Van egy ingatlan, aminek 4 tulajdonosa van:
1.: 3/8
2.: 1/8
3.: 3/8, Tehermentes a tulaj cselekvőképtelen, intézetben él és az 1. tulaj a gyámja
4.: 1/8, Tehermentes
Ha az első 2 tulaj részére ráterhelnek valamit, akkor elárverezhetik az ingatlant?
És mi a helyzet akkor ha csak az első 3 tulaj van és az 2.-nak 2/8-ad része?
Nyilván az adós tulajdoni hányadát árverezik. (Lefoglalva is csak az van, a végrehajtási jogot is csak arra jegyzik be.) A nem adós tulajdonostárs kérheti, hogy adják el az ő hányadát is.
Üdv. Valami hasonló kérdésem lenne. 4 tulaj szerepel egyenlő részben egy örökölt földterületen. Az egyik tulaj részére a végrehajtó bejegyzett egy követelést. /84.000ft/ az egész föld értéke kb 300.000ft értékbecslés nem történt, csak a piaci ár kalkulálásával mondtam az összeget. Érkezett a földre /a szomszéd telek tulajától/ egy vételi ajánlat amely 270.000 FT. Kérdésem az lenne,hogy eladáskor a tényleges árból vonja le a végrehajtó a teljes követelését vagy az eladási értékből az adós tulajdoni részét viszi el jelen esetben 25% / 1/4 / illetve mi ennek a folyamata,vagy miként lehet ezt az ügyet lebonyolítani,kit kell keressek vagy esetleg megy minden a maga útján,és küldözgetni fognak mindenhová?
Azt biztosra veszem,hogy akinek a nevén követelés van az nem fog fizetni.
Köszönöm a tájékoztatást.
Nem akarjuk elvenni az adásvételi szerződést készítő és ellenjegyző ügyvéd feladatait.
Mivel őt igénybe venni muszáj, meg fogja oldani.
Bizony.
Köszi a választ,de nem ez volt a kérdésem.
De, a folyamat volt a kérdés.
A folyamat első lépése: ÜGYVÉD.
Ezt önhatalmúlag nem tudod intézni, mert az ingatlannyilvántartásba nem fogják bejegyezni.
Vagyis az ügyvéd majd felveszi a kapcsolatot a végrehajtóval és lerendezik, hogy meddig annyi az annyi és hová kell fizetni, stb.-stb.
Végrehajtási joggal terhelt tulajdoni hányadot amúgy sem lehet "szabad kézből2 értékesíteni. Ez tényleg az az eset, amikor mindenképpen kell az ügyvéd. Azon lehet vitatkozni, hogy ki fizesse.
Az adósnak kérnie kell a végrehajtót, hogy a Vht. 157. § szerint árverésen kívül adja el a lefoglalt ingatlanrészt a szomszéd tulajnak. A nem adós tulajdonostársak a saját részüket ügyvéden keresztül adhatják el. A végrehajtós megoldáshoz nincs szükség ügyvédre, a tulajdonostársaknak viszont igen.
Ha az egész ingatlanért 270 ezret kínál a szomszéd, akkor nyilvánvaló, hogy annak a negyede 67500 Ft, ami nem takarja be a végrehajtást kérő követelését. De ha a vh-kérő egyetért az ügylettel, akkor semmi akadálya a dolognak, viszont utána neked még marad további 15 ezer Ft tartozásod, amire a végrehajtás folyik tovább.
A 67.500 Ft-ból a végrehajtó előszőr is az eljárás költségeit levonja, így az adós továbbra is adós marad a 84.000 Ft tartozás nagyrészével. Aztán a későbbi végrehajtási kisérletek egyre csak növelik a tartozását.
Gerbera, a VHt. 157.§ már a kítűzött árverésre vonatkozik, amikor a gépezet darál.
Az pedig a leírtakból nem derül ki.
KBS-sel azt feltételeztük, hogy még békében él egymás mellett az adós és a foglalás. (off: ez sokáig sokakat nem zavar, sajnos)
Ekkor még elegendő az, hogy a végrehajtó megkeresésre ad egy tartozásegyenleget és a vételár x része a tehermentesítésre megy.
Ha már darál a gépezet, akkor Gerberának van igaza és a végrehajtót kérni kell, hogy álljon le.
A lefoglalt ingatlan - árverésen kívül - mindenek előtt a 157. § szerint értékesíthető. Akkor is, ha még nincs árverés kitűzve. És ha összejön az ügylet, akkor nem is lesz kitűzve. A vevő, ha egy mód van rá, lehetőleg a végrehajtótól származtassa a tulajdonjogát, nem pedig az adóstól.
Az általad preferált ügylet is lehetséges, de az nem köti a végrehajtást kérőt. Ha ő nem jut teljes kielégítéshez a befolyt vételárból, nem köteles hozzájárulni a végrehajtási jog törléséhez, és akkor a vevőnek ott lesz egy vh-joggal terhelt ingatlana, ami továbbra is árverésre bocsátható. Ez az ügylet csak akkor biztonságos, ha a vh-kérő előzetesen hozzájárul az ingatlan ilyen módon történő értékesítéséhez, természetesen írásban. Ha utólag visszakozik, akkor ezt már igényperben lehet ellene felhasználni sikerrel.
A vételár "x részéről" akkor lehet beszélni, ha a vételár meghaladja az össztartozás összegét. Ami azon felül van, csak azt tarthatja vissza az adós, egyébként - mint ennél az esetnél is - be kell fizetni a végrehajtóhoz. Itt, ha csak egyetlen forintot is eltapsol a vételárból az adós, a vh-kérő következmény nélkül visszakozhat.
Akár így, akár úgy kerül eladásra az ingatlan, a befolyt összegből mindenek előtt a végrehajtási költségeket kell kielégíteni, így a kettő között semmilyen különbség nincs. Költség szempontjából viszont nem lényegtelen, hogy a 157. § szerinti ügylet nem jár további költséggel, míg az ügyvédes ügylet ügyvédi díjjal jár, ami nem vonható le a vételárból.
Az ingatlannak 7 tulajdonosa, vagyis örököse lett. Az ingatlanra több követeléskezelő is bejegyezte a végrehajtási jogot a tulajdonlapra. A 7 örökösből egy az adós. A tartozás mértéke közel sem fedezi az ingatlan értékét. Mit lehet ilyenkor tenni? ( az adós nem valószínű, hogy fog fizetni) Még nem kerültek bejegyzésre az örökösök. Ha lemondanak az örökségről, akkor (gondolom?) a tartozásról is? Vagy egyszercsak elárverezik az ingatlant és ennyi?
agii.nagy,
„Az ingatlanra több követeléskezelő is bejegyezte a végrehajtási jogot a tulajdonlapra.”
Ha a többi tulajdonsnak nincs köze az adott tartozáshoz, akkor a vh-jogot csakis az adós tulajdondi hányadára jegyezték be.
Ha egyébként annak az 1/7 (vagy akármekkora) résznek van valamennyi értéke, akkor le ne mondjanak róla.
Legrosszabb esetben, ha mindenki beleegyezik, akkor egyben elárverezhető az egész ingatlan, és mindenki megkapja belőle a részét, az adós pedig nem. Ha neki marad még tartozása, az az ő baja, nem a tietek.
Ha nem egyeztek bele, elárverezik csak az ő tulajdoni hányadát. Amit ha előárverezőként bejelentkezik az árverésbe valamelyik tulajdonostárs, akár maga is megvehet - neki nem kell felüllicitálnia az aktuális árat, elég tartania, és az elővételi jogán megszerezheti. A tartozás összegétől függetlenül. Tekintve, hogy egy 1/7 rész nem sokat ér egy külsős embernek általában, ezért lehet, hogy nem is túl drágán megszerezhető.
„Ha lemondanak az örökségről”... akkor jó nagy hülyeséget csinálnak.
Az adós tulajdonostárs tulajdoni illetősége lesz lefoglalva. Ha majd a tulajdonosok - közös akarattal - el akarják adni az ingatlant, akkor az adós tulajdonostársra eső vételárért jelentkezni fog a végrehajtó. (Nem így, de ez a lényege a dolognak.)