vegrehajtasi eljaras folyamata

Kedves bsuusb!

1. A megegyezés ellenére a végrehajtási jog nem lesz levéve, mindaddig amíg az összes részletet nem teljesítette.
2. Végrehajtás vab csak szünetel, addig amg teljesíti a részleteket.
3. Egyik sem

Tisztelt Fórumozók!

Végrehajtás kérőként előlegeztem a végrehajtó részére a jutalékon kívüli valamennyi költséget.

Kaptam egy díjjegyzéket, amely szerint több költséget előlegeztem meg, mivel a valóban felmerült készkiadás kevesebb, de nincs feltüntve benne, hogy ezt a végrehajtó visszautalja nekem.

Szükséges-e végrehajtási kifogás benyújtása ez esetben?

Tisztelt Forum,

A kerdesem laikus, de orulnek es megkoszonnem, ha tudnanak erdemben valaszolni

1. Ha vegrehajtasi jogot jegyeztek be egy lakasra, es a vegrehajtas kerovel megegyezes szuletett reszletfizetesrol (pl 4 evig 20ezer forint) a vegrehajtasi jogot torolnie kell-e a vegrehajtonak? (en ugy gondolnam, hogy igen, hisz a megegyezes mindenkeppen megszakitja a vegrehajtast)
2. Az arfolyamrogzito torveny szerint "További feltétel, hogy a devizakölcsön fedezetéül szolgál ó

lakóingatlanra vezetett végrehajtás nincs folyamatban" ez megegyezik a bejegyzett vegrehajtasi joggal vagy sem? Nincs folyamatban vegrehajtas, mivel megegyezes szuletett a hitelezo bankkal... viszont a vegrehajtasi jog rajta van az ingatlan tulajdoni lapjan...

3. Az elso pontra visszaterve, ha a vegrehajtast megszakitja a megegyezes, es a vegrehajtasi jogot le kell venni, akkor azt a vegrehajtonak automatikusan meg kell tennie vagy kervenyezni kell?

Koszonom valaszaikat

no, azért van rá mód, hogy a "lakottan" történő vétel ellenére birtokba jusson (bár néhány Ft-ja bánja...)

Előbb talán ha közölnéd, hogy az árverési jegyzőkönyvön mi áll: lakottan vagy beköltözhetően vásároltad az ingatlant. És ne kezdj el vitatkozni, hogy "dehátazadósbentlakik", mert nem ez számít, hanem az, hogy mi áll az árverési jegyzőkönyvben (meg előtte a hirdetményen).

Ha lakottan vetted, akkor nincs mit tenni, megvárod, míg kihalnak onnan, esetleg megegyezel velük valami lelépési összegben, ami általában a lakott és a beköltözhető vételár közötti különbözet.
Ha beköltözhetően vetted, akkor el fogom árulni, hol rontottad el, és hogyan hozhatod rendbe.

Tisztelt fórumozok!
A problémám a következő. Szeptember közepén vásároltam egy árverezett ingatlant, sajnos adóssal együtt.
Tehát az ingatlan nem beköltözhető. A kérdésem csupán annyi,hogy mennyi esélyem van rá, hogy meg tudunk egyezni, és elhagyja az ingatlant, vagy egyáltalán valamikor meg tudok e szabadulni tőlük. Milyen jogaim vannak nekem mint tulajdonosnak?
A válaszokat köszönöm!

Tényleg.
Kimerítő választ kapott tőled, s -talán- ez a baj. Az enyémet majd könnyebben felfogja.

G.Netti,

Ugye, kicsit sem zavar téged, hogy ugyanezt ugyanitt már megkérdezted 4 nappal ezelőtt, és 3 nappal ezelőtt meg is kaptad a részletes választ?

Kedves didier!

Értem, hogy nem beengedési moratórium van, de ahogy korábban is írták a többiek, az adós van birtokon belül, még ha a tulajdonjog már nem is az övé, így tulajdonképpen ha úgy akarja, nem enged be.

Na, így kell öt bekezdésben, kilenc mondatban leírni ugyanazt és ugyanazt...

"Az adós már nem lakik a lakásban, ezt már korábban jeleztem a végrehajtónak, és azt is, hogy nem az én lakásom a bejelentett lakcíme."

Megteszed újra. A "bejelentett lakcím"-duma meg felesleges.

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi problémával kapcsolatosan szeretnék információt kérni.

Bírósági végrehajtó értesítését találtam a postaládámban.
Az értesítő a volt férjem nevére szól, tartozik a bíróságnak pár tízezer forinttal.
Az adós már nem lakik a lakásban, ezt már korábban jeleztem a végrehajtónak, és azt is, hogy nem az én lakásom a bejelentett lakcíme.
Továbbá a lakás sem az adósé, soha nem is volt az övé.

Nagyjából ennyi a történet, ami szerintem nem éppen tiszta.
Aggaszt, hogy az én címemen keresik, továbbá az is aggaszt miszerint az adós lakását „felnyittatni” kívánja a végrehajtó.

Kérdésem az lenne, hogy amennyiben az adós bejelentett lakcíme nem az én lakásom, akkor félnem kell-e attól, hogy amire egyszer haza érkezek feltörve találom a lakásomat?

Egyáltalán mit tudok ilyen esetben tenni, tehát ismétlem az adós nincs bejelentve a lakásba és az ingatlan sem az övé, ahol keresik, illetve amit feltörni szándékoznak.

Egyáltalán reális-e, hogy az adósé lakása helyett egy más személy lakását „véletlenül” feltörje a végrehajtó pár tízezer forint tartozásért?

Előre is, hálásan köszönök mindenféle információt.

Netti

„Ebben az esetben nem tudom, hogyan tudom bizonyítani az esetleges szándékosan okozott károkat, ha az adós be sem enged az ingatlanomba a moratórium ideje alatt.
Nem tudom bizonyítani az eredeti állapotot.” - nem "beengedési", hanem kilakoltatási moratórium van :D

gerbera317: köszönöm a segtítséget az eligazodásban!

Nem jól értelmezed. A kiköltözési határidőt a 154/A. § (1) szerint kell számítani. Ha addig eleget tesz az adós a kiköltözési kötelezettségének, akkor és csak akkor megilleti a 154/B. § szerinti törvényes lelépési pénz, az is csak időben előterjesztett kérelemre. Ez a vételárból kerül levonásra, tehát nem a vevőt terheli.
A 182/A. § (1) a lakóingatlan kiürítésének foganatosításáról illetve annak elhalasztásáról szól, tehát eleve feltételezi az önkéntes teljesítés elmaradását. Ekkor már nem lehet alkalmazni a 154/B. §-t, mert ez nem a kiköltözési kötelezettség teljesítéséről, hanem a kiköltözés kikényszerítéséről szól, és ez akkor is kényszernek tekintendő, ha végül március 2-án önként kimegy az ingatlanból.

"Egyébként 10 millió feletti a vételár." - Na, akkor 100 ezer Ft felett fog kapni az adós, ha időben kimegy. Azt kell mérlegelnie, melyikkel jár jobban, a százakárhány ezer forinttal, vagy ha csak máricus 1. után megy ki, egy vas nélkül.

Időben elhagyja a lakást - ezzel előrébb vagyok a moratórium miatt? Értelmezésem szerint ezt az összeget ugyanúgy megkapja a moratórium utáni kiköltözés esetén is, tehát ezzel nem nagyon lehet sürgetni.

Ha jól értem továbbá, ez a lelépési pénz nem egy újabb kiadás az árverési vevőnek, hanem a leütött vételárból kapja meg.

Egyébként 10 millió feletti a vételár.

Köszönöm!

Nem egy nagy összeg, de a 154/B. § szerinti törvényes lelépési pénz akár komoly motiváció is lehet, hogy időben elhagyja a lakást. Ha a vevő kipótolja valami reális összeggel, akkor pláne.

Mennyi lesz a várható vételár? Egyszerűbben kérdezem: Mennyi a kikiáltási ár?

KBS:

Igen, igen, azt akartam írni, csak elütöttem. Az én billentyűzetemen ezek a betűk egymás mellett vannak.

Köszönöm.

Ebben az esetben nem tudom, hogyan tudom bizonyítani az esetleges szándékosan okozott károkat, ha az adós be sem enged az ingatlanomba a moratórium ideje alatt.
Nem tudom bizonyítani az eredeti állapotot.

Hmm, nem egyszerű ez.

A birtok nem jog, hanem tény. (De amúgy igazad van.)

„az ingatlan felett nem rendelkezik semmilyen joggal”

Dehogynem. Ő van birtokban.

Igen, a kifogást be kell nyújtani.

Összegezve: a felsorolt kivételeket és az önkéntes távozást leszámítva hivatalosan nem lakoltatható ki tehát az adós.

De mi a helyzet az új tulajdonossal? A tulajdonjog bejegyzése után, megakadályozhat a moratórium ideje alatt az adós, hogy a saját ingatlanomba bejussak vagy extrém esetben beköltözzek?

Köztünk semmilyen szerződés nincs, az ingatlan felett nem rendelkezik semmilyen joggal, az immáron saját tulajdonomban a moratórium miatt maradhat csak, de remélem az én bejutásomat törvényesen nem akadályozhatja meg.

Köszönöm.

Igen, de csakis erre irányuló végrehajtási kifogás esetén, és a bírógás utasítására.

Ó, igen, rosszul kerestem a törvényben.

Viszont vannak további kivételek, például ez:

(3) A bíróság - erre irányuló végrehajtási kifogás esetén - a kiürítés foganatosítására utasítja a végrehajtót, ha

1. a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő személy a kiürítendő lakóingatlan helyett más beköltözhető lakóingatlan használatára jogosult,

Tehát ha az adós nevén más lakóingatlan is szerepel, nem érvényes a moratórium. Ha első alkalommal 50%-os minimál árral hirdetnek meg egy lakást, akkor az azt jelenti, hogy további ingatlan tulajdonjogával is rendelkezik az adós, ha jól tudom.

„Ezek szerint ha már fut az árverés, de belefut november-decemberbe, akkor arra nem érvényes a kilakoltatási moratórium?”

Nem. Az kilakoltatási moratórium a kilakoltatásra vonatkozik, amit el kell halasztani, ha arra a moratórium idején kerülne sor.

A jogszabály:

154/A. § (1) Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.
(3) Az adós és a vele lakó személyek ideiglenesen mentesülnek a kiköltözési kötelezettség alól, ha a vételár kifizetése határidőben nem történt meg; ebben az esetben a teljes vételár kifizetésétől számított 30 napon belül kell kiköltözni az ingatlanból.
(10) Ha a kiköltözésre az (1) és (5) bekezdésben foglalt időpontig nem került sor, a végrehajtó az árverési vevőnek a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig előterjesztett kérelmére - szükség esetén rendőrség közreműködésével - haladéktalanul intézkedik az ingatlan kiürítése iránt a 182-182/A. § megfelelő alkalmazásával. Az ingatlan kiürítése során a végrehajtást kérő jogai és kötelezettségei az árverési vevőt illetik meg, illetve terhelik
182. § (1) Ha a kötelezett vagy képviselője nincs jelen a végrehajtás foganatosításánál, a kiürítendő lakásban lévő ingóságokat a végrehajtó összeírja. Az ingóságoknak másik lakásban vagy másik helyiségben való elhelyezése után a lista egy példányát itt is el kell helyezni. Ha az ingóságok elhelyezése olyan lakásban történt, amelyet kizárólag a kötelezett vagy családtagjai használnak, a végrehajtás foganatosítása után a lakást le kell zárni és le kell pecsételni.
(2) Ha a másik lakásban a kötelezett ingóságait vagy egy részüket nem lehetett elhelyezni, raktárban vagy más alkalmas helyiségben való elhelyezésükről - a kötelezett költségére és veszélyére - a végrehajtást kérő gondoskodik. A végrehajtást kérő az ingóságokat 30 napig köteles tárolni.
182/A. § (1) A végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását (174. § d) pont) a december 1-jétől március 1-jéig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el, ha a kötelezett magánszemély. Nincs helye halasztásnak az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki.

Emberi nyelven fogalmazva:
Az adósnak az árveréstől számított 30. napig, ha a vételár kifizetése ennél tovább tart, akkor legkésőbb addig, ha megtámadták az árverést, akkor a jogerőig kell kiköltöznie. Ha eddig az időpontig nem történik meg az önkéntes kiköltözés, a lejárat napjától számított 15. napig lehet kérni a kényszerkiköltöztetést (ha az árverési vevő ezt elmulasztja, akkor már csak külön végrehajtási eljárással rakathatja ki az adóst). Az időben előterjesztett kérelemre a végrehajtó intézkedik a kényszerkiköltöztetés iránt, de alkalmaznia kell a 182/A. § előírását is, tehát ha a kiköltöztetés a téli moratórium idejére esik, akkor azt el kell halasztania március 1-t követő időszakra. Itt egy szó sem esik arról, hogy a 182/A. § alkalmazása mellőzhető már kitűzött árverésekre, sokkal inkább arról van szó, hogy kitűzött vagy kitűzendő kilakoltatásokra kell alkalmazni, ami – ugyebár – nem egészen ugyanaz.

Kedves ragyasdezso!

Köszönöm a választ. Ezek szerint ha már fut az árverés, de belefut november-decemberbe, akkor arra nem érvényes a kilakoltatási moratórium?

A végrehajtó ezt nem említette. Csak annyit, hogy 30 nap után elindul a tulajdonjog bejegyzés és utána mivel már az én tulajdonom az ingatlan, bármilyen, az adós által a moratórium alatt okozott kárért kártérítést kérhetek és feljelenthetem.

A már elindítottra nem érvényes a tilalom. Az új időpont november 1. a kilakoltatási moratóriumra, a napokban fogadják el.