ENGEDMÉNYEZÉSI SZEZŐDÉS VS FÖLDHIVATAL

Sajnos nem, mert már nem én voltam a tulajdonos, és azóta sem én vagyok

"Az eredetileg jelzálog bejegyzés nem lett törölve a "pénzintézet" részéről, holott az opciós vétellel, beszámítással a hitelem kiegyenlítésre került,"
Egyáltalán kérte valaki a törlést???

De van, csak azt gondolom, hogy nem teljesen jól fogja meg a dolgot

Nincs ügyvéded?

Tisztelt Ügyvéd Urak!

Egy kérdésem lenne, bár az ügylet elég bonyolultnak tűnik:

Volt egy hitelszerződésem, amihez tartozott az ingatlanomra egy opciós vételi jog. A hitelt nem tudtam fizetni egy idő után a "pénzitézet" (nem bank) élt az opciós jogával, illetve azt minden joggal engedményezte egyik saját cégére a vételi jogot. Ez a cég élt a vételi jogával, be is jegyezték az ingatlanra a tulajdon jogát, de nem fizette ki az én tartozásom és az opciós vételár közti különbséget (több tímillió Ft), egy mondvacsinált értékbecslés miatt. Bírósághoz fordultám hosszú évek után jogerősen pert nyertem és a bíróság megítélte a tartozásom és a tényleges opciós vételár közti különbözetet kamataival együtt jogerősen.
Természetesen ezt az összeget nem fizette ki az alperes én végrehajtást kértem, ezt el is rendelte a bíróság. (Az ügyhöz hozzátartozik, hogy bár többször ki akartak költöztetni az ingatlanból, de én továbbra is az eredetileg tulajdonomba lévő ingatlanba lakom.)
A vh során a végrehajtó pénzbeli végrehajtása nem vezetett erdményre kértem az eredetileg tulajdonomban lévő lakásra is a végrehajtást, és azt szerettem volna, hogy beszámítással (a tartozás fejében) megveszem az ingatlant.
Most jön a csavar a cég részéről! Az eredetileg jelzálog bejegyzés nem lett törölve a "pénzintézet" részéről, holott az opciós vétellel, beszámítással a hitelem kiegyenlítésre került, én csak a tartozásom feletti részt pereltem és nyertem meg jogerősen. Ezt a szerintem jogtalanul fennálló zálogjogot az eredeti jogosult egy számomra tovább engedményezte (egy hozzá tartozó tulajdonosi körhöz tartozó cégnek), már az én megindított végrehajtásom után, azért, hogy az ingatlan árverése esetén bekapcsolódik az árverésbe, és a zálogjoga alapján engem újból ki tudnak zárni a jogos követelésem hozzájutásához a végrehajtásban. Szerintem a zálogjog engedményezése, amit a Földhivatal bejegyzett "fedezet elvonás". Mit tudok tenni, hogy lekerüljön egyrészt az engedményezés, másrészt pedig a zálogjog is, hiszen, ahogy írtam az ingatlan megvételével a hitel teljes egészében kifizetésre került, így a zálogjog bejegyzés alapja megszűnt.

Konkrétan? Most arra, hogy mit főzzek vacsorára...

A "pert indítasz közös tulajdon megszüntetésére" ennél konkrétabb csak akkor lehetne, ha megírná valaki helyetted a beadványt, és elvinné a bíróságra, akár még képviselne is a tárgyaláson.

Na, konkrétan ezt hívják ügyvédnek, akinek ezért feltehetőleg kontkrétan fizetni kell, de az már túl van ennek a fórumnak a keretein.

Konkrétan mire gondoltok?

Pontosan. Ahogy azt rendszeresen és visszatérően a szomszédos topikban ki szokták/szoktuk fejteni.

Jogszerűen egyiket sem teheted. Ha jogszerű akarsz lenni, akkor pert indítasz a közös tulajdon megszüntetésére.

Kinek van ötlete arra, h hogyan kell megszerezni az ingatlan másik felét is, ha nem akarják eladni? (Odaköltöztetek egy pár cigányt? üvöltetem a zenét?)

Nyugodj meg, aki fél ingatlant szerez árverés útján, azért teszi, mert tudja, hogyan kell megszerezni a másik felet is, akkor is, ha azt nem akarják eladni.

Köszönöm gerbera317!

Így rendben van! De ebben az esetben csak az adós 50%-át lehet megszerezni egy árverezés során, a felesége 50%-át nem, mivel az nincs terhelve semmivel.És ha a feleség nem hajlandó eladni az 50%-át, akkor patthelyzet van. Két család összeköltözik egy ingatlanba? Vagy ilyenkor milyen megegyezés születhet?, mert az új vevőnek is 50%-van, meg az adós feleségének is!

Nem ezt kérdezte. Illetve, így nem fogja érteni.

Tehát: Ha az ingatlant (tökmindegy, hogy 1/1 vagy 1/2 vagy 236/28514-ed tulajdoni hányad) árverés hatályával megvásárolja valaki (érdektelen, hogy a teljes vételárat fizeti-e meg, vagy visszatartja a vételár megfelelő részét - mindegy! érted?) , akkor valamennyi végehajtási és jelzálogjog törlésre került a tulajdoni lapról. A vevő boldog lesz a tehermentesen szerzett ingatlanával; akinek a követelése a vételárból megtérül az is boldog lesz; aki csak részben jut kielégítéshez, az csak részben lesz boldog; akinek nem jut semmi, az meg néz, mint a vett malac. De az ingatlan mint végrehajtás alá vont vagyontárgy, az volt-nincs. Nehéz ezt megérteni?

@Attila10: Leírtam:
"(Ha első ranghelyen bejegyzett zálogjogosult az ingatlant megvásároló árverési vevő, akkor a sorrend szerint hátrébb áll az általad említett 'vételár' követelés végrehajtási joga, így csak a végrehajtási költségeket kell megfizetnie árverési vevőnek.)"

Az árverési jegyzőkönyv aláírásakor erre értelemszerűen hivatkozni kell (a végrehajtónál) és kérni, hogy foglalja bele a jegyzőkönyvbe. (Vht. 150., 170. §)

Elnézést, h itt tettem fel a kérdést! Köszönöm szépen a választ, annyival szeretném még kiegészíteni, h a magánszemély (A) adataival jelzálogjog is be van jegyezve az ingatlanhányadra, amely még a végrehajtás megindítása előtt a kölcsönszerződés megkötésekor került bejegyzésre.
Ez miben változtatja meg a helyzetet?

@Attila10: Láthatóan még részletét sem érted gerbera317 válaszának, de azért megpróbálom én is:
. "minden terhelés törlésre került az elárverezett ingatlanról",
. ha mindegyik végrehajtást kérőnek csak végrehajtási joga van (zálogjog nincs), és a követelés rangsor szerinti jogcíme is azonos (pl. egyik sem tartásdíj, munkabér, adótartozás), akkor a vételárat két tartozás között arányosan osztja el a végrehajtó (Vht. 165-168.§),
. előbbi alapján, ha végrehajtást kérő veszi meg az ingatlant, nem a teljes vételárat tarthatja vissza (számíthatja be követelésébe), hanem csak egy részét; ami végrehajtási költség, illetve a másik végrehajtást kérőt illeti arányosítás szerint, azt meg kell fizetnie.
(Ha első ranghelyen bejegyzett zálogjogosult az ingatlant megvásároló árverési vevő, akkor a sorrend szerint hátrébb áll az általad említett 'vételár' követelés végrehajtási joga, így csak a végrehajtási költségeket kell megfizetnie árverési vevőnek.)

Egyébként:
a továbbiakban ne itt tedd fel az általános kérdéseidet, mert a téma nevéhez nem kapcsolódnak. Nem kell külön témát nyitni, van "végrehajtás kérdések".

Nem akartam hülyeséget kérdezni! Akkor megpróbálok érthetőbben fogalmazni!

Van két végrehajtást kérő, a magánszemély (A) kölcsöntartozás jogcímén, a Kft. (B) vételár jogcímén került bejegyzésre a végrehajtási jog az adós tulajdonában lévő lakóingatlan 50%-ára.

Azt szerettem volna kérdezni, h ha az 50% tulajdonhányad árverezésre kerül és az első helyre bejegyzett magánszemély (A) az árverezéskor olyan összegű licitet ad, amennyivel az adós tartozik neki és ezzel az összeggel megszerzi az adós tulajdonhányadát (tehát a kft. követelése kiegyenlítetlen marad, mivel a lakóingatlan tulajdonhányada az árverésen éppen annyiért kelt el, mint a magánszemély követelése volt) ebben az esetben mi történik a kft.-vel?
Az ingatlan 50%-a átírásra kerül a magánszemély (A) nevére, a kft. bejegyzését pedig törlik?

„magánszemély felé eső tartozása”
Mi??? Ezt eszik, vagy isszák?

Ne kérdezz hülyeséget! Eredetileg, ha valaki tartozik, kutya kötelessége lenne, hogy a vagyontárgyait pénzzé tegye, és abból megfizesse a tartozását. Mivel ilyet egyetelen adós sem tesz, ezért helyette a végrehajtó adja el a vagyontárgyait, és a vételárból fizeti ki a hitelezőket.
Hát nem logikus, hogy az értékesített vagyontárgy a hatósági értékesítéssel kikerül a végrehajtás alól, azzal az új gazdája elmegy, és boldog lesz vele, és a továbbiakban csak a befolyt vételár képezi a végrehajtás tárgyát??? (Ha esetleg még mindig nem világos: minden terhelés törlésre került az elárverezett ingatlanról.)

Ha egy ingatlan 50%-a az adós tulajdonában van, a másik 50%-a a felesége tulajdonában, az adós ellen egy magánszemély és egy kft. indított végrehajtást, amely végrehajtási jog bejegyzésre került a Földhivatalnál.
Egy esetleges árverezés során ha az adós tulajdonhányada közel hasonló értékben kelne el, mint a magánszemély felé eső tartozása és a magánszemély vásárolná meg a tulajdonhányadot. Ebben az esetben átírják a magánszemély nevére az 50% tulajdonhányadot? És mi lesz a Kft. bejegyzésével?

„a végrehajtónak akkor is utalnia kell?”

Nem, addig az összeget letétként kezeli.

„Hogyne kellene foglalkoznia”

Attika!
Nem foglalkozik vele. Mert joghatás nélkül marad, akkor pedig minek? Ha mégis valaki elkezdi pedzegetni a hiányosságot (száz esetből talán ha egyszer), pillanatok alatt pótolható, és ez nem jár jogvesztéssel. Akkor meg minek önkéntes szorgalomból papírt szaporítani, levelezni, költséget generálni? Minek?

Amennyiben a végrehajtási ügyben az adós megegyezett a végrehajtóval, h részletekben fizeti a tartozását - minden hónap 30-áig a végrehajtó letéti számlájára utalja a megállított törlesztő részletet -, a végrehajtó a költségei levonását követően utalja tovább az összeget a végrehajtást kérőnek.
Ha az ügyben engedményezési szerződés benyújtására került sor, ameddig a bíróság nem állapítja meg a jogutódlást, a végrehajtónak akkor is utalnia kell az adós által a számlájára befizetett törlesztőrészleteket az Engedményező felé?

Hogyne kellene foglalkoznia a végrehajtónak a végrehajtást kérő személyének változásával.

Nagyon szépen köszönöm a válaszokat!

Ez az átvezetés csak elméleti kérdés. Gyakorlatban a végrehajtó nem foglalkozik az átvezetéssel, mert nem kell vele foglalkozni:
1) A földhivatalt nem érdekli, ki a bejegyzett vh-jog új jogosultja, azzal ugyanis legközelebb akkor lesz dolga, amikor azt esetleg törölni kell. És tényleg nem érdekli.
2) A végrehajtó pedig azért nem foglalkozik vele, mert rendelkezésére áll egy olyan közokirat, amely jogerősen kimondja, hogy a vh-jog jogosultjának ki a jogutódja. És csak akkor intézkedik átvezetés végett, ha valaki nagyon erősködik, egyébként soha. Meg egyébként sem szoktak erősködni. A végrehajtói ügyszám pedig változatlan marad a bejegyzésnél, abból is lehet azonosítani, hogy az ugyanaz a végrehajtási ügy.

Az utolsó kérdésre: Az (esetleges) átvezetés költségét valóban a jogutód előlegezi, és úgy helyes, ha a végén viseli is, mert nagyon aggályos ezt a költséget az adóson érvényesíteni.