végrehajtó előtti képviselet (Pp.67.§ ?)

Attika

„Ha már eljutott arra a szintre a jogalkotás, hogy a jövőben jogi végzettséggel lehet valaki önálló bírósági végrehajtó, akkor megkövetelhető, hogy a képviselők is legalább ilyen végzettséggel rendelkezzenek.”

Az még kevés, egy jogi végzettség simán nem elég a képviselethez. Persze, értem én, hogy valószínűleg ügyvédre gondoltál, de vágott már ki végrehajtó az ajtón (az egyik különösen nagy "barátom" Nyíregyházán, he-he...), pedig csak egy részletfizetési kérelmet kívántam -meghatalmazottként- átadni neki. S még csak nem is jogász, hanem valami technikus-szaki. Volt. Majd jogász lesz.

Off

Tényleg! A végrehajtók sima felvételi eljárásban kell megszerezzék a végzettséget, vagy más szabályok vonatkoznak rájuk? Mi van, ha például vacak az érettségi átlag, s nem kerülhet be egyetlen hazai egyetemre sem?

On

Vht. 9. § Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket ez a törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) és a végrehajtásáról szóló jogszabályok – a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel – megfelelően irányadók.
A főszabály az, hogy a Vht. szerinti eljárásban is a Pp. szabályait kell alkalmazni, azonban attól a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekre tekintettel el lehet térni. Tehát nem az a szabály, hogy „Ptk., és ha akarom, akkor esetleg Pp.”, hanem, az a szabály, hogy „Pp., és attól adott esetben el lehet térni”. És mi az az adott eset? Hát akkor, ha a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérések ezt megengedik. Az eltérésnek tehát a nemperes eljárás sajátosságából kell erednie. Olyan esetekben, ahol ilyen sajátosság nem állapítható meg, vagy az kétségre ad okot, nincs helye eltérésnek, és a Pp. szabályait kell alkalmazni.
Perben a felek olyan jognyilatkozatokat tesznek, amilyeneket a fél helyett, azt képviselve akárki (például a szomszéd Erzsi néni) nem tehet meg. Mert jognyilatkozattal a képviselt félnek hátrányt is lehet okozni, és ha már ilyet tesz a meghatalmazott, minimális elvárás, hogy az a meghatalmazott ne akárki legyen.
A nemperes eljárásban megengedhető, hogy a szomszéd laikus Erzsi néni olyat nyilatkozzon, ami az adósnak nem igazán okozhat hátrányt. Például bemegy a végrehajtóhoz, és kifizeti az adós tartozását. Ez alig különbözik attól, mintha az adós leküldené Erzsi nénit a sarki hamburgereshez. Itt egy Ptk. szerinti meghatalmazás bőven elegendő lehet.
De ha ugyanez az Erzsi néni egy végrehajtást kérő meghatalmazottjaként éppen azt jelentené be a végrehajtónál, hogy az adós a vh-kérőnek megfizette a 15 millió Ft a tartozását, és hozzájárul az adós 5 db. ingatlanának a feloldásához (ami egyébként felér egy perbeli nyilatkozattal), ez olyan aggályokat ébreszthet a végrehajtóban, hogy jogszerűen ragaszkodik a képviseleti jogosultság Pp. szerinti igazolásához. Még maga a Vht. is nevesít olyan jogi helyzetet, ahol még a Pp. szerinti képviseletet sem (!) engedi meg, hanem ragaszkodik a személyes, jegyzőkönyvbe mondott nyilatkozathoz, vagy pedig azt közjegyzői okiratban kell előterjeszteni (161. § (2)).
Tehát a Vht. 9. § szerinti „a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérések”-et úgy kell érteni, hogy „a polgári nemperes eljárás lazaságaiból eredő eltérések esetén a képviseletet is lehet lazán kezelni”, de ez semmiképpen nem jelenti azt, hogy kell is lazán kezelni. Sőt, ha a képviselettel kapcsolatosan a legkisebb kétség is felmerül a végrehajtóban (és ez a kétség lehet szubjektív is!), jogszerűen ragaszkodhat a képviseleti jogosultság Pp. szerinti igazolásához.
És mégvalamit: Hiba csak a jelzőket („peres”, „nemperes”) vizsgálni, mert ebből arra a – logikailag téves – közvetkeztetésre juthatsz, hogy a nemperes eljárás és peres eljárás antoním fogalmak, és ebből fakadóan „minden, ami nem nemperes, az peres”, illetve „minden, ami nem peres, az nemperes”. Ha így gondolkozol, akkor azt hozhatod ki belőle, hogy a hamburgervásárlás is egy nemperes eljárás, mivel „nem peres”. És hajlamos vagy nem észrevenni, hogy a hambivásárlás sem nem peres, semnem nemperes, de még csak nem is eljárás. Igen, a Ptk. hatodik könyv III. fejezete szerint, jognyilatkozatot nem csak valamilyen eljárásban lehet tenni, hanem bármilyen interakcióban, például a hamburgeresnél: „adj egy hambit, vazze”, és erre az ellennyilatkozat: „880 forintot kérek”. Ez minden, csak nem eljárás, míg az elhangzott nyilatkozatok igenis jognyilatkozatok. Ezzel szemben a peres eljárás és a nemperes eljárás ténylegesen is eljárás, ahol a képviselet módja már erősen szabályozott, amitől csak akkor lehet eltérni, ha az az eljárás sajátosságaiból fakadóan megengedhető.

"nem látom, hogy mi lenne az az eltérés a nemperes eljárásban, ami indokolná, hogy bárki meghatalmazott lehessen a végrehajtó előtt."
Fordítva ülsz a lovon...
Nem azt kell indokolni, hogy miért lehessen bárki hanem, hogy miért ne lehessen bárki...
(Annak ellenére, hogy a nemperesre érvényes ptk. szabályozza és így a vht.9.§ szűrőjén - a gondolatjelek közé zárt lukon - átesik (a jogalkotó szándéka szerint).
Ha az okfejtésem nem volna jogos, úgy teljesen felesleges a jogszabályba kaput tenni, hisz - a fordított érvelésed szerint - nincs semmi ami megfelelhetne neki.
Vagy tudnál rá példát?)

„Ha olvasod a Vht. 9.§ kommentárját láthatod, hogy egyetlen szót sem ejt a végrehajtó előtti képviseletről. Egyszerűen nincs rá szükség, mert nincs szabályzás nélkül.”

Persze, hogy nincs szabályozás nélkül, hiszen a Pp. szabályozása vonatkozik rá.
Csak megjegyzem, hogy ha itt az a cél, hogy valaki rendszeresen és ellenérték fejében végezzen ilyen jellegű képviseletet, akkor azt az 1998. évi XI. törvény 5. § (2) önmagában is kizárja (sőt, az bűncselekmény is).

Büntetőeljárásban sem bízza a védelmet ("jogi képviseletet") a jogalkotó (a szomszéd Erzsi nénire, Jani bácsira stb.) hanem előírja az ügyvéd védői részvételét.

pardon... az előzőt ObudaFannak írtam...

Dr.Attika érvelése - enyhén szólva - "érdekes"...

(ez már jó kérdés, köszönöm)
Miként nem kell külön megállapodnunk a helyesírás szabályairól ahhoz, hogy - pl. ezen a felületen – írásban kommunikáljunk egymással, azonképp egy törvénynek sem kell minden „utcasarkon” jeleznie, hogy az ő alkalmazása során hány celsius-fok kell legyen a környezeti hőmérséklet.
A nemperes jelleg nem szorul definiálásra. Tudható, hogy mi az és ebből következik, hogy azt is tudjuk, reá az általános polgárjogi szabályzók érvényesek (amennyiben vannak ilyenek)
Ha olvasod a Vht. 9.§ kommentárját láthatod, hogy egyetlen szót sem ejt a végrehajtó előtti képviseletről. Egyszerűen nincs rá szükség, mert nincs szabályzás nélkül.
Amiről viszont szó van benne, az olyan területen igazít el, amely valóban nem következik a nemperes jellegből.
Ha a Jogalkotó valóban szükségét érezné, hogy a nemperes jellegből fakadó, általános szabályzástól, a képviselet dolgában el akar térni, akkor konkrétan nevesítené (miként teszi ezt pl. az art.-ban is) és nem nyitna olyan „kapukat” mint az általam lentebb idézettek.

Ha már eljutott arra a szintre a jogalkotás, hogy a jövőben jogi végzettséggel lehet valaki önálló bírósági végrehajtó, akkor megkövetelhető, hogy a képviselők is legalább ilyen végzettséggel rendelkezzenek.

Nem a figyelmen kívül hagyása mellett, ugyanis nem látom, hogy mi lenne az az eltérés a nemperes eljárásban, ami indokolná, hogy bárki meghatalmazott lehessen a végrehajtó előtt.

"Mondjuk a Pp. általánosságban a peres eljárások szabályait tartalmazza, tehát ha egy nemperes eljárási kódex a Pp-re utal, abból az következik, hogy a peres eljárás szabályait az adott nemperes eljárásra is alkalmazni kell."
úgy érted, a gondolatjelek közé zártak figyelmen kívül hagyása mellett...
jobb véleménnyel voltam rólad eddig!
"De akinek sérelmes a végrehajtó ilyen intézkedése, az végrehajtási kifogással élhet, aztán majd a bíróság eldönti."
na, neeeee... tényleg?! micsoda brillliás ötlet...

De akinek sérelmes a végrehajtó ilyen intézkedése, az végrehajtási kifogással élhet, aztán majd a bíróság eldönti.

Mondjuk a Pp. általánosságban a peres eljárások szabályait tartalmazza, tehát ha egy nemperes eljárási kódex a Pp-re utal, abból az következik, hogy a peres eljárás szabályait az adott nemperes eljárásra is alkalmazni kell. (Ez egyébként a 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. § (3)-ból általánosságban is következik.)

éspedig...? (vagy csak ennyi?)

Csúnyán kevered az anyagi jogi szabályokat az eljárásjogi szabályokkal.

A nemperes eljárásoknak az a legfőbb jellemzője, hogy nem peresek… a Pp.67.§ meg úgy kezdődik, hogy „Perben meghatalmazottként eljárhat...”
A főszabály az, hogy ezen eljárásokban a polgári törvények vonatkoznak mindaddig, míg azokat fölül nem írja vmi. (pl. a Vht. A Pp.-re mutat...)
A jogalkotó azonban, azért zár az alábbi jogszabályokban gondolatjelek közé kapukat, hogy az „átmutatás” ne váljon dogmatikus hülyeséggé.
(vagy különben mié…,?)

Akkor most még meg kellene indokolnod, hogy a végrehajtás mint nem peres eljárás sajátosságaiból következik, hogy a Pp.-nek a képviseletre vonatkozó rendelkezéseit abban nem lehet, vagy legalábbis nem kell alkalmazni.

kicsit részletesebben:
az MBVK meg a Trócsányi a Vht.9.§-t hozza fel...
"Vht. 9. § Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket ez a törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) és a végrehajtásáról szóló jogszabályok – a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel – megfelelően irányadók."
valamint a Vht. kommentárja a 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. § (3)bekezdésére hivatkozik...
"Egyebekben - amennyiben az egyes nemperes eljárásokra vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik - a nemperes eljárásokban is a Pp. szabályait kell megfelelően alkalmazni."
így tehát a végső összegzésem szerint, nem várható el a Pp.67.§ (és ennek azért van jelentősége)
off
kbs buék! idén felnősz végre?
on

„Nekem ez nem logikás!”
Hogy is mondjam? A hiba a te készülékedben van.

Semmi szükség rá, h szabályozza... (peren kívüli a cucc, hát Ptk. oszt jónapot...)

Pedig ott a magyarázat, az előtted szólónál. Éppen azért a Pp., mert a vht ezt nem szabályozza.
Saját tapasztalat, hogy nem minden végrehajtó ragaszkodik azért ennyire ehhez.

Peren kívüli eljárásban a perbeli képviselettel azonos kívánalom... Nekem ez nem logikás!

Pedig elég logikus az álláspontjuk, tekintettel arra, hogy a Vht-ben nincs a kérdésre külön szabályozás.

Néhány végrehajtó szigorú ragaszkodása a képviselet Pp.67.§ szerinti szabályzásához elég bosszantó.
A Császti-féle jogszabálygyűjtemény ugyan említi de teljesen inkoherens módon, hozza be.
Panasznapon a Kar-nál agy majom azt makogta, hogy ez a Vht.9.§ ered (és később a Trócsányi is erre az álláspontra helyezkedett) de nekem más a véleményem.