Igényper és vh kifogás kérdések

Nincs a fejemben az ítélet. De az igen, hogy megküldted, elolvastam, válaszoltam. Azt olvasd el mégegyszer.

KBS, köszönöm a válaszodat! A mi kis perünkben az ingóság tulajdonjoga talán a legfontosabb kérdés, azért is kérdezek vissza, néha feleslegesen is. Ezért bocsánat.
Ellenben nem fér a fejembe, hogy alperesnek azt kellett bizonyítania, hogy az ingóság nem az övé, akkor ezt hogyan is teszi! Mert szerintünk meg kell mondani, hogy kié, és ezt bizonyítani kell, elkerülendő azt az esetet, hogy egyes esetekben a sajátjaként bírjon velük, míg más esetben a tulajdonjogot és ezzel a felelősséget is áthárítsa! Nos, ez így nem megy. A tulajdonosnak bizonyítania kell a tulajdonjogát (számlák,könyvelés,..stb.)és ennek a bizonyításnak ki kellett volna terjednie a perben. Nem elég, ha valaki azt állítja, ez az enyém. Később meg valaki más állítja ugyanezt.Sőt, ugyanaz a személy állítja,csak más cégek képviseletében! Na erre keresem a megoldást úgy, hogy nyakunkon (vagyis az ő nyakukon) a végrehajtó.

Írtam, hogy abban a perben ők nem voltak felek, így rájuk nézve az ítéletben rendelkezés sem lehet. Az az ítélet legfeljebb arról rendelkezhet, hogy az ingóság nem a felperes adósé. Az indoklás részben ugyan megnevezheti a bíróság, hogy ki a harmadik személy tulajdonos szerinte, de ennek joghatálya nincs.
Más kérdés, hogy ugyanazon adatok alapján egy másik perben valószínűleg a másik bíróság is ugyanarra az eredményre jut.

Tényleg nem szeretem, ha kétszer-háromszor kell leírnom ugyanazt.

KBS: Lehet, értelmezésbeli problémám van az ítélet értelmezésével kapcs. ezért is kérdeztem vissza. de értem, hogy ugyanazt nem szükséges leírni többször, egyértelmű. Csak ugye a kinti cég erre az ítéletre hivatkozik, mintha ezzel nyerték volna meg a tulajdonjogot! Ördögi kör lett ez.

KBS:
dec.1-én írtam neked, válasz nem érkezett! Elnyelte volna az éter? : )

Írtam választ. Az lehet, hogy a második-harmadik levélre, amely ugyanazt kérdezte, már nem.

KBS:
Írtam neked még decemberben, de választ nem kaptam. Elküldöm újra, ha tényleg nem terhellek le -nagyon-.

NA ez az! Szerintem vizsgálni kellett volna! Bérlőm nem fizet, bérleményt lezárva zálogjogot érvényesítek azokon az ingóságokon, melyekről bérlőm(alperes) azt állította, hogy az övé és a bérleményben vannak. Ha később azt állítja, hogy mégsem az ő tulajdonában vannak, akkor ezt nem kellett volna megvizsgálni? Ezért indult automatikusan per (az ajtó bezárásával). Mindegy, nem vizsgálta és erről nem tehetek, minden bizonyítékot beadtunk. És remélem értitek, hogy ha a végrehajtó lefoglal, majd ellenem valaki igénypert indít, akkor az egy komoly bonyodalom lesz. Persze mindkét cég mögött ugyanaz a magánszemély áll, ezt nem látom át jogilag.

Nekem úgy rémlik, már megírtam egyszer, mit csinálj.

A valóságban a végrehajtást kérőt nagy méltánytalanság nem éri, mert még pervesztesség esetén sem felel a perköltségért. (Azért pedig, hogy a végrehajtásban lefoglalt dolog kié, már hogy lenne felelős a bíróság, aki nem is arról hozott ítéletet?)

Köszi Gerbera, értem amit írsz!
Jogi környezetben olvastam, hogy úgymond etikai kérdés az ítélet behajtása, végrehajtása és ezt csak az állam tudja kellően érvényesíteni. Nekem persze az is megfelelne, hogy én kérem az állam pedig végrehajt(atja). de mintha nem ez lenne a valóság.
Igényper: Ingatlanomban van alperes ingósága, melyről sokszor úgy nyilatkozott korábban, hogy az övé, majd a per során egy másik cégre hivatkozott, hogy ez volna a tulajdonosa az ingóságnak. Az ingóságot persze nem adom ki senkinek, hiszen senki sem tudja (vagy nem akarja) igazolni, hogy kié (3éve kérem mindenkitől), még bűncselekményt is követnék el, ha valami jött-mentnek adnám ki.
A hivatkozott tulajdonosi cég tulaja és az alperesi tulajdonos ugyanaz a személy, ill. a előbbi cég 8 éve felszám alatt áll.

„A végrehajtást miért nem a bíróság indítja meg?”

Ez kérdés volt? Azért nem indít végrehajtást, mert az a te dolgod. Az ítéletben az áll, hogy a pervesztes fizessen neked, határidő stb. Amíg te nem kérsz végrehajtást, addig a bíróság vélelmezi, hogy a vesztes fél fizetett, tehát nem kell végrehajtás. Miért kellene ennek másként lennie? Az államnak járó költséggel pedig ne törődj, azt majd az állam behajtja saját magának.

Az igényperes kérdést nem értem.

A véleményetek érdekelne!
Pert nyertem alperessel szemben pénzbeli tartozás ügyében. A végrehajtást miért nem a bíróság indítja meg? Perköltséggel nekem is és a bíróságnak is tartozik alperes. A bíróság a perköltség miatt sem indít végrehajtást?
Azért érdekes, mert egy harmadik fél esetleg igénypert indíthat és akkor a végrehajtást kérő mint alperes lehet egy ilyen perben, és ugye a bíróság hozta az ítéletet, ezért felelősséggel tartozik, azaz igényperben a bíróságnak kellene az alperesnek lennie.

Üdvözlök mindenkit
A végrehajtást kérő jogtalan tartásdíj igényt nyújtott be egy ismerősöm ellen, de mégis elindult a végrehajtási eljárás, mivel hiányosan szolgáltatott adatot és megtévesztően járt el. Kifogás lett benyújtva a végrehajtóhoz, így perré alakult, rövidesen lesz az 1. tárgyalás. Az ismerősöm nem szívesen jelenne meg a tárgyaláson személyesen (nagyon elfajult a 2 fél közötti kapcsolat). Kérdésem, hogy a bíróságon meghatalmazással képviselheti-e bárki vagy csak ügyvéd járhat el a per során helyette? Ha igen, bárki, akkor elég a 2 tanús, konkrét ügyre szóló meghatalmazás vagy ügyvéd/közjegyző előtt hitelesített kell?
Köszönöm

...a foglalás helye szerint illetékes helyi bíróságon - ami azonos lehet a foganatosító bírósággal, de csak lehet.

A végrehajtást kérő ellen, három példányban lehet a keresetet benyújtani a végrehajtást foganatosító bíróságon.

Méghogy nincs humorérzéke a jogászoknak, hát ez valami ahhoz hasonló akart lenni...:)

Egy végzést kapott az illető, amelyben arra hivatkoztak, hogy nem végrehajtási kifogást kell előterjesztenie, hanem végrehajtási igénypert kell indítania szabályszerű keresetlevél benyújtásával.
Én csak azt szerettem volna megtudni, hogy ezt hogyan teheti meg...?

Ilyet csak annak küldenek, aki bárt benyújtott egy "nem szabályszerű" keresetlevelet. És általában azt is megírják, mi a gond.
Amúgy meg nem kellene barkácsolni.

Sziasztok!

A végrehajtási igényper indításának feltétele a szabályszerű keresetlevél benyújtása. Erről kapott egyik ismerősöm egy bírósági végzést a napokban. Élni szeretne ezen lehetőségével, mert úgy véli, hogy megalapozott igénye van az ügyben.
Ennek technikai módjáról szeretnék érdeklődni, hogyan történik egy ,,szabályszerű keresetlevél" benyújtása végrehajtási igényper esetén?
Köszönöm a segítséget!

Mert menthetetlen filantrópok vagyunk.

Most miért akarjátok lebeszélni a jogorvoslat elbukásáról? Ha a fórumnak nem hisz, tegyen próbát élesben, aztán majd megtudja...

A végrehajto ugy fogalmaz a banknak : a jogszabályi mentességi szabályok figyelembe vételével ! ezt a összeget a számlájára utalják .sajnos jelen esetben a bank hibázott igy ött kellene perelni.

„ha jól értem az eddigieket”

Nem jól érted.

Nem olvastam el mindegyik topic összes releváns hozzászólását, ezért ha ezt a témát tényleg már többen is felvetették, akkor ez csak annyit jelent, hogy a jogszabály bár sok embert érint, mégsem egyértelműen van megfogalmazva.

Ha a bankszámlán a végrehajtó inkasszója után csak 5000 Ft marad és leveszik a rokkantsági járadékot, a nevelési díjat, stb. is és a végrehajtó ezt egy írásbeli felszólításra sem utalja vissza, elég abszurdnak tartom, hogy egy viszonylag egyszerű megítélésű ügyben még a kárt szenvedett adósnak kell kártérítési pert indítania a saját számlavezető bankja ellen (ha jól értem az eddigieket).

Ne menjünk abba bele, hogy az adós miért nem fizetett időben, miért indult ellene végrehajtás! Persze, ez az ő felelőssége de a jogszabály még őt is védi. Kár, hogy a gyakorlati megvalósulása ennyire kétséges.

Már azt hittem, úgy érted, miért nem fizette meg időben a tartozását. De nem kellett csalódnom benned. :/