Alapvetően tévedésben élsz.
A végrehajtó a követelést a vh-okirat alapján számítja fel. Ez többnyire áll tőkéből, annak kamatából, perköltségből, elrendelési költségből, végrehajtónak előlegezett költségből, egyéb előlegezett (pl. földhivatali díj) költségből. A kamat állhat több tételből is, tehát lehet összegszerűen nevesített (lejárt) kamat, és számított kamat a tőke után, vagy akár a már lejárt kamat után is, valamint a bankok kezelési költségét is kamatként szokta kezelni a végrehajtó. Valamint a perköltség is késedelmi kamatoztatható.
Ennek alapján a végrehajtónak rendelkezésére áll egy számadat, amit előírásnak hívnak, és ami rendszerint növekvő irányba változik, hiszen folyamatos kamatszámítás is történik.
Ha (rész)teljesítést történik, a végrehajtó a Ptk. 6:46. § szerint írja jóvá az(oka)t, mindaddig, amíg a tőke nullát nem mutat, mert akkor megállapítja, hogy az adós a tartozását megfizette, és a végrehajtás ezzel be is fejezi (1/2002. IMr. 33. § a) vagy b) pontja).
A fenti számítási rendszerbe sehogy sem fér bele a te adó- és járulékszámításos elmeböffeneted, mivel azt az előírás sem tartalmazza, így eleve nem vehető figyelembe. (Értsd: a vh-kérő bármit is állít, nem vehető figyelembe. Egyetlen dolgot állíthat: a Vht. 40. § szerint köteles bejelentenie a végrehajtónál azokat a teljesítéseket, amelyekről a végrehajtó esetleg nem tud. A többit a végrehajtó tartja nyilván, akár tetszik, akár nem.)
Egyébként pedig - és ez itt a lényeg! -, ha a végrehajtó egyszer megállapítja az IMr. 33. § szerint a befejezést, az ellen 15 napja van bárkinek is felszólalni, utána már csak lenyelni lehet, hogy hoppá, a végrehajtó nem hajtott be mindent, a végrehajtást mégis befejezte. Azt írod, még 5 éven belül van a befejezés. Édesmindegy, ha 15 napon túl van. Márpedig - valószínűleg - túlvan.