gerbera317
2018.02.28. 08:12
Végrehajtásban nem. Ott az a jogutód, akiről azt a foganatosító bíróság megállapítja. A Vht. itt egy félmegoldást alkalmaz, erre vezeti be az "ismeretlen jogutód" intézményét.
Jelzálogjogosult mulasztása
nonolet
#
2018.02.27. 22:06
Az örökös az jogutód!
A halál pillanatától kezdve...
Vadsuhanc
#
2018.02.27. 16:09
Tisztelt Grave7!
A bekapcsolódásra történő felhívás az adós halála és a tartozás engedményezése után történt. A bekapcsolódásról szóló bírói végzés még az adós halála miatti hagyatéki eljárás befejezése és a végrehajtást kérő személyében történő jogutódlás megállapítása előtt történt. Röviden sem a bekapcsolódási eljárás kezdetekor sem annak befejezésével nem volt adós ( vagy jogutódja ) és nem volt végrehajtást kérő ( sem annak jogutódja ) A végzést megküldték a halott adósnak és a tartozást engedményező eredeti végrehajtást kérőnek. Persze, hogy senki nem mondott ellent a végzésnek.
Az ingatlanom összesen háromszor van lefoglalva. Nem a fele, nem a negyede az ingatlan maga. Egyszer a bekapcsolódáskor egyszer a hugom halálakor és egyszer az ellenem indult eljárásban. Az első két eljárásban egyedüli jogutód vagyok értelemszerűen az ellenem indult eljárás így érthető. A " földhivatalban " a háttér anyagból kitűnik, hogy ugyanazt az ingatlant, ugyanaz a végrehajtó ugyanazon tartozás miatt háromszor is lefoglalta. Melyik az érvényes foglalás és melyik foglalás nem minősül már érvényes végrehajtási cselekménynek?
A harmadik kérdésre adott válaszodat kicsit emésztenem kell még, de a zálogjogosult bekapcsolódását engedélyező bírósági végzés jogerőre emelkedés után elrendelt végrehajtásokban is érvényes a bekapcsolódás. Vht 114/A (11) szakasz alapján semmi nem tiltja, sőt előírja a bekapcsolódás után történt végrehajtási eljárásokba a bekapcsolódást, így a zálogjogosult saját maga által indított külön végrehajtásban sem látom a bekapcsolódás tiltásának okát, illetve a nem kötelező jellegét.
Köszönöm figyelmed.
Grave7
#
2018.02.27. 15:02
@Vadsuhanc:
1.) Ha szünetel az eljárás, akkor nincs becsértékközlés, se zálogjogosult felhívása bekapcsolódásra. Ha a becsértékközlés után következik be a szünetelés (pl. adós részletfizetést kötött), akkor valóban szünetelhet az eljárás mire a bírósághoz kerül a bekapcsolódási kérelem.
Ez utóbbi esetben találkoztam már a bekapcsolódási kérelem elutasításával, engedélyezésével, de a kérelem elbírálásának (szünetelés időtartamára történő) felfüggesztésével is.
2.) Mindkettő érvényes foglalás, miért ne lenne bármelyik az? Így az elévülést is mindkét végrehajtási cselekmény megszakítja. De ha vh.megszüntetési perben bíróság mást mond, kérlek küldd el az anonimizált döntést, érdekelne.
3.) A kérdésed és az alatt írtak két külön tényállást jelent.
A kérdésben foglalt tényállás szerint a bekapcsolódási kérelem abban az ügyben érkezik, amiben a zálogjogosult már önállóan végrehajtást kérő. Itt a Vht. 140. § (6) bek. „ha az alapügyben nem végrehajtást kérő” része az érdekes, mert a jogalkotói szándék az volt, hogy ne kétszeres végrehajtás legyen ugyanazon követelésre. Ha egy másik követelés a zálogjoggal biztosított, mint ami az alapügyben érvényesítésre kerül (pl. személyi kölcsön), akkor szerintem az a helyes jogértelmezés, hogy a bekapcsolódási kérelmet erre hivatkozással nem lehet elutasítani, hanem érdemben vizsgálnia kell a bíróságnak.
A leírás szerinti tényállásban pedig a C-ügyben még azelőtt lefoglalásra került az ingatlan, hogy az A-ügy (amibe korábban bekapcsolódás volt és megindult a B-ügy) megszűnt volna. Alapesetben a bekapcsolódás (B-ügy) hatály kiterjed a C-ügyre is. Ha a B-ügyben és a C-ügyben érvényesített követelés megegyezik, akkor viszont a kétszeres végrehajtás tilalmába ütközünk, ezért (szerintem) a B-ügyben nem lehet a követelést behajtani (mindaddig amíg a C-ügy "él"); ugyanakkor a B-ügyben a Vht. 114/A. § (12) bek. szerinti költségeket az ingatlan értékesítése során befolyt vételárból ki kell elégíteni.
Persze szélsőségesen jogpozitivista álláspontot képviselve mindkét tényállás esetén lehet azt mondani, hogy az alapügyben is végrehajtást kérő (lett) a zálogjogosult, ezért el kell utasítani a bekapcsolódási kérelmet (/meg kell szüntetni a bekapcsolódással indult ügyet).
Vadsuhanc
#
2018.02.26. 17:08
Kedves Dr. Attika!
Köszönöm a figyelmedet. Elolvastam. AZ a baj, hogy sok újat ez sem mond. A témát körberágtam már, de vannak olyan részei amelyben más a gyakorlat szinte megyénként.
Ilyen kérdés, hogy a zálogjogosult bekapcsolódhat-e szünetelő eljárásba? A törvény szerint nem csak folyamatban lévőbe. A "mi" járásbíróságunk titkárának az a véleménye, hogy ennek nincs akadálya. Hmm....
Ilyen kérdés, hogy ha a végrehajtásba bekapcsolódott zálogjogosult végrehajtási száma alatt az egész ingatlant lefoglalják és később a zálogjogosult által indított végrehajtásban ismét lefoglalják, melyik az érvényes foglalás. HA az első akkor a második foglalás megszakítja-e az elévülést?
A harmadik ilyen kérdés , hogy a zálogjogosult a saját végrehajtási ügyébe bekapcsolódhat-e? Az a végrehajtási ügy amelybe a zálogjogosult bekapcsolódott megszűnt, de időközben a zálogjogosult a saját jogán is indított végrehajtást. A törvény szerint a bekapcsolódás a később elrendelt végrehajtásokra is érvényes, így akkor a saját ügyére is hiszen külön vh szám alatt fut.
HA esetleg válaszol valaki a feltett kérdésekre megköszönöm.
Dr.Attika
#
2018.02.26. 17:07
Béla! Indítottál egy topicot. Sokan fáradoztunk, hogy segítsünk. A lentebb hivatkozott szerzőt is publikációra inspirálta kérdésed. Legalább köszönd meg, hogy ennyi ember fáradozott kérdésed megválaszolásában.
Dr.Attika
#
2018.02.24. 16:24
Publikációs rovatban megjelent egy dolgozat a témában.
gerbera317
#
2018.02.21. 19:42
„Nem partner a Vh-kérő”
Erre a 41 is fel van készülve.
Vadsuhanc
#
2018.02.21. 15:24
Tudom most már a hajadat szaggatod.... de leírom.
A bekapcsolódás alapügyében a Törvényszék a végrehajtási lapot jogerősen visszavonta. Kérdés, hogy ilyen esetben a bekapcsolódát engedélyező végzés hatályos-e még?
Az adóstársam ellen indított végrehajtásban a közjegyző a végrehajtási záradékot törölte.
Én a tartozást megfizetném, de a három eljárásban írt költségek, majdnem a tartozás egyharmadát teszik ki, amelyet a Vht szerint nem igazán kellene megfizetnem. Értem én a Vht 41-et...Nem partner a Vh-kérő és ezért is akarnék hivatkozni a kétszeri felmondásra, mert az adós társam ellen a szerződést felmiondták űgy hogy az velem nem közölték akkor. Három év múlva velem szemben is felmondták és ellenem indították a vh eljárást. AZ első felmondást csak a végrehajtási költségek igénylésével tudom igazolni.
gerbera317
#
2018.02.21. 14:38
A felmondás díja egyetemlegesen behajtandó követelés. A záradékokon olyan helyen szerepel, hogy az egyértelműen egyszer, egyetemlegesen megfizetendő költség legyen. Bekapcsolódást nem lehet egyetemlegesen elrendelni (fogalmilag kizárt). Nálad a számatan:
felmondás: 200.000 Ft
záradékon egyik adós ellen 200e, másik adós ellen 200e, egyetemlegesen, tehát csak 1 x 200e.
végzésen: egyik adós vonatkozásában 100e + másik adós vonatkozásában 100e = 200e Ft.
4 ügyben összesen: 200e Ft.
A végrehajtó akkor számol helyesen, ha hivatalból 400e Ft-ot vesz figyelembe (200e + 2 x 100e), csakhogy ez még mindig a duplája. Ezért tehát -> Vht. 41. §. Ez a te dolgod.
Azonban a végrehajtó szerinti 600e túlzás. 200e Ft vonatkozásában vh-kifogásnak van helye, mivel azt a végrehajtó számítja fel helytelenül.
Látatlanban ennyit tudok mondani.
Vadsuhanc
#
2018.02.21. 13:13
Egyébként gondolom, hogy egyből kiszúrod azt, hogy a bekapcsolódásssal kapcsolatos végrehajtásban követelik a felmondás díját. Most ezt mindenki tagadja, hogy akkor nem volt felmondás, viszont a felmondás díja szerintük jár.
Vadsuhanc
#
2018.02.21. 13:02
Kedves gerbera207!
Nem akarlak fárasztani, de például a végrehajtás költségei..
A bekapcsolódással indult végrehajtásban a szerződés felmonmdásának költségei irányomban 100.000. forint az egyetemleges adóstásrsam ellen indult eljárásban 100.000. forint.
Az ellenem indult végrehajtási eljárásban az a szerzpdés felmondásának díja 200.000. forint ( egyetemleges adóstárs szerződés felmondási díja is benne van. )
Az egyetemleges adóstár ellen indult végrhajtási eljárásban a szerződés felmondásának díja 200.000. forint ( az egyetemleges adóstárs - én - szerződés felmondásának díja is benne van )
Tehát egy szerződés felmondása, amelyet fogadjunk el 100.000. forintban - nem kellene - így nekem 600.000. forintban fáj. A végrehajtó szerint is.
gerbera317
#
2018.02.21. 10:29
„Olyan mintha kétszer kellene megfizetnem ugyanazon tartozást és a végrehajtó ezt is mondta, hogy az külön tartozás...”
Na, erre találták ki a végrehajtás korlátozásának intézményét, az előzményeljárással együtt. Ha a bekapcsolódott ügy és a záradékkal indult ügy követelése ugyanaz a jogviszony, akkor az egyik ügyet korlátozni kell csak a költségekre. Erről leggyorsabban maga a vh-kérő tud nyilatkozni, tehát Vht. 41. §. Ha ő maga is azt állítja, hogy két külön követelés, akkor lehet pereskedni, és végül a bíróság dönt. De semmiképpen nem a 114/A. § meg a Ptk. között kell keresni az összefüggést.
Én egyébként nem is láttam még ilyen vitát. Valamennyi hasonló esetben nem volt kérdés, hogy ugyanarról a követelésről van szó, és az egyik végrehajtást korlátozni kell a nem egyetemleges vh-költségekre.
Vadsuhanc
#
2018.02.21. 10:07
Kedves gerbera317!
Tudom, hogy értetlen idótának tünök és unod is már a dolgot most nagyon röviden próbálom leírni mi zavar, csak erre a követelésre összpontosítva.
Az árverési hirdetmény az elennem elindult végrehajtás számán fut. (OK) A további végrehajtási eljárások felsorolásában viszont ott fityeg a bekapcsolódással indult végrehajtás száma is ( nem az alapügy, hanem a bekapcsolódást engedélyező bírói végzés alapján a bekapcsolódással indult végrehajtás száma ) és itt is az egész összeg van feltüntetve.
OLyan mintha kétszer kellene megfizetnem ugyanazon tartozást és a végrehajtó ezt is mondta, hogy az külön tartozás...
Ennyi a bajom....
gerbera317
#
2018.02.21. 09:44
@Vadsuhanc
Van némi sejtésem, miért pedzegeted ennyire ezt a "kétszer nem lehet lejárttá tenni" témát. Valamiről azonban nagyon megfeledkezel, nevezetesen a jogalkotó szándékáról. A jelzálogjogosult Vht. szerinti bekapcsolódásának intézményét nem arra találták ki, hogy erre hivatkozva később, egy kizáórlag a Ptk. szerinti útra tartozó jogviszonyt vitássá tehess. Ha tehát te később egy felmondást azzal akarsz megtámadoni, hogy ott a Vht. 114/A. § szerint egyszer már volt egy lejárttá tétel, a bíróság rövid úton el fog hajtani.
Vadsuhanc
#
2018.02.19. 18:22
Kedves gerbera317!
Az általad megjelölt fikció a Ptk. alapján nem értelmezhető. A szerződést, ha egyszer felmondják, felmondottnak minősül és akkor a tartozás lejárttá és esedékessé válik ( lsd KBS válaszát )
A bekapcsolódással - Te is helyeselted - a tartozás lejártnak minősül. A Vht ezt tovább nem szabályozza így a Vht. 9.§. alapján a Pp. alkalmazható és a Ptk alapján a lejárt tartozás egyben esedékessé is válik.
gerbera317
#
2018.02.19. 14:51
Hát csak megkérdezed újból és újból. De akkor én is ismételgetem önmagamat: Nincs az lejárttá téve. Hanem a törvény erejénél fogva, fikcióként el kell fogadni, hogy lejárt és esedékes. Ez a fikció megdől a 114/A. § (12) szerinti okafogyottság megállapításával, vagy pedig átfordul valós ténnyé a sikeres árveréssel vagy a tevőleges felmondással.
Tudod, a halottá nyilvánított gézengúz csavargó: nem halt meg, mégis annak kell tekinteni. Aztán mégis kiderülhet róla, hogy mégsem halott. De abban nem tudod megakadályozni, hogy egyszer tényleg meghaljon, csak azért, mert "nem lehet kétszer meghalni".
Vadsuhanc
#
2018.02.19. 14:11
Egyetértünk. Tehát a bekapcsolódást engedélyező végzés nem csak lejárttá, hanem esedékessé is teszi a követelést.
Viszont, ha később a zálogjogosult a bekapcsolódás után (mondjuk 3 év múlva ) a szerződést felmondja, hogy teheti ugyanazon tartozást ismét lejárttá és esedékessé tenni a felmondással? Szerintem a Ptk. ezt nem engedi.( Mondjuk én a régi Ptk-ban gondolkodom )
Ebből nekem az következik, hogy a második esetben a végrehajtás elrendelésekor a szerződés felmondására alapított követelés lejártának és az esedékességnek az időpontja nincs helyesen meghatározva nem a valóságnak megfelelő, így a végrehajtás elrendelésének alapjául nem szolgálhat.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.02.19. 13:35
Ha egy követelés lejárt, akkor az esedékes is.
Vadsuhanc
#
2018.02.19. 12:55
Kedves nonolet!
A zálogjogosult bekapcsolódása a végrehajtási eljárásba egy speciális eset. Úgy engedi a végrehajtási eljárás megindítását a zálogtárgy értékéig, hogy az adós tartozása nem lesz esedékes és a szerződés sincs felmondva.
Tehát a bekapcsolódás csak a tartozást teszi lejárttá, de nem lesz esedékes és a szerződés sincs felmondva.
A szerződés felmondásával a tartozás viszont lejárttá és egyben esedékessé is válik.
Szóval valóban nem jár mindig együtt, de ezért lenne jelentősége annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a bekapcsolódás egyben a szerződés felmondását is jelenti-e?
Vadsuhanc
#
2018.02.19. 12:43
Tisztelt KBS!
Te azt írtad, ( nem a Te véleményed ), hogy találkoztál olyan állásfoglalással, amely szerint a bekapcsolódás egyben felmondás is. Gerbera azt írta illetve az általa bemásolt kommentár és ítélettel egyetértve, hogy a követelés lesz lejárt. ( egyébként ez a vht alapján egyértelmű )
Azért a kettő nem ugyanaz. A szerződés felmondásával a szerződés szerint követelés nem csak lejárt, hanem esedékes is lesz még a követelés lejárttá tétele önmagában nem teszi a szerződést felmondottá, így az esedékesség időpontja sem állapítható meg.
nonolet
#
2018.02.19. 10:27
Vadsuhanc
- a követelés lejárttá tétele
- a szerződés felmondása
- a szerződés megszűnése
Ez nem 3 különböző dolog?
Én annak érzem...
Ha gyakran együtt járnak is, de nem mindig, szerintem.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.02.19. 10:22
Neked miért nem mindegy, hogy én linkelem vagy gerbera?
Vadsuhanc
#
2018.02.19. 09:48
Tisztelt gerbera317! Tisztelt KBS!
Nem akarok én reszelgetni semmit. A topic elején KBS írta, hogy..." "Erről a kommentárnak, felsőbíróságoknak más a véleménye. Szerintük a bekapcsolódás iránti kérelem egyúttal felmondás is.."
Pontosan erre lettem volna kíváncsi, hogy a KBS által hivatkozott kommentár és felsőbíróságok mire alapozzák a véleményüket és mivel indokolják, hogy a bekapcsolódás megszüntetik a szerződést. A bekapcsolódás - ha megszünteti a szerződést - akkor éppen a szerződésben foglaltak szerint a szerződés felmondásával a követelés lejárttá és egyben esedékessé is válik. Az egyszer felmondott szerződést ismételten már nem lehet felmondani, így a későbbi záradékolás során hivatkozott felmondás nem lehet érvényes és nem lehet alapja a végrehajtás elrendelésének.
A vht. 114.§ (11) szakaszát meg csak azért említettem, mert ha a bekapcsolódással érintett alapügy megszűnik, akkor a bekapcsolódás nem biztos, hogy megszűnik a (12) szakasz alapján mert, ha később új végrehajtást rendelnek el az alapügy megszüntetése előtt a (11) szakasz alapján bekapcsolódás arra az ügyre is érvényes. ( kérdéses, hogy saját ügyébe be tud-e kapcsolódni bár szerintem a törvény nem tiltja de nem )
Köszönöm a figyelmeteket és a segítségeteket.
gerbera317
#
2018.02.18. 12:07
Én is annak érzem. Na nem a saját válaszaimat, hanem amire válaszolok.
