rövid Vht. 211.§ (1) kérdés

Helytálló az a nézet, hogy a Vht. 211.§ alapján - elvben - nem csak a szorosan vett vh. lap, hanem a Vht. 10.§ c) pontja értelmében végrehajtható okiratnak minősülő - és végrehajtás-elrendelést egyébként tartalmazó - jogerős másodfokú bírósági végzés is visszavonható ? Akár önmagában is ?
Miért?

Milyen végrehajtás az, amelyet a bíróság végzéssel rendel el végrehajtási lap vagy záradék kiállítása nélkül? S miért állítanának ki végrehajtási lapot vagy záradékot, ha a végrehajtást már végzéssel elrendelték?

Miért nem konkrét tényállást és konkrét kérdést írsz?

Kedves KBS:

1. a háttér ügyet -állítólag- ismered.
2. amiket most írtál/kérdeztél, azokat én nem értem, mert (szerintem) nem állítottam azokat az állításokat, amire Te visszakérdezel, vagy kérdést fogalmazol meg. Így pl. szerintem nem írtam olyat, hogy (akár a kérdezett ügyben) a bíróság vh. lap nélkül rendelt el végzéssel végrehajtást, vagy hogy a végzéssel már elrendelt végrehajtás után a bíróság kiállított vh. lapot. (Persze ha tévesen/félreérthetően fogalmaztam, bocs. És persze a 'törődést' kösz.)

„Miért nem konkrét tényállást és konkrét kérdést írsz?”
(Valójában: mert nem tudom eldönteni, hogy segíteni akarsz, vagy másra vagy kíváncsi.)

Konkrétan a kérdés:

Vh. kérő előterjeszt vh. lapot amely útján kéri a végrehajtás elrendelését "A" és "B" tételre (tehát a vh. lapon együtt, mindkettőre).

Vh. elrendelő bíróság a vh. lapot (egy végzéssel) a kérelemtől eltérően állítja ki, s azt monda, hogy "A" tételre OK, "B" tételre pedig nem rendeli el, mert a végrehajtás alapjául megjelölt jogerős ítélet nem tartalmaz marasztalást a "B" tételre.

Fellebbez a vh. kérő, és kéri a "B" tételre is a végrehajtás elrendelését.

Másodfokú bíróság a fellebbezést elbíráló végzése meghozatala napján több végzést hoz. Kijavítja a vh. lapon megjelöl, hivatkozott másodfokú ítéletet, és elrendeli a végrehajtást a "B" tételre is, és azt mondja, hogy a hivatkozott másodfokú ítélet egyébként tartalmaz döntést a "B" tétel vonatkozásában.
((Tehát - ha jól értem - az én olvasatomban a "B" tételre a végrehajtás egy másodfokú végzéssel került elrendelésre. !))

Dönget a végrehajtás.

Kiderül, hogy adós bizony bizony már előzetesen részletfizetést kért a bíróságtól...

Adós megkapja a részletfizetést, és fizetget...

Érkezik egy felülvizsgálati ítélet a vh. lapon megjelölt másodfokú ítéletet érintően, amely azt nemcsak hogy hatályon kívül helyezi, hanem (indokolásában) megállapítja/közli, hogy a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése oka az, hogy a "B" tétel vonatkozásában a másodfokú bíróság elmulasztott rendelkezést hozni, ami jogszabálysértő is.

MINDEZEK alapján merül fel az alap kérdés:
hogy a Vht. 211.§ (1) alkalmazásával - vh. lap visszavonásával (a "B" tétel körében) - orvosolható-e a kialakult szituácija. (Hiszen a felülvizsgálati ítélet említett részéből kiderül, hogy - ítéleti rendelkezés hiányában - kizárt hogy lett volna jogerős marasztalás "B" tételre, ergó a végrehajtás elrendelése a "B" tételre - a felülvizsgálati ítélet értelmében - csakis a jogszabály megsértésével (végrehajtás általános feltételei megléte hiányában) kerülhetett sor.

Lerövidítve a kérdés:
Helytálló az a nézet, hogy a Vht. 211.§ alapján - elvben - nem csak a szorosan vett vh. lap, hanem a Vht. 10.§ c) pontja értelmében végrehajtható okiratnak minősülő - és végrehajtás-elrendelést egyébként tartalmazó - jogerős másodfokú bírósági végzés is visszavonható ? Akár önmagában is ?
Miért?

Kérlek adj érdemi választ, vagy segítsd a megfelelő kérdezést. Köszönöm.

A vh-lap nem gyűjtőfogalom, hanem egy konkrét végrehajtható okirat: végrehajtási lap. Ha a 211. § szerint a vh-lapot lehet visszavonni, akkor csak ezt lehet visszavonni, mást nem.

„Milyen végrehajtás az, amelyet a bíróság végzéssel rendel el”

Konkrétan egy ilyen létezik: a jelzálogjogosult bekapcsolódásával indult végrehehajtás. Ezt végzéssel rendelik el, és nincs mit visszavonni rajta. Az ilyen ügy vagy befejeződik(részben vagy egészben megtérül), vagy pedig az alapügy befejeződésével és 2 további feltétel teljesülésével megszűnik (ld. 114/A. § (11)-(12)).

OFF
„a háttér ügyet -állítólag- ismered.”

Nem tudtam róla, hogy ismerem. :) De most hogy így mondod, valóban: az utóbbi időben feltett kérdéseidhez hasonló borzalmakkal egy konkrét ügyben tényleg találkoztam már. Egy egész csapat jogász (több ügyvéd, hivatásos bíró) és jó pár laikus (ellenérdekelt fél, ülnökök) tépte a haját az ebben a stílusban és módon megírt beadványok miatt.
Nem tudtam, hogy fertőző. :)
ON

OFF
Ja, és ha jól tippelem, melyik ügyről van szó, akkor leginkább a pártfogoltad és értelmezhetetlen beadványai tehetnek róla, hogy olyan helyzet alakult ki, amilyen. Most már abbahagyhatná.
S ha ez az ügy az az ügy, akkor nagyon jól tudod, hogy ha akarnék, se segíthetnék. De nem is akarok.
ON

Gerbera317:
Kösz hogy írtál.
De:
Ha a jogszabály (Vht. 211.§ (1)) a vh. lapra megadja a visszavonhatóság lehetőségét - lényegében esetlegesen csak később feltáruló komoly okcsoportra - akkor tulajdonképpen nem tesz mást, mint a végrehajtás elrendelése általános alapesetére megengedi ezt a fajta (visszavonásos) jogorvoslatot, korrekciós lehetősége.
Mi lehet a jogpolitikai, akármilyen érv arra, hogy e tekintetben a vh. lappal ne essék egy tekintet alá az a másodfokú végzés, amely újszerűen és elsőként hoz döntést, és rendel el végrehajtást egy adott marasztalási tételre ?

Jézusom! Embereld már meg magad! Ez a nyelv, amelyen írsz egyszerűen nem létezik!

OK.
De, azért az ügy az AB-t is megjárta, és az ítélet maradt.

De miért nem tárod az álláspontodat élesben a bíróság elé, kipróbálva, beveszik-e vagy sem. Nincs helytelen álláspont, amíg azt jogerősen el nem utasítják, nemde?

Egyesek szerint a jogerős elutasítás nem feltétlenül érinti az álláspont helyes vagy helytelen voltát.

Vh. kérő már eléggé frusztrált, és szerettet volna az itteni fórumvélemények útján is megerősítve - de legalább tesztelve - látni a nézetét. Érveket a Te (Gerbera317) válaszaidból lehetett leginkább meríteni.

Jogirodalmat -ami elérhető- átnassolgatva nehéz azt mondani, hogy túlzottan feldolgozott a terület. Sok a fogalmi tévesztési lehetőség (szerintem).
Ritka lehet az a végrehajtás, ahol a vh.kérő eljut odáig, hogy a Vht.211.§ (1) -en tépődjön.

Továbbra sem tiszta, hogy a Vht.211.§ (1) -ben említett vh. lap visszavonási lehetőség valóban csak a vh. lapra, vagy akár a Vht. 10.§ c) pontbani döntésre is fennáll-e, s ha nem annak mi a szándékolt oka.

És ... a vh. költségekre is - noha jó volt megismerni amit abban a körben írtál - én hiányolom, hogy nincs egy jogeset, ami ezt a témakört taglalná, a Te (Gerbera317) és a Vht.9.§-Pp.157.§-130.§ álláspont között markánsan meghúzná elvi éllel a vonalat, hogy mikor melyik, és miért.
Te tudsz ilyen ítéletet ? Oktatási segédanyagot?, akármit?

Válaszaid egyébként kösz, azok hasznosak voltak, és látszik, hogy otthonosan mozogsz a témakörben.
Összegezve: kösz.

„Továbbra sem tiszta, hogy a Vht.211.§ (1) -ben említett vh. lap visszavonási lehetőség valóban csak a vh. lapra”

Ha a 211. § (2) a vh-záradékot nevesíti, és kizárólag és csakis arra vonatkozik, akkor az (1) bekezdésben nevesített vh-lapon is kizárólag és csakis a vh-lapot lehet érteni, mást nem.

„Ritka lehet az a végrehajtás, ahol a vh.kérő eljut odáig, hogy a Vht.211.§ (1)-en tépődjön.”

A 211., az 56., a 41. § is olyan - nevezzük így - megszüntetés, ami az adós érdekkörében merül fel. Ha a megszüntetés iránti igény a vh-kérő érdekkörében merül fel, arra ott az 55. § (1) a) pont.

„Te tudsz ilyen ítéletet? Oktatási segédanyagot?, akármit?”

Például ezt a topiktémát. Éppenséggel nem könnyíted meg a kereső dolgát azzal, hogy eddig 3 (vagy 4?) szálat indítottál ugyanabból az 1 kérdésből.

„a Vht.9.§-Pp.157.§-130.§ ”

A Pp. alkalmazásának a Vht.-ban nem szabályozott esetekben van helye. Az általad felhozott vh-ügy a Vht. szerint megszüntethető, úgyhogy a Pp. itt teljesen felejtős.

Ha szakdolgoznál, vagy zh-t vagy vizsgát kiváltó dolgozatot készítenél a témából, vagy valami nagyobb durranásra készülnél, akkor is nehezen érteném meg a szőrszálhasogatásodat. De mivel egy konkrét pöcs ügyben keresel kivitelezhető jogi megoldást a zugügyfeled problémájára, pláne nem értem, mi a bánatot akarsz ezzel az agymenéssel. Szerintem kérdezd meg az ügyfeledet, mit akar, válaszd ki számára a legcélravezetőbb (és csak az egyik!) eszközt a felvonultatott készletből, és szüntessétek meg végre azt a nyomorult végrehajtást!

Gerbera317:
Azt magyarázd el légy szíves, hogy a vh. lap kiállításán pontosan mit kell érteni, és mit nem kell érteni. Illetve pontosabban:
hogy milyen cselekmények tartoznak a bíróság részéről a vh. lap kiállítása körébe. És hogy azok milyen cselekmnényekben nyilvánulnak meg.

Azért kérdezem, hogy tisztán láthassam, hogy a Vht. 211.§ (1) -ben említett körben - a bíróság részéről történő végrehajtási lap kiállítás körében - mi az az elvégzendő tevékenység/cselekmény-sor amiben a Vht.211.§ (1) alkalmazása szempontjából érdemes átgondolni, hogy történt-, vagy történhetett-e a törvény megsértésével történt vh. lap kiállítás.

A vh. lapot - mint kérelem~blankettát - elsőként a vh. kérő tölti ki. (A kérdezett konkrét esetben is ez történt).
Utána - sablon-alap esetben - mi történik ? Lepöcsételi a bíróság, és mehet a végrehajtás; vagy hoz egy végzést, hogy minden OK, mehet a végrehajtás a kérelem szerint, és pecsétel, és mehet a végrehajtás?
Gondolom mindenképpen van egy körös jogorvoslat legalább.
Ha kell végzést hoznia a bíróságnak (akár, hogy minden OK, mehet a végrehajtás), akkor az a végzéshozatal is a vh. lap kiállítási procedúra része?
Fellebbezés esetén a fellebbezést elbíráló végzés is a vh. lap kiállítási procedúra része?

„a vh. lap kiállításán pontosan mit kell érteni”

Azt, hogy a jogosult beadja a végrehajtás iránti kérelmet (12. §), a bíróság (vh-ügyintéző vagy titkár) megvizsgálja, formailag és tartalmilag megfelel-e a feltételeknek (11-12/A. §) nem terjeszkedik-e túl a végrehajtandó határozatban foglaltakon (19. §), és ha rendben van, „lepöcsételi a bíróság, és mehet a végrehajtás”. Ha itt nem vét a bíróság, a 211. §-t örökre elfelejtheti az adós.

„Gondolom mindenképpen van egy körös jogorvoslat legalább.”

Rosszul gondolod. Nagyon rosszul. A végrehajtás elrendelésének feltételei: 1. legyen marasztalás 2. legyen jogerős 3. a teljesítési határidő eltelt legyen. Ha e három feltétel fennáll, mivel tudnád megtámadni a végrehajtás elrendelését? Nagyjából semmivel. Akkor meg mire fel gondolod, hogy van még egy jogorvoslati kör? Hát nincs. Ha az adós nem fizetett, a jogosult kéri a végrehajtás elrendelését, és az adós erről úgy szerez tudomást, hogy kézhez kapja a végrehajtható okiratot, a fizetési felszólítással együtt. Komolyan gondolod, hogy ide még volna mit beiktatni?
Egyébként van. Ha a jogosult túlterjeszkedik a végrehajtandó határozat keretein, a bíróság is és a közjegyző is a kérelemtől eltérően állítja ki a vh-okiratot (magyarán: kijavítja), ami ellen jogorvoslatnak van helye. Az adós ezt a vh-lappal és a végrehajtó felhívásával együtt kapja kézhez (19. § (2)), de mivel ez a kijavítás mindig az adós javára történik, kötözni való bolond az az adós, aki ezt megtámadná.

De miért itt kérdezed meg ezeket? Nehéz lenne egyszer végigolvasni a Vht. végrehajtás elrendeléséről szóló fejezetét a 10. §-tól kezdődően a 23/C. §-ig? Nem több hatodfél oldalnál. Ne gondold, hogy én itt fejből válaszolgatok neked - én is ugyanezeket a paragrafusokat nézegetem, legfeljebb annyi előnyöm van hozzád képest, hogy tudom, hol kell keresni a szabályt. Amikor újra és újra megkérdezed ugyanazt a sületlenséget, tisztára olyan érzésem van, hogy nemcsak vak vagy, de talán még süket is, és csak azért nem halljuk a fórumtársak röhögését, mert a kibertér egész' jó hangszigetelő.

Gerbera317:
Kitüntető türelmed, válaszod kösz.

Írod, hogy:
„Akkor meg mire fel gondolod, hogy van még egy jogorvoslati kör? Hát nincs. (...)
Egyébként van. Ha a jogosult túlterjeszkedik a végrehajtandó határozat keretein, a bíróság is és a közjegyző is a kérelemtől eltérően állítja ki a vh-okiratot (magyarán: kijavítja), ami ellen jogorvoslatnak van helye. Az adós ezt a vh-lappal és a végrehajtó felhívásával együtt kapja kézhez (19. § (2)), de mivel ez a kijavítás mindig az adós javára történik, kötözni való bolond az az adós, aki ezt megtámadná.”

Bingó! Erről beszélek.
A kérdezett esetben vh.kérő támadta meg az (elsőfok által túlterjeszkedőnek ítélt kérelmet elbíráló) redukált végrehajtést elrendelő végzést. Másodfok helyt adott vh.kérő fellebbezésének, és nem találta túlterjeszkedőnek vh.kérő kérelmét. ... és elrendelte a végrehajtást az elsőfok által túlterjeszkedőnek ítélt körben is.
Ennek a másodfokú határozatnak a jogsértő volta vált ismertté utóbb, a felülvizsgálati ítélet indokolása által, hiszen a felülvizsg. ítélet szerint nem volt jogerős marasztalás, következésképp a végrehajtás elrendelése általános feltételei sérültek. Ennek a másodfokú végzésnek az orvoslására kérdezek, hogy az vajon mehet-e a 211.§ alapján.

„Ennek a másodfokú végzésnek az orvoslására kérdezek, hogy az vajon mehet-e a 211.§ alapján.”

Szerintem nem. A vh-lap visszavonásának az a feltétele, hogy az elrendelés jogsértő legyen. Amikor a végrehajtást elrendelték, annak a feltételei maradéktalanul fennálltak, tehát maga az elrendelés nem volt jogsértő. Utóbb kiderült, hogy mégiscsak az volt, de csak részben, ezért ilyenkor a 224. § szerinti kijavításnak van helye, illetve az 56. § szerinti korlátozásnak. Teljesen mindegy melyik, a lényeg az, hogy a jogsértő követelésrészre ne follyon tovább a végrehajtás.

A felülvizsgálati határozat - álláspontom szerint - csak korlátozást alapoz meg, ami a vh-lap nem jogsértő részét nem érinti. Így az adós sérelme is orvoslást nyer, és a végrehajást sem kell elölről kezdeni. Ez utóbbi pedig a végrehajtást kérő végrehajtáshoz való jogát sértené, sokkal nagyobb mértékben, mint ahogy a túlterjeszkedés sérti az adós jogát.

Egyébként mi volt az a vitatott tétel? Mást nem tudok elképzelni, csak a törvényes késedelmi kamat, mert ebben nem tud egységes lenni az álláspont, olyannyira, hogy egyik bíróság a másiknak simán alátesz miatta.

„ Egyébként mi volt az a vitatott tétel? Mást nem tudok elképzelni, csak a törvényes késedelmi kamat, mert ebben nem tud egységes lenni az álláspont, olyannyira, hogy egyik bíróság a másiknak simán alátesz miatta.”

Hát ... nem egészen.

Egyik (A) tétel (amire kapásból elrendelték a végrehajtást): 238.000.- Ft munkabér-különbözet;
másik (B) tétel (amire csak másodfok rendelte el a végrehajtást): 4,5 M Ft elmaradt munkabér.

A 4,5 M Ft elmaradt munkabér az, amelyre - mint írja a felülvizsg. ítélet - nem volt ítéleti rendelkezés másodfokon.

Más:
Egyébként ae elsőfokon kérelemtől eltérően elrendelt vh.lap kiállítás elleni fellebbnek van halasztó hatálya? (Akárcsak részben is? Hogy pl. a végrehajtó ~foglal,vagy inkasszál, de nem fizet ki semmit vh.kérőnek?)

Tehát van egy ítélet, amelyből három bírói fórum sem tudja egységesen kihámozni, hogy mi az ítélet? Nem semmi.

De úgyis az utolsó szó számít, annak alapján pedig az 56. § alkalmazásának van helye - szerintem.

„vh.lap kiállítás elleni fellebbnek van halasztó hatálya?”

Nincs. Ha a vh-lap megérkezett a végrehajtóhoz, az haladéktalanul köteles megkezdeni a végrehajtást (az általános szabályok szerint), és mindaddig folytatni köteles a végrehajtást, amíg azt fel nem függesztik. A foglalt vagy befolyt pénzeszközök letétben tartásához elegendő egy vh-kifogás benyújtása, de ez nem azonos a végrehajtás felfüggesztésével. A foglalt egyéb vagyontárgy árverezésének ez nem akadálya, azonban a befolyt vételár letétben marad a vh-kifogás elbírálásáig.

a)
„Tehát van egy ítélet, amelyből három bírói fórum sem tudja egységesen kihámozni, hogy mi az ítélet? Nem semmi.
De úgyis az utolsó szó számít, annak alapján pedig az 56. § alkalmazásának van helye - szerintem.”

De hát hogy miért, azt azért nem értem, mert a felülvizsgálati ítélet - mint legutóbbi, s a ~legfelsőbb bírói fórumtól származó vélemény/megállapítás - kb azt alapozza meg, hogy a vhtás ált. feltételei ("B" tétel kapcsán) biztosan nem álltak fenn.....

b)
„ „vh.lap kiállítás elleni fellebbnek van halasztó hatálya?”
Nincs. Ha a vh-lap megérkezett a végrehajtóhoz, az haladéktalanul köteles megkezdeni a végrehajtást (az általános szabályok szerint), és mindaddig folytatni köteles a végrehajtást, amíg azt fel nem függesztik.”
b1) - OK, de a Vht.221.§ alól mentesítő jogszabhely itt konkrétan mi?
b2) - Vht. 19.§ (2)..... . Lehetséges az, hogy ... vh.kérő és a vhtó egyszerre kapja meg a kérelemtől eltérően kiállíott vh.lapot, a vhtó 'rákattan', eljár (gondolom inkasszó elsőként), esetleg kimegy szétnézni, kézbesíteni - és a vh.kérő (van 15 napja) még csak ez után fellebbez ?

c)
(előbbi/korábbi írás)
„gerbera317 # e-mail 2014.05.08. 14:23
„Ennek a másodfokú végzésnek az orvoslására kérdezek, hogy az vajon mehet-e a 211.§ alapján.”
Szerintem nem. A vh-lap visszavonásának az a feltétele, hogy az elrendelés jogsértő legyen. Amikor a végrehajtást elrendelték, annak a feltételei maradéktalanul fennálltak, tehát maga az elrendelés nem volt jogsértő. Utóbb kiderült, hogy mégiscsak az volt, de csak részben, ezért ilyenkor a 224. § szerinti kijavításnak van helye, illetve az 56. § szerinti korlátozásnak. Teljesen mindegy melyik, a lényeg az, hogy a jogsértő követelésrészre ne follyon tovább a végrehajtás.”

Ez egyre érdekesebb, ezek szerint nem csak a 211., és az 56. elhatárolása, hanem az 56. és a 224. elhatárolása is fölmerül. A 224. számomra új horizontot nyit. Eddig azzal traktáltak, hogy kijavítás a vh.lap kapcsán az nincs, nem lehet.
A jogkövetkezményekben (szerintem) nagyon nem mindegy, hogy 211, vagy 56. (a 224-be még nem gondoltam bele) ... akkor is, ha a jogsértően elrendelt vhtás ~blokkolása az abszolút priorált cél.
A 224. említését külön kösz.

Bocs, a Vht.224.§ alkalmazása hogy nézne ki a konkrét esetben? Lesztornóznák a ~vitatott "B" tételt ? Egy külön végzéssel?
Mennyiben más ez, mintha a 211. alapján teszi ugyanezt (részlegesen, csak a "B" tételre) ?

Vht.224.§ alkalmazásánál - végrehajtás elrendelése körében - ~határozati kötöttség mennyiben játszik?

Igazából nem jó, amit a 224. §-ról írok, mert az itt nem alkalmazható. A 224 alkalmazásánál a kijavítás vagy kiegészítés nem hoz érdemi változást, hanem csak tartalmilag teszi helyre a dolgokat, nehogy valaki az elírt adatra vagy körülményre akarjon hivatkozni előnyszerzés céljából. Pl. 20 milliót kijavítja 2 millióra, de enélkül is tudja minden érintett, hogy ténylegesen 2 millióról van szó; vagy a Horváth Ferencnét kijavítja Horváth Józsefnére, de enélkül is tudja minden érintett, hogy ténylegesen Horváth Józsefnéről van szó; vagy a 2004-et kijavítja 2014-re, de enélkül is tudja minden érintett, hogy ténylegesen 2014-ről van szó; vagy az elírt ügyszámot kijavítja a helyes ügyszámra.
Egyébként a bíróság is elég gyakran kényszerül a határozatok komplett fejlécének a kijavítására, mert már a leírók is copy-paste-tel dolgoznak, és másolnak mindent ész nélkül. A kijavítás nyilván nem a Vht., hanem a Pp. 224. § szerint történik (véletlenül egyezik a paragrafusszám).

Tehát a 224 itt azért nem alkalmazható, mert a nem érvényesíthető követelésrész lehúzása a vh-lapról, vagyis a vh-lap kérelemtől eltérőem történő kiállítása nem kijavítás, hanem igenis érdemi változtatás.

Egyébként, amikor feldobtam a 224 lehetőségét, akkor is az 56-ot részesítettem előnyben, úgyhogy nincs túlzott okom az érdemi visszakozásra.

Ezzel a 224-re vonatkozó kérdésed itt is, a polgári jognál is okafogyottá vált.

Továbbra sem értem, miért nem olvasod a Vht.-t, és miért én javítom magamat, miért nem te? Ha már ennyire beleásod magadat konkrét jogesetekbe, ennyi igazán elvárható volna tőled.

Kedves Gerbera317:
Én nagyon köszönöm amiket írtál, mert felnyitottad egyes részletekre, kérdésekre a szememet. Ilyen a 224. is. (Fölmerült, hogy visszakérdezzek, Pp., vagy Vht, ... de - hála ~javallatodnak - beszereztem egy kb. hatályos Vht-t. ((Címlapon rajta van, hogy ... (kb.) a vonatkozó jogesetekkel, vagy kollégiumi állásfoglalásokkal - na de azokból semmit nem tartalmaz, ha van olyan egyáltalán, ... ~Novissima...)) )
Amit kérdezek, soha nem 'piszkálódásból' kérdezem, hanem, mert nem értem, vagy mert némi ellentmondást vélek - s azért. Válaszaid és türelmed (pláne az egyéb ellenszélben) valóban, és őszintén köszönöm.

www.njt.hu

Ó igen, én is javasolni akartam.
A nemzeti jogszabálytárnál itt a Vht.:
http://njt.hu/…/njt_doc.cgi?…

A net.jogtar.hu-n a Vht.:
hhttp://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99400053.TV
Ezt szívesebben használom, mert #szám hozzáfűzésével közvetlenül a §-t lehet linkelni, pl. 41. §:
http://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…
Hátránya, hogy bizonyos időszakokban alig látni a jogszabályt a reklámoktól.

Innen a fórumról is, rögtön itt balra, elérhető az Optijus törvénytára:
http://www.jogiforum.hu/torvenytar
Paragrafust nem lehet belinkelni.

És van még az Optijus nem ingyenes felülete, ami egy komplex keresőszolgáltatás, és a jogszabályok tetszőleges időbeni állapota lekérhető vele. Ehhez van ugyan hozzáférésem, de nincs türelmem a bejelentkezéshez, ezért inkább a fentiek valamelyikét (általában a net.jogtar.hu-t) szoktam használni.