Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Robiiot,

Az árverés utáni végrehajtó által átadáskor (154.§, 154/A.§), lakáskiűrítés esetére sem írja elő a törvény a gyámhatóság értesítését. Azt kifejezetten az önkényes lakásfoglalás kiűrítésekor írja elő, és ha jól látom, a normál árverés utáni kiűrítéskor sehol sem hivatkozik vissza a 183.§-ra.
Egyébként, a 183.§ szerint a végrehajtónak kell értesítenie a gyámhatóságot.

Kedves Mindenki!
Ha egy ingatlannál várhatólag végrehajtó általi birtokbaadás lesz, akkor a kiskorú bentlakókról a jegyző fogja értesíteni a gyerekvédelmet? Vagy nem foglalkoznak velük?

Köszönöm a válasz! Várunk,akkor.

Végrehajtás foganatosítása során felülvizsgálati kérelemnek nincs helye. A Törvényszék, mint másodfokú bíróság határozata jogerős. Neked nem is fognak konkrét információt kiadni. Az ingatlan értékesítése, lényegében egy Ultima ratio eljárás, a végső "hadművelet", mivel a jogosult(ak) követelése egyéb módon nem teljesül. Így természetes, hogy élnek a jogorvoslati alapvető jogukkal a kötelezettek. Ha az elsőfokú bíróság elutasította, akkor sanszos, hogy örülhetsz. 3 hónap reális, de ez változó. Itt már nem marad más, csak a várakozás.

Kedves fórumozók!

Mbvk árverésen vásároltunk egy ingatlant(a teljes vételárat már kifizettük).
Árverési kifogás érkezett,melyet a bíróság első fokon elutasított.
A határozat azonban nem emelkedett jogerőre,mert a kifogást benyújtó fellebbezett.
A bíróság tájékoztatása szerint a Törvényszékre kerül az ügy.
A bíróság szerint 3 hónapot kell várni a másodfokú határozatra.Van tapasztalata valakinek,hogy ez a valóságban mennyi szokott lenni?
Árverési vevőként minden hatóságnál elutasításra kerül nagyjából bármilyen kérdésünk,mivel nem vagyunk érintettek/ügyfelek.
Van bármilyen megoldás,lehetőség,hogy a kifogás tartalmát megtudjuk?
A másodfokú határozat,a meghozatal után azonnal jogerőre emelkedik?
A válaszokat előre is köszönjük!

Köszi gerbera s neked is papi!

Eszembe sem jutott, hogy árverési vevő legyek, kevés vagyok én ahhoz, csak böngésztem. :) Megnéztem a hirdetményt is gerbera, de abból számomra pl. nem derült volna ki, hogy a társtulajdonos feleség (tulajdoni lap alapján gondolom, hogy ez a rokoni kapcsolat) sikeres árverés után az árverési vevő lakótársa lesz/lehet.

„na. Ha időd van, mindened van.”

Ach, so. Azt hittem sima ügy.

„társtulajdonossal még azelőtt felvenni a kapcsolatot”

Érted ez alatt mondjuk azt, hogy van-e hajlandósága piaci áron megválni az 1/2 részétől?

Van az a leütési ár, amiért megérheti.

Ő mindig betakarózna a nem adós társtulajdonos takarójával. :)
:-):-)

Én 99%-ban olyan ingatlant nézek amiben jelen pillanatban nem lakik senki, függetlenül attól hogy van-e társtulajdonos.

De viszont itt is volt olyan nepper meg vannak is, illetve tapasztaltam is a közeli városban ilyet, hogy hiába tehermentes a társtulaj része aki nem köteles kiköltözni, azért is harc van és bizony megveszik úgyis és majd pereskednek.

Szerencsésebb valóban az, hogyha a végrehajtó veszi a "fáradtságot" és az Elektronikus Árverési Rendszerben, kiszedi a "pipát", így a rendszerben láthatatlanná válnak azok a folyamatos hirdetmények, amelyek a 229/2021 Korm.rendelet hatálya alatt állnak. Magával is kicseszik, hogyha érkezik árverési előleg, intézkedni kell a visszautalásról. Ezzel senkit nem dolgoztat meg, magát sem, az árverezőt sem :)

„ Nem bonyolult dolog a közös tulajdon megszüntetési per.”

na. Ha időd van, mindened van.

„Ez ennyire elriaszt egy árverési vevőt?”

Kérdezd meg Csuklósbuszt, az egyik kedvenc tagom. Ő mindig betakarózna a nem adós társtulajdonos takarójával. :)

Tanács: Szerintem érdemesebb a társtulajdonossal még azelőtt felvenni a kapcsolatot, mielőtt árverező ajánlatot tenne. Megkönnyítheti a saját dolgát. Az információ: kincs.

„én az elsőre tippelek”
Én meg mindkettőre. Ez az ingatlan a vészhelyzeti moratórium hatálya alá esik, ÉS lehet rá vételi ajánlatot is tenni. Csak a végrehajtó nem fogja a vételi ajánlattevőt aktiválni.
Nem ma kezdtél el érdeklődni az árverések iránt, és mégis, ennyi idő után is a "részletes adatok"-at nézed az árverési rendszerben, nem pedig az árverési hirdetményt (a pdf-et)?

Sziasztok!

Az MBVK oldalán botlottam bele egy közelemben árverezett ingatlanra.

https://arveres.mbvk.hu/…szletezo.php

Ha nem jó a link, a végrehajtási ügyszám: 178.V.0066/2017/45.

Itt “nevelkedett” laikusként felmerült pár elméleti kérdés bennem, ha nagyon bullshit kérdések, vegyétek tárgytalannak. :)

A veszélyhelyzettel összefüggő - az árveréseket tiltó - kormányrendelet kiterjed az olyan árverésekre amik folyamatosban vannak és a Kr. előtt tűzték ki vagy erre a fent említett árverésre lehet most is licitálni? (én az elsőre tippelek)

A körülményeket nem ismerve azt gondolom, hogy emiatt nem kellett a kutyának se: ,,Sikeres árverés esetén sem köteles kiköltözni: társtulajdonos”

Ez ennyire elriaszt egy árverési vevőt? Nem bonyolult dolog a közös tulajdon megszüntetési per. Vagy mégis?

Amikor a Vht. "ingatlan"-t említ, mindig meg kell vizsgálni, hogy azon az egész ingatlant kell-e érteni, vagy pedig csak annak a végrehajtással érintett tört hányadát.
A 137. § (2) szerint, "Nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog, ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették." Mivel itt a jelzálog a te ingatlanrészeden már nem áll fenn, okkal vélhetjük azt, hogy a haszonélvezet bizony fennmarad. Csakhogy az "ingatlan" másik felén a jelzálog továbbra is fennáll. Tehát itt a dilemma, hogy most akkor melyik számít: csak a te ingatlanrészed, vagy pedig a teljes ingatlan?
A kérdést a 137. § (1) bevezető fordulata dönti el, mely szerint "A végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát..." - tehát ha a te ingatlanrészedet, és a közös tulajdon megszüntetését kérő tulajdonostárs ingatlanrészét külön egységnek tekintjük, akkor, mivel a te végrehajtás alá vont, külön ingatlanrészedet nem terheli jelzálog, nem kell nézni, hogy a haszonélvezetet mikor létesítették, és sikeres árverés esetén az továbbra is fennmarad(hat). Hacsak a közös tulajdont megszüntető ítélet másként nem rendelkezik, ugyanis, ha a haszonélvezet fennmarad, az az értékesíthetetlenséget eredményezi.

gerbera317,

Ezért kerdeztem, hogy alkalmazható-e a 137. § (2) az én esetemre vagy nem.
Azt irtad, hogy az utolsó fordulata sem alkalmazható, mert nincs közöm a zálogjoghoz es egyezség sem történt a részemről.

Ezek szerint éppen te vagy az, aki nem akarja a közös tulajdon megszüntetését? Ahhoz éppen megfelelő eszköz a fennmaradó haszonélvezet, mert úgy nem fogja akarni senki megvenni az ingatlant. De való igaz, hogy a bíróság tehermentesen is elrendelheti a közös tulajdon megszüntetését, akkor viszont mexívtad, mert sikeres árverés esetén igenis költözni kell, vagy pedig neked kell azt az árverést megnyerned.

gerbera317,

Nem kötöttem megállapodást és árverésen vettem.
A célom az, hogy ne kelljen kiköltözni az ingatlanból.
Ha törölhető lenne, akkor a közös tukajdon megszüntető per ítéletében a bíróság utasíthatna, hogy sikeres árveres eseten kiürítve adjuk át az arveresi vevőnek az ingatlant, mivel arveres lesz a közös tulajdon megszüntetésének a módja.

Ha árverésen vetted az ingatlant (és ha valaki nem tudná: érvényes licittel), akkor a te tulajdoni illetőségedet már nem terheli a zálogjog, hacsak nem kötöttél a jelzálogossal 151. § szerinti megállapodást. Márpedig, ha nincs zálogjog, akkor nem számít a 137. § (2) utolsó fordulata (sem).
„ha az én részem is árverésen lesz és harmadik személy vásarolja meg, akkor eredeti szerzésmóddal szerzi meg”
Hát éppen ezért rendelkezik speciálisan a Vht. arról, hogy az ingatlannyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog sikeres árverés esetén is fennmarad. Na.
„ jogszabály szövege Is félrevezető”
Ha az volna, akkor én sem érteném.
„azért gondoltam, hogy törölni fogják, mert így ertékesíthetetlen”
De hát, mi a célod? Az hogy értékesíthetetlen maradjon, vagy pedig az, hogy haszonélvezet nélkül kerüljön árverésre? Mert utóbbi esetben a megoldás rémségesen egyszerű...

gerbera317,

Egyrészt pont azért gondoltam, hogy törölni fogják, mert így ertékesíthetetlen .

Másreszt azért, mert ha az én részem is árverésen lesz és harmadik személy vásarolja meg, akkor eredeti szerzésmóddak szerzi meg a tulajdonjogom és ebből vezetik le az indokot, hogy miert törölhető.

Harmadrészt pedig a jogszabály szövege
Is félrevezető, mert az stimmel, hogy szerződéssel az is, hogy jelzálogjog után, csak az ingatlan szó zavaros.
Nem mindegy, hogy az egész ingatlanra vonatkozik, függetkenül attól, hogy történt-e azóta az ingatlan tulajdoni hányadaiban változás vagy csak az adós részére vonatkozik.

Én úgy tudtam eddig, hogy csak fedezetelvonó ügyletek megtámadásánál alkalmazzák ezt a szabályt vagy akkor ha haszonélvezeti jogosult is felel a tartozásért,azonban tegnap az ügyvédem azt mondta, hogy az én esetemre is vonatkozik.
Persze vitatkoztam vele, mert amit mondott az szerintem hülyeség.

(2) * Nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog - függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve -, ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős, vagy ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették.

„Egy ingatlanra jelzalog jogot jegyeztek be, majd évekkel később az 1/2 hányada árverésre került. Ezt megvasaroltam árverésen érvényes licittel.”
Miért kell ezt túlfogalmazni? "Vettem egy fél ingatlant árverésen" pont.
A nejed nem felel a követelésért, ezért a haszonélvezeti joga fennmarad. Emiatt nem is fogja megvenni az ingatlant senki, hacsak te nem.

Sziasztok!

Egy ingatlanra jelzalog jogot jegyeztek be, majd évekkel később az 1/2 hányada árverésre került.
Ezt megvasaroltam árverésen érvényes licittel.
Ezt követően feleségem haszonelvezeti jogot alapított a tulajdoni hanyadomra.
Jekenleg a tarstulajdonos pert indított a közös tulajdon megszüntetésére.
Ebben az esetben alkalmazható a vht 137 (2) rendelkezés?
Nekem nincs közöm a társtulaj. tartozásaihoz es szeretném megtudni, hogy törölni fogják-e a feleségem haszonélvezeti jogát vagy erre az esetre alkalmazható-e ez a szabály.
Köszönöm a segítséget!

Sziasztok!

Egy ingatlant zálogjog jog terhelt, majd elárverezték az 1/2 tul. hányadát amit én megvásaroltam árverésen érvényes licittel.
A feleségem haszonelvezeti jogot alapított rá.
Tulajdonos tarsunknak több a tartozása, mint amennyit ér az 1/2 tulajdoni hányada.
Pert indított a közös tulajdon megszüntetésére.
Én árverésen vettem az 1/2 hanyadot, semmi közöm a tartozásaihoz.
Ha a bíróság árveréssel szünteti meg a közös tulajdont, akkor törölni fogják a feleségem haszonélvezeti jogát, a Vht. 137 (2 ) alapján?
Alkalmazható egyáltalán erre az esetre?

Ez a felosztási terves dolog azért érdekes, mert elméletileg még nem készülhetett felosztási terv, aminek az újbóli elkészítésére utasították a végrehajtót.

Kedves fórumozók!
Ügyvéd segítségét igénybeveve,panaszt tettünk a járásbíróság elnökénél,hogy miért nincs még mindig elbírálva a kifogás.Majd (láss csodát) 2 nap múlva megszületett a határozat...Elutasították a kifogást és újrafelosztási tervet kell készítenie a végrehajtónak.A panaszunk kivizsgálása is megérkezett,ahol elismerték,hogy hibáztak és időn túl hozták meg a határozatot (Többek között rossz címre küldtek ki egy levelet ami 68 napba telt,hogy megérkezzen immár a jó helyre).Már csak arra várunk,hogy ezt a határozatot megtámadják-e vagy végre intézhetjük tovább az ügyünket.Köszönjük az eddigi segítséget!

„Még egyszer kérdezném mindenkitől, de első sorban is jogászoktól (valódi jogászoktól, akik ténylegesen elvégezték a jogi egyetemet és Dr. van a nevük előtt)”

OFF

Húzz el ügyvédhez, ez a stílus itt nem megszokott te f@sz. Ne itt kuncsorogj tanácsért, fizess érte és minimum tedd össze a két mancsodat, hogy a moslék stílusod ellenére ingyen tanácsot kaptál te barom.

jajj, valami elveszett

Ez van a hirdetményben:

címe: 0000 Városnév, Belterület 000/0 Hrsz., megnevezése: kivett beépítetlen terület,
fekvése: VÁROSNÉV BELTERÜLET, helyrajzi száma: 000/0.
tulajdoni hányad: 0/0,
jellege: nem lakóingatlan.
Az ingatlan tartozékai és jellemző tulajdonságai: Városnév belterületén található, földúton megközelíthető, 0 000 m2
alapterületű beépítetlen terület. Magánerőből nem beépíthető.

Ez most akkor mezőgazdasági vagy nem? Akkor most tudod vagy nem, hogy miért kellett visszavonni?

Nézd gerbera. Nem csak azt ismételgetem, hogy nem volt hiba. Azt is ismételgetem, és nem jut el hozzád, hogy ha még volt is hiba, akkor meg taktikázott a hibával, hogy bár tudott a hibáról, engedte az árverést mindaddig, amíg a másik ember állt nyerésre. Addig érdekes nem állította le az általad borítékolt hibánál sem. De ahogyan én licitet tettem, rá 1 percre már baj volt a hiba, és akkor már érdekes módon le tudta állítani.

Az a hiba ami szerintem nincs, szerinted meg van, az egy varázs hiba, ami csak akkor hiba ha én licitálok, és nem hiba, ha a haverja licitál.

Ha lett volna hiba, akkor a tudomásszerzéskor kellett volna leállítani az árverést, nem abban a percben, amikor én kezdtem nyerni.

Ha volt hiba. Szerintem nem volt hiba.

És még ha volt is hiba, a hibák legnagyobb százaléka bírói hatáskörbe tartozik, pont az ilyesfajta visszaélések megakadályozása miatt. Értem én, hogy Vht kiterjesztett értelmezése, de ne értelmezzen kiterjesztve Vht-t egy végrehajtó.

Mert végrehajtási kifogást fogok beterjeszteni.