Végrehajtás jogutódlás után

Úgy tudom, hogy engedményezés után az engedményezett addig nem léphet be a végrehajtási eljárásba, amíg a bíróság nem dönt a jogutódlásról.

És? Mit remélsz ettől a kötekedéstől? Hogy nem kell fizetned? Na, ez az ugyan!

Köszönöm a szakmai alapú tájékoztatást.

@frescohu

Semmilyen végrehajtási cselekménynek nem akadálya az, hogy közben a jogosultak úgy váltogatják egymást, mint más az alsóneműjét.

Azért vissza vehetnétek az arcotokból KBS és GERBERA mert itt olyanok érdeklődnek akiknek fogalmuk sincs a végrehajtásokról és egyáltalán a jogaikról mert azt nem tanították sem az általános sem a középiskolás órákon.
Egyszer csak szembesül az ember azokkal akik direkt ezt tanulták és minden szabályt és jogszabályt kijátszanak az adósok ellen. Persze adósnak lenni fájdalom de azért vannak jogai az embernek.
Ilyen jog például a jogbiztonsághoz való jog, mamit a a bankok és Behajtó cégek a végrehajtási eljárásban úgy játszanak ki, hogy egymásra kedvezményezik az eljárásokat éppen azért, hogy az egyébként dolgozó ember nem tudja követni, hogy ki ellen kell éppen a kifogását előterjeszteni, vagy ha a követeléssel nem ért egyet és kézbesítési vélelemmel jutott jogerőre a VH. akkor kinél és milyen jog alapján terjesztheti elő egyet nem értését.
A dolgozó embernek nincs ideje órákat azzal tölteni, hogy internetes jogszabályokat böngésszem, sokan még a kereseti kérelem és az érvényesíteni kívánt jog fogalmait sem értik, az idióta IM pedig formanyomtatványhoz köti az eljárások indítását amit még felsőfokú végzettséggel rendelkező emberek sem tudnak hiánypótlási felszólítás nélkül kitölteni. JA és ezekben az iratokban éppen annyi hely van, hogy 8 0 pótlapot kell hozzá kitölteni.
Hogy érdemben is reagáljak az írásaitokra az ügyemből kiindulva már három kedvezményezett adja a kilincset egymásnak, mire megírtam a VH megszüntetésére a keresettemet már írhattam újra mert a Vht. 41.§ eljárásban a végrehajtást kérő jogutódja 3 nappal ezelőtt bejelentette, hogy már 2017 07 28.-án eladta követelését de ha nem kérem a Vht. 41.§ szerinti eljárást ez ki sem derül csak majd a perben amikor az egyébként alaptalan követelését, és az ugyanarra a jogalapra ugyanazon végrehajtási lappal két eljárásban követelik ugyan azt az összeget. És itt van az U Bank. végrehajtási eljárást indított 230 ezer Chf.-re aztán forintosítás címén bejegyeztetett ezen összeg mellé egy 49 milliós végrehajtási jogot aztán bekapcsolódott egy másik Vh eljárásba azt követően az előző eljárást engedményezte E Faktornak és így két eljárásban követelik tőlem ugyanarra a jogalapra alapítottan a követelésüket, KÉT ELJÁRÁSBAN EGYSZERRE! Érted miért kérdezik hogy mi a jogutódlás bejelentésnek határideje? Mert előfordulhat, hogy a végrehajtást kérő már eladta a követelését, így joghatás semmit nem tehet az általa indított Vh. eljárásban nincs jogalapja mert az eladással megszűnt! tehát minden nyilatkozata,vagy kérelme az eladást követően hatálytalan
ami azt eredményezi, hogy az elévülési időt nem szakítja meg, az ügyében tett eljárási cselekmények sem, és ha nem jelenti be az új jogosult a kedvezményezést vagy jogutódlást akkor az elévülési idő a hátrányára és a kérdező előnyére ketyeg, és kívülállóként az elbírálásig az új jogosult az ügyben csak kolonc, semmit nem tehet vagy kérhet a jogutódlás megállapításán kívül.

Még csak annyit, hogy ha lelakjátok ezeket a fórumokat akkor legalább annyi - embertársi szeretet legyen bennetek, hogy az ide tévedők, bajba jutottak információhoz szeretnének jutni és segítségre szorulnak nem az idióta fellengzős dumátokra, "miért nem kértél ezt vagy azt, várd meg a határozatot ás majd az indoklásból megtudod" meg hasonló ...

A jogutódlás késedelmes bejelentése több okból is aggályos, egyrészt jogbizonytalanságot eredményez, a jogelőd jogosulatlan gazdagodását eredményezheti ,és az amúgy is jelentős stresszel járó veszekedést és az alaptörvényben biztosított jogérvényesítést gátolja, az idő múlik a kamat nő -ezek a célok a jogutódlásokkal.

Megoldás; levelet kell írni a jogelődnek, hogy bizonyítsa okiratokkal a követelése érvényességét és összegszerűségét, a jogutódnak, hogy álljon elő a követesével és annak jogalapját bizonyító iratokkal és ezt követően Végrehajtás megszüntetése és korlátozási pert kell a nyakukba akasztani, ezzel párhuzamosan a közjegyzőt is fel kell levélben kérdezni, hogy mi alapján állította ki a végrehajtási lapot, mert ha csak bemondásra és nem kért hozzá bizonyító erejű okiratokat akkor a végrehajtási lap visszavonását lehet kezdeményezni.

Érdemes megnézni a határidőket is amik alapból a követelés lejártától évülnek el, ha ezt követően a fizetési meghagyásig eltelt 5 év a régi ptk. alá tartozó szerződések esetében elévült, ha az új Ptk a vonatkozó joghalmaz akkor lehet az elévülés korábbi is, pl. telefon vagy digitális szolgáltatás.

Csak azért írtam mert korábban még tudatlanul engem is gyomorforgatóan kioktattatok de érdemben használható információt egyikőtöktől sem kaptam, közben megtanultam a hajdani Parkolási Kft. -t a TIGÁZ -t és az ELMű -t kivégezni és most az U bankot meg az O és az E meg a I justitia követelésbehajtókat végzem ki, szerencsére nem szorulok a segítségetekre.

hali JOLLY

„ levelet kell írni a jogelődnek, hogy bizonyítsa okiratokkal a követelése érvényességét és összegszerűségét, a jogutódnak, hogy álljon elő a követesével és annak jogalapját bizonyító iratokkal”

A végrehajtásban? Vicces vagy. (De túlírod.)

Nem tudom, ki ez, de eléggé hebehurgyán gondolkozik. Nem merném magamat rábízni adósként, hogy segítsen jótanáccsal.

Sokan szeretik, ha azt mondják nekik, amit szívesen hallanak. Meg különben is látod: számos saját ügyét megnyerte. (Nekem szerencsére nincsenek ilyen természetű saját ügyeim, mindig megadom, amivel tartozom; de másoknak nyertem már meg végrehajtási pereket. Éppen azért, mert tudom, melyik nyerhető és melyik reménytelen.)

Kedves JOLY-JOKER!

Nem igazán értem, hogy miért egy két éve halott topicba írtad ezeket le persze ennek nincs jelentősége. Nyilván abban igazad van, hogy a vh eljárást sehol nem tanítják. Az pedig nem várható el, hogy itt bárki is tanfolyamot indítson vagy jogi szemináriumot tartson minden nap. Azt is észreveheted, hogy ugyanazon kérdéseket teszik fel a kérdezők, de hogy visszaolvassanak azt nagyon ritkán látod. Az általad megszólított KBS és gerbera317 nap-mint nap válaszol több kérdésre is nem csodálom, hogy néha Ők is türelmetlenek az ilyen kérdezőkkel és az állandósult kérdésekkel kapcsolatban. Személy szerint sokat köszönhetek nekik és válaszaikkal nem csak a számba rágják sokszor, hogy mit tegyek, hanem arra ösztönöznek, hogy meg is értsem azt. KBS nagyon jól leírta, hogy sokan azt szeretik, ha nekik kedvező választ kapnak. Nem kell mindig egyetérteni a válasszal akkor uccu neki menjen mindenki a saját feje után és majd kiderül. Neked sikerült van akinek soha nem fog. Én ezért nem a két általad megszólított személyt hibáztatnám.

A jogutódlással kapcsolatos megjegyzéseiddel teljesen zavaros amit írsz, pedig ha valaki sokat lovagolt a jogutódláson és tettem fel az idegesítő kérdéseimet gerberának és KBS-nek az én vagyok.

Megjegyzem, hogy olvasatomban a végrehajtást kérő bank a forintosításból adódó követelésének növekedése miatt az alap eljárás összegét meghaladó összeg erejéig kért új végrehajtást.

További sok sikert kívánok neked és szerencsés vagy, hogy neked már nincs szükséged másnak a segítségére és véleményére.

Kedves Vadsuhanc

Köszönöm az észrevételed, én személy szerint semmit nem köszönhetek sem KBS. nek sem Gerberának, mi több engem korábban hasonló módon elhajtottak érdemi válasz nélkül.
Éppen azok érdekében horkantam fel akik szeretnének valamit megtudni jogi lehetőségeikről azt felteszik kérdésként és tisztességes kioktatás helyett nagy arccal nem a kérdésre vagy annak lényegére válaszolnak, hanem magát a kérdezőt kezdik el szapulni.

Ha egy hivatalos irat írása közben merül fel valamilyen kérdés akkor nincs ideje az embernek órákat olvasgatni, így voltam most én is a jogutódlással, a beadvány írása közben kaptam egy levelet a jogutódlásról ami egy évvel korábban keletkezett és a VH. -ban csak most került bejelentésre.

Ebből mindjárt sok kérdésem merült fel és gondoltam felteszem a fórumban hátha valaki gyorsba útbaigazít Pl; nézzek utána a jogutódlás bejelentésnek valamelyik eljárásjogban, vagy jogszabályhely megjelölésével segít, van e kötelező határideje, vagy a jogelődnek a jogutódlás dátumára visszamenőlegesen érvényesek -e pl; az eljárási nyilatkozatai, kérelmei, indítványai vagy csak a VH jogutódlás késlekedésének bejelentését kell-e kifogásolnom, és hogy indítványozhatok-e rendbírság kiszabását az indokolatlan időhúzás miatt stb...

Éppen a KBS és a Gerbera miatt már leszoktam a fórumozásról mert ők soha-semikor nem adtak értelmes válaszokat csak az időmet vesztegették.

Ami pedig a halott topikot illeti az internetes kereső a kérdésem beírásakor irányított az oldalra és nyilván azért halt meg mert a fórumozók nem kaptak érdemi válaszokat csak kritikát.

Nekem szoktak válaszolni. Érteni is szoktam.

Azért megkérdezem hátha rendes választ kapok :-D

Két végrehajtás van ellenem folyamban, a végrehajtások közjegyzői fizetési meghagyásos eljárás eredményeként kézbesítési vélelemmel emelkedtek jogerőre. Hosszú ideig nem tartózkodtam az állandó lakcímemen, a levelek "nem kereste" címkével lettek visszaküldve. Végrehajtási lapok kerültek kiállításra. Idő közben súlyos beteg lettem és éveken keresztül vidéken tartózkodtam, gyógykezelésen.
Amikor visszaérkeztem az állandó címemre akkor szembesültem a sok postai értesítővel.
A postával utánküldési szerződést kötöttem, így kerültem abba a helyzetbe, hogy a hivatalos iratok köztük a megindult végrehajtási ügyben hozott végzések is utolérték.
Az ügyekben igazolási kérelmet nyújtottam be mert akadályoztatva voltam a leveleim átvételében.
Egyben előadtam, hogy a követelésekkel nem értek egyet azokat mint jogalapjukban mint összegszerűségükben vitatom. Az alapeljárásban lévő végrehajtást kérő "E" követelés behajtó telefonszolgáltatási szerződésből eredő követelései 2002-es ill 2009-es ügyek melyek a hibás teljesítéstől vagy a késedelembe eséstől számítottan már a fizetési meghagyásos eljárás megindítása előtt elévültek.

A másik "O" végrehajtást kérő ügyében mint kezes lettem betámadva, de sem a szerződés felmondásról, sem a követelés esedékessé válásról sem annak összegszerűségéről nem kaptam semmilyen értesítést, sem elszámolást, a végrehajtási lapban pedig a követelés teljes összege helyett egy részösszeget követel a végrehajtást kérő.
Ez az "O" szerinti követelés ugyanazzal a végrehajtási lappal mindkét eljárásban felhasználásra került.

Az alap ügyben az ingatlanomra bejegyzett -jelzálog- jogosultjaként becsatlakozási kérelme alapján a Bankom is kérte a követelése kielégítését a korábbi 2008-ban kötött kölcsönszerződésből eredő jelzálogjoga 230.000.-CHF. KÖLCSÖN ÉS JÁRULÉKAI erejéig.
melyet mint jogalapjukban mint összegszerűségükben vitatok.

Kérte a végrehajtót, hogy rendkívüliséggel jegyeztessen be a tulajdoni lapomra 49 MILLIÓ FORINTOS VÉGREHAJTÁSI JOGOT -ezt pedig az előző mellett a másik eljárásban kérte kielégíteni.

Így egy időben a bank javára két nagy összegű követelés összesen 100 millió forint volt a tulajdoni lapomra bejegyezve és két eljárásban követelve.

A 230.000.-CHF. re alapított követelést és biztosítékait a Bank jogutódlással az alap végrehajtási eljárásban 2017-ben tovább adta az E. behajtónak, akinek a 230.000.-CHF. kölcsön és járulékai a tulajdoni lapomon átvezetésre kerültek. Így most "E" ezt követeli a Bank pedig a másik eljárásban a 49.-milliós jogalap nélkül bejegyeztetett végrehajtási jog összegét.

eddigi problémáim;
1.) egy végrehajtási lappal lehet-e két eljárásban érvényesíteni ugyanazon követelést?
2.) a végrehajtási eljárásban a bejelentett és melléklet Perújítási kérelem elég-e vagy külön kereset kell hozzá?

2. kötelező e a foganatosító bíróságnak a Perújításról az eljárásban döntenie?

3.) a végrehajtási eljárásban lehet-e a követelés idő előttiségére hivatkozni, vagy külön kereset kell hozzá?
4.) A Végrehajtónak jogában áll-e jogalap nélkül 49 milliós követelést a tulajdoni lapomra bejegyezgetni?
5.)jogszerű -e a Jogutód "E" és a jogelőd Bank ugyanazon jogalapra két eljárásban történő követelése?
6.) dönthet-e a zálogjogosult bekapcsolódásáról ha a követelése meghaladja a 30.-millió forintot?

2. dönthet -e a végrehajtó a követelés kielégítésről ha az összeg vitatott és meghaladja a 30 millió forintot?

Eközben "O" végrehajtást kérő és a Bank összevesztek az ingatlanom értékén és ingatlan szekértő kirendelését kérték. A Végrehajtó 39 millióra, a szakértő 77 millióra a Biztosítóm pedig 210 millióra értékelte az ingatlanomat.
kérdésem;
7.) Hogyan kell az ingatlanom tényleges értékét a nem peres eljárásban elfogadtatni, úgy hogy nincs pénzem magán szakértőre?

Ezt követően a második eljárásban "O" bejelentette, hogy egy évvel korábban 2017 03-hó -ban "I" nek eladta a követelését ezt 2018 november 28-án jelentették be.

kérdéseim;
8.) Sérültek-e az eljárási jogaim?
9.) Eredményezheti -e ez visszamenő hatállyal az "O" eljárásban tett cselekményeinek, vagy azon nyilatkozatának érvénytelenségét mint PL. engedélyezte, vagy hozzájárult, hogy a Bank a végrehajtási ügyébe becsatlakozhasson?

És végül a hogyan csináljam;
10.) Az ügyben nincs egyetlen követelés sem amit el tudok fogadni mert vagy alaptalanok, vagy elévültek, vagy idő előtti. - hogyan tudom az ítélt dolgot a foganatosító eljárásban ismét megnyitni vagy a végrehajtási lapok visszavonást kérni?
11.) az ügyben kiderült, hogy a Bank a jelzálogszerződést utólag tanúztatta le, a kölcsönszerződésben megállapodtunk, hogy a hitelkeret és a tényleges kölcsön összege közötti különbséget a folyósítást követően a törli, ennek ellenére a földhivatalnál a hitelkeret összegét jegyeztette be mint "kölcsön és járulékai" -
tudom-e ezt a végrehajtási eljárásban vitatni?
12.) az ügyben kiderült, hogy a Bank hamisan tanúzott jelzálogszerződés alapján követelőzik, és vélelmezem, hogy a zálogszerződés ami a kölcsönszerződéssel egy időben lett aláírva és tanúzva -oldalai az aláírásomat követően megváltoztatásra kerültek. -Tudom-e a végrehajtási eljárásban ezt vitatni vagy kifogásként a Bank követelését kétségessé tenni?

az extra;
az egy éven túli jogutódlás bejelentése miatt kérhetem-e a jogelőd és a jogutód pénzbírsággal sújtását?

@JOLY-JOKER:

„Ez az "O" szerinti követelés ugyanazzal a végrehajtási lappal mindkét eljárásban felhasználásra került.”
Ez értelmetlen, ha lényeges, akkor írd le másként (pl. a "felhasználás" szó nélkül).

„melyet mint jogalapjukban mint összegszerűségükben vitatok.”
Ezt perben tudod vitatni, a végrehajtási eljárás keretében nem.

„Kérte a végrehajtót, hogy rendkívüliséggel jegyeztessen be a tulajdoni lapomra 49 MILLIÓ FORINTOS VÉGREHAJTÁSI JOGOT”
A bíróság engedélyezte adott összegben a bekapcsolódást és ezen összeg + járulékai erejéig jegyezteti be a végrehajtó a végrehajtási jogot.

„ezt pedig az előző mellett a másik eljárásban kérte kielégíteni.”
Az "előző" és a "másik" nem egyértelmű, hogy mire utal. Jobb lenne mondjuk ügyszám szerint jelölni a végrehajtási eljárásokat, hogy elkülönüljenek egymástól.

„Így egy időben a bank javára két nagy összegű követelés összesen 100 millió forint volt a tulajdoni lapomra bejegyezve és két eljárásban követelve.”
Ez sem tiszta, de ha a bejegyzett két nagy összegű követelés egyike (jel)zálogjog, a másik meg végrehajtási jog, akkor az valójában nem kettő, hanem egy követelés. +Milyen két eljárásban?

1.) Nem. De tisztázni kéne, hogy mire gondolsz, lásd amit korábban írtam.
2.) Véleményem szerint a végrehajtási eljárásban nem lehet perújítási kérelmet bejelenti, ehhez külön per kell.
b.) Arról kell dönteni, hogy jelen eljárásban a kérelem nem elbírálható.
3.) Lehet, hiszen a Vht. 13. § (1) bek. c) pontja alapján a teljesítési határidő eltelte a végrehajtás előfeltétele. De attól függ melyik követelésre gondolsz, hiszen a zálogjogosult bekapcsolódási kérelme alapján elrendelt végrehajtás pont kivétel ez alól, a Vht. 114/A. § (2) bekezdése szerint.
4.) Valószínűleg nem jogalap nélkül tette, lásd amit korábban írtam.
5.) Milyen két eljárásról beszélsz? Ha a zálogjogra és a végrehajtási jogra gondolsz, akkor az nem két eljárás, lásd amit korábban írtam.
6.) A bíróság dönt a zálogjogosult bekapcsolódásának engedélyezéséről, a követelés összege ezt nem befolyásolja. (Vht. 114/A. §)
b.) A végrehajtó nem dönt, hanem kötelessége a tartozást behajtani mindaddig, amíg bíróság (vagy közjegyző) nem függeszti fel a végrehajtást, vagy a végrehajtást kérő nem kéri a szünetelést (általános esetben, vannak kivételek).
7.) Ha jól értem, a végrehajtó megállapította az ingatlan becsértékét, amivel szemben az egyik végrehajtást kérő és a zálogjogosult végrehajtási kifogást nyújtott be, ezért a bíróság szakértőt rendelt ki az érték megállapítására. Ha a bíróság megküldte a szakértői véleményt észrevételezésre, lehet észrevételeket tenni. A bíróság becsértéket megállapító végzésével szemben lehet fellebbezéssel élni. Lehet költségkedvezményt kéri, bár kérdés, hogy az a szakértői díjra vonatkozik-e (illetve utólag már kifogást nem is terjeszthetsz elő).
8.) Szerinted melyik eljárási jogod sérült és miért?
9.) A bekapcsolódáshoz nem kell sem az adós sem a végrehajtást kérő "engedélye, hozzájárulása".
10.) Szerintem már legfeljebb perben, de nem tudom, hogy mennyi reális esély van. Az Fmhtv. 32. §-t kellett volna korábban használni. A végrehajtási lap visszavonásáról a Vht. 211. § szól.
11.) A (jel)zálogjog összegét nem lehet a végrehajtási eljárásban vitatni.
12.) Szerintem a végrehajtási eljárásban erre nincs lehetőség. Ha külön eljárásban döntés születne, az alapján a végrehajtás megszüntetését a Vht. 56. § alapján lehetne kérni.
+extra: Szerintem nem. Miért gondolod, hogy igen?

„Hosszú ideig nem tartózkodtam az állandó lakcímemen, a levelek "nem kereste" címkével lettek visszaküldve
a megindult végrehajtási ügyben hozott végzések is utolérték.”
Végrehajtási ügyben nemigen hoznak végzést az adós nélkül, kivéve a végrehajtást kérő személyének megállapítását és a jelzálogjogosult bekapcsolódását.
„Az ügyekben igazolási kérelmet nyújtottam be mert akadályoztatva voltam a leveleim átvételében.”
Helytelen kérelmek voltak. Ilyenkor az egyetlen lehetséges út az ellentmondás újbóli megnyílására az Fmhtv. 32. § szerinti út. Hiába adtad elő egyidejűleg, hogy minden tekintetben vitatod a követeléseket, ha az előadásod nem az Fmhtv. 32. § szerint történt.
„Ez az O szerinti követelés ugyanazzal a végrehajtási lappal mindkét eljárásban felhasználásra került.”
Tessék? Esetleg magyarul is lehetne? És mi az, hogy "O" végrehajtás? Hogyan vársz választ, ha a kérdésed sem értelmes? Nem beszélve arról, hogy ez így már egy harmadik végrehajtásnak tűnik.
A jelzálogjogosult követelését a bíróság 114/A. § (4) szerinti felhívására válaszolva vitathattad volna. Ez most a harmadik vagy a negyedik végrehajtás?
„Kérte a végrehajtót, hogy rendkívüliséggel jegyeztessen be a tulajdoni lapomra 49 MILLIÓ FORINTOS VÉGREHAJTÁSI JOGOT”
Biztos, hogy nem kérte, illetve biztos, hogy nem így kérte. A végrehajtást végrehajtható okirattal rendelik el, és a végrehajtó az alapján jegyeztet be végrehajtási jogot, nem hasraütés-szerű kérelemre. Egyébként: a végrehajtási jog törölhető is. Ha el tudod érni a törlést, akkor jó vagy; ha viszont nem tudod elérni akkor pontosan ott a helye annak a vh-jognak, ahol te azt sérelmezed. Jótanács: ha kérdezni akarsz, akkor kérdezz, de ne valótlant állíts!
„Így egy időben a bank javára két nagy összegű követelés összesen 100 millió forint volt a tulajdoni lapomra bejegyezve és két eljárásban követelve.”
Valahol elvesztettem a fonalat. Ha ugyanannak a követelésnek a behajtása iránt két végrehajtási lapot állítottak ki, akkor a másodikat a törvény megsértésével állították ki, és azt vissza kell vonni (201. §). Ha ez úgy végrehajtás, hogy egyszer záradékkal, egyszer pedig bekapcsolódott zálogjogosultként, akkor úgy mehet a két végrehajtás. De ha ez történt, miért nem ezt állítod, miért mást???
A kérdéseidre:
1) Nem, lásd pár sorral feljebb.
2)a) A végrehajtási eljárásban hiába jelentesz be perújítást. A végrehajtási eljárás egy peren kívüli eljárás, míg a perújítás peres eljárás. Felejtsd el, hogy a végrehajtót vagy a végrehajtást foganatosító bíróságot bármi is kötelezi a perújításod (kisbetűvel!).
2)b) Lásd 2)a), vagyis a foganatosító bíróságnak nincs hatásköre a perújításoddal foglalkozni.
3) Mi?
4) Végrehajtónak jogában áll-e jogalap nélkül 49 milliós követelést a tulajdoni lapomra bejegyezgetni?
Ezzel azt állítod, hogy a végrehajtó jogszerűtlenül járt el? Nos, ezzel szemben áll az a tény, hogy a végrehajtást a végrehajtható okirattal rendelik el. A végrehajtó ez alapján _köteles_ eljárni. Jótanács, ma már másodszor: ha kérdezni akarsz, akkor kérdezz, de ne valótlant állíts!
5) Mi azt nem tudhatjuk, de az a bíróság, aki megállapította a jogutódlást, megvizsgálta ezt, és jogszerűnek találta, és ezt az indoklásban meg is indokolta. Mit akarsz ebből kihozni
6) Mármint a foganatosító bíróság? Igen. Sőt, csak a foganatosító bírság dönthet ilyenről.
6)a) Ezzel azt állítod, hogy a végrehajtó nem járhat el teljes jogkörben egy elrendelt végrehajtásban. A végrehajtó azokkal az eljárási cselekményekkel kapcsolatosan, amelyek az ő hatáskörében tartoznak, saját maga dönt, és azt úgy kell tekinteni, mintha a döntést a bíróság hozta volna. A 225. § (2) így fogalmaz: A végrehajtó eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos.
7) Ezzel az „összevesztek”-kel nem kevesebbet állítasz, hogy a végrehajtást kérők vitatkozhatnak a végrehajtás alá vont vagyontárgy becsértékén. Hát nem. Vitathatják a végrehajtó által megállapított becsértéket, és kérhetik a bíróságot, hogy szakértő közreműködésével állapítsa meg a becsértéket. Bőven elég, hogy egyvalaki kérje, ez lehet valamelyik végrehajtást kérő vagy az adós. Nem érdemes több ilyen kérelmet előterjeszteni, mert mindegyiknek ugyanaz lenne az eredménye. Ha valakinek az új becsérték sem tetszik, fellebbezhet a bíróság intézkedése ellen. Nincs más lehetőséged neked sem. Jótanács, ma már harmadszor: ha kérdezni akarsz, akkor kérdezz, de ne valótlant állíts!
7) és 8) között, de számozás nélkül: Hogy jön ez ide? Egyébként nem mindegy? A követelés összegén nem változtat, hogy új a jogosult, és az sem, ha ő lesz az új végrehajtást kérő.
8) Mi azt nem tudhatjuk, de valószínűleg nem. Paranoia rulez. De ne aggódj: egy másik topikban éppen a minap olvastam, hogy ha valaki paranoiás, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem üldözik. :-)
9) Nem.
10) Rosszabbnál rosszabb kérdések. Valószínűleg arra vagy kíváncsi, hogyan lehet egy végrehajtást megszüntetni. A kérdésed attól rossz, hogy mindjárt a megoldást is kínálod, naivan rákérdezve, hogy úgye-e. Hát nem. i) A végrehajtási lap visszavonásának akkor van helye, ha a végrehajtást a törvény megsértésével rendelték el (az elrendelés feltételei nem álltak fenn). ii) A végrehajtás megszüntetését akkor lehet kérni, ha az adós be tudja bizonyítani, hogy a követelés alaptalan, vagy már megfizette, vagy az egyébként megszűnt, vagy időközben elévült. iii) A foganatosító bíróság köteles megszüntetni a végrehajtást, ha megállapítja, hogy a végrehajtandó határozatot más jogerős határozat hatályon kívül helyezte. Igen, ez három különböző út, és egyik sem hasraütéssel működik.
11) Ez nem végrehajtási kérdés. És az sem biztos, hogy igaz. És ha igaz, akkor sem itt kell vele kereskedni, és nem is a végrehajtásban.
12) Lásd 11).
12) után, „extra” megnevezéssel: Nem. Olvass és tanulj: 45/A. §.
OFF A francba! Mire megírtam, Grave megelőzött. Sebaj, azért elküldöm. ON

Kedves Gerbera és Grave!

Köszönöm, hogy időt szántatok rám és a válaszotokat is.

Úgy van két végrehajtási ügyem, hogy az egyiket alap ügynek hívja a végrehajtó a másikat meg sehogy.
egyébként 11. Vh. és 4 Vh.

Az elejétől.2009 -ben életmentő műtétem volt, ezt követően sorozatosan még 3 /-10-ben 11-ben és végül 13-ban/ ezeket megelőzőleg még "nem papíron" már az első műtétem előtt elváltam és elköltöztem az állandó címemről a zálogjogos házamba. Állandó címemnek megmaradt a pesti címem, hogy a Honvéd Kórházhoz tartozhassak továbbra is mert itt műtöttek.
A zálogjogos házamból az első műtétet követően gyógykezelésre vidékre költöztem. Az exemmel azt beszéltük meg, hogy utánam küldi a leveleimet. Közben összejött egy Német pasival és időszakokra kiköltözött hozzá.
A betegségemből szövődményként kialakult súlyos memória és emlékezet zavarom ami 2017 -ben egy speciális kezelést követően gyógyulni kezdett 2018 év elejére elmúlt.
Közben amikor a lábadozásaim engedték felutaztam a pesti címemre de csak postai értesítőim voltak, mire a postára mentem azokat a leveleket a feladó neve és címe rögzítése nélkül már régen "nem kereset" címkével visszaküldték a feladóknak. 2017-ben itt vidéken a helyi postán mondták, hogy utánküldési szerződéssel ide továbbítják a leveleimet. Így értek utol a kézbesítési vélelemmel jogerőre emelkedett fizetési meghagyások alapján kiállított végrehajtási lapok alapján már folytamban lévő eljárások iratai és ekkor szereztem tudomást a megindult végrehajtási eljárásokról éppen úgy hogy az UniCredit Bank becsatlakozási kérelmét bírálták el a 11.Vh. Ügyben és küldték meg észrevételezésre az iratot. A 11.Vh. ügyben az EOS ="E" a 4. Vh. ügyben a CIB jogutódlással az Overdraft = "O" állt elő követeléssel. Az "EOS" 11. Vh. ügyben 2002-es és 2009-es telefonszolgáltatási szerződésből eredő követelések vannak a végrehajtási lapok (3 db.) kiállítására 2016-ban került sor, a 4. Vh. ügyben a fiam kezeseként vagyok felelős de a végrehajtást kérő a tényleges követelése helyett 1 Mft. csak 312 ezer forintra kérte a végrehajtást. Az "O" a 11. Vh. ügyben is kérte ugyanazzal a végrehajtási lappal a követelése kielégítését.
A Becsatlakozási kérelem ellen fellebbeztem, mert a Bank követelését nem ismerem el,

• a hitelkeret összegének a – bejegyeztetése, és az erre a hamis összegre alapuló ebből levezetett összegszerű követelése miatt, az mint jogalapjában mint összegszerűségében vitattam, de mire megírtam a fellebbezésem és előteremtettem a postai költségeket addigra kifutottam a határidőből ezért azt elutasította a 11. Vh. Bíróság. Az elutasítást is megfellebbeztem és igazolási kérelmet nyújtottam be mert 2015 -től munkanélküli vagyok -mellékletem a szükséges igazolásokat, válasz azonban nem érkezett. Írtam a FMH-t lefolytató közjegyzőnek egy kérelmet, hivatkoztam az akadályoztatásomra és kértem oktasson ki milyen lehetőségeim vannak az ítélt eljárásokat újra megnyitni. Nem válaszolt! Írtam a Kamarának aki közölte, hogy a közjegyző nyugdíjba ment.

Írtam a 11. Vh. bíróságnak, hogy ki vagyok zárva a védekezésből, amire azt a választ kaptam, hogy indítsak peres eljárást a Vh megszüntetésre.
E közben került sor a 11.Vh. -ban a jogutódlásnak a bejelentésre, a Bank bejelentette, hogy az EOS ra engedményezte a -hamis földhivatali bejegyzésen alapuló 230.000.-CHF. kölcsön és járulékai követelését. Ekkor bementem a Földhivatalba és kikértem a tulajdoni lapomat és a Bank 2008-as valamint a 2017-es jogutódlási bejelentési iratokat. Ebből megállapítható, hogy a Bank 2017.-ben mielőtt eladta kedvezményezéssel a követelését és a zálogjogát az EOS -nak előtte a Bank javára minden jogalap nélkül a végrehajtó sürgősségi kérelme alapján bejegyeztek újabb követelést egy 49.-milliós végrehajtási jogot, úgy hogy a korábbi CHF alapú követést nem töröltették.

A tulajdoni lapomat még ott megvizsgálva vettem észre, hogy a Végrehajtó soron kívüli kérelmére 2017 év végén még a kedvezményezés előtti. Erre a bejegyzésre alapított követeléssel kapcsolódott be a Bank a 4. Vh. eljárásba.
Amikor jobban megvizsgáltam a tulajdoni lapon lévő adatokat, dátumokat és a bejegyzési kérelmeket akkor vettem észre, hogy a CHF -alapú zálogjogot 2018 év elején átvezették az EOS javára.

Így most két eljárásban ugyanarra a jogalapra (kölcsönszerződés és zálogjogszerződés) alapított két külön követelés van ellenem érvényesítve.

Jól felháborodtam és írtam a végrehajtónak aki azt válaszolta, hogy a Bank javára a becsatlakozási a 11. Vh. 6 sz. végzése alapján került sor. (most látom, hogy e szerint a végzés szerint a becsatlakozást a Bíróság elutasította :-D)
Nincs a Banknak végrehajtási lapja csak a zálogjogosulti bekapcsolódási kérelme volt.
A Bank mégis összeveszett az Overrel az ingatlanom értékén és a bank indítványozta a szakértő kirendelését akinek a véleményét és a kiegészítő véleményét is már 2 x megfellebbeztem, utóbb benyújtottam a Biztosító ingatlanosa szerinti biztosítási értéket megállapító értékbecslését és szerződésemet, erre írtam alább, hogy a végrehajtó 39.-M a Bank 68.-M a szakértő 77.-M a biztosító pedig 210.-M ra értékelte az ingatlanomat. A tényleges jelenlegi piaci árak alapján pedig 245.-M az ingatlan értéke.

Kértem a végrehajtási lapja visszavonását amire a bíróság azt írta, hogy a kérelmemet elutasítja mert a Banknak nincs végrehajtási lapja ergo azt nem lehet visszavonni.

Most írom a fellebbezésemet a fővárosi törvényszékhez jogvédelmet kérve, hogy az eljárási anomáliákat tegye helyre mert nem tudom egyik követelést sem elfogadni, a Bank a 30 millió feletti követelését is vitatom, és szerintem azt nem bírálhatja el sem a végrehajtó sem a kerületi bíróság, mert ilyen összeg felett a Fővárosi Törvényszék az illetékes, és csak peres utat követően lehet ilyen összeget végrehajtásban követelni, mert fizetési meghagyást nem lehet zálogjogra kérni.

A Bank kikerülte a peres eljárást és becsatlakozva elő állt a zálogjogára alapított követelésével azt kedvezményezte és a másik eljárásban pedig a végrehajtó által bejegyeztetett követeléssel állt elő.

Nincs a banknak sem záradéka sem végrehajtási lapja csak kérelme alapján becsatlakozott mindkét eljárásba.

Az Overdraft most 2018 november 28.-án jelentette be, hogy eladta az általam vitatott követelését már 2017 októberébe az Intrum -nak.

Azt szeretném elérni, hogy ;
a foganatosító bíróság állapítsa meg, hogy az EOS végrehajtási lapjainak kiállítására már elévüléséket követően került sor, ezért vonja vissza azokat,

Az overdraft vonatkozásban, a követelés nem vált esedékessé mert velem szemben nem lett érvényesen felmondva a fiammal -de az én kezesség vállalásommal- kötött CIB kölcsönöződés, sem a követelés összegéről sem az esedékessé válásáról, sem a kézbesítési kísérletről nem lett kiállítva ténytanúsítvány, velem érvényesen nem lett közölve, hogy a követelés esedékessé vált, így lett kiállítva a végrehajtási lap és elszámolást sem kaptam, a közjegyző nyilatkozata alapján pedig nem a teljes hanem részösszeget követel 312 ezer Ft. -ot. és a többire az érvényesítési jogát fenntartja.

Ez az a végrehajtási lap amivel az Overdraft a 11. Vh.-ban is és a 4. Vh.-ban is részt vesz és követelőzik.

Azt szeretném elérni, hogy a foganatosító bíróság mindkét ügyben vonja vissza a végrehajtási lapot.

A Bank pedig tudomásom szerint és a 11. Vh. utolsó 32 sz. végzése szerint sem nem rendelkezik végrehajtási lappal, és azt szeretném elérni, hogy a Bíróság szüntesse meg a végrehajtási eljárásokat, vagy nyissa meg az ügyeket és rendeljen el bizonyítást az ügyeimben mert akadályoztatva voltam azok elindulásakor és így nem tudtam ellentmondások folytán perré alakítani az ügyeket.

És ezért, ezek alapján kérdeztem, hogy ezek szabályos eljárások -e és az előadottak alapján sérülnek e az eljárási jogaim.

November közepén írtam a nyugdíjas közjegyző jogutódjának perújítási kérelmet, a 11. Vh. és a 4.Vh. - bíróságoknak perújítási kérelmet, és most a Fővárosi Törvényszéknek is 30 oldalon taglalom, hogy mik történnek, miközben a 11. Vh. elutasítja a Bank végrehajtási lap visszavonási kérelmem, közben a 6 sz. végzése értelmében nem is lett engedélyezve a becsatlakozás ennek ellenére a Bank az eljárásokban mint végrehajtást kérő szerepel és szakértő kirendelését kéri.

Fogalmam sincs hogy a bíróság mit akar kihozni ebből, ezért mind a három résztvevő ellen VH megszüntetése és korlátozása iránti keresetet nyújtottam be.

Segítség vagy tanács a jelen ügyben hozott Banki végrehajtási lap visszavonása miatti fellebbezésem indokoláshoz kell mert ez katasztrófa ami a két eljárásban velem történik.

Hülyeségeket írkálsz, meg valótlan dolgokat állítasz, és közben hibát hibára halmozol, nem megfelelő kérelmeket terjsztesz elő a nem megfelelő hatóságoknál. Ne gondold, hogy egy hatáskörel vagy illetékességgel nem rendelkező hatóság jogvédelmet fog neked nyújtani csak azért, mert véletlenül őt szólítottad meg. Nem azért, mert már nyugdíjba ment, vagy fölgyújtották, hanem mert nem. Neked ügyvédre van szükséged, akiket meg megszólítottál, éppen nem ügyvédek, ezért hajtanak el.
Fogadj tehát ügyvédet, add neki oda az iratokat, és csendben hagyd tanulmányozni azokat, ne szólj közbe, különben őt is összezavarod.

gerbera már megint kezded?

nem vizionálok hanem a tényeket írtam le a maguk valóságában és nincs pénzem ügyvédre mert 2015 óta munkanélküli vagyok.
a bíróság nem oktat ki ahogy most te sem, hogy mit hol kinél kell megtenni.

Már másodszor írod le hogy hazudok, meg hazudozok miközben tényszerűen próbálom összefoglalni a történéseket.

Miben hazudozok szerinted ?

Nem vízionálok, csak megint olyanokat állítasz, amiket soha nem fogsz tudni bebizonyítani. Nem azért, mert elvesztek a bizonyítékok, hanem mert amiket állítasz, eleve nem igazak. Szorítkozz a tények közlésére, és mellőzd, amit csak úgy gondolsz!
És inkább arra koncentrálj, hogy 1) utánaolvasol, milyen végrehajtást milyen végrehajtható okirattal (vh-lap, vh-záradék, végzés) rendelnek el. Azt sem ártana megtanulnod, hogy a végrehajtandó határozatot hozó hatóság (bíróság vagy közjegyző vagy adóhatóság), a végrehajtást elrendelő hatóság (bíróság vagy közjegyző vagy adóhatóság), és a végrehajtást foganatosító bíróság három külön hatáskörrel rendelkező hatóság, és nincs köztük átjárhatóság a kérelmek tekintetében. 2) Összeszámolod, hány végrehajtás van ellened folyamatban, és 3) azokat valami normális névvel (nem vh-11 meg mittudomén) jelölöd, hanem kb. így: pl. Telekom; CIB >>> EOS, OTP, Overdraft (célszerű a vh-kérőről elnevezni), megjelölve azt is, hogy ki (bíróság, közjegyző), mikor és milyen végrehajtandó határozat alapján (fmh, ítélet, közjegyzői okirat) végrehajtható okirattal rendelte el.
A tulajdoni lapot pedig hagyd ki a dologból. Az legfeljebb csak tükre az ellened folyó végrehajtásoknak, de nem alapoz meg semmit.
A bíróság valóban nem oktat ki, nem ad jogi tanácsot. Az egy speciális hivatásrend, nevezetesen az ügyvédség biznisze. Rossz ötlet másként gondolni ezt.
A tényeket pedig előadni kell, nem összekuszálni.
Olvass és tanulj! És eszmélj rá, hogy egy tényvázlat nem a betűfosástól lesz jó, hanem az összeszedettségtől!

gerbera már megint írod, hogy amit írok nem igazak - de melyek is ezek?

Írd le a problémádat öt - na jó, nyolc - sorban. Ami abban nem lesz benne, az vagy nem igaz, vagy k fölösleges.

Gerbi dulifuli látom elővetted a régi arcos formádat
inkább ne is válaszolj, már azt hittem jobban tudod nálam az ügyemet és hazugságokon kaptál.

írd már le légyszi az alább kép posztban leírtakat 8 sorban

az előbb lemaradt;
Nem vízionálok, csak megint olyanokat állítasz, amiket soha nem fogsz tudni bebizonyítani. Nem azért, mert elvesztek a bizonyítékok, hanem mert amiket állítasz, eleve nem igazak. Szorítkozz a tények közlésére, és mellőzd, amit csak úgy gondolsz!

De mik ezek amiket állítok és nem tudok bebizonyítani mindenről hatóság vagy bíróság által kiállított papírom van a válástól az aláhamisított tanúzott zálogszerződésen át, a végrehajtó 49 milliós sürgős bejelentésén át, az egy időben két hamis földhivatali bejegyzésen keresztül, mindenről.

HOL ITT A HAZUGSÁG, MEG A NEM TUDOM BIZONYÍTANI MINDEN TÉNYEKRE ALAPUL ÉS PAPÍROM VAN RÓLA!

Senki nem vonja kétségbe, hogy elváltál, és azt sem, hogy gyógykezelés alatt álltál. Azonban a kérdéseidet már úgy tetted fel, mint aki a sérelmeire keresi az orvoslatot. Nos, ezek a vélt sérelmek azok, amiket nem kéne állítani, ha pedig állítod, akkor bizonyítsd is be őket! Vagy pedig ereszkedj egy kicsit alább, és úgy tedd fel a kérdéseidet hogy csak a tényeket vázolod fel. Amíg úgy kérdezel, hogy a kérdésedben a közjegyző, a bíróság, a végrehajtó eljárását törvénysértőnek állítod be, addig tőlem nem fogsz érdemi választ kapni, arra mérget vehetsz.

@JOLY-JOKER: Most leírtad ugyanazt hosszabban. Ennek nincs értelme, mert csak nagyobb a katyvasz. Amit ez előtt választ kaptál, elolvastad egyáltalán? Mert egyik pontra sem reagáltál, holott mi azt tettük.

11.Vh. és 4.Vh. - pont a 'Vh' utáni számok lennének a lényegesek, azok alapján lehet különbséget tenni.

„Az "EOS" 11. Vh. ügyben 2002-es és 2009-es telefonszolgáltatási szerződésből eredő követelések vannak a végrehajtási lapok (3 db.) kiállítására 2016-ban került sor, a 4. Vh. ügyben a fiam kezeseként vagyok felelős de a végrehajtást kérő a tényleges követelése helyett 1 Mft. csak 312 ezer forintra kérte a végrehajtást. Az "O" a 11. Vh. ügyben is kérte ugyanazzal a végrehajtási lappal a követelése kielégítését.”
Ez így nem lehet igaz. Végrehajtási laponként egy-egy végrehajtási ügy indult és kapott ügyszámot a végrehajtónál, aki azokat egyesíthette (ha a vh.kérő és az adós személye megegyezik).
Tehát lehet, hogy 3 db Eos-os ügy volt, melyek egyesítésre kerültek.
Ugyanazzal a végrehajtási lappal nem lehet más követelést kielégíteni.

„A Becsatlakozási kérelem ellen fellebbeztem, mert a Bank követelését nem ismerem el,”
Vht. 114/A. § (4) bek. "[...] E §-ban foglalt eljárás során a jogalapot és összegszerűséget nem lehet vitatottnak tekinteni, ha azt közokiratba foglalták."
Még ha időben is előterjesztetted volna a fellebbezést, akkor is elutasították volna azt, mert közokiratba van foglal a kölcsönszerződés.

„[...] a Bank javára minden jogalap nélkül a végrehajtó sürgősségi kérelme alapján bejegyeztek újabb követelést egy 49.-milliós végrehajtási jogot, úgy hogy a korábbi CHF alapú követést nem töröltették.”
„Így most két eljárásban ugyanarra a jogalapra (kölcsönszerződés és zálogjogszerződés) alapított két külön követelés van ellenem érvényesítve.”
Erre már korábban válaszoltam, a félreértelmezésedből adódó lehetetlenséget nem kellene ismételgetni, attól nem válik valósággá.

„Nincs a Banknak végrehajtási lapja csak a zálogjogosulti bekapcsolódási kérelme volt.”
Nem is kell, a bekapcsolódást engedélyező bírósági végzés elegendő.

„[...] a Bank a 30 millió feletti követelését is vitatom, és szerintem azt nem bírálhatja el sem a végrehajtó sem a kerületi bíróság, mert ilyen összeg felett a Fővárosi Törvényszék az illetékes, és csak peres utat követően lehet ilyen összeget végrehajtásban követelni, mert fizetési meghagyást nem lehet zálogjogra kérni.”
Ez szimplán -már megbocsáss- hülyeség és semmi eredménye nem lesz. Fizetési meghagyást "lehet zálogjogra kérni" (a kettő független egymástól), de itt nem is FMH volt, hanem bekapcsolási kérelem. Van különbség.

Az 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 114/A. §-t olvasd el, korábban idéztem is belőle sokat. Leegyszerűsítve: ha le van foglalva az ingatlan más végrehajtásban, akkor a zálogjogosult külön FMH vagy per nélkül érvényesítheti követelését.

"végrehajtási jog sürgős, soron kívül bejegyzése": Vht. 138. § - ezt mindig így kell tennie a végrehajtónak, hiába írod úgy, mintha ez valami felháborító dolog lenne.

.
Komolyan, ha 245millió az ingatlan piaci értéke, akkor add le annyiért, vagy legalább 200 millióért, vételárból fizesd ki az összes tartozást, aztán utána pereskedj, hogy túlfizetésed van, akkor már lesz pénzed is ügyvédre.
Ha nem kapsz észbe rövid időn belül, a végrehajtó JOGSZERŰEN elárverezi 77 milliós kikiáltási áron (minimálár akár 50% is lehet), aztán mindenkit utálni fogsz, „hogy tehették ezt”, pedig csak te nem voltál képes értelmezni amit gerbera317 és én írtunk.

De tényleg, olvasd már érzelmek nélkül amit írunk és a saját szövegeidből pedig az érzelmi részeket, értékítéletet és rizsát vedd ki.

.
Egyébként gerbera317-el egyetértek.

Grave köszönöm a választ, és hogy karácsonykor is a segítségemre igyekszel lenni, tényleg köszönöm szépen és én vagyok a tiszteletlen, hogy nem tételesen hanem az írások összesített értelmezése alapján írtam a válaszomat, mentségemre legyen közben éppen a fellebbezésemet írom a Fővárosi Törvényszéknek.

Elolvastam mindkét hozzászólást és egyben próbáltam emlékezetből válaszolni amiket most részletesen is meg tudok válaszolni mert kinyomtattam így innen tudok puskázni.

Erre kezdtem el a válaszolni;
„Hosszú ideig nem tartózkodtam az állandó lakcímemen, a levelek "nem kereste" címkével lettek visszaküldve
a megindult végrehajtási ügyben hozott végzések is utolérték.”

A foganatosító bíróság végzéseire értettem, hogy érthető legyen mi miatt nem ért utol sem az FMH sem VH ügyek sem a peren kívüli Bírósági ügyek megindulása, és az ügyekről már a foganatosító bíróságtól értesültem. - ezek a végzések.

„Az ügyekben igazolási kérelmet nyújtottam be mert akadályoztatva voltam a leveleim átvételében.”
Helytelen kérelmek voltak. Ilyenkor az egyetlen lehetséges út az ellentmondás újbóli megnyílására az Fmhtv. 32. § szerinti út. Hiába adtad elő egyidejűleg, hogy minden tekintetben vitatod a követeléseket, ha az előadásod nem az Fmhtv. 32. § szerint történt.

A Fmhtv 32.§ szerint 15 napom lett volna de maximum jogvesztő 3 hónap, de mint írtam ezekről elkéstem mert csak a bírósági végzések értek utol mindenről csak ezt követően szereztem tudomást, én a foganatosító bírósággal levelezek nem a végrehajtóval, és a bíróságnak adtam elő az itt megfogalmazottak szerintien az igazolási kérelmem és a kifogásaimat, és valószínűsítettem, sőt bizonyítottam, hogy az FMH eljárásokra a nyilvánvalóan alaptalan követelések miatt nem kerülhetett volna sor és kértem, hogy szüntessék meg a végrehajtási eljárásokat.

Kinél kérjem ha nem nála?

„Ez az O szerinti követelés ugyanazzal a végrehajtási lappal mindkét eljárásban felhasználásra került.”
Tessék? Esetleg magyarul is lehetne? És mi az, hogy "O" végrehajtás?
Az „E' és a „O” a végrehajtást kérőket takarja EOS ÉS OVERDRAFT a 11.Vh EOS és 4. Vh. pedig Overdraft és a szám nem a végrehajtási ügyszámok hanem a bírósági ügyszámok eleje.
Erre írtam, hogy az EOS -nak három végrehajtási lapja és 3 külön követelése van a 11.Vh ügyben, -amik már az Fmh-eljrástt megelőzőleg elévültek, az Overdraft pedig a 4. Vh. ügyben szerepel egy végrehajtási lap alapján de a nevének feltüntetése mint végrehajtást kérő a 11. Vh. ügyben is szerepel, ebből gondoltam azt, hogy két eljárásban követeli ugyan azt

Grave kérdezi;
Az "előző" és a "másik" nem egyértelmű, hogy mire utal. Jobb lenne mondjuk ügyszám szerint jelölni a végrehajtási eljárásokat, hogy elkülönüljenek egymástól.

Szerintem félreértettem az ügyszámokra vonatkozó kérésed és a bírósági ügyszámokat adtam meg.

Ha ugyanannak a követelésnek a behajtása iránt két végrehajtási lapot állítottak ki, akkor a másodikat a törvény megsértésével állították ki, és azt vissza kell vonni (201. §). Ha ez úgy végrehajtás, hogy egyszer záradékkal, egyszer pedig bekapcsolódott zálogjogosultként, akkor úgy mehet a két végrehajtás. De ha ez történt, miért nem ezt állítod, miért mást???

Ez itt még egy kicsi magyarázatra szorul;
Erre írtam, hogy nincs végrehajtási lapja a Banknak, a bíróság nem írta, hogy milyen irat alapján kéri a Bank a becsatlakozást, csak küldött egy Felhívást, hogy a zálogjogosult kérelme alapján felfüggeszti az eljárást és véleményezzem azt. Itt adtam elő, hogy sem az összegszerűséggel sem a jogalappal nem értek egyet, ekkor még nem tudtam, hogy a földhivatalnál szerintem „jogsértően hamis bejegyzés került 2008-ban a tulajdoni lapomra bejegyzésre -csak a becsatlakozási eljárásban feltüntetett „230.00.-CHF. Kölcsön és járulékai” háborítottak fel mert ez az összeg a hitelkeret összege nem a tényleges kölcsöné ami 203.818.-CHF volt. A szerződésünk erre vonatkozó pontja értelmében a Banknak a folyósítást követően a két összeg közötti különbözetet a folyósítást követően törölnie kellett volna és a földhivatali bejegyzésben a ténylegesen folyósított összeget kellett volna feltüntetnie.
A másik problémám az volt, hogy a DH2 tv szerint az elszámoláskor a banknak kötelessége lett volna az újra számoláskor az MNB középárfolyamára leszállítani a folyósított 203.818.-CHF összeget - 202.181.-CHF. re és ebből levezetni a követelését ekkor tudnék én is a beszámítani kért összeggel előállni.
Ezt utasította el a 11. Vh bíróság – amit megfellebbeztem és itt kértem jogi szaktudás hiányában az összes követelés vonatkozásban a perújítást, és adtam elő a kézbesítési vélelem megdöntésre az igazolási kérelmem.
Semmire nem jött válasz. Azt írja gerbera, hogy rossz helyen terjesztem elő a kérelmeimet, de miért ne ma bíróság írja ezt meg?
„Kérte a végrehajtót, hogy rendkívüliséggel jegyeztessen be a tulajdoni lapomra 49 MILLIÓ FORINTOS VÉGREHAJTÁSI JOGOT”
Biztos, hogy nem kérte, illetve biztos, hogy nem így kérte. A végrehajtást végrehajtható okirattal rendelik el, és a végrehajtó az alapján jegyeztet be végrehajtási jogot, nem hasraütés-szerű kérelemre.
Mint írtam vitattam, a hitelkeret összegének követelését, már annak bejegyeztetésétől kezdve, és hogy a 4.Vh ügyben a Bank és az Overdraft összevesztek az ingatlan értékén és szakértőt rendeltek ki aki a véleményéhez csatolta az ingatlanom tulajdoni lapját. Ebben vettem észre, hogy a Bank javára van egy 230.00.-CHF. Kölcsön és járulékai és egy 49 millió végrehajtási jog melyet soron kívül a végrehajtó bejegyezni kért a Bank javára. Így volt egy időben két nagy összegű és különböző okokból jogalap nélküli bejegyzés a tulajdoni lapomon.

Ebből a korábbit 2008-ast a bank az EOS ra kedvezményezte ami a tulajdoni lapomon is átvezetésre került és a 11. Vh. ügyben a bíróság tájékoztatott is róla..
A 49 milliós bejegyzés alapján pedig a 4.Vh ügyben lettem a Bank javára a végrehajtási jog szerinti összeg követelésről tájékoztatva.
Nekem ez úgy jön le, hogy két különböző eljárásban van ugyanarra a jogalapra alapított követelés érvényesítve ellenem.
6)a) Ezzel azt állítod, hogy a végrehajtó nem járhat el teljes jogkörben egy elrendelt végrehajtásban. A végrehajtó azokkal az eljárási cselekményekkel kapcsolatosan, amelyek az ő hatáskörében tartoznak, saját maga dönt, és azt úgy kell tekinteni, mintha a döntést a bíróság hozta volna.
Erre írtam, hogy kaptam egy 6 sz végzést a 11. Vh. bíróságtól amiben az írja, hogy a becsatlakozást elutasította, ha pedig el lett utasítva a végrehajtó nem hivatkozhat a 9. sz végzésre, azt írva, hogy a bíróság a 9. sz végzés alapján engedélyezte a zálogjogosult bekapcsolódását, és arra sem hogy Ő erre alapítva kérte a 49 milliós végrehajtás jog bejegyzését.

Nem értem ezért írtam le, hátha valaki érti és tud tanácsot adni mert a bíróság semmiről nem ad tájékoztatást vagy ha igen akkor az nem kielégítő.

Most a Fővárosi törvényszékhez írok egy fellebbezést a 32.sz végzésre de itt is csak azokat tudom ismételni amiket már itt is előadtam, és az előadottakból pedig azt szerettem volna megtudni, hogy mi az ördög folyik itt, mert egyik követeléssel sem értek egyet más más okból a bíróság azt írja indítsak pert, én pedig a nemperes eljárásban szeretném elintézni az ügyeket, mert szerintem az elévülések a végrehajtási lapból megállapíthatóak, az FMH -s eljárások már az elévülési időn túl voltak megkezdve így a VH lapok kiállításra jogsértően került sor, az Overdraft követelése idő előtti mert velem szemben nem lett felmondva a szerződés és nem lett közölve a követelés, az FMH eljárás pedig csak rész összegre lett kérve, és ezzel a végrehajtási lappal követelőzik az Overdraft mindkét eljárásban, a Banki követelés pedig már a bejegyeztetéstől törvénysértő mert hamis adatra (összegre) lett kérve a bejegyzés, az elszámolási törvény szerint nem lett a tőke tartozás csökkentve, és nem ebből lett levezetve a végrehajtási eljárásban a követelés összege, a végrehajtó pedig figyelmen kívül hagyta a 11. Vh. bíróság 6 sz. végzését – amit a bíróság is figyelmen kívül hagy- mert a 9. sz végzéséből az derül ki hogy a „zálogjogosultnak engedélyezte” de, hogy mit azt nem írja a végrehajtó pedig erre a végzésre hivatkozással jegyeztette be a végrehajtási jogot.

Ezek a tények és én sem tudok elmenni rajtuk, ha zavaros akkor nem az én előadásommal van a baj és éppen én is megérteni szeretném – mert így képtelenség érdemi védekezést előadni.
Gerbera azt írja, hogy;
A kérdésed attól rossz, hogy mindjárt a megoldást is kínálod, naivan rákérdezve, hogy úgye-e.
Ez azért van mert én sem tudom már értelmezni a történéseket, az eljárásban egymásnak ellentmondó végzéseket, a végrehajtói bejegyzést, a Banki követelés kedvezményezést és közben a másik ügyben egy újabb összegű követelést, a bíróság válasz nélkül hagy minden kérdésemet, már háromszor küldte meg a 9 sz. végzését, és a 33 sz. végzésével pedig összefoglalta nagy vonalakban a történéseket, csak az EOS követeléseit és azok jogalapját hagyta ki, a 4. Vh. bíróság pedig nem válaszol egyetlen indítványomra sem.

A két ügy egyesítését kértem, erre sem jött válasz, mivel nem volt soha végrehajtási ügyem ezért nem tudom mit tehetnék még, hogy jelenlegi állapotukban megakasszam és újra nyissam az ügyeket, hogy bizonyításra kerülhessen sor.

Semmit nem én találok ki az iratokból és a körülményekből ezt értelmezem.
A 11. Vh bíróság azt írja Alap ügy a másik ügy ha nem alap akkor mi?
Grave,
az írásodból rézékelem, hogy valamennyire érted a problémáimat.
Tehát lehet, hogy 3 db Eos-os ügy volt, melyek egyesítésre kerültek
Ez pont így van! De ettől még elévültek és már az elévülést követően került sor a FMH -ra, ezt hol kell megtámadnom?
Vht. 114/A. § (4) bek. "[...] E §-ban foglalt eljárás során a jogalapot és összegszerűséget nem lehet vitatottnak tekinteni, ha azt közokiratba foglalták."
Még ha időben is előterjesztetted volna a fellebbezést, akkor is elutasították volna azt, mert közokiratba van foglal a kölcsönszerződés.

Ez is pont így van! De a szerződés azt tartalmazza, hogy a folyósítást követően azonnal törlésre kerül a hitelkeret és a tényleges kölcsön közötti fel nem használt különbözet összege.
Ez azt jelenti, hogy a szerződésben hozzájárulásomat adtam, hogy a Bank a kölcsön és járulékaira jelzálog jogot jegyeztessen be a tulajdoni lapomra nem azt, hogy a kölcsön tényleges összege helyett a hitelkeret összegét jegyeztesse be.
Hol és hogyan tudom ezt kifogásolni vagy megtámadni?
Nem is kell, a bekapcsolódást engedélyező bírósági végzés elegendő.

Szerintem is az, ha a követelés valós jogalapjában és összegszerűségében is, de nem az és a Bíróság a 6 sz végzésben azt írja a becsatlakozást elutasította – ha küldesz egy mailt elküldöm a végzést - vms.code@gmail.com
„[...] a Bank a 30 millió feletti követelését is vitatom, és szerintem azt nem bírálhatja el sem a végrehajtó sem a kerületi bíróság, mert ilyen összeg felett a Fővárosi Törvényszék az illetékes, és csak peres utat követően lehet ilyen összeget végrehajtásban követelni, mert fizetési meghagyást nem lehet zálogjogra kérni.”
Ez szimplán -már megbocsáss- hülyeség és semmi eredménye nem lesz. Fizetési meghagyást "lehet zálogjogra kérni" (a kettő független egymástól),

2009 évi L. törvény 3. § (1) *  A pénz fizetésére irányuló, lejárt követelés - a (3)-(4a) bekezdésben foglalt kivételekkel - fizetési meghagyás útján is érvényesíthető. E § alkalmazásában nem tekinthető pénz fizetésére irányuló követelés érvényesítésének a zálogjogból fakadó igény zálogkötelezettel szembeni érvényesítése.
A kiemelt részre gondoltam!
A 1994. évi LIII. törvény 114/A. § *  (1) *  A zálogjogosultnak a 114. § szerinti értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül előterjesztett kérelmére a végrehajtást foganatosító bíróság a soron kívül meghozott végzésével megállapítja a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltát, és engedélyezi, hogy a végrehajtási eljárásba bekapcsolódjék, ha a zálogjoggal biztosított követelés jogalapja és összegszerűsége - önálló zálogjog esetén a jogalap és az összegszerűség - nem vitatott.
És itt is a kiemelt rész ami miatt nem értem a bíróság eljárását!
Az (5) bekezdés szerint;Ha az adós vagy bármelyik végrehajtást kérő a jogalapot vagy az összegszerűséget vitatja, és állítását valószínűsítette, az (1) bekezdés szerinti kérelmet a bíróság végzéssel elutasítja. Ebben az esetben a zálogjogosult perrel érvényesítheti a zálogjogból eredő igényét.
Erre alapítva nyújtottam be fellebbezést és adtam elő az igazolási kérelmem, hogy a betegségem szövődménye miatt a Felhívásra ezért késtem el 3 napot a válasszal meg azért mert nem volt egy fillérem sem, hogy a megírt beadványomat még 2 példányban lefénymásoltassam és tértivevénnyel postára adjam aminek szintén van költsége!
Nem jött válasz!
"végrehajtási jog sürgős, soron kívül bejegyzése": Vht. 138. § - ezt mindig így kell tennie a végrehajtónak, hiába írod úgy, mintha ez valami felháborító dolog lenne.

Azért írom úgy mert a bíróság a 6 sz. végzésével elutasította a becsatlakozást, a végrehajtó pedig a 9 sz. végzésre hivatkozik amiben a bíróság azt írja „
a zálogjogosult ….és itt felsorolja a követelést és kamatait .. engedélyezte – de hogy mit azt nem írja -ezt a végzést is elküldöm szívesen.

Tiszta bolondok háza!
Komolyan, ha 245millió az ingatlan piaci értéke, akkor add le annyiért, vagy legalább 200 millióért, vételárból fizesd ki az összes tartozást, aztán utána pereskedj, hogy túlfizetésed van, akkor már lesz pénzed is ügyvédre.
Ha nem kapsz észbe rövid időn belül, a végrehajtó JOGSZERŰEN elárverezi 77 milliós kikiáltási áron (minimálár akár 50% is lehet), aztán mindenkit utálni fogsz,

Kértem, hogy emeljék fel az ingatlan értékét legalább a biztosító értékbecslője szerinti 2016-ban megállapított összegre 210 M Ft. de válasz még erre sem jött, az ingatlant pedig árulom de még koppintás sincs, éppen ez a nyomorúságom tárgya, hogy a válásomkor a vállalkozásimról lemondtam az ingatlanért cserébe, a TIGÁZ és az ELMŰ egymást követően megszüntette az ingatlanban a szolgáltatását.

A TIGÁZ ellen a Fogaszóvédelmi hatóság által megállapított jogsértés és a szolgáltatás azonnali és saját költségen történő visszakapcsolására és bírság kiszabására került sor ezen határozat alapján az ügy három és fél évig húzódott, kártérítési per van folyamatban.
Az Elmű ellen is meg lett állapítva a jogsértés csak valamilyen aláírási jogszabály miatt a bíróság új eljárásra kötelezte a fogyasztóvédelmi hatóságot ami mostanra Innovációs és stb... minisztérium lett az ügy pedig szintén 4 éve húzódik.

Ezek miatt nem tudom kiadni az ingatlanomat, és így nincs bevételem, az ingatlanban nem tudok lakni sem, ami volt kis megtakarításom azt meg a Bank ellen indított szerződésszegési perre ügyvédnek odaadtam aki már 9 hónapja nem tett semmit, mindenáron a szerződés semmisségét akarja megállapíttatni, a napokban felmondtam a szerződést de a pénzemet nem akarja visszaküldeni, most a Kamaránál tart az ügy aztán a bíróságon folytatom.
Komolyan már tiszta lúzernek érzem magam, és szerintem sorban sértve vannak a jogaim a végrehajtási és a nem peres bírósági eljárásokban, fogalmam sincs kinek mit adjak még elő, hogy újra nyissam az ügyeket és mindenki bizonyítsa a követelése jogalapját és összegszerűségét.
Gerbera ezt kérdezi;
Ha ez úgy végrehajtás, hogy egyszer záradékkal, egyszer pedig bekapcsolódott zálogjogosultként, akkor úgy mehet a két végrehajtás. De ha ez történt, miért nem ezt állítod, miért mást???
Azért mert egyrészt nem vagyok jogász, másrészt pedig fogalmam sincs, hogy hogy történt, ezt szerettem volna megtudni a kérdéseimmel, hogy jogszerű-e, eljárási szabályokat sérti-e, a tisztességes eljáráshoz fűződő jogaimat sérti-e, amik velem történnek, és hogy kinek kell címezzek és mit írjak hogy végre tiszta legyen számomra az ügy és újra megnyissam a követelések alapjául szolgáló ügyeket, mert sem a bíróság sem a végrehajtó nem ad kielégítő és érthető tájékoztatást.