Mi a jogkövetkezménye annak, ha a jelzálogjogosult nem kapcsolódik be a végrehajtásba? Például mert elmulasztja a határidőt.
Jelzálogjogosult mulasztása
Elveszti a zálogtárgy biztosítéki jellegét. Nem részesülhet a zálogtárgy értékesítéséből, árveréséből befolyt összegből.
Na ja, ha sikeresen elárverezik a zálogjogával terhelt ingatlant, mielőtt még a jelzálogos is végrehajtást kérővé válna.
De a konkrét esetben az ingatlan megmaradt, és mire ismét árverezik, addigra már a zálogjogosult végrehajtási joga is rajta van. (Mert maga is végrehajtást kér a követelése behajtása érdekében.)
A 137. P (1) beteljesültéséig nincs veszve semmi, de jó úton halad hozzá. Addig is megteheti: kölcsönszerződést szerződésszegés miatt felmond - vh-záradék - végrehajtás - vh-jog a jz rangsorába: és máris ugyanott van (ha még megvan az ingatlan).
Na, deháthiszen tudtad is. Csodálkoztam volna, ha nem.
A szűk keresztmetszet a felmondása való ok. De egy valamirevaló szerződésben ott van a más vh-joga.
„Na, deháthiszen tudtad is.”
"Tudtam - csak nem sejtettem." :D
Épp ezért kérdezem: ha ez történik, akkor nincs semmi jogkövetkezménye annak, hogy elmulasztotta a bekapcsolódást? Ha valóban nincs semmi jogkövetkezménye a mulasztásnak, akkor mi értelme a bekapcsolódás intézményének, különösen a nagyon szoros határidőhöz kötésnek?
Mert bekapcsolódással nem kell felmondani a szerződést. Ha az alapvégrehajtások befejeződnek, mert az adós megfizette a tartozását, akkor a bekapcsolódás is okafogyottá válik, és kész. És a szerződés is változatlanul életben marad mindvégig.
Erről a kommentárnak, felsőbíróságoknak más a véleménye
Szerintük a bekapcsolódás iránti kérelem egyúttal felmondás is.
„"Tudtam - csak nem sejtettem." :D”
:))) Oskar....
Az bizony. :)
a másik kedvencem
"- szerezz a kicsinek egy apát
- a kicsinek van apja, csak a lányodnak nincs férje"
:D
„Erről a kommentárnak, felsőbíróságoknak más a véleménye”
Ha valamiről felsőbíróságnak kell véleményt nyilvánítania, arról – azt hiszem – elmondható, hogy nincs agyonszabályozva. A kommentár pedig éppen bh-ra hivatkozva kommentál úgy, ahogy. És valóban: a gyakorlat igencsak vegyes képet mutat. Tulajdonképpen a bekapcsolódási kérelmet elbíráló titkáron múlik, hogy követeli-e a jelzálogjogosulttól a felmondást, vagy pedig beéri a 114/A. § (2) szerinti feltétel meglétével. Az én álláspontom, a puszta jogszabályra alapozva, nem hallgatva sem a bh-ra, sem a kommentárra, a következő:
A bekapcsolódás a 140. § (4) szerinti felhívással kezdődik, és ha a bekapcsolódás utóbb okafogyottá válik, akkor a 114/A. § (12) szerint végződik. De ha így végződik, a zálogszerződést pedig felmondták, akkor az adós ott fog állni teljesen meglőve! A végrehajtás egyetlen célja annak elérése, hogy az adós teljesítse a kötelezettségét (5. §). Nem lehet a végrehajtás további célja, hogy az adós ellehetetlenüljön, különösen akkor nem, ha a végrehajtás egyébként elérte a célját. Márpedig az okafogyottan felmondott jelzálogszerződés bizony ellehetetlenítés.
A helyes gyakorlat – szerintem, és a jogszabály sem állít mást, – az, hogy a zálogjogosult – felhívásra – bejelenti a zálogjogból fakadó igényét és kéri a kielégítési joga megnyíltát, és a bíróság ennek – a 114/A. § (2) bekezdés második mondata és az (5) bekezdés szerinti kivétellel helyt is ad. A szerződést nem kell ehhez felmondani, az adós továbbra is, mindvégig fizetheti a rendes törlesztőrészleteket, majd ha a végrehajtás a (12) bek. szerint fejeződik be, minden marad csodásan a régiben. Ha viszont árverési eladásra kerül a sor, a zálogjogosult a vételárból az árverés napján fennálló követelése szerint juthat kielégítéshez. Hogy az pontosan mennyi, azt a bekapcsolódást engedélyező végzés mint végrehajtható okirat alapján felszámítva tartja nyilván a végrehajtó, és elméletileg ugyanannyinak kell lennie, mint amit a bank abban az esetben követelne, ha a zálogszerződést éppen az árverés napján mondaná fel. Mellesleg, akkor tényleg fel is mondja, hiszen a zálogtárgy engedély nélkül más tulajdonába került, és ezzel az adós (valószínűleg) szerződést szegett.
Természetesen, más a helyzet, ha a zálogjogosult a bekapcsolódási felhívásra azért mondja fel a zálogszerződést, mert az adós egyébként is szerződést szegett, és a zálogjogosult már egyébként is azon volt, hogy a szerződést felmondja. De – ha az adós nem szegett szerződést – egyáltalán nem szükséges. És innentől tényleg csak a titkáron (pontosabban: a helyi bíróság gyakorlatán) múlik, hogy mi lesz.
És mi a helyzet akkor, ha a végrehajtásba bekapcsolódott jelzálogjogosult a bekapcsolódás után az ingatlanra kéri a végrehajtási jog bejegyzését - anélkül, hogy Ő külön végrehajtást kezdeményezne - és a végrehajtó ezt be is jegyezteti.
A Vht. alapján a bekapcsolódott jelzálog jogosultat a végrehajtást kérő jogai és kötelezettségei megilletik. De azzal, hogy a végrehajtási jogot külön bejegyeztette nem indította el a saját jogán is a végrehajtást?
Jól mondod.
De nem ezt kérdeztem. :)
Vadsuhanc, az nem elég. A zálogjogosult bekapcsolódását engedélyező végzésen ott áll fehéren-feketén, hogy a kielégiítéshez való jog csak a zálogtárgy vonatkozásában nyilt meg. Ilyenkor nincs helye más vagyontárgy végrehajtás alá vonásának, sem letiltásnak sem egyébnek. A zálogingatlant le lehet foglalni, de az sem szükséges.
De ez a topiktéma tényleg nem erről szól.
Bono et equo tartanék egy olyan megoldást, hogy ha a zálogjogosult elmulasztja a zálogosként bekapcsolódást, de később maga is végrehajtást kérővé válik, akkor az árverezett ingatlanból ne privilegizáltként, hanem a többiekkel egy soron részesedhessen.
Az előző hosszú hozzászólásomból kimaradt, hogy azért is aggályos a felmondáshoz való ragaszkodás, mert mi van akkor, ha a zálogszerződés olyan hiányosan van megfogalmazva, hogy tulajdonképpen csak egyféle a szerződésszegést ismer: a nemfizetést, illetve a késedelmes vagy hiányos összegű teljesítést. És sem harmadik személy vh-joga, sem a végrehajtó, sem a bíróság felhívása nem ok a felmondásra. Az adós meg vígan fizeti a törlesztőrészleteket, és semmi olyat nem követ el, ami alapján felmondható lenne a zálogszerződés.
Ekkor el fogják utasítani a bekapcsolódási igényt, és ezzel simán kihúzható a zálogjogosult alól a zálogfedezet?
Én csak arra reagáltam amit KBS írt, hogy a szerződés felmondása nélkül, hogyan érvényesítheti az egész tartozást a hitelező a bekapcsolódás során.
Én betartom a szerződést fizetem a részleteket - teljesítem a vállalt kötelezettségemet - de egy másik végrehajtásban az ingatlant értékesítik, mi hatalmazza fel a hitelezőt, hogy egy összegben kérje tőlem a tartozásom, ha a szerződést nem mondta fel?
A végrehajtás általános szabályai szerint ugyanis csak lejárt követelés esetében van helye végrehajtható okirat kiállításának és végrehajtási eljárás foganatosításának.
A bekapcsolódással így a követelés lejárttá válik és egy összegben követelhető, de ha a szerződés nincs felmondva akkor elég aggályos, hogy hogyan követelhető egy összegben.
@Kovács_Béla_Sándor:
„Ha valóban nincs semmi jogkövetkezménye a mulasztásnak, akkor mi értelme a bekapcsolódás intézményének, különösen a nagyon szoros határidőhöz kötésnek?”
A szoros határidő értelme, hogy a végrehajtási eljárás (a körülményektől függően) minél gyorsabban a következő fázisba léphessen, árverést tudjon kitűzni a végrehajtó.
„Bono et equo tartanék egy olyan megoldást, hogy ha a zálogjogosult elmulasztja a zálogosként bekapcsolódást, de később maga is végrehajtást kérővé válik, akkor az árverezett ingatlanból ne privilegizáltként, hanem a többiekkel egy soron részesedhessen.”
Szerint ez megoldás pont ennek az elvnek nem felene meg, mert külön bekapcsolódási illetéket és külön vh.elrendelési költséget kellene fizetnie a zálogjogosultnak, hogy először az ingatlan, utána pedig az adós összes vagyontárgya vonatkozásában érvényesíthesse követelését.
Találkoztam már pár olyannal, hogy a bank a bekapcsolódási kérelmét beadja illetékfizetés nélkül, majd a hiánypótlási felhívás eredménytelensége után a kérelmet elutasító (és a vh.felfüggesztését megszüntető) végzés jogerőre emelkedéséig gyorsan felmondja a szerződést és záradékoltatja az okiratot, végrehajtónak költségeket előlegezi, végrehajtási jogát bejegyezteti. Ekkor már önálló végrehajtási ügye lesz és az árverési hirdetményen is szerepelni fog. (Időben az kb. ugyanannyi, mint amikor a bíróság engedélyezi a bekapcsolódást.)
Pontosan ez történt a konkrét ügyben is. A jogérzékem és az igazságérzetem egyaránt tiltakozik az ellen, hogy a zálogos is ugyanabban a helyzetben legyen, mintha nem is mulasztott volna.
A zálogos a mulasztása miatt hátrányosabb helyzetbe kerül, mert be kell állnia a sorba a többi végrehajtást kérőhöz. Míg ha nem mulasztott volna, akkor a zálogtárgyból nyerhetett volna kielégítést.
Itt álljunk meg! Pont ez a kérdés. Egyáltalán nem olyan egyértelmű ez a "be kell állnia a sorba". Sőt, úgy tűnik, a többségi vélemény amellett áll, hogy a zálogjogosult mindenki mást (mínusz tartásdíj) megelőzve jut hozzá a követeléséhez, akkor is, ha a bekapcsolódást elmulasztotta, de a végrehajtásban végrehajtást kérőként fél lett.
Kapcsolódó kérdés: ugye, az ingatlanra bejegyzett végrehajtási jogok sorrendjének, idejének nincs különösebb jelentősége? Másképpen: ezeknek egymás között nincs ranghelye?
@Kovács_Béla_Sándor: Az én jogerzékem és igazságérzetem meg azt mondja, hogy ne kelljen 2* illetéket/vh.elrendelési költséget fizetnie a zálogjogosultnak ha az adós összes vagyontárgyát szeretné végrehajtás alá vonni (adósnak is csak +költség). :)
Egyébként ez a két eset (bekapcsolódás és önálló végrehajtás kezdeményezése) két külön jogintézmény, szerintem a szabályozás eltérései miatt is indokolt elkülöníteni egymástól a kettőt és a jogosult választására lehet bízni, milyen módon érvényesíti követelését.
„[...] a zálogjogosult mindenki mást (mínusz tartásdíj) megelőzve [...]”
A Vht. 165. § (1) bekezdés d)-g) pontjában meghatározott követeléseket előzi meg, az a)-b) pontokat nem.
Másik kérdésedre: a Vht. 170. § (3) bekezdését kivéve nincs.