Magáncsőd

Egyetértek vele, szerintem is messze átlépi azt a határt, ami még csak kifogásolható; ennél fogva kifogásolhatatlan. Ugyanezért erőteljes a kifejezés, hogy kodifikálás - szerintem annak van többletjelentése -, ez törvényírás volt.

@Kelvin: és még nem számoltad bele a kérelemhez csatolandó mellékleteket... :D

@Sherlock: az egyik IM-es kolléga, aki részt vett ezen csoda kodifikálásában, pont azt hangsúlyozta, hogy szerkesztési szempontból kifogásolhatatlan a jogszabály :D

Szép! :)

„Mintha lenne hozzá rendelet, nem is egy”

Nem arról beszélek, hogy nincs, hanem hogy lehet ezer is, amíg ilyen barom részletszabályok vannak a törvényben mint pl. ez:

21. § (1) Ha a főhitelező 20. § (3) bekezdés szerinti kötelezettsége fennáll, vagy a főhitelező az ezzel járó feladatokat vállalja, a főhitelező az adóst egyidejűleg tájékoztatja az adósságrendezési eljárás kezdeményezésétől esedékes - a jelzáloghitel-szerződés vagy pénzügyi lízingszerződés alapján teljesítendő - minimális törlesztőrészlet összegéről. A minimális törlesztőrészlet összege a zálogjoggal biztosított nyilvántartott követelés 7,8%-ának egytizenketted része, de legfeljebb a zálogjoggal terhelt ingatlan forgalmi értéke 7,8%-ának egytizenketted része, amelyet a főhitelező a zálogjoggal biztosított követelésére, illetve a lízingdíjra számol el. A főhitelező az e törvényben meghatározott - a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás létrehozásával összefüggő koordinációs és adminisztrációs - feladatai ellátásáért az adóstól és az adóstársaktól összesen 30 000 forint postai és távközlési költségátalányra jogosult, amelyet a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül, de legkésőbb az e bekezdés szerinti első törlesztőrészlettel együtt kell megfizetni. Ha az adós a költségátalányt nem fizeti meg vagy a minimális törlesztő részlet fizetését a pénzügyi intézmény által előírt határidő alatt nem kezdi meg, a főhitelező az adós által benyújtott dokumentumokat és a fizetési kötelezettség elmulasztásáról szóló nyilatkozatot a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak továbbítja bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás adós érdekkörében fennálló sikertelenségére hivatkozva.

12 bekezdéses szakaszok, 6 soros értelmetlen bekezdések. A törvényszerkesztés csodája. És ez még nem is a tartalom, hanem a legisticával kapcsolatos minimális elvárások, amit tanítanak is.

„a magáncsőd igényléséhez 400-500 oldalnyi dokumentumot kell beadnia”

Ez így némileg félrevezető. Az alapnyomtatvány 98 oldal, ezt kell beadni 4 példányban. Így persze már kijön a minimum 400 oldal. :)

Megyénként eltérő számban kerültek csődgondnokok felvételre a kormányhivatalokhoz. Van ahol 1, van ahol 2-3 embert vettek fel. A legtöbb helyen más területeken dolgozók átcsoportosításával szeretnék megoldani a csődvédelmet, így jellemzően jogi segítségnyújtók is végeznék ezt. (Az már más kérdés, hogy a legtöbb kormányhivatalnál a jogi segítségnyújtók így is osztott munkakörben dolgoznak áldozatsegítőként.)

Már eleve a nyomtatványok nyújtásával is probléma van, mert ügyfelenként 400 oldalt nem minden kormányhivatal, bank ad az ügyfeleknek.

A másik probléma, hogy sok esetben az ügyfelek már azért sem tudják igényelni, mert nincs munkájuk, így nincs amiből fizetni tudnák a havi törlesztőket. Akkor meg miért dobna ki az ablakon 30ezret egy eljárás megindítására, ha már kapásból az elején fel tudja fogni, hogy nem tudja majd teljesíteni.

„Hogy egy kedves ismerősöm hasonlatával éljek, nem szerencsés dolog, ha az autón menet közben kell kereket cserélni...”
De nem lehetetlen :)

@Business Law: ha van onnét ismerősöd, beszélgess el vele erről a jogszabályról, meg fogsz lepődni :D Gyakorlat meg szerintem nagyon nem fog kialakulni, mert nagyon kevesen akarják igénybe venni.

Hogy egy kedves ismerősöm hasonlatával éljek, nem szerencsés dolog, ha az autón menet közben kell kereket cserélni...

„De majd le fogjak csokkenteni, ha a gyakorlat reven jobban atlatjak.”
Úgy legyen. Már csak az a kérdés, kiken szerezzenek gyakorlatot. Kik lesznek a kísérleti nyuszik?

Az a helyzet, hogy szerintem is káosz az egész. Eleve nem is gondoltak bele szimplán az egyszerű adminisztratív részébe. Több igényérvényesítéssel foglalkozó ismerősöm mondta, hogy egy ügyfélnek a magáncsőd igényléséhez 400-500 oldalnyi dokumentumot kell beadnia, de van olyan ügyfél, akinek kb. 900 oldalnyit kellett összeszednie, hogy minden meglegyen az igényléshez. Ezt egy egyszerű, átlag embertől nem lehet elvárni, szerintem. Továbbá a főhitelező nem tudom, hogyan tudja ezeket a dokumentumokat áttekinteni belátható időn belül, vagy ha továbbmegy a dolog, akkor a Családi Csődvédelmi Szolgálatban ezt hogy oldják meg... Egy ügyet 5 ember néz át. Továbbá nekem is az a véleményem, hogy a magáncsőd célcsoportja egy olyan réteg, amely nem szorul rá erre az intézményre, akik meg tényleg rászorulnának, azok nem lennének jogosultak a csődvédelem igénybevételéhez - és az ő vonatkozásukban értelmetlen is lenne a dolog. Valamint én úgy látom, hogy sok szempontból nincsen igazán összhangban pl. a bírósági végrehajtással. Ha lesz olyan adós, akivel szemben végrehajtás folyik, és netán megkapja a csődvédelmet, és már folyamatban van az árverés az ingatlan vonatkozásában, akkor nem biztos, hogy az eljáró végrehajtónak könnyű lesz jogszerű döntést hozni.

Egyébként 1-2 embert ismerek az IM-ből, akik részt vettek ezen jogszabály kodifikálásban... Nos, azaz egészben a legrémisztőbb, hogy még ők sem értik az általuk megfogalmazott jogszabályt.

Mintha lenne hozzá rendelet, nem is egy. Ettől, persze, nem lett jobb. Sőt.

Ez egy katasztrófa, indul onnan hogy egy törvény és egy rendelet helyett írtak egy törvényt, csomó részletszabállyal, ezért teljesen áttekinthetetlen és sok helyen értelmetlen (akinek szüksége lenne a magáncsődre, az valószínűleg nem jogász, nem ártana ha ő is értene belőle valamit) jogszabály. A feltételrendszert meg olyan írta, aki életében nem foglalkozott se csődjoggal, se magáncsőddel. Ugyanez igaz az eljárási szabályokra.

Egyébként szerintetek ez egy jól összerakott jogszabály? Összhangban van a többi jogszabállyal? A bírósági végrehajtással? Életszerű-e ez a jogszabály, vajon volt-e a jogszabály megalkotása előtt hatásvizsgálat? Mi a véleményetek erről jogszabályról?

Köszi :)

A 104. § (3) alapján, csak akkor szünetel, ha kezdeményezte az adósságrendezést. (Elnézésedet kérem, tegnap másra gondoltam az általánossal.)

Kelvin :)

Végrehajtás alatt van az ügy, de a forintosítások/elszámolások miatt jelenleg szünetel, mivel 2015. szeptember 16. napjától számított 30. nap elteltével, de 60 napon belül lehet a végrehajtónak az eljárást folytatnia. Árverés még nem volt kitűzve, de ha nem fog továbbra is szünetelni a végrehajtás, akkor 2015. október 17. napjától (2015. szeptember 16. + 30 nap) folytathatja a végrehajtó az eljárást és kiírhatja az árverést.
A fentiek miatt fontos, hogy általánosságban szünetel az eljárás, vagy csak akkor, ha az adós adósságrendezési eljárást kezdeményez (nem minden adós kezdeményezheti).

Esetleg érdemes lehet az időt húzni, hogy minél később legyen meg az árverés? /érje be a magáncsőd-eljárás a végrehajtást/

Mondjuk megkifogásolni egy becsértéket.

Lajdika :)

Akkor szerintem az a kérdés, hogy jelenleg hol tart az ügy. Ha a banknál elindult az eljárás, akkor arról a bank a területi csődvédelmi szolgálatot értesíti, de ebben az eseten a csődvédelmi szolgálat nem tudja, hogy végrehajtó van-e az ügyben, mert csak annyi értesítést kap, hogy x.y. kezdeményezte az eljárást.

Ha esetleg már végrehajtónál van az ügy, akkor az adós jelezze a végrehajtónak, hogy ezt kezdeményezte.

Ha nem jön létre a megállapodás, majd akkor kerülnek az iratok a csődvédelmi szolgálathoz és akkor majd látszódnia kellene, hogy van-e végrehajtó, akkor már lehetne a végrehajtót értesíteni.

Van még egy javaslatom: ha nagyon bizonytalan lennél, akkor kérj egy állásfoglalást az Igazságügyi Hivataltól. A végrehajtókat is ők ellenőrzik, meg a csődvédelemnek is ők a központi szerve. :)

Jahh és nincs árverés alatt az ingatlanom :)
A válasz kizárólag azért érdekel, mert a munkámhoz szükséges, és mivel a jelzálogos ügyekben jelenleg - 2015. október 17. napjáig - szünetelnek a végrehajtások, ezért fontos lenne, hogy mi lesz ezután, mert egyáltalán nem mindegy, hogy az ügyfelem ingatlanját árverezheti a végrehajtó, vagy sem...

Igen a 104. § alapján szünetel, DE: a 28. § szerint csak akkor fog szünetelni, ha a Csődszolgálat bejelenti a végrehajtónak, hogy adósságrendező eljárást kezdeményezett az adós, és azt is rendezi, hogy mi van, ha a szünetelés előtt már árverési hirdetmény került kiírásra:

"A Családi Csődvédelmi Szolgálat az adós, adóstárs által tett nyilatkozatok és a végrehajtást foganatosító szervezetektől beszerzett adatok alapján haladéktalanul bejelenti az adóssal, adóstárssal, illetőleg az eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettel szemben végrehajtási eljárást folytató önálló bírósági végrehajtónak, illetve más végrehajtást foganatosító szervnek az adósságrendezési eljárás kezdeményezésének benyújtását. Az adósságrendezés kezdeményezésének benyújtásáról szóló értesítés végrehajtó általi kézhezvételétől kezdve – az adóssal, a kezessel, egyéb egyetemleges kötelezettel és a dologi kötelezettel szemben – a velük szemben fennálló követelések behajtása iránt folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban eljárási cselekmény, intézkedés nem foganatosítható, a végrehajtási ügy szünetel, a felek és az egyéb kötelezettek által a szünetelés időtartama alatt tett nyilatkozatok is hatálytalanok; ettől az időponttól minden határidő nyugszik. Az eljáró végrehajtó a szünetelésre tekintettel díjjegyzék kibocsátására nem jogosult. Ezt követően a végrehajtási eljárásban már nem lehet újabb árverési hirdetményt közzétenni, a szünetelés előtt már közzétett árverési hirdetmény alapján az árverést a végrehajtó akkor lefolytatja le, ha a licitálás már megkezdődött, és érvényes licitajánlat érkezett. Ha az árverés érvényes és eredményes, az abból befolyt vételárat a végrehajtó a Vht. szabályai szerint osztja fel a végrehajtást kérők között."

Továbbá a 43. § rögzíti, hogy mit kell csinálnia a végrehajtónak, mit tehet és mit nem tehet, amennyiben általános szünetel az eljárás, akkor értelmetlen lenne ezeket meghatároznia a törvénynek....

"43. § (1) A bírósági adósságrendezés kezdő időpontjában az adós, adóstárs és az eljárásban kötelezettként részt vevő egyéb kötelezett ellen folyamatban lévő végrehajtást a végrehajtást foganatosító bíróság (hatóság) a családi vagyonfelügyelő értesítésének kézhezvételekor haladéktalanul hivatalból felfüggeszti. A végrehajtás felfüggesztése nem érinti a végrehajtás során már foganatosított lefoglalás, biztosítási intézkedés, zár alá vétel, zárlat hatályát. Az adósságrendezési eljárásban felhívás ellenére részt nem vevő egyéb kötelezettel szemben az adóssal közös tartozás behajtása érdekében a folyamatban lévő végrehajtási eljárás, zálogtárgy értékesítés folytatódik, a végrehajtást kérő havonta jelenti a családi vagyonfelügyelőnek a végrehajtás során megtérült összeget.
(2) A végrehajtó a végrehajtás felfüggesztéséről való tudomásszerzését követően haladéktalanul értesíti az adós, az adóstárs és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett munkáltatóját, továbbá azokat az egyéb kifizetőket, akik az adós részére olyan juttatásokat folyósítanak, amelynek összegéből a végrehajtás során levonást eszközölnek, hogy a levonás további folytatásának nincs helye. Ha a végrehajtó az értesítést elmulasztja, vagy ha a munkáltató, egyéb kifizető az értesítést követően a levonás szüneteltetésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, felel az adóssal, az adóstárssal és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettel szemben minden olyan kárért, ami a mulasztása miatt következett be.
(3) A végrehajtás felfüggesztése előtt az adóstól, adóstárstól és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettől levont, és a végrehajtást kérőnek még ki nem fizetett pénzösszeget haladéktalanul a végrehajtói letéti számlára kell átutalni, a letéti számlán kell kezelni, abból a végrehajtást kérő részére nem lehet kifizetést teljesíteni.
(4) Ha a Vht. vagy más jogszabály szerinti végrehajtási eljárásban az adós, adóstárs és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett pénzforgalmi intézménynél kezelt számla- vagy takarékbetét-követelését a végrehajtó már végrehajtás alá vonta, haladéktalanul elektronikus értesítést küld a pénzforgalmi intézmény részére arról, hogy az átutalási végzés vagy hatósági átutalási megbízás alapján a számla további megterhelésének, illetve a takarékbetét-követelés egyenlegéből való további levonásnak – a végrehajtás bírósági adósságrendezés miatti felfüggesztésére tekintettel – nincs helye, a korábban levont, de a végrehajtást kérőnek még át nem utalt összegeket haladéktalanul a végrehajtói letéti számlára kell átutalni. Ha a végrehajtó az értesítést elmulasztja, vagy ha a pénzforgalmi intézmény az e bekezdés szerinti kötelezettségeit az értesítés ellenére elmulasztja, az adóssal, adóstárssal és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettel szemben minden olyan kárért felel, ami a mulasztás miatt következett be.
(5) Ha az adós, adóstárs vagy az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett ingóságát, ingatlanját vagy követelését a végrehajtási eljárás során lefoglalták, a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv, illetve a végrehajtási jog, jelzálogjog bejegyzése érdekében kibocsátott hatósági megkeresés másolatát megküldi a családi vagyonfelügyelőnek, és tájékoztatást ad arról, hogy a foglalás kinél történt, az ingóság az adós, adóstárs vagy az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett őrizetében van-e, vagy ki gondoskodik a lefoglalt vagyon megőrzéséről, valamint történt-e biztosítási intézkedés vagy zár alá vétel. Tájékoztatást ad továbbá arról, hogy az ingóságokkal együtt milyen okiratokat foglalt le. Ha az ingatlan vagy más vagyoni elem lefoglalása közhiteles nyilvántartásba való bejegyzéssel valósult meg, a végrehajtó a nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló jegyzőkönyv másolatát megküldi a családi vagyonfelügyelőnek.
(6) A végrehajtó tájékoztatja a családi vagyonfelügyelőt, hogy a Vht. értelmében mely lefoglalt értéktárgyat tart bírósági letétben, illetve milyen összegben és pénznemben kezel fizetőeszközt a végrehajtói letéti számlán, és ez utóbbiak az adós, adóstárs vagy az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett melyik lefoglalt vagyontárgyából erednek. A végrehajtás felfüggesztéséről való tudomásszerzést követően a számláról a végrehajtást kérő részére kifizetést nem lehet teljesíteni, újabb lefoglalást nem lehet foganatosítani.
(7) A végrehajtás felfüggesztéséről való tudomásszerzést követően a végrehajtási eljárásban már nem lehet újabb árverési hirdetményt közzétenni. A már közzétett árverési hirdetmény alapján az árverést a végrehajtó lefolytatja, ha már van érvényes licit, és ha az eredményes, a befolyt vételárat a végrehajtó a végrehajtást kérők között feloszthatja.
(8) A (7) bekezdéstől eltérően a romlandó dolgok értékesítését a végrehajtó a Vht. szabályai szerint lefolytatja, és a befolyt vételárat a végrehajtói letéti számlán kezeli.
(9) A végrehajtás felfüggesztéséről való tudomásszerzést követően a korábban lefolytatott árverési értékesítésből befolyt vételárat a végrehajtó a Vht. szabályai szerint osztja fel a végrehajtást kérők között.
(10) Amennyiben az adóssal, adóstárssal valamely tartozásáért egyetemlegesen felelős kötelezettel, kezesével, a zálogkötelezettével szemben végrehajtási eljárás van folyamatban, akkor az abból származó és a követelést csökkentő térüléseket a hitelező köteles a részére történt teljesítést követő 15 napon belül a családi vagyonfelügyelő részére bejelenteni. A követelés 5%-át el nem érő, letiltásból, részletfizetési megállapodásból vagy más önkéntes teljesítésből származó térüléseket a hitelező félévente köteles a családi vagyonfelügyelő részére összesítve bejelenteni."

Mondtam, hogy meg kell várni a kérdést...

A 104. § alapján általánosan szünetel.

Business Law: köszönöm a választ, de én is jogász vagyok :)

A magáncsőd törvény meghatároz konkrét időpontokat, amelyek előtt az adóssal szemben végrehajtási cselekményt nem lehet foganatosítani. Ezek a határidők: deviza alapú kölcsön esetén 2015.10.31. + 60 nap,. forint alapú kölcsön esetében az elszámolás kézhezvétele + 60 nap + 60 nap-

A konkrét kérdésem:

A fenti határidőkön belül általánosságban szünetel a végrehajtási eljárás, vagy csak abban az esetben ha a Csődszolgálat értesíti a végrehajtót (a 2015. évi CV. törvény 28. §-a így fogalmaz, ám a 104. § alapján megtévesztő)? Vagyis ezekben az eljárásokban intézkedhet a végrehajtó mindaddig, amíg a Csődszolgálat nem értesíti az adósságrendezési eljárás kezdeményezéséről, vagy egyáltalán nem intézkedhet.

A válaszra a munkámhoz lenne szükségem. A jogszabályokat már átrágtam.

Köszi előre is!

Oké, persze, persze...

Nagyjából sejtem, hogy a kérdező mire gondolhat: most árverés alatt van az ingatlana (még nem árverezték el), azonban ha elkezdené a csődvédelmi eljárást, akkor a végrehajtási eljárás megszakadna.
Amíg a kérelmét elbírálja a bank, meg még fut egy kört a kormányhivatalnál is, addig az ingatlana nem árverezhető el, aztán ha nem is felel meg a feltételeknek, életbe lép a moratórium és bent maradhat az ingatlanban.

:))