Tisztelt Fórumozók!
Hónapokkal ezelőtt árverés útján vásároltunk egy ingatlant, de miután kifizettük, kiderült hogy egy másik licitáló jogorvoslattal élt ellenünk. Legutóbb amikor beszéltünk a bírósággal, akkor kiderült hogy az adósra vár a bíróság. Csak nem tudom hogy ő hogy jön a képbe. Kiderítettük hogy Amerikába menekült a családjával legalább 6 éve. Szeretném megtudni hogy mit akar a bíróság az adóstól? Ő nem fog átvenni semmit és nem fog aláírni semmit, mivel elmenekült innen. Szóval milyen határideje van neki mennyi ideig kell várni arra, hogy döntsön helyette a bíróság? Szeretném megtudni hogy optimális esetben mennyit kell még várni, ha Jogorvoslat benyújtó nem ad be újabb fellebbezést, és a bíróság is úgy találja hogy tud döntést hozni ebben a szerintünk roppant egyszerű ügyben, akkor körülbelül mikorra várhatunk valamiféle eredményt? Vagy a bírósági folyamatot be tudná valaki mutatni? A választ előre is köszönöm.
Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás
Akkor most adós a bérlőm? Van köztünk jogviszony? Vagy epp azert nem mondhatok fol néki. Mert nincs köztünk szerződés?
@gerbera
A hirdetményben nincs erre utalás, telefonban lerázóan mondták, hogy ezt majd a nyertes vevővel közlik, de szerintem ez nem valami korrekt. Személyesen, némileg határozottabban még rá fogok kérdezni.
Albérlővel kapcsolatos kérdésemben nincs véletlenül tapasztalatod? Az ingatlan beköltözhetően van árverezve, de tudomásom szerint jelenleg albérlő lakja, hogy papírozva vagy anélkül, arról nincs infóm. Ha anélkül, gondolom nem sok vizet zavar a folyamatban. De ha részéről jóhiszeműen kötött bérleti szerződéssel, akkor ez mennyire kavarhatja meg a kártyát?
Nem rakhatod ki. Lakottan veszed az ingatlant, tehát nincs jogcímed a beköltözésre. Ha nem fizet használati díjat, fizetési meghagyást kérhetsz ellene, aztán vagy fizet, vagy nem. Ha nem fizet, akkor végrehajtást indíthatsz ellene, aztán vagy sikerült behajtani, vagy nem.
Ha nem fizet használati díjat, kirakható? Ha igen, akkor milyen pert kell indítani?
Ha lakottan vásárolsz egy ingatlant, akkor nincs jogcímed a birtokba vételre. Azonban, a másik tulajdonostárssal tárgyalhatsz arról, hogy esetleg a 141. § (5) szerint fennállnak-e annak a feltételei, hogy a következő árverésre már beköltözhetően legyen meghirdetve az ingatlan.
Tény, lakottan lett árverezve(osztatlan közös tulajdon okán, bár a nem adós tul. társ a teljesen szeparált, másik ikerházfélben lakik). Így, ha jól értem, használati joga maradt adósnak, nem kérhetek kiürítést? használati díjat kérhetek? ha ez az összeg (mert fizetni nem fog)eléri a lakott-beköltözhető ár közti különbözetet, utána ki lehet rakni?
@miago
„Az, hogy az adós az ingatlan elhagyására kért és kapott-e halasztást és hány hónapot az árverést követően, az zsákbamacska?”
Nem az. Ezt a tényt az árverési hirdetményben, az ingatlan jellemző sajátosságaként fel kell tüntetni. Előfordulhat, hogy a végrehajtó ezt elmulazstja, de még mindig meg lehet tőle kérdezni, akár telefonon is, és köteles erre vonatkozóan információt szolgáltatni.
@vanca
„Amikor a becsértéket megállapították-adós lakott benne-miért nem beköltözhetőnek lett nyilvánítva?”
Azért, mert Vht. 140. § (1): A végrehajtó az ingatlan értékesítése előtt (...) megállapítja az ingatlan becsértékét mind a beköltözhető, mind pedig a lakott állapotban történő értékesítés esetére.
A végrehajtó tehát nem a becsérték közlésekor állapítja meg, hogy az ingatlan lakott-e vagy beköltözhető, hanem később, azt is elárulom, melyik intézkedésében: az árverési hirdetményben, ld. 143. § (1) e) pont.
@Rumfo
„Az árverési vevő is a végrehajtóval van jogviszonyban és nincs jogviszonyban az Adóssal. Ingatlannal pedig semmiképp.”
Aha. Tehát az árverési vevőnek nincs köze az ingatlanhoz. Ezt valahol máshol és másnak add elő, ne nekem!
Az elővásárlási jogot jó ideje csak árverésen lehet érvényesíteni, az előzményben leírt módon, és előárverezési jognak hívják. Azért volt szükség a bevezetésére, mert egy gyakorlatilag megnyert licitre utólag (persze csak adott határidőig) rámondhatta az elővásárlás jogosultja, hogy ő akarja megvenni az ingatlant, kiütve ezzel az árverésből a már nyertesnek tűnő árverezőt. Ezt szüntették meg azzal, hogy aki ezzel a jogával akar élni, köteles az árverésen résztvenni, és az igényét ott bejelenteni. Ha nem teszi, vagy csak utólag jelzi az igényét, az jogvesztéssel jár.
Egyébként, az előárverezési jogosult csak úgy tud előárverezni, ha ekként aktiváltatja magát. Ha normál árverezőként aktiváltatja magát, utólag nem reklamálhat, hogy dehát ő előárverezésre jogosult lett volna.
Ja! Egy jó szomszéd aranyat ér!! Már ha szomszédról van szó! Sokszor van az Önkormányzatoknak előárverezési joga, az 1993. évi LXXVIII. Tv. szerint. Ezt minden PDF kiírás tartalmazza, ha szerencséd van ez is az! Bár ezt nem fogod megtudni, ha csak kóddal jelenik meg a licitnaplóban.
Köszönöm
Tehát licitálnia kell? Kvázi licitálhatunk lassan pár órát rá és utána van esélyem hogy remek szomszédok lehessünk ?
A 123/A első mondata mit jelent? Van olyan törvény ami csak kényszerértékesítésre enged elővásárlási jogot, vagy olyan ami megjelölten arra is?
123/A. §(1) Ha törvény a dologra nézve elővásárlási jogot enged annak kényszerértékesítésére, azt e törvény alkalmazásában előárverezési jognak kell tekinteni (a továbbiakban: előárverezési jog). Előárverezési jog szerződéssel nem alapítható. Az előárverezési jog bírósági végrehajtás során történő gyakorlásának feltételeit e törvény határozza meg.
Igen, nem
@emerico2004, Rumfo, Kovács_Béla_Sándor:
Az előárverezési jog jogosultjának annyi előnye van csak, hogy ha licitál, nem kell a licitküszöb összegével nagyobb ajánlatot tennie a jelenlegi licitnél, hanem mondhatja hogy "tartom" és megegyező összeget ajánl, ami érvényes első licitként fog szerepelni.
Nem láttam még élőben, de úgy vélem, az előárverezési jogával élő licitáló ajánlatától ugyanúgy 5perccel meghosszabbodik az árverés, mint általános esetben - tehát csak a másik licitálón múlik, hagyja-e az előárverezési jogosnak a vagyontárgyat, vagy többet ajánl.
Gyakorlatilag pont nem elővásárlási jogként funkcionál az előárverezési jog.
És ha van esze, két perccel a zárás előtt nyilatkozik a joga gyakorlásáról.
Nem kell feltétlenül elengedni! Ez gyakorlatilag egy elővásárlási jog. Addig licitálj, amíg neked megéri, az előárverező pedig eldönti, hogy tartja az aktuális licitet vagy nem. Ha tartja, akkor az övé. Gyakorlatban: " Ha az előárverezési joggal rendelkező árverező tesz előárverezési jogot gyakorló nyilatkozatot, azt az Elektronikus Árverési Rendszer az előzőleg közzétett, legmagasabb összegű, érvényes vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlatként teszi közzé a licitnaplóban."
üdvözlet
Beszálltam egy árverésbe és árveréseim menüpont alatt találkoztam egy olyannal hogy a tételre előárverezési joggal jelentkeztek. ez gyakorlatban a licitben hogy fog jelentkezni tudja valaki ? találkozott már valaki vele ? tudni fogom hogy tartja nem tartja ilyesmi,megnyertem nem nyertem vagy bökjek rá valamit oszt jó napot ? :D .... vágom hogy engedjem el de érdekel. mindig tanul valami újat az ember.
Tisztelt szakértő!
Részemre bonyolult ügyben kérnék segítséget.
A ház amiben lakunk fele a férjemé a másik fele az apósoméké volt.2011 Novemberében ajándék címen kaptam meg ezt a részt,/2millió ft értékben/így fele az enyém lett.2012-ben a férjem elajándékozta a részét a gyermekünknek,csak haszonélvezet maradt neki az egész házon.2015 májusban gyámügyi engedéllyel eladtuk 7500000ft-ért.2016 áprilisban érverésen vettem egy házat 9660000ft-ért+1360000ft végrehajtási díjért.Szerettük volna ha továbbra is 1/2 az enyém,1/2 a gyermekeinké
(azóta már 2 van)lenne,férjemé maradna a haszonélvezet.
Licitálni csak egy néven lehetett,így maradtam egyedül tulajdonos.Kérdésem:Ilyen esetben hogy alakul, mennyi az illeték?A gyermekünk része után is kell fizetnünk?csak utána írathatom a részükre?
Köszönöm a segítségüket.
"...végrehajtó előírja árverési vevőnek zárszerelő szakember, teherautó, 8!!!! db rakodómunkás és zárt tároló biztosítását..."
Ez az egész kényszerköltöztetés, menete, költségek, rögzítve van valahol a vht-ban? Mert én sehol sem találtam róla infot. Vh-tól pedig azt az infot kaptam, hogy kb félmilliós költséggel kell számolni. Kicsit durvának érzem ezt az összeget. Persze, ha az ország másik felébe kellene szállítani két teherautónyi ingóságot és valami 100ezer forintos zárat szerelnének be, akkor talán oké lenne...de gyanítom itt valaki kaszál az ügyön...
Gerbera: "A végrehajtást kérőnek ehhez semmi köze. Ő a végrehajtóval van jogviszonyban, nem az árverési vevővel, és főleg nem annak az ingatlanával.
Ez a kiürítés a te bizniszed, neked kell megoldanod a törvényes keretek között. "
Az árverési vevő is a végrehajtóval van jogviszonyban és nincs jogviszonyban az Adóssal. Ingatlannal pedig semmiképp. Az ingatlant Végrehajtó foglalja le, Neki kell átadnia is az Árverési vevőnek, ez a végrehajtás része! Az, hogy a kiürítés költségét ráverik Árverési Vevőre, egy dolog. De hogy végrehajtó előírja árverési vevőnek zárszerelő szakember, teherautó, 8!!!! db rakodómunkás és zárt tároló biztosítását, hát ez abszurd. Mindezt úgy, hogy a köztünk fennálló szerződés szerint Beköltözhető állapotban vásárolunk ingatlant.
Amikor a becsértéket megállapították-adós lakott benne-miért nem beköltözhetőnek lett nyilvánítva? Adós persze így jobban jár, mert akkor azt a 30% különbözetet a vh-t kérők viszik, így viszont, ő teszi zsebre?
Tisztelt Hozzáértők!
Az árverésekkel kapcsolatos törvényi háttér böngészése közben felmerült bennem pár kérdés. Nagyra értékelném, ha tudnátok válaszokkal szolgálni az alábbi felvetéseimre:
- Az, hogy az adós az ingatlan elhagyására kért és kapott-e halasztást és hány hónapot az árverést követően, az zsákbamacska? Csak a jegyzőkönyv aláírásakor szembesül vele a vevő vagy valamilyen módon korábban is megtudható?
- Mi van abban a helyzetben, ha az árverési hirdetményben az ingatlan beköltözhető és nincs maradásra jogosult személy, de a lakásban valójában albérlő lakik, mert az adós menet közben bérbe adta? Ez esetben a bérleti szerződéstől függetlenül a bérlőre is vonatkoznak a Vht.szerinti kiköltözési határidők, mondván hogy az adós jogán tartózkodik az ingatlanban, vagy a bérlő részéről jóhiszeműen kötött bérleti szerződés tartalma lesz a mérvadó? Vagy az adós jogszerűen nem is köthet bérleti szerződést a végrehajtás alatt álló ingatlanára ezért az ilyen szerződés alapból semmis és a bérlőt nem védi semmi? Ilyenkor miként alakul a kiköltözési határidő?
- A kiköltözési határidőt követően 15 napon belül indított kiürítési kérelemmel kapcsolatosan úgy vettem ki, hogy a kiürítéssel kapcsolatos költségek a kiürítést kérőt, vagyis az árverési vevőt terhelik, viszont a végrehajtási költségek értelmezésében kissé elvesztem. Nagyságrendileg milyen összeget kell itt elképzelni?
Köszönöm!
Köszönöm szépen.
