Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

@Mopszi

A moratórium ebben az esetben is érvényes. Amúgy, mi ellen fellebbezne a kötelezett? Az ítélet jogerős, az ellen biztosan nem. Más meg nincs. Nos?

Tisztelet szakértők,
Ingatlan árverésen szeretnék résztvenni mint árverési vevő, azonban a fórumot olvasván tapasztaltam, hogy ha lakott ingatlanról van szó, általában sikeres árverést követően a kiköltözés problémás, sok esetben hónapokig is eltarthat ami rengeteg ügyintézést és hozzáértést igényel.
Az lenne a kérdésem, hogy ismernek-e végrehajtási ügyekben jártas( mint pl. gerbera317) olyan jogi képviselőt, szakértőt aki ilyen esetben vállalja a teljes ügyintézést?

Válaszukat köszönöm

Üdv: erdelyi5

Tisztelt Szakértők!
Kérem legyenek szivesek segiteni abban ,hogy 2016.noveremberébe lakáskiüritési pert megnyertem jogerősen ,mint tulajdonos.A szivességi használónak adtam 60 napot,hogy 2017.01.01-ig kiköltözön.sajnos nem tett eleget és a lakást nem hagyta el.2017.01.04-én végrehajtást inditottam a Biróságnál ,amit majd kiadnak egy birósági végrehajtónak.
Kérdésem az lenne,hogy mennyi időt vesz kb.igénybe a kilakoltatásig ,90 nap rá is vonatkozik ha fellebez?Kilakoltatási moratórium is vonatkozik a bentlakóra?Köszönöm.

Vht, 141.§ (3) a) Lakottan kell árverezni az ingatlant, ha abban a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött, érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik.

Ez a feltétel itt nem teljesül, ezért beköltözhetően kellett árverezni az ingatlant. A bérlőnek mennie kell. Ez nem vélemény, ez a törvény!
Ezt lehet közölni vele okosan is, meg hebehurgyán is. Okos az, ha a jogorvoslati időn túl közlitek vele.

Kedves fórumozók, tisztelt vh. jogban jártas kollégák!

Kérem, hogy valamelyikőtök erősítse meg, vagy illesse bátran kritikával az alábbi felvetésemet!

A tényállás szerint az ingatlan 1/1 hányadban beköltözhetően került árverésre. Az egyik tulajdonos az ismételt arveres kitűzését megelőzően bérbe adta az ingatlant 1éves határozott időtartamra, 60 napos rendes felmondással, es szerződés rögzíti az azonnali hatályú felmondást is.

Mindket tulajdonos az árverést követően együttműködő, a bérlő kevésbé, az önkéntes birtokba adastol a szerződésre hivatkozással elzárkózik, annak ellenére, hogy fizetni a Vht. 154 szakasz (3) bek. alapján nem akar/tud az árverési vevőnek, amelynél fogva a Ltv.-ben szabályozott módon a fizetési felszólítást követően felmondást lehet vele közölni.

Kérdésként merült fel bennem, hogy a Beköltözhetőség hogyan érinti a bérleti szerződés jogi sorsát?

Vannak olyan vélemények itt a fórumozók között, hogy van aki ugy gondolja, a bérleti szerződés megszűnik az arverezes ténye folytán, ezért
tűzheti ki a végrehajtó bekoltozhetoen az ingatlant, míg vannak mások, akik véleménye szerint "jogutódlás"(?) all be a bérbeadó személyében és a szerződés pusztán az árverés ténye folytán nem szűnik meg (ezt erősíti a vht. 154. (3) bek.) Elméletben lehetséges olyan megközelítés is, hogy a határozott idejű bérleti szerződés az árverési vevővel szemben hatálytalan.

A magam részéről megpróbáltam valahogy definiálni a "Beköltözhetőség" fogalmát, erre jutottam:

Beköltözhetőség: Önkéntes birtokátadás hiányában sem lehet jogi értelemben olyan személy, akit ne lehetne a vht. 154/A. alapján foganatosított kényszerítéssel az ingatlan elhagyására kötelezni.

Mivel az 154/A. kiterjed az adós jogán ott lévő személyekre is, ezért a bérlő is abba a körbe tartozik, aki kényszeríthető, ezért a bérlővel lakott ingatlant is "bekoltozhetoen" jogosult es köteles a vh árverezni, kivéve ha a Vht. 141. (3) a) pontja szerinti bérlő lakja az ingatlant, mert abban az esetben helye van "lakottként" történő árverezésnek.

Várom észrevételeiteket és az építő jellegű kritikát!
Köszönettel

eBay
Köszönöm a segítséged! Te mire jutottál a szolgáltatóval?

Kedves segítők! Az adós végül kiköltözött önszántából az árverésen megvásárolt lakásomból. Azonban az összközművesre hirdetett és az adó és értékbizonyítványon is összkomfortosra feltüntetett ingatlanban komoly meglepetések értek. A gáz évekkel ezelőtt kikötésre került, fás központi fűtéssel fűtöttek, azonban a vízteres kályhát és a radiátorokat elvitték. Nekem az újra engedélyeztetés a gázterv új kazán stb milliókba fog kerülni.Nincsenek villanykapcsolók, wctartályok, wc csésze egy db maradt. Nincsenek szifonok, hiányzik egy mosdó. A konyhabútor beépített érdemi része (tűzhely stb.) hiányzik. Mosogató sincs. Ajtólapok is hiányoznak, az eredeti régi faajtók.Nincs boyler sem. Jelenleg az ingatlan lakhatatlan, mert sem vizet nem tudok venni, sem fűteni, sem világítani.Amenynibe ez kerülni fog rendes árat is fizethettem volna, de nyilván annyi pénzem nem volt. beperelhetem a végrehajtót, vagy az előző tulajdonost? Elvihetett mindent jogszerűen?

Rumfo, ezzel az a gond, hogy az árverési vevő nem jogutódja az előző tulajdonosnak. Te, lehet, hogy ezt nem látod be, de a bíróság belátja.

Szerintem meg ez gáz! Vagy víz! A CCIX tv. 51. § (5) egyértelműen az 58. § (1) bekezdésre irányít, függetlenül az 58. § (3)-tól. De még ha nem is így van, az 51. § (5) gyakorlatilag egyetemleges felelősséget állapít meg a 60 napos késedelem esetében is az új tulajdonos és a régi között, függetlenül attól, hogy az árverési vevő, vagy nem. Ezt a pert az árverési vevő elvesztené, mindaddig, míg el nem vándorol az alkotmánybíróságig, ahol kimondhatnák, hogy az 51. § (5) alkotmányellenes. Ez több év és addig nincs víz.
PONT MOST MEGY A MŰSOR ISMÉTLÉSE!! NÉZZÉTEK MEG!!

Szerintem, az alapján, amit itt összegyűjtöttetek, a szolgáltató legfeljebb az adóstól, vagy az adásvétel útján jogutódjává váló új tulajdonostól tagadhatja meg a szolgáltatást.
Egy árverési vevő simán megnyeri a szolgáltatás nyújtására való kötelezésre irányuló pert.

"58. § (3) A víziközmű-szolgáltató az alábbi feltételek együttes fennállása esetében jogosult az (1) bekezdés szerinti intézkedések megtételére:"

Még esetleg ebbe lehet kapaszkodni, ő az intézkedést megtette, amikor megtette a feltételek fennálltak, jogosan tette, nincs víz, pont.

Igen ám, de az új szerződővel meg szerződéskötési kötelezettsége van, teljesen új jogviszony, amit nem terhel az előző jogviszony terhe/kötelezettsége. Tehát az új szerződőnek szolgáltatnia KELL, akár akar, akár nem. (Ha ne adj isten, mondjuk elbontotta volna a vízmű a vezetéket, akkor újat KELL építenie az új tulajdonosnak, a költségek megfelelő megosztásával persze.)

(Faszom az ilyen tetvekbe, az árverési vevőt is rühellem persze aki kiköltözteti a családot az egyszem lakásából, de ezeket is akik megpróbálják lehúzgálni az embert.)

Na de van tovább is az a törvény:

"58. § (3) A víziközmű-szolgáltató az alábbi feltételek együttes fennállása esetében jogosult az (1) bekezdés szerinti intézkedések megtételére:

a)178 a lakossági felhasználó fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe esett vagy az 52. § (2a) bekezdése szerinti elszámolási módot választó elkülönített vízhasználó hitelesítéssel nem rendelkező mellékvízmérőt működtet, valamint ha az e törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon nem teszi lehetővé a mellékvízmérő leolvasását,"

Azaz akkor teheti meg, hogy nem szolgáltat, ha a feltételek fennállnak. a.) pontnál vagylagosak a feltételek, b,c,d pontok az ehhez kapcsolódó intézkedések, nem releváns

a lakossági felhasználó fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe esett - de az árverési vevő (az új lakossági felhasználó)nem esett, mert nem volt neki olyan (de akár a sima vevőnek sem volt olyan)

hitelesítéssel nem rendelkező mellékvízmérőt működtet - de működtet, cserélje, hitelesítse a vízmű (jó pénzért), akinek ez a - valahol jogszabályban is, plusz üzletszabályzatban leírt kötelezettsége, aminek ha nem hajlandó eleget tenni ám perrel ki kell kényszeríteni

nem teszi lehetővé a mellékvízmérő leolvasását - hogyne tenné

A Hírtv-n rosszul mondták

Most volt a Hír tv Panaszkönyv műsorában egy árverési vevő, akinek a végrehajtásban vásárolt tehermentes házában a vízmű nem hajlandó visszaállítani a szolgáltatást, amíg ki nem fizeti az előző tulajdonos adós 1,5 milliós tartozását. Jogászok átnézték a jogszabályokat és arra jutottak, hogy jobb, ha fizet árverési vevő, mert a vízmű jogszerűen jár el.
A 2011. évi CCIX. törvénybe ugyanis becsempésztek egy pontot, ami alapján a szolgáltató megtagadhatja a szolgáltatás helyreállítását mindaddig, míg nincs kifizetve az adósság. A video még nincs fent, de gondolom később felkerül. Megnéztem, az alkotmányos jog mehet a pi@ba:
CCIX tv. 51. § (5) Ha a víziközmű-szolgáltatónak a felhasználási helyre vonatkozóan korábbi közszolgáltatási szerződés alapján rendezetlen követelése áll fenn, akkor az adott felhasználás hely tekintetében az 58. § (1) bekezdés szerint járhat el.
58. § (1)176 A víziközmű-szolgáltató a létfenntartási, a közegészségügyi és a katasztrófa-elhárítási vízigények teljesítése mellett a víziközmű-szolgáltatás korlátozása, illetve felfüggesztése körében az alábbi intézkedések megtételére jogosult:

1. a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást külön berendezés beépítésével időben és mennyiségben korlátozhatja,
2. az átfolyó ivóvíz mennyiségét csökkentő szűkítőt helyezhet el,
3. lakossági felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, ha a létfenntartási és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást más, elérhető módon biztosítja,
4. előrefizetős mérőt helyezhet el, ha ebben és a fennálló tartozások megfizetésében a felhasználóval megállapodott, vagy
5. nem lakossági felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, illetve 45 napon túli díjtartozás esetében 30 napos határidővel a közszolgáltatási szerződést felmondhatja.

Megfejtettem a kódot, így értelmeztem, köszönöm! Az itt olvasottakat szem előt tartva fogok eljárni. Először természetesen próbálom elérni a tulajdonosokat.

„De a hát is és a szolgáltató is be szokott próbálkozni”
Ezt így gondoltam:
De a ház is és a szolgáltató is be szokott próbálkozni

gerbera317

Köszönöm a választ!

1-2.) Jól érted, nem terhelik ezek az árverési vevőt. De a hát is és a szolgáltató is be szokott próbálkozni az új tulajdonosnál. Ez elhárítható azzal, ha kijelented, hogy az árverési hirdetményen ők is szerepeltek a követelésükkel, a vételárból a felosztási terv szerint úgy részesültek, ahogy azt a törvény megengedi, annál többre nem tarthatnak igényt, ha mégis tartanak, és ezért nem akarnak veled szerződést kötni, akkor "viszlát a bíróságon".
3.) Az ingatlan kényszerátadására március 2. előtt nem kerülhet sor.

Tisztelt Szakértők!

Végig olvastam a korábbi hozzászólásokat, rengeteg hasznos információt találtam, köszönöm minden hozzáértőnek! Egyúttal fontosnak tűnő kérdések fogalmazódtak meg bennem.

Licitálni szeretnék egy lakásra (a tulajdoni hányad 2/2, tehermentes, és nincs olyan személy, aki sikeres árverés esetén sem köteles kiköltözni). Esetemben még csak ott tart a folyamat, hogy holnap megyek regisztrálni egy végrehajtói irodába. Mielőtt licitálnék, igyekszem felmérni a kockázatokat, illetve a felmerülhető nehézségeket, amikkel azt követően szembesülhetek, ha a licitet megnyerem.

1/a Az adós, akié a szóban forgó lakás, nagy összegű közös költséggel tartozik. Ha jól tanultam meg a fórum korábbi hozzászólásaiból, akkor: mivel én árverésen szerzem az ingatlant, ez az adósság engem nem fog terhelni. Viszont az SZMSZ-ben lehet arról szóló szabály, hogy a közös költség tartozás a mindenkori tulajdonost terheli? Röviden tehát: rajtam semmit sem követelhetnek a közös költség tartozásából, de a közös képviselő lehet, hogy úgy fog hozzám viszonyulni, mint ha tartoznék?
1/b A következők helyes megfogalmazásában nem vagyok biztos, de megpróbálom a tőlem telhető legjobban, tehát. (Talán nem is ide tartozik, ha off topic, akkor bocsánat!) Ha a közös költség tartozás nem terhelhető rám, de a közös képviselő a saját nyilvántartásában a lakáshoz tartozóan azt jegyzi, hogy tartozás van, és (bár nem tervezem eladni a közeljövőben, de) ha eladnám a lakást, és a vevőm megkeresi a közös képviselőt, a tartozás ténye elijesztheti a vevőt. Ha viszont a tartozás engem nem terhel, a közös képviselő nem köteles erről igazolást adni nekem? Nullás igazolás!
2. Ha jól értem, a közműtartozásokkal az a helyzet, hogy szintén nem engem terhelnek, mivel tehermentesen vásárolok, de a szolgáltató megpróbálhat addig "szivatni", amíg nem fizetem ki a hátralékot, amit az előző lakó halmozott fel. Ilyenkor jogi útra kell terelnem az történetet, mert igazam van, és nyerni is fogok. Jobb esetben elég lehet ezzel csak megfenyegetni a szolgáltatót. Ezt jól tudom?
3. A lakás évek óta üresen áll, de bejutni nem lehet, tehát ha jól tudom, úgy kell kezelni a helyzetet, mintha laknának bent, és nem lennének hajlandóak kiköltözni. Ha az adós nem együttműködő, megegyezni nem sikerült, és úgy dönt, hogy kifogással él, és mindent megtesz, hogy húzza az időt, (ráadásul a hozzászólások alapján azt látom, hogy sok esetben a végrehajtó is húzza az időt az árverési vevő kárára,) akkor ez körülbelül 6 hónapig húzódhat rosszabb esetben. Ez jól látom?

Hálásan köszönöm, hogy működtetitek ezt a fórumot, és remélem, hogy a kérdéseim megfelelnek a kérdezés kívánalmainak. Szép napot mindenkinek!

Igyekvő András

Éppenséggel a kérdező, mint harmadik személy is felhívhatja a végrehajtó figyelmét arra, hogy az adós elhunyt. A végrehajtó a Vht. 39. § (5) miatt nem tarthatja meg az árverést, illetve ez lehet az alapja egy esetleges megsemmisítésnek.

Grave7 köszönöm szépen a választ!

@Sanyo80:
„A közjegyző a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján kiírta az ingatlan árverését.”
Biztos nem közjegyzőt akartál írni.

Ha az adós elhunyt, nem lehet megtartani az árverést. Ha végrehajtó nem szerez időben tudomást erről, akkor lehet szabálytalanul lezajlana az árverés, de utána kifogás alapján bíróság megsemmisítené.
A helyzet tisztázása érdekében javaslom, hogy jelezd (vagy a társtulajdonos adós jelezze) ezt végrehajtónak. Halotti anyakönyvi kivonat másolatát érdemes mellékelni.

Tisztelt Fórumozók!

Ingatlanárverésen keresztül szeretnék lakást vásárolni és a következő kérdésem lenne:

A közjegyző a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján kiírta az ingatlan árverését. Az ingatlan tulajdoni hányada 1/2-1/2 (házaspár a tulajdonos). Az árverés megkezdése előtt viszont a férj elhunyt, a temetés múlt héten volt. Ilyenkor ez befolyásolja az árverezést, illetve a végrehajtást?
A végrehajtó valószínű még meg se kapta a hivatalos értesítést, hogy az illető elhunyt. A hagyatéki eljárás még el se kezdődött.

Válaszokat előre is köszönöm!

Köszönöm gerbera317!

Hétfőn valamit intézkedünk, és ha lesz fejlemény akkor megírom.
Egyébként még annyi, hogy a jegyző is azt mondta hogy ott nem lakik senki.
Megírom a kérelmet és elküldöm.

Köszönöm.

„hogy december 20-án kiküldték a végzést”

És miről szól az a végzés? Ha ez a II.f. végzés, akkor már a végrehajtó is megkapta volna, tehát nem lennne igaz, hogy "ők még nem tudnak semmi egyebet". Ez valami közbülső intézkedés (tehát nem érdemi határozat) lesz, amiről a végrehajtónak nem kell tudnia. A lajstromban kell érdeklődni, de nem telefonon, hanem félfogadási időben, személyesen. Ha mégis a II.f. végzés az, ami helybenhagyja az I.f. elutasítást, akkor kérini kell a lajstromot, hogy lécci-lécci küldjék már meg a végrehajtónak!

A birtokbaadás iránti kérelem olyan, mint amikor a boltban kérsz 20 deka párizsit: "kérek 20 deka párizsit". Csak írásban kell előadni, és nem párizsit kérsz benne, és alá is kell írni.

Köszönöm a választ.

Közben beszéltem ma a végrehajtó irodával. Ők még mindíg nem tudnak semmi egyebet, ezt válaszolta a titkárnő. Megadta abíróság telefonszámát hogy hívjam fel és hogy kit keressek. Harmadjára sikerúlt elérni, de ő semmi érdemlegeset nem tudott mondani inkább elutasító volt nem is akart velem foglalkozni. Továbbküldött mondta hivjam újra a bíróságot és keressem a lajstrom-ot. Megtettem az irodát kapcsolták, innen már jött 1 plusz infó hogy december 20-án kiküldték a végzést. Én persze azóta sem kaptam semmit. És csak annyit mondott, hogy akivel előzőleg beszéltem az az ügyintézője az ügyben. És le is b...ta a telefont.
Birtokba adási kérelemnek van valami formanyomtatványa vagy csak leírom hogy szeretném átvenni a házat és küldjem el postán a végrehajtónak?

Válaszokat köszönöm, nagy segítség!