyviteli befejezésről van szó és a vh kérő kérelmére az eljárás folytatódik, nem lehet viselésről beszélni, csak további előlegzésről.

A Vht ezen rendelkezése valóban nem változott, de a BH2006.405-ban hivatkozott Díjrendelet szövegezése igen.

„ a Vht. alkalmazandó szabálya (34. §) 94 óta változatlan e tekintetben, a rendelet esetlege ellentétes normája - bár én ilyet sem ismerek - pedig nem számít, mert a hivatkozott szabály csak törvénynek engedi meg, hogy eltérően rendelkezzen.”

jó lenne egyértelművé tenni, bár nekem most is egyértelmű. Az az álláspont, miszerint nem hívhatja fel a végrehajtó további előlegezésre (mivel ez továbbra is előlegezés, mivel a végrehajtás a vh kérő kérelmére folytatható, míg a felszámolás miatti megszüntetésnél nem (vagy legalábbis kicsi az esély) gyakorlatilag nem csak a behajtási jutalékot teszi a behajtás sikerességétől függővé, hanem a végrehajtó meghatározott összegen felüli munkadíját és költségtérítését is.

Na de nincs jelentősége, igazából némi jogi vitát, érvelést szerettem volna, nem csak annyit hogy van egy 7-8 éves LB döntés (ismerem és ismét mondom azóta már megváltozott jogszabályszövegen és nem teljesen ugyanilyen tényállás alapján született) és ennyi.

Egyelőre nem lehet.

Azért elárulhatnád, hogyan szól a tervezet.

Folyamatban van a jogszabály-módosítás, ami egyértelmű helyzetet fog teremteni. A hatályba lépést követően visszatérhetünk a témára.

„rendelkezésre áll néhány olyan határozat, ami azért születhetett meg, mert a t. bíróság figyelmen kívül hagyta ezeket a tényeket ”
Mint rámutattam, csak ilyen felsőbírósági ítélet "áll rendelkezésre".

Bukott ügyek? Ugyan már. Ahogy a végrehajtást kérő és a jogi képviselője nem veszi észre a normaszöveget olvasva, hogy az eljárás kezdetén megfizetett költségrész és a költség előlegezése fogalmilag egészen mást takarnak, ugyanúgy egy bíró, de akár egy tanács is beleeshet ebbe a hibába. És ha az érintett végrehajtó is ugyanezen a szinten van, mint ezek, akkor persze, hogy nem támadja meg az elcseszett határozatot. A bíróság meg miért ne hozna olyan határozatot, amit egyszerűbb megindokolni?

Ha az, akinek érdekében áll a díjjegyzék elleni végrehajtási kifogás elutasítása (nevezzük végrehajtónak), veszi a fáradságot, és felhívja a t. bíróság figyelmét a fenti fogalmak pontos jelentésére továbbá a felőlük rendelkező jogszabályi helyekre mint tényekre, a bíróság nem mehet ellene ezeknek a tényeknek csak azért, mert rendelkezésre áll néhány olyan határozat, ami azért születhetett meg, mert a t. bíróság figyelmen kívül hagyta ezeket a tényeket - nem józan megfontolásból, hanem felületességből.

Más hozzászóló szerint is eltérő a különböző bíróságok gyakorlata, és az én tapasztalatom szerint is. És ez az eltérő gyakorlat akár abból is fakadhat, mennyire felkészült a bíróság mellé kinevezett végrehajtó ilyen kérdésekben. A felkészületlen ellenfél pedig nem ellenfél, ebben talán egyetérthetünk.

A Fővárosi Törvényszék polgári kollégiumának vezetője tavaly év vége felé megkereste az illetékessége alá tartozó helyi bíróságokat azzal, hogy mi a gyakorlatuk a szünetelést követően kiállított díjjegyzékek miatt benyújtott végrehajtási kifogásokkal.

A válaszokat a polgkoll vezetője 2012. októberében egy dokumentumban szépen összeírta (eszerint a PKKB-n egységes állásfoglalás van arról, hogy elutasítják az ilyen díjjegyzék elleni kifogást, a XX-XXI-XXIII. kerületi bíróságon is elutasítják, a BKKB-n,a IV-XV és a II-III kerületben pedig helyt adnak a kifogásnak), és elküldte a kúria kollégiumvezetőjének egy jogegységi állásfoglalás érdekében, ami persze azóta sem született meg.

Ne levezesd, hanem hozz felsőbírósági döntést az ellenbkezőjéről.
Mellesleg a Vht. alkalmazandó szabálya (34. §) 94 óta változatlan e tekintetben, a rendelet esetlege ellentétes normája - bár én ilyet sem ismerek - pedig nem számít, mert a hivatkozott szabály csak törvénynek engedi meg, hogy eltérően rendelkezzen.

(Tényleg azt hittem, hogy ezt minden végrehajtó tudomásul vette a bukott ügyek után - kettőt magam vittem -, hogy game over. Ezek szerint mégsem.)

Az álláspontom és a tapasztalatom is ellenkezik KBS-ével, tehát a végrehajtót szünetelés esetén megilleti a teljes munkadíj + költségátalány + készkiadás.

Este, ha ráérek, levezetem neked. Olyannyira logikus és tiszta, hogy a hivatkozott BH-k csak egyedi döntésnek tekinthetők, irányadónak nem fogadhatók el, és nálunk a helyi bíróság sem veszi őket figyelembe.

gondolkodom rajta eleget, köszi. Sztem korábbi jogszabályi szövegen (nem használom a módosítás szót, mert az erős lenne rá) alapuló BH alapján példálózol, ami ráadásul egyedi eset attól még ugyan a logikát értem (és megértem, nehogy már szerencsétlen vh kérő fizessen akkor is ha nem lát semmit a végrehajtásbó) csak az nem teljesen világos, hogy miért ne járna a végrehajtónak a munkadíja, amikor a djírendelet és a Vht. alapján is a vh kérő kötelessége a költségek (Vht szerinti, azaz sztem a munkadíjat is tartalmazó) előlegzése (mondom függetlenül a morális kérdésektől)
Csak ennek esetleges jogszabályi levezetésére voltam kíváncsi.

„a végrehajtó kockázatára menjen a vh?”

??? Gondolkodj már egy kicsit! A hivatkozott BH-k egyikében például majd 700 ezer forintot előlegezett a végrehajtást kérő. Akkor kinek a kockázatára ment a játék?

Ki mondta, hogy nem jár? Az adóstól jár. Hajtsa be!

ezen BH-k óta változott kicsit a díjrendelet szövegezése...

Mondjuk érdekelne a logika, hogy miért nem jár a végrehajtónak a munkadíj és költségtérítés amennyiben szüntetel

Van ügye egy alapesetben háromszereplős játék: adós - akinek fizetnie kellene mindent, végrehajtást kérő- akinek sajnos előlegeznie kell a költségeket és a végrehajtó, aki meg elvégzi (vagy nem de most ebbe ne menjünk bele) a munkát, amiért a díjrendelet szerinti munkadíj és költségtérítés jár és sikeres behajtás esetén ezen felül behajtási jutalék.

Alapesetben a behajthatatlanság nem azt jelenti, hogy a végrehajtó nem végezte el a munkát, legtöbb esetben ugyanannyi munkával jár, mint a sikeres behajtás.

Tényleg érdekelne, hogy miért a végrehajtó kockázatára menjen a vh?

Nagyon szépen köszönöm a segítségét!!!!Szép napot kívánok Önnek!

Meg a BH 507/2004. - de annak nem az elvi része, hanem az indoklásban foglalt álláspontja.

Pl. a BH 405/2006 „ha a végrehajtás az adós ellen indult felszámolási eljárás miatt megszüntetésre került, az önálló bírósági végrehajtó díjjegyzéket állít ki, azonban - jogszabály erre alapot adó kifejezett rendelkezésének hiányában - nem követelheti a végrehajtást kérőtől a díjjegyzékbe foglalt költség megfizetését [Vht. 34. §; 14/1994. (IX. 8.) IM r. 1. § (2) bek.].”

Vagy 13/2007.

[A rendelet a 17. § (1) bekezdése hatályos, de valami egészen másról szól.)

Igen, a végrehajtást kérőtől.....Melyik az az LB, esetleg tudja szám szerint? Mert akkor megnézném én is. Köszönöm!!!!

Mult év novemberben kértem adósom ingatlanának árverezését.
A végrehajtó ez év januárban kérte meg az ingatlan értékbecslését.
Március elején voltam bent érdeklődni,hol tart az ügy,ezeket az információkat akkor tudtam meg.
Azt mondták,még nem érkezett meg az értékbecslés.

Mit tudok tenni,hogy egy kicsit gyorsabban haladjon a dolog?
Lehet,hogy türelmetlen vagyok,de most már több mint egy éve lett beadva a végrehajtás kérése,és még mindig itt,illetve sehol nem tartunk!