Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

köszönöm
igen azon dolgozunk...
de ha holnap reggel nem adnak nekem több időt akkor mit csinálhatok még?

Ja igen, lízing. Az gáz.
Ha tényleg csak 1 milló hiányzik, azt akárhonnan is összekaparható, nem csak banktól.

FHB lízing volt. A bank nevén van az ingatlan. Adásvételi szerződés. Mi vagyunk a vevők de 1.000.000.- nem tudtunk összeszedni.

??? Milyen kiköltözés? Milyen kilakoltatás? Milyen birtokba vétel? Még tiéd az ingatlan, nem?

„Hogyan tudom az ingatlant visszaszerezni utána?”
Ahogyan egyébként is szokás ingatlant szerezni: adásvétellel.

KÖszönöm!
de ki kell költözni? Kilakoltatás?
Holnap reggel 8:00- ra megyek a banka.
Tanácsot kérnék szépen

zsofar

„Hogyan tudom az ingatlant visszaszerezni utána?”
Ahogyan egyébként is szokás ingatlant szerezni: adásvétellel.

Ebben kérnék jogi tanácsot:
Megpróbálom röviden leírni a problémánkat. FHB lízing bank felmondta a szerződést, de a fennmaradó tartozást ingatlan adásvételi szerződésbe foglalva engedélyezte, hogy megvegyük az ingatlant.
1.700.000.- ft be is tudtunk fizetni, de a fennmaradó 1.000.000.- sajna nem tudtuk rendezni mert banktól nem kapunk hitelt a KHR lista miatt.
A mai nap feleségem telefonon tájékoztatták, hogy nincs több határidő a birtokbavétel elindul és értékesítni fogják az ingatlant amiben még lakunk 3. személynek.
Én ezek után személyesen bementem a bankhoz ahol kiderül, hogy még nem írta alá senki az ügylet lezárását mert a vezetők szabadságon vannak és csak Hétfőn lesznek. Így kaptunk még pár napot, hogy pénzt szerezünk.
A kérdésem az, hogy ha nem sikerül befizetni az összeget mit jelent a birtokbavétel? Ki kell költözni a lakásból vagy jönnek a végrehajtók kilakoltatni?
Hogy tudom az ingatlant visszaszerezni utána, mert nem fogom engedni 1.000.000.- elveszni az 12.000.000.- ingatlant.

Csak a kényszerátadás lehetséges.

Ha az árverezett lakás 1/1 tulajdonosa éppen börtönben vagy előzetes letartóztatásban van akkor hogyan lehet birtokba venni az ingatlant? Arra kicsi az esély, hogy kiengedik összepakolni és a kulcsot átadni.
Mi lenne a jó taktika ebben az esetben?

@enforcement: Nem értem az olyan árverési vevőket, akik az árverést követően gondolkoznak el és tesznek fel olyan kérdéseket, amiket már a licitet megelőzően megtehettek volna (akár végrehajtót megkérdezve, akár itt fórumon visszaolvasva - mert ezek ismétlődően előjönnek).

Gerbera317 egyébként leírta a lényeget, én még a következő két jogszabályhelyet is figyelmedbe ajánlom:
1994. évi LIII. törvény 34. § (1) bek, 182. § (2) bek.

Az ingóságok tárolási helye alapvetően külön raktárhelyiség, de lehet végrehajtóval meg tudod beszélni, hogy a lakásban legyenek tárolva (kérdezd meg őt).

.
@Szunyogh: 1994. évi LIII. törvény 154/A. § (12) bek, 182/A. §
Milyen módon bizonyított, hogy nem lakik benne az adós?

Ha így van, hát így van. Igazság-érzetem azért háborog, mert én a végrehajtónak fizettem- vagyis vele állok " jogviszonyban", az adóshoz semmi közöm nincs. És hogy mégis nekem kelljen egy vadidegen ember költözését fizetnem ???!!!
De ha ez van, hát ez van. Arra van előírás, hogy a holmijait HOL kell tárolnom? Lehet ez a lakás is , amiből " kirakják" az adóst? Tehát a bútorokat fizikailag is el kell vinni, vagy lehet úgy, hogy én a lakásba őrizem meg 30 napig? ( úgy sem költöznénk még oda)

enforcement!

Ne értetlenkedj, légyszi!
154/A. § (1) Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek (..) az árveréstől számított 30. napig (...) kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.
Tehát kiköltöznek, átadják a kulcsot a végrehajtónak vagy az árverési vevőnek, ezt követően pedig a végrehajtó átadja az ingatlant a vevőnek:
154. § (1) Ha az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, és az árveréstől számított 30 nap eltelt, a végrehajtó az árverésen megvett ingatlant átadja az árverési vevőnek.
Ha ez nem történik meg, akkor:
154/A. § (10)Ha a kiköltözésre az (1) és (5) bekezdésben foglalt időpontig nem került sor az árverési vevő a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig kérelmezheti az ingatlan kiürítését. (12) A végrehajtó az árverési vevő kérelmére - szükség esetén rendőrség közreműködésével - akkor intézkedik az ingatlan kiürítése iránt a 182. § és a 182/A. § megfelelő alkalmazásával, ha a (11) bekezdés szerint a jegyző részére megküldött tájékoztatástól 60 nap eltelt.
És a lényeg:
154/A. § (13) Az ingatlan kiürítése során a végrehajtást kérő jogai és kötelezettségei az árverési vevőt illetik meg, illetve terhelik.
Vagyis a kiürítás során a vevő végrehajtást kérőnek minősül, és ebben a minőségében a költségeket neki kell előlegeznie, ha az az adóson egyébként nem hajtható be. Márpedig az árverés után 3-4 hónappal ritkán akad felosztható pénz a vételárból.
Azt pedig vedd tudomásul, hogy a "beköltözhető" nem azt jelenti, ahogy te azt gondolod, hanem azt jelenti, ahogy azt a 141. § (3) definiálja.

@Grave7 :

Nekem kell állni a kiköltözés költségeit ???? Nem úgy van, hogy a beköltözhető lakást a végrehajtó " beköltözhetően", azaz üresen adja át nekem? Van erre valamilyen törvény ( rendelet, jogszabály, stb ...) ???

@Grave7
Koszonom a hozzaszolast. Ezek alapjan varok meg nehany napot (mivel a postai ragszam alapjan csak VH tud utananezni, en nem).
Az ingatlan bizonyitottan nem lakott, ilyenkor moratorium nem jatszik tudtommal.

Tisztelt Forumozok!

A lakasvasarlasi illeteket mi alapjan szabjak ki?

1. az elarverezett ingatlan becserteke alapjan?
2. az arverezesi ar alapjan (ami itt 75%-a a becserteknek)?
3. NAV onhatalmuan, az altala megitelt forgalmi ertek alapjan szabja ki?

Ha a 3) jatszik, akkor mennyire lehet ellentmondani a kiszabott erteknek, ha az tulsagosan magas az 1) v 2)-hez viszonyitva?

Koszonom.

@Szunyogh: Milyen második kézbesítés kiküldése 10.04-én? Ha már egyszer postázta levelet a végrehajtó, ragszám alapján postán nézzenek utána és igazolják a kézbesítést.
A határidőket meg rosszul számolod, postai második kézbesítési kísérlet (2.értesítés) utáni 5. munkanapon kézbesítettnek tekintendő a küldemény, onnan pedig 15 naptári napja van a címzettnek kifogással élni.

Egyébként ha lakóingatlanról van szó, annak kiürítése moratóriumba belecsúszna, tehát érdemes adóssal kapcsolatba lépned.

.
@enforcement: Még mindig: miért nem a végrehajtót kérdezed ennek menetéről? Egyébként meg miért mentél a jegyzőhöz? 2016.07.01. utáni kiürítési kérelmek esetén nem kell jegyzői igazolás.
Érdemben: végrehajtót kérd meg, hogy november végére tűzze ki a kilakoltatást. Ha adós nem együttműködő, Neked kell a tárgyi feltételeket biztosítanod (zárnyitás+cserére lakatos, otthagyott ingóságok elszállítására szállítóeszköz+munkás, 30 nap tárolásra raktárhelyiség).

A beköltözhetően meghirdetett - és megnyert - lakást a végrehajtó adja át kiürítve a vevőnek ( nekem ) ? Eszerint a kiköltöztetést is a végrehajtó szervezi meg - egyezteti le az adóssal? Nekem csak értelemszerűen a kulcsért kell odamennem ?

Ezt a végrehajtóval kell leügyezned.

Nagyon "kicentizett " helyzetben vagyok: a jegyző szeptember 29-i keltezéssel adta ki a z " Igazolás"-t, az általam megvásárolt lakás kiürítésének tárgyában. Így a 60 nap november 27 -én, 4 nappal a kilakoltatási időszak előtt telik le. A végrehajtó KÖTELES-e még ebben a 4 napban - amiből 2 munkaszüneti nap - kilakoltatni az adóst? Mert így épp nem csúsznánk bele a moratóriumba....

T. Forumozok!

2016/9/20-an keltezett arveresi jegyzokonyv alapjan, 10/21-en jogerore kellett volna emelkednie az ingatlanvasarlasnak (153. § (2)). A vegrehajtonal 10/24-en tortent erdeklodesemre azt a valaszt kaptam, hogy meg az ados reszere kikuldott level kezbesitesi ertesitesenek visszaerkezesere varnak. A 2. kezbesites 10/4-en lett kikuldve (ezt biztosan tudom), azaz mar 10/15-en azt vissza kellett volna kuldenie a Postanak, azaz legkesobb 10/20-re meg kellett volna erkeznie a VH-hoz, akar atvette az ados a levelet, akar nem.

Eddigi tapasztalatok szerint az ados semmit nem vesz at, bizonyitottan 4 eve nem lakik ott, a belso berendezes egyertelmuen bizonyitja, hogy nincs ott eletvitelszeru tevekenyseg (ezt megtekintettem).
Szemelyes beszelgetes soran egyertelmuve valt, hogy az adosnak fogalma sincs, hogy eppen jogilag mi tortenik az ingatlanaval.

Az ugyet atlato (?) VH ugyintezo szerint meg nem emelkedett jogerore az ugy, de varjunk 10/30-ig es akkor erdeklodjek.

Kerdes, hogy ha joszandekuan segiteni akarok az adosnak, hogy kapjon valamennyi "kilepesi penzt" ((154/B. § (1)), nekem meg ne kelljen rendorok jelenleteben zarat tornom, akkor mikor ertesitsem az adost, hogy tudjon a helyzetrol?

Az ugyintezo szerint, a „kilepesi penzt” (154/B. § (1)) mar most meg kellene kervenyezni, mert ha jogerore emelkedik, a VH megkuldi a Foldhivatalnak es felosztja a befolyt osszeget. Ha mar fel van osztva, nem kervenyezheti ezt az ados.

Dilemmam, hogy ha segiteni akarok neki (es magamnak is megkonnyiteni a bekoltozest), de tul hamar (tehat meg a jogerore emelkedes elott) megtudja tolem az elarverezest az ados, akkor meg ellentmondhat/megfellebezheti az eladast, így a viszonylag „siman” lefolyo ugyet akadalyozom meg es forditom magam celjai ellen.

A hataridok helyes megiteleserol mi a velemenyetek? Vagy hagyjam folyni az ugyet (uljek szepen a baberjaimon), es par het mulva ugyis minden intezodik es mehetek zarat leveretni 2 rendor kisereteben?

Mit mondtok? Es mit mond a jozan esz?
Koszonom az epito hozzaszolast elore is.

Statisztikai képtelenség, hogy ennyi fél egyhangúlag kérje az értékesítést. Mindig akad, aki egyáltalán nem is nyilatkozik. Az Otp Faktoring és az Intrum rendszerint kitérő választ adnak, ami nem kérelem, tehát az ő válasszuk eleve meghiúsítja az ügyletet. Ha csak egyvalaki nem kéri, akkor már nem lehetséges ez a vétel. Nincs helye taktikázásnak. A végrehajtó tűzzön ki árverést, és vedd meg úgy az ingatlant!

Sziasztok!

Adott egy ingatlan, amin 22 végrehajtási és 4 jelzálogjog van. 3 különböző végrehajtónál, 5 bejegyzés esetén nem végrehajtó az eljáró. Jelzálog a társasház és a NAV részéről van bejegyezve, a végrehajtások jellemzően faktoring cégek illetve NAV vagy APEH.

Árverséen kívül, de árverés vételi hatállyal szeretném megvenni, van valakinek ebben tapasztalata?

A tartozások összege magasabb mint az ingatlan értéke, valamiért nem is megy árverésre, ezt sem tudom miért, az első végrehajtási jog 2014-es.

Az egyik végrehajtó asszisztensével sikerült beszélni egyelőre, mondta tegyük egy vételi szándéknyilatkozatot, ők végigjárják a jogosultakat.

Mi lehet a nyerő taktika? Valóban mindenkinek hozzá kell járulnia? Aki nem válaszol a végrehajtónak azzal mi lesz?

Bármilyen ötlet és tapasztalat érdekel.

Köszönettel,

gaben12

Bori Bori...!
Ej..ej...
próbáld meg értelmezni azt, amit olvasol...
talán sikerül...
laikusnak laikus vagy, de vajon mennyire vagy józan..?

Jah... a haszonélvező nem ott lakik, de megengedi a lányának, hogy ott lakjon. Beköltözhetek?
Nyugtass meg, hogy nem vagy jogász.