Bonyolult végrehajási ügy

Tulajdonosa vagyok egy lakásnak 4/6 arányban. Két bátyám 1/6 és 1/6 arányban.
A probléma a következő: Édesanyánk halálakor mindhárman 1/3-1/3 részt örököltünk. Édesapánk halálakor a teljes örökségre osztályos egyezséget kötöttünk. Ennek értelmében a lakás teljes tulajdonjoga engem illet meg. A hagyatéki végzést mindhárman aláírtuk, és másnap visszamentünk a közjegyzőhöz, mert arra az időpontra ígérte, hogy elkészíti az iratokat a lakás nevemre történő átírásához. Másnap azonban azzal várt, hogy nem lehetséges a lakás korábban, édesanyánktól örökölt részének az átírása, mert - egyik bátyám lányának lakásvásárása fedezetéül - az OTP elidegenítési és terhelési tilalommal terhelte meg a lakást (még szüleink életében). Szerettük volna, ha az OTP kiengedi a fedezetek közül ezt az ingatlant, mivel már csak 1 millió Ft adóssága volt az unokahugomnak, de az OTP ezt nem tette meg. Kénytelen voltam elfogadni ezt a helyzetet. A közjegyző azt mondta, hogy egy dolgot tehetünk: ő hitelesít egy egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot, mely szerint mihelyt lekerül a teher az ingatlanról, a bátyáim kötelezik magukat az eladásra.
Mivel ez még nekem kevés volt (hiszen az osztályos egyezség szerint már semmivel nem tartoztam nekik) írtak a bátyáim sajátkezűleg egy nyilatkozatot, hogy a vételárat már megkapták.
Ebben az ügyben a probléma a következő: a másik bátyám korábban adósságot csinált, melyet a követeléskezelő cég szeretne rajta behajtani. Más ingatlan nincs a nevén, csak ez az 1/6 rész. Most a követeléskezelő ezzel a tartozással megterhelte végrehajtási joggal a lakást.
A kérdéseim a következők:

1. Ha az ingatlanon terhelési és elidegenítési tilalom van (ami annyira erős, hogy még a belső tulajdonviszonyokat sem változtathattuk meg) jogszerű-e, hogy újabb terhelést helyezett el a követeléskezelő cég?
2. Ha jogszerű, akkor van-e jelentősége annak, hogy van a birtokomban egy nyilatkozat, amely szerint én már kifizettem a tulajdonhányad árát?
3. Ha az újabb terhelés jogszerű, valamint nem számít, hogy már kifizettem a vételárat, akkor mire számíthatok? Árverezheti a teljes ingantlant a követeléskezelő, vagy csak az 1/6 részt, ami az adós bátyám nevén van?
4. Ha árverezheti az ingatlant, akkor van-e jelentősége annak a közjegyző által hitelesített nyilatkozatnak, miszerint a bátyáim kötelesek az OTP terhelés megszünte után nekem eladni a lakást?

1. Az ETT csak a rendelkezési jogot korlátozza ( elidegeníteni, megterhelni nem tudja) a vh eljárásban foglalható marad az ingatlan. Szép is lenne, ha nem, azonnal rakatna mindenki egy 100.000 Ft jelzálogot ETT-vel az ingatlanára egy ismerős javára :)
2. Nincs, lesz egy kötelmi jellegű igényed a testvéreddel szemben. Jogszavatosság: kérheted, hogy a tulajdonjog bejegyzést akadályozó terhet (ETT) és az esetlegesen megszerzett tulajdonjogot korlátozó jogot (vh jog) töröltesse. Gondolom egyikre sincs pénze. Te max elállhatsz az adásvéte 7ltől és visszakérhetnéd a vételárat.
3. Igen, az 1/6 árverezhető lakottan. Elővásárlási jogod lesz rá. Jellemzően a kutyának nem fog kelleni, így az 1/6 érték (majd az adós és értékbizonyítvény megmondja,h mennyi) lakott becsértékének az 50 vagy 70%-án meg tudod venni. Igen, duplán fizetsz de ez van..

4.Nincs, majd a testvéreden "behajthatod" azt amibe tehermentesítés került.

5.Azért illett volna mindenkinek egy tulajdni laot ellenőrizni..

Nagyon leegyszerűsítve:
Megvárod, míg az OTP kiengedi az ingatlant, és akkor a nedvedre kerülhet a bátyád része, természetesen végrehajtási joggal terhelten. Utána - dologi kötelezettként - tűröd, hogy a végrehajtó az 1/6 tulajdonodat árverezgesse. Rá fogsz jönni, hogy a tehernek csak formai jelentősége van, gyakorlati nincs. Igényperrel itt semmire nem mész. A teher akkor lesz igazi teher, ha el akarod adni az ingatlant.