Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Kedves gerbera317,
értem, mégegyszer köszönöm az ingatlanos választ. Az autós kérdést feltettem a autós topicban.

üdv, Csaba

Az autós kérdés nem igazán ide tartozik, de nem ezért nem válaszolok, hanem mert nem tudom a választ. Vannak itt más jogászok, akik jobban tudják, hogy ha eredeti szerzéssel megszerzett dologról kiderül, hogy lopott, akkor mi van.

Értem, köszönöm, tehát nem érhet elvileg meglepetés.

Obudafannak: Hát ez az hogy nem lehet elérni a végrehajtót, telefont nem veszi fel, e-mailre nem válaszol...

És a gépjármű esetében mi a helyzet?

Az árverési hirdetményen minden jogilag lényeges információ rajta van. A végrehajtó az árverezett dolog fizikai/műszaki állapotára nézve tévedhet, hiszen nem szakértő, sokszor nem is látta az árverezett dolgot, de az, hogy terhelt vagy tehermentes, lakott vagy beköltözhető, vagy a haszonélvezet megszűnik-e a 137. § (2) szerint, hány százalékra szállítható le a kikiáltási ár, mindig ott van a hirdetményen, és a jegyzőkönyvön is. Ha utólag kiderül, hogy valami nem jól lett meghirdetve, az - kifogásra - az árverés megsemmisítését vonja maga után.

Az nem elképzelhetetlen, hogy olyan haszonélvezet terheli az ingatlant, ami a végrehajtás után is fennmarad, de ezt a végrehajtó nyilván meg tudja mondani. Eleve lakottan kellene akkor árvereznie.

Tisztelt Szakértők,

Szeretném megkérdezni,hogy az MBVK honlapján meghirdetett ingatlanokra a végrehajtó garantálja hogy az adott ingatlan per, tehermentes, vagy valójában knem-e övetelést vesz meg az árverező, vagy hogy nem költöztethető ki valaki a lakásból, vagy haszonlélvezeti joga van rá valakinek stb., ha nincs ez a hirdetményben külön kiírva? Vagy ezeknek nekem kell külön utánanéznem pl. a tulajdoni lap lekérésével. Honnan lehetek biztos, hogy a liciten elnyert áron plusz a földhivatali illetéken kívül milyen (nem várt) költségeim lehetnek egy bírósági vagy nav által hirdetett árveréses ingatlan után?

Másik kérdésem hasonló az előzőhöz, csak ingtlan helyett gépjármű a tárgya, mégpedig ,hogy - számomra kicsit ijesztő módon - a végrehajtók és a nav is árverez olyan gépjárműveket, aminek semmilyen papírja nincs és az előéletéről sem lehet tudni semmit (és nem is vállalnak semmiért sem felelősséget). Ez azt jelenti, hogy akár lopott, vagy banki lefoglalt autót is vásárolhatok állami szervektől? Mennyivel biztonságosabb egy papírok nélküli autót vásárolni a nav-tól, vagy bírósági végrehajtótól, mint magánszemélytől (az apróhirdetések tele vannak papír nélküli autókkal...)
Előre is köszönöm a válaszokat,
tisztelettel:
Csaba

Grave7

Nagyon köszönöm a választ, nagyon sokat segített, megpróbálom felkeresni a tulajdonost, a hozzáállásából már tudok következtetést levonni, hogy egyáltalán licitáljak-e az ingatlanra, mert ha ő teljesen elzárkózik mindentől, sikeres licit esetén is megnehezítheti a dolgunkat. Még egyszer köszönöm.

@Hangyagirl:
Felkeresheti, de a tulajdonosnak nem kötelessége beengednie Önt. Az adós helyzetétől és hozzáállásától függ, hogy érdeke-e az ingatlan (mielőbbi) értékesítése.
Nincs jogszabály arra, hogy a végrehajtónak kötelessége lenne biztosítani az ingatlan megtekintését, a Vht. 143.§ (1) i) pont is csak a megtekintés időpontjának feltüntetését írja elő - tehát mégha van is időpont, az sem biztos hogy a végrehajtó be tud majd jutni az ingatlanba (noha az adósnak kötelessége beengednie a végrehajtót, de ha nem teszi, a felnyitást nem feltétlenül végzi el megtekintésnél a végrehajtó és nem is köteles erre).
Ha a végrehajtó vagy helyettes korábban volt az ingatlanban (és ez 99%-ban kötelező, mert az ingóvégrehajtásnak meg kell előznie az ingatlanvégrehajtást), esetleg tud infot adni, hogy mit látott, milyen állapotban van a lakás.
Tudtommal az ingatlan részének számítanak a "működéséhez szükséges" és elválaszthatatlan alkatrészek (pl. fűtőtest, bojler, beépített konyhabútor), tehát azokat nem viheti el az adós. A vétel a megtekintett állapotra vonatkozik. Ha később mégis rongálás vagy hiány van, peres úton lehet érvényesíteni az igényt, változó sikerrel (bizonyítás kérdése).

1994. évi LIII. tv. 143. § (1) Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti: [...] i) az árverés kezdő és befejező időpontját, az ingatlan megtekintésének időpontját, [...]

@TheSpartan: puszta lelkesedésből senki nem fog választ adni neked, keress fel egy ügyvédet aki ilyenekkel foglalkozik.

„Kérdésem az lenne, hogy én felkereshetem-e a tulajdonost hogy megnézzem az ingatlant. ”
Igen.

Az MBVK honlapján találtam rá egy ingatlan árverési hirdetményre, ezzel kapcsolatosan emailben felkerestem az illetékes bírósági végrehajtót, hogy mikor tudnám megtekinteni az ingatlant, erre azt a tájékoztatást kaptam, hogy neki nem áll módjában időpontot adni az ingatlan megtekintésére, keressem meg a tulajdonost az ingatlan címén. Kérdésem az lenne, hogy én felkereshetem-e a tulajdonost hogy megnézzem az ingatlant. Mivel én sem lennék felhőtlenül boldog, ha árverezés alatt kelne el az ingatlanom, ezért gondolom ő sem lesz az. A tulajdonosnak érdeke-e, hogy minél hamarabb elkeljen az ingatlan?
Köteles-e megmutatni nekem az ingatlant, valamint mi fog tartozni az ingatlanhoz (gondolok itt konyhaszekrény, fürdőszoba bútor stb.), vagy egy szétvert házat fogok átvenni amikor kifizettem a pénzt. Van-e erre bármilyen jogszabály?

Előre is köszönöm a választ.

Ha ennyire bevállaltad a témát, úgy volna illő, hogy a kidolgozását is magadra vállald.

Az MBVK honlapján találtam rá egy árverésre. Egy 500 nm-es telken található egy szerkezetkész állapotot sem elérő ház (falak álnak, külső szigetelés fent van, nyílászárók hiányoznak, tető kész azt leszámítva, hogy a kúpcserepek nincsenek fent.) 24 éves vagyok első lakástulajdon-szerzés céljából szeretnék árverésen házhoz jutni. Telefonon felkerestem az illetékes bírósági végrehajtót, a titkárnőjével sikerült beszélnem két esetben is. Első alkalommal azt a tájékoztatást kaptam, miszerint e-mailben egyeztessek időpontot a megtekintésre. Ezt megtettem, de a válaszlevél arról szólt, hogy meddig tart zárva az iroda. Következő telefonhívásom során a másik titkárnő azt nyilatkozta az ügyben, hogy nekik sincs bejárásuk a telekre, keressem meg a tulajdonost.

1. Kérdésem arra terjedne ki, hogy én, mint természetes jogi személy felkereshetem-e a tulajdonost egy hatósági végrehajtás kapcsán, hogy szemrevételezhessem az ingatlant?
2. Köteles-e megmutatni nekem az ingatlant, esetleg kérhetek-e tőle építészeti-műszaki tervdokumentációt?
3. Ha ezt nem tehetem meg, mi a módja annak, hogy építész segítségével fel tudjam mérni az ingatlan állapotát, várható költségeit. Egyáltalán mérlegelni tudjam a helyzetet, mielőtt döntenék a licitálásról? Műszaki iroda adhat-e tájékoztatást, vagy adatvédelemre hivatkozva ezt megtagadhatja?
4. Az árverés előtt, hogy deríthetem ki azt, hogy minden az építészeti-műszaki tervdokumentáció szerint került megvalósításra?
5. Az alábbi felvetések közül melyik az elfogadott? Az árverési vevő tehát nem lesz az adós jogutóda, szerzése eredeti szerzés vagy az eredeti szerzésmód sajátos változatának minősíti a kérdéses tulajdonszerzést vagy az ingatlan tulajdonjogának végrehajtási árverésen történő megszerzése nem minősül eredeti szerzésmódnak?

Tehát árverési vevőként egy félkész ingatlan esetén ez vonatkozik-e rám? (Az építési engedélytől eltérően végzett építkezés, az épületnek engedély nélkül történő használatbavétele építésrendészeti bírságot von maga után. Ezen felül az engedélytől eltérő építkezés miatt átalakítást, vagy lebontást is rendelhet el az építési hatóság. A kivitelezést az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően kell végezni
6. Az árverési ingatlan megszerzése esetén az adós köteles-e átadni az építés során keletkező dokumentációkat? (építési napló, építészeti-műszaki tervdokumentáció stb.)
7. Amennyiben nem vagy nem működik együtt, milyen eljárás várható?

Az alábbi kérdésekre keresném még a választ. Mivel részletesebb anyagot a témában nem találtam és laikusként még az ügymenet tematikáját is nehezemre esik értelmezni, ebből a publikációból próbáltam ismereteimet bővíteni: Dr. Légrádi Gergely: Az árverésről – gondolatok egy Janus-arcú szerzésmódról (PJK, 2003/1., 9-18. o.)

7. Ez helytálló-e, esetleg kiegészítésre szorul-e?

„Ingatlanok tekintetében a Vht. szintén nem szól a szerzésmódról, sőt, nem rendelkezik a tulajdonátszállás időpontjáról sem.12 Rögzíti azonban azt, hogy:
“A végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát csak a következő jogok terhelhetik:

1. a telki szolgalom,
2. a közérdekű használati jog,
3. az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog,
4. a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve.” [Vht. 137. § (1) bekezdés].”

8. Az ingatlan végrehajtási árverését követően a nyertes licitáló milyen jogcímen szerzi meg az ingatlant?

Az ingatlanok végrehajtási árverésen történő megszerzését illetően a Vht. indokolásából – habár közvetve, de – arra a következtetésre lehet jutni, hogy eredeti szerzésmódról van szó, így a Legfelsőbb Bíróság álláspontja látszik még erősebben alátámasztottnak.16 Mindazonáltal kissé érthetetlennek tűnik az, hogy fenti érvelés során egyszer arra az álláspontra helyezkedik a bíróság, hogy az árverésen szerző tulajdonjoga nem az árverést szenvedő tulajdonjogából származik, hanem az árverésen mint állami kényszeraktuson alapul, majd néhány mondattal később rögzíti, hogy tulajdonjoga az előző, a végrehajtást szenvedő adós tulajdonjogára tekintettel keletkezik.

“A Ptk. 120. §-ának (1) bekezdése értelmében aki a dolgot hatósági határozat vagy árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos, ez a rendelkezés azonban ingatlan árverése esetére nem vonatkozik. Ingatlan tulajdonjogát nem tulajdonostól még árverésen sem lehet érvényesen megszerezni. Az árverési vevő tulajdonjoga azonban mégsem az adóstól származik, hanem az árverésen mint végrehajtási kényszeraktuson alapszik, az árverési vevő tehát nem lesz az adós jogutóda, szerzése eredeti szerzés. Ezért az árverési vevő által megszerzett tulajdonjogot csak a Vht. 137. §-ában foglalt jogok terhelhetik.” (BH 1997.400)

Véleményem szerint a Kommentárok által kifejtett álláspont és a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata közti eltérés magyarázata abban rejlik, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Ptk. 120. §-ának értelmezését a Vht. vonatkozó rendelkezéseinek tükrében végzi el, és a Ptk. 120. § (1) bekezdés második mondatát azzal “hatástalanítja”, hogy a végrehajtási árverés vevője a tulajdonjogot árverés útján ingatlanra vonatkozóan is eredeti szerzésmóddal szerzi meg, azzal a megszorító feltétellel, hogy az elárverezett ingatlan utolsó tulajdonosa valóban az adós volt. A Legfelsőbb Bíróság tehát az eredeti szerzésmód sajátos változatának minősíti a kérdéses tulajdonszerzést.

Álláspontom szerint a Ptk. 120. § (1) bekezdése épp azt rögzíti, hogy ingó és nem ingatlan hatósági árveréssel történő tulajdonjogának megszerzése minősül eredeti szerzésmódnak. Ezt erősíti meg a Vht. már idézett 127. §-a is. Miután azonban a 120. § kizárja az eredeti szerzésmód lehetőségét ingatlan esetében, továbbá a Vht. nem ismétli meg azokat az eredeti szerzésmódra vonatkozó szabályokat, amelyeket az ingók esetében definiált, ezért úgy gondolom, hogy ingatlan tulajdonjogának végrehajtási árverésen történő megszerzése nem minősül eredeti szerzésmódnak. A Legfelsőbb Bíróság azon megállapításai, amelyek szerint “bár az árverésen szerző tulajdonjoga az árverést szenvedő tulajdonjogára tekintettel keletkezik”, illetve “tulajdonszerzése azonban nem feltétlen, illetve független a korábbi tulajdonostól, mint ingó árverés esetében, hanem a Ptk. 117. § -ának (1) bekezdésében szabályozott – a származékos tulajdonszerzésre vonatkozó – rendelkezéshez hasonlóan tulajdonjoga csak az előző, a végrehajtást szenvedő adós tulajdonjogára tekintettel keletkezik”, véleményem szerint épp ellentétes következtetés levonására adják meg az alapot.

9. Az ingatlan végrehajtási árverését követően az árverési vevő tulajdonjogának igazolására milyen dokumentációkat kap?

Az alábbi leírás a teljes ügymenetet lefedi-e?

„Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, amelyet megküld a földhivatal részére az árverési vevő tulajdonjogának az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése végett, amennyiben az árverési vevő a teljes vételárat kifizette [Vht. 152-153. §§]. Az ismertetett bírósági gyakorlatból arra lehet következtetni, hogy az LB eredeti szerzésmódnak tekinti az ingatlan végrehajtási árverésen történő tulajdon-átruházását, és a tulajdonátszállás időpontját az árverés mint hatósági aktus időpontjában látja.

Maga az ingatlan “adásvételi szerződés” a jegyzőkönyv elkészítésével mint írásba foglalással jön létre, mely bejegyzésre alkalmas hatósági okirat.”

10. Jelen esetben milyen vagyonátruházási illeték megfizetésére lennék köteles?

10.1. Az épület készültségi fokát ki fogja vizsgálni?
10.2. Mentesülhetek-e az illetékfizetés alól?

Tehát a lakás már a bank tulajdona, vélhetően árverés útján szerezte meg. Te már nem árverés hatályával vásárolsz, hanem adásvételi szerződéssel, a tulajdonos banktól. Így van?

Ebben az esetben téged a birtokba adás nem érint, mert a kiürítés a bank ügye, ellenben a te problémád nem végrehajtási kérdés. Magadnak kell eldöntened, megveszed-e lakóval együtt az ingatlant, vagy csak kiürítve. Ha lakóval együtt veszed meg, és ő önként nem akar távozni, onnan már csak pereskedést követően tetetheted ki, végrehajtás útján. De az egy másik végrehajtás, és nem szabad összemosni a jelenlegi helyzettel, ami nem végrehajtási kérdés.

Tisztelt Fórumtagok!

Reményeim szerint Önök jobban értenek az alábbi szituáció megitéléséhez, mint jómagam.

Egy banki tulajdonú lakást szándékozom megvenni. A lakásban jelenleg is benne lakik az adós. Az ingatlanos szerint a "birtokbavételi eljárás" már folyamatban van. A kérdésem a következő:

1. - Az adóst a kilakoltatási moratórium végével jogszerűen lehet felszólitani a lakás elhagyására?
2. - Mi történik, ha az adós nem költözik ki?
3. - Amennyiben minden körülmény (adásvételi szerződés megköttetett, birtokbavételi folyamat elkezdődött) jogerős (további fellebezési lehetőség nélkül), a kilakoltatásnak, illetve a birtokba vételnek milyen gyakorlati akadályai merülhetnek fel?

Előre is köszönöm a válaszokat!

Ingatlan árverésen szeretnék végrehajtás alatt álló lakást vásárolni. Mivel a hagyományos adás-vételhez képest speciális ügynek számít, ezért a mérőórák átírásával kapcsolatban az alábbi kérdésekben kérem segítségeteket:

1. Hogyan történik az átírás?
2. Milyen dokumentumok szükségesek hozzá? A volt tulajdonosnak is alá kell írni?
3. Kinek kell az átírással kapcsolatban eljárni? (Végrehajtó és/ vagy árverési vevő, stb.)
4. Ha a korábbi tulajdonosnak elmaradása van,
ettől függetlenül az átírás megtörténhet?
ez esetben az árverési vevőt terhel-e valamilyen költség?

Még egy utolsó laikus kérdés:
Az árverési vevő találkozik valamikor is az adóssal (ha egyébként már az ingatlanból kiköltözött) vagy minden az végrehajtón keresztül intéződik?

Segítségeteket előre is köszi!

Üdv!
Olvasván az előző megjegyzéseket, 154. § (2)-vel kapcsolatban lenne kérdésem.

154. § (2)
"Az ingatlan után az adó és más köztartozás az árverési vevőt az árverés napjától terheli."

Érthető hogy a közüzemi díjak az ingatlan átadásakor történő mérőóra leolvasástól terhelik az árverési vevőt, továbbá hogy bárminemű teher(közüzemi, közös költség, telekommunikáció, stb...) megszűnik amint az új tulajdonos bejegyzése megtörténik a tulajdoni lapon. Röviden szólva az ingatlan tehermentesen kerül a vevő tulajdonába, az addig felhalmozott hitelek, tartozások (követelések) a régi tulajt terhelik tovább.

Tegyük fel hogy (154. § (1)) a sikeres árverést követően 31. napon az új tulajdonos megkapja a kulcsokat.
154. § (2) alapján mi az az "adó és más köztartozás" amik a vevőt terhelhetik arra a 31 napra (esetleg túl), amíg hivatalosan még nem történt meg a birtokba vétel de a sikeres árverés lezajlott?
Ha minden igaz, az árverési jegyőzkönyv csak egy előjegyzés arra, hogy XY lesz a leendő tulajdonosa az adott ingatlannak, tehát az adós lesz a bejegyzett tulaj mindaddig amíg az átadás meg nem történik.

A válaszokat előre is köszönöm!

Köszönöm a linket, ez sokat segített! Azért ismételtem önmagam tegnap, mert szerettem volna tisztázni, hogy nem félreértettük a dolgokat. Azt azért remélem más is elismeri, hogy aki nincs tisztában a joggal és még soha nem találkozott egy ingatlan árveréssel, annak sok kérdése lesz :-) és a válaszokból újabb kérdés születik :-)
Minden vélemény és tapasztalat érdekel! Köszönöm!

„a végrehajtó mondta”

Biztos, hogy ő mondta? A végrehajtónál dolgoznak olyanok is, akik nem végrehajtók, és nem is értenek a végrehajtáshoz, de a telefonról nincsenek letiltva. És ha már felvették a telefont, akkor válaszolnak is az ott elhangzott kérdésre, de nem biztos, hogy jól válaszolnak.

A lényeg:
Nincs adásvétel, a Ptk.-t el lehet ilyenkor felejteni. A földhivatal a tulajdonjogot a jogerős árverési jegyzőkönyv alapján jegyzi be (153. § (2) b) pont). Ezzel egyidejűleg a végrehajtó átadja a megvett ingatlant az árverési vevőnek (154. §). Ekkor történik meg a mérőórák leolvasása is. Ha a bentlakó adós nem költözik ki önként, akkor - kérelemre - a végrehajtó teszi ki onnan (154/A § (10) bek.).

Olvasd el magad a törvényt, ha nekem nem hiszel:
http://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…

Köszönjük az eddigi válaszokat! Az a helyzet, hogy a végrehajtó mondta, hogy már pedig adás-vételi szerződésre szükség van. Most akkor nem is kell? Eddig is azt tudtam, hogy nem kell, bár azt nem tudjuk továbbra sem, hogy akkor hogyan történik ez a része meg az átvételnek.
Valóban nem értünk hozzá, nem ebben a körben mozgunk és nincsenek 100 millióink befektetni :) viszont nem értettünk félre semmit, tegnap bizony adás-vételről beszéltek nekünk és ügyvédről...
Valóban megtörténik az, hogy a végrehajtóval leírjuk együtt az óraállásokat a kulcs átadásakor? Ezt pedig az első dr. végrehajtó mondta.

Valamit nagyon félreértettél. Ügyvédet azért javasoltak, mert látták rajtatok, mennyire értetek hozzá, ezért inkább ügyvéd képviseljen benneteket. Egyébként nem kell hozzá ügyvéd.

Az adós tartozásairól: Ha itt az adós ingóságait árvereznék, és te megvennél mondjuk egy varrógépet, akkor mit gondolsz: elviheted a varrógépet egyszer s mindenkorra, vagy pedig követelik rajtad a 6,5 milliót, és csak azután viheted a varrógépet? Segítek: A varrógép a tiéd, a vételár a végrehajtásé. Punktum. És ugyanez van az ingatlannál: az ingatlan a vevőé, a vételár a végrehajtásé, és minden terhelés törlődik az ingatlanról, punktum. Az ingatlan tehermentesen lesz a tied. Érted?

Ha már te vagy a tulajdonos, és az egyetemes közműszolgáltató vonakodik szerződést kötni veled, egyszerűen beperled, és a bíróság fogja kötelezni szerződéskötésre. Illetve ezt eleve tudja, ezért bőven elegendő, ha csak kilátásba helyezed a pert. Ha nehéz, fogadj hozzá ügyvédet!

Adásvételit?! Árverési vételnél?! Na ne!!!

Segítségre lenne szükségem árverésen vásárolt ingatlannal kapcsolatban. Az MBVK oldalán kiszemeltünk egy lakást a férjemmel, még nem licitáltunk, mert sok kérdés tisztázatlan. Sajnos a vásárlási folyamattal/működéssel kapcsolatban nem találtuk meg a legfontosabb leírást, pedig nem a regisztrációs folyamaton bukhat az ember milliókat. 3 végrehajtóval beszéltünk és mindannyian mást mondtak. Az egyik nagyon fontos kérdésem az lenne, hogy hogyan is lesz tehermentes egy ingatlan? Direkt úgy szűrtünk, hogy tehermentes és beköltözhető lakás érdekel, amelynek egy tulajdonosa van. Az 1. végrehajtó mondta, hogy tehermentes ingatlanhoz jutunk hozzá, nekünk nem kell fizetni a tulaj tartozásait (közmű). No de ha nem fedezi a 6 millió 500 ezer ft a tartozásokat, akkor mi van? A hitel tartozás 5 millió 700 ezer ft, tehát ezt fedezi, de a közmű tartozás több mint 1 millió ft és ezen kívül ilyen-olyan tartozás miatt kérte még más is a végrehajtást. Nem világos, hogy mi a folyamat...
Most azt mondták telefonban, hogy nekünk kell ügyvédet vinni és ő csinálja meg az adás-vételt, a végrehajtó csak egy igazolást ad, hogy kifizettük a vételárat. Ez így van? Hogy írják át a közműveket, ha tartozás van rajta? Nekünk kell fizetni a számlákat, ha megtörtént a tulajdon váltás, de még nincs birtokban az ingatlan? Ez azért is érdekes, mert nincs semmi még a nevünkön a vételár megfizetése után, ráadásul nem mi használjuk a vizet vagy a gázt. Mi van akkor, ha alapból évek óta nem él senki a szóban forgó lakásban: ez könnyíti az átadást vagy éppen nehezíti? Sok a kérdés, de hirtelen ezek fontosak, előre is köszönöm, ha valaki pontos választ tud adni. Amúgy mellékesen megjegyzem, hogy lassan 3. hete olvasok a témáról és nincs egységes válasz. Ügyvédet minden kép keresünk, addig is kíváncsian várom mit írnak ide.

hmm.... kérdés, képviseli-e valaki az adóst......

Azt írja az ember, hogy a kiürítés időpontja már ki van tűzve, úgyhogy a 15 napon belüli kérelemm már bizonyosan megvolt. Itt már csak azon megy a pofozkodás, hogy ki vigye a szállítómunkásokat.

Felhívnám s figyelmet az önkéntesség elmaradásától számított 15. napig történő kérelemre!!
Megtetted?.....