parkolási birság végrehajtása

Adott egy parkolási bírság 2011 decemberében ami korulbelul 2012 juliusaban lett befizetve. Ennek összege igen csekély 16,000 Ft korüli összeg volt annak ellenére is, hogy ~8 honap eltelt.

1 hete kb kaptunk egy birosagi vegrehajtast, hogy ezt az összeget amit befizettunk (16e) levontak a tartozasbol es kovetelnek 3 ev utan 52ezert forintot.

A postai csekket szerencsére megtalaltuk amin szerepel a 16ezer forint csak az a kérdés, hogy miert göngyölődött tovabb az ugy meg a birsag befizetese utan es hogy tartunk 52ezer forintnal mikor a belett fizetve pontosan az az összeg amit akkor kértek? Sajnos a levél nincs meg de tisztan emlekszunk, hogy ennyi idő elteltevel is csak 16e Ftot kértek es be is lett fizetve.

Mit lehet tenni ez ügyben? Hogyan tudjuk igazolni, hogy az akkori tartozas 16e forint volt amit be is fizettunk?

üdv

Valamit elhallgatsz. 2012 júliusában valószínűleg már nem a csekkre kellett volna teljesítened 16 ezret, hanem a fizetési meghagyásra, lényegesen többet. És ennek nyomán indult el most a végrehajtás, de előbb a megfizetett 16 ezret jóváírták. A többivel továbbra is sáros vagy.
Legfeljebb elévülésre hivatkozhatsz, az a Vht. 41. § szerint teheted meg. De előbb kronológiai szempontbl meg kell vizsgálni:
1. mikor vált jogerőssé a fizetési meghagyás (vh-lap 6. pont,
2. ezt követően mikor adták be a végrehajtási kérelmet (ez nincs rajta a vh-lapon, a közjegyző mondhatja meg),
3. ezt követően mikor rendelték el a végrehajtást (vh-lap végefelé találod, a nagy körbélyegző közelében),
4. ezt követően mikor előlegeztette meg a végrehajtó a végrehajtást (ezt a végrehajtónál személyes iratbetekintéssel tudhatod meg),
5. ezt követeően mikor előgezték meg a végrehajtást (iratbetekintés)
6. ezt követően mikor történtek végrehajtási cselekmények (iratbetekintés.

Ha bármelyik két esemény között eltelt 1 év, lehet elévülésre hivatkozni. Elméletileg lehetséges, hogy még nem évült el.

Van itt egy szaki, aki a jogerős(!) fizetési meghagyás előtti időt is figyelembe veendőnek mondja az elévülésnél, de ezt - rajta kívül - mindenki más vitatja, úgyhogy erről vele kell konzultálni, ha felajánlja a segítségét.

köszönöm

úgy nez ki, hogy egészen a 3as pontig nem beszelhetunk elevulesrol viszont az, hogy 'végrehajtás megelőlegezése" az pontosan mit takar?

illetve mi a kulonbseg e 2 pont között

4. ezt követően mikor előlegeztette meg a végrehajtó a végrehajtást (ezt a végrehajtónál személyes iratbetekintéssel tudhatod meg),
5. ezt követeően mikor előgezték meg a végrehajtást (iratbetekintés)

„mi a kulonbseg?” - Mármint a fizetési felhívás és a fizetés között?

Tisztázodott par dolog bennem illetve voltam ma a végrehajtónál iratbetekintésen és a következő a helyzet:

A végrehajtást megelőlegezték 2013 Szept 19

Az első végrehajtási cselekmény(amikor kikuldtek a felszolitast) 2014 Oct 28

Ha jól értem kronologiai szempontbol amit felsoroltál - 5ös és 6os pont között megtaláltuk az 1 évet amikor elévülhetett a vh. Az lenne a kérdésem, h ilyen esetben mi a teendő?

A birosagnal vagy a végrehajtó cégnél kell kérvényezni a Vht. 41. § szerinti eljárás lefolyását? Keresett levelet kell gondolom intézni ennek mik az anyagai vonzatai?

Illetve ha negativ ennek az egésznek a kimenetele és azt a választ kapom vissza, hogy nem adnak helyet a keresetnek akkor milyen költségekkel szamolhatok?

A végrehajtó irodánál az ügyintéző folyamatosan 1 év helyett 5 évet említett, hogy annyi az elévülési ideje (nem vártam tőlük mást mivel nem dolgoznak maguk ellen) - esetleg ezt tudja valaki miért 5 év?

köszönöm

Annyit még elfelejtettem irni, hogy 2012 decemberében kapta meg a vegrahajtó a kozjegyz a vh lapot.

„5ös és 6os pont között megtaláltuk az 1 évet”

Biztos vagy benne? Az előlegezés után nem a felhívás a soron következő eljárási cselekmény.

„a végrehajtó cégnél kell kérvényezni a Vht. 41. § szerinti eljárás lefolyását?”

A végrehajtó nem cég, hanem hatóság. Egyébként a végrehajtónál.

„Keresett levelet kell gondolom intézni ennek mik az anyagai vonzatai?”

Mármint a keresetlevélnek? Előbb legyen meg a Vht. 41. eredménye, és akkor visszatérhetünk rá.

„folyamatosan 1 év helyett 5 évet említett”

És mi tart vissza attól, hogy te meg 1 évet emlegess? Egyébként a végrehajtónak nem dolga, hogy vitatkozzon veled. Neki az a dolga, hogy lefolytassa a 41-et, ha a végrehajtási iratból kitűnik, hogy elévült az ügy. Ha nem tűnik ki, akkor nem köteles lefolytatni. Ezért kérdeztem mindjárt az elején, hogy biztos vagy-e magadban.

„tudja valaki miért 5 év?”

Mert ha törvény másként nem rendelkezik, általában 5 év. Az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerint az előfizetői szerződésekből eredő polgári jogi igények egy év alatt évülnek el.

Iratbetekintest kertem es se nem tudott mondani semmilyen mas intezkedest a megelolegezes utan - naplozva sem volt semmi.

Ez nem eleg ahhoz h 100%ig biztos legyek? Hol lehet meg utananezni?

Ja, most kapcsolok, hogy ez nem telefonos tartozás, hanem parkolási ügy. Sebaj, ebben az esetben a Kkt. mondja ki az 1 éves elévülést.

„Hol lehet meg utananezni?”

Bocs, de ez annyira buta kérdés volt, hogy válasz sincs rá.

Ha nincs a naplózva cselekmény amit mar elobb leirtam és megis kérdezed, hogy biztos vagyok-e benne? A

Amit iratbetekintésen találtam az egyertelmuen azt mutatja, hogy ez a felszolito level volt az egyetlen intezkedes a megelolegezes utan..

A Vht 41. idejére felfuggesztik a vh-t?

Ha a Vht 41. eredménye azt fogja kihozni, hogy megse evult el a vegrahajtó szerint akkor ez a lefuttatási kérelem plusz koltseggel jar?

köszönöm

Az aktában az egyes iratoknak sorszámuk van. Első a vh-lap, általában második a költségfelhívás, harmadik a költség bevételi bizonylata, stb. A felhívás többnyire a 6-12. irat az aktában. Ha te a pl. 3. és 12. között több mint 1 évet találsz, egyáltalán nem biztos, hogy egyébként elévült.

A Vht. 41. § szerinti eljárásnak nincs halasztó hatálya. A költsége többnyire 1 tértivevényes levélnek a díja. Az eredmény pedig nem arról szól, hogy a végrehajtó szerint elévült-e hanem hogy a végrehajtást kérő szerint elévült-e. Miért nem olvasod el a Vht. 41. §-t? Érthető magyar nyelven van leírva.

Tegyük fel felszolitom a végrehajtót, hogy kezdeményezze a vht. 41. és a végrehajtás kérő nem ismeri el a megszünését akkor, ahogy a törvény is írja marad a peres út.

Az nem világos nekem, hogy ha elindul a vht 41. akkor valoszinuleg a 15napos fellebezési időből kicsuszunk és minden ugyanugy megy tovabb a vh szempontjából, inkasszo stb?

A 41 1)es pontjában latom, hogy 15 napja van a vegrehajtás kerőnek ezzel már bőven tul lepheti a fellebezesi időt...

@rebel: Fellebbezés? Nem a végrehajtási kifogásra gondolsz, amit a végrehajtó jogsszabálysértő intézkedésével szemben lehet előterjeszteni? A felhívás önmagában még nem jogszabálysértés, ahogy az sem ha a követelés (elméletileg) elévült - az elévülést ugyanis nem kell hivatalból vizsgálni, csak kérelemre. Itt valószínűleg jogszerűen járt el a végrehajtó, a kifogás 15.000 Ft-os illetéke ablakon kidobott pénz lenne.
(Egyébként a végrehajtási kifogásnak nincs halasztó hatálya, attól függetlenül folytatható az eljárás.)

Ha fellebbezés alatt nem erre gondoltál, fejtsd ki bővebben.

@rebel
A Vht. 41. § szerinti eljárást a végrehajtó akkor köteles lefolytatni, ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy arra szükség van. A te okiratod maga a végrehajtási iratanyag. Csakhogy engem nem győztél meg arról, hogy abból valószínűsíthető az elévülés.
Végrehajtási kifogásról ilyenkor csak akkor lehet szó, ha a végrehajtó a valószínűsítés ellenére nem folytatja le az eljárást, vagy lefolytatja, de az eredményről nem tájékoztatja az adóst. Amit a fellebbezésről írsz, az egyenesen marhaság.

gerbera

az elévülés valószínűsíthető a végrehajtási lappal - amely pedig a végrehajtó birtokában van - tehát a 41 lefolytatható...
(6.pont "jogerőre emelkedés, 7.pont követelés lejárata) biztos láttál már ilyet, de ha nem, szívesen elmagyarázom. (igényedre)

A kérdező az elévülést nem a végrehajtási lap kiállításáig véli megtalálni, hanem később, a végrehajtás során, két eljárási cselekmény között. Márpedig azt, hogy ezek között az elévüléshez elegendő idő eltelt, nem a végrehajtási lappal kell valószínűsíteni, hanem a két érintett intézkedésről szóló okirattal. Azért írom, hogy "véli megtalálni", mert - számomra - nem elég meggyőző, amit az iratbetekintés eredményéről állít.

„szívesen elmagyarázom” - Kösz. Biztosan rám fér. Mert biztosan nem értek hozzá.

• oh, jogos. (nem olvastam vissza eleget)
• igen, nem! ugyanis a fmh-os eljárás előtti elévültség tekintetében tarthatatlan az álláspontod... (mert én vok a "szaki" ugye? :))

„a fmh-os eljárás előtti elévültség tekintetében tarthatatlan az álláspontod...”

Aztán miért? A nem vitatott fizetési meghagyás ott is kötelezettséget keletkeztet, ahol korábban nem volt. Ha a kötelezett a fmh-eljárásban nem vitatta az elévülést, azt később már nem vitathatja sikerrel, sem perújítással, sem végrehajtás megszüntetése iránti perrel.

"Aztán miért?"
Aztán azért, mert, ha a jogcím megmaradásának van létjogosultsága, továbbá a Ptk 325. § (1) "Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet" (asszem eléggé egyértelmű tőmondat, tehát nem: "kivéve ha időközben jogerős fizetés meghagyás keletkezett")

Hogy-hogy miért? Mert egy ítélt dolgot a Vht. 41-gyel nem tudsz utólag vitatottá tenni. A 41 akkor alkalmazható, ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy egyébként megszűnt. Téged valószínűleg az „alaptalan” kifejezéssel vannak értelmezési problémáid. Nem lehet „alaptalan” az a követelés, amiről jogerős határozat mondja ki, hogy megalapozott (kivéve a Vht. 56. § szerinti esetet). Mindenki tudja, hogy a fizetési meghagyás ott is kötelezettséget keletkeztet, ahol korábban nem volt (gyakorlatilag bárki ellen lehet fmh-t kérni), vagy ha a korábban volt követelés elévült, akkor a kötelezettséget a jogerős fmh újra keletkezteti. Ha a követelés akár eleve nem létezett, akár már elévült, azt csakis az fmh elleni ellentmondással lehet vitatni. A jogerős fmh-t utólag már csak perújítással lehet megtámadni, aminek a lehetőségeit a Pp. erősen korlátozza.
A Vht. 41. § „alaptalanja” nem a követelésre vonatkozik, hanem (vegyük végre észre, elvégre magyarul van, ebben meg véletlenül jó vagyok): a végrehajtandó követelésre, vagyis arra a követelésre, amiről a jogerős végrehajtandó határozat kimondja, hogy létezik. Tehát a 41 csak akkor alkalmazható, ha a végrehajtandó követelés a jogerős végrehajtandó határozat óta vált alaptalanná (pl. azóta elévült), vagy már megfizették, vagy egyébként megszűnt. Az fmh elévülését 41-gyel nem is tudod megvizsgáltatni, mert az elévülést az fmh jogereje előtti időre tudod valószínűsíteni, tehát a jogerős fmh újabb keletű, ami miatt a végrehajtó nem is köteles a 41-et lefolytatni.
Magyarázd már el, légy szíves (mert úgy tűnik, mégsem vagyok annyira penge), hol figyel be a Ptk. 325. § (helyesen 6:23. §) meg a bírósági út egy jogerőre futott fmh, vagy egy végrehajtható okirat esetében? Sehol. Már sehol. Ez egy anyagi jog, amire nem találsz eljárást, amelyikben utólag érvényesíteni tudod. A Vht. 41-nek ilyenkor sincs helye, anélkül pedig nincs megszüntetés iránti per sem. Marad a perújítás, aztán vagy bejön, vagy nem, de inkább nem.

• "újra keletkezteti" (no, ez durva)
• "(helyesen 6:23. §)" ez meg attól függ, hogy márc 15 előtt vagy után...
• "perújítás" (ehhez új tény kell) Csináljunk...

Ha kimondatjuk a bírósággal, hogy X és Y közt elévült, már megvan az új tényünk a perújításhoz...

• "mégsem vagyok annyira penge" :-)

Jogerős fizetési meghagyással szemben nem lehet arra hivatkozva perújítást kérni, hogy a jogosult elévült követelést érvényesített. Perújítást ugyanis csak olyan új tényre lehet alapozni, amely tényre az alapeljárásban a kötelezett nem tudott hivatkozni. A már bekövetkezett elévülésre a fizetési meghagyásos eljárásban tudott volna hivatkozni az adós.
A végrehajtás megszüntetése iránti per sem lesz eredményes, mert „a végrehajtási lappal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha a perben közölni kívánt tény,
akkor történt, amikor az már nem volt közölhető a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló határozat meghozatalát megelőző eljárásban” [Pp. 368. § a)]

Még mindig azt hiszed, hogy nem értem, mit tesz az "új tény" és csak együgyűen mantrázod...
Most utoljára megpróbálok lemerülni a Te szintedre.
(figyelj a kronológiára!)

• Tehát van egy jogerős fmh mellyel kapcsolatban az a gyanúm, hogy még a kibocsátás előtt elévült.

Hangsúlyozom, csak gyanú mert biztos majd akkor lehetek, ha a bíróság megállapítja.

• Tehát benyújtok egy keresetet, melyben kérem, hogy a bíróság állapítsa meg, csakugyan így van-e.

(NEM VÉGREHAJTÁSI PER)

• A bíróság - tegyük fel - megállapítja, hogy elévült.

Az ítéleten pedig ott a dátum!!!

• Most kérek perújítást és hivatkozok a vadonatúj ítéletemre, mely valóban új - eddig seholnemvolt - tény...

Laikusként biztosan jó ötletnek tűnik (ezt abból is gondolom, hogy szemmel láthatóan büszke vagy rá).
Nekem nem dolgom, nem is célom, hogy továbbképezzelek. A kérdező meg majd eldönti, hallgat-e rád. És viseli a következményeit.

értem, nincsenek érveid...